Betegségek A-tól Z-ig

Rák - a megoldható feladat

Többszintű gyógyulás

Amikor bementem a Szent János kórházba, hogy a bal mellbimbóm fölött megjelent csomóból abszorpciós mintavétellel állítsák fel a diagnózist, még úgy gondoltam, valószínűleg valami "jóindulatú" kis zsírcsomóról lehet szó. Fél órával később, amikor az orvosnő megjelent az ajtóban, és visszafogott hangon behívott egy kicsit beszélgetni, már tisztában voltam vele, hogy optimizmusom túlzott volt. Mégis hideg zuhanyként ért a diagnózis: karcinóma. Amikor ezt meghallottam, olyan érzés kerített a hatalmába, mintha a fejemtől kezdve kiszaladt volna belőlem a vér, és eltűnt volna valahol a talpam alatt, a földben. Még hallottam a doktornő további útbaigazításait, miszerint meg kell vizsgálni, hogy van-e áttét, és ha nincs, akkor a felfedezett, borsószem nagyságú csomót sebészeti úton sürgősen el kell távolítani, de a gondolataim hihetetlen módon felpörögtek. Végigpásztáztam mindazt, amit „rosszul” csináltam, igyekeztem felismerni, mi az, amin az életemben sürgősen változtatni kell. Közben kijöttem a kórházból, beültem az autóba és elindultam a Diósárok utcában hegynek fel, azzal, hogy majd valahol, egy kapubejárónál visszafordulok. Amint ráhajtottam az első alkalmas kapubejáróra, döbbenten olvastam a feliratot a kapu felett: "Temetkezési vállalkozó". Azt hiszem, ez volt az a pillanat, amikor minden megváltozott bennem.


Különös teremtmény az ember. Gyakran nagyon jól tudja, hogy mi az, amit nem jól csinál, és azt is, hogy milyen volna a kiegyensúlyozott, harmonikus életmód, mégsem teszi. A szokásaink, beidegződéseink rabjai vagyunk, sokszor azok is maradunk. Hogy meddig? Ameddig nincs olyan kényszerítő tényező, amelynek hatására már nem lehet tovább halogatni a változást.

 

Nálam ez a kapu feletti felirat volt a döntő tényező. Szinte egyik pillanatról a másikra új értékrend lépett érvénybe. Korábban "A végső valóság" és "A tudatalatti tízparancsolata" c. könyveim kapcsán rengetegen kerestek meg, előadásokra hívtak, vagy csak beszélgetni szerettek volna. Bizony sokszor éreztem, hogy nemet kellene mondani, mert ez már sokkal több annál, mint ami egy embernek az életébe belefér, de nem tettem. Úgy éreztem, ha már a Teremtő átadta ezt az információt, kötelességem minél több társammal megosztani. A vállalkozás persze kudarcra volt ítélve, hiszen az olvasók nem fogytak el, inkább csak szaporodtak. Emellett ott volt még a mérnöki munkám, a családom, a rendszeresen vezetett meditációk és egy hónapokon át zajló nagy lakásátalakítás, ami így szépen összerakva legalább négy embert igényelt volna. Nem csoda, hogy az energiatartalékok elfogytak, és az immunrendszer ezzel együtt legyengült.

 

Nos, a kapubejáró fölötti felirat egy csapásra kijózanított. Sorra vettem mindazon tényezőket, amelyek stresszt okoztak az életemben, és elkezdtem kizárni azokat. Nagyon gyorsan megtanultam nemet mondani minden olyan felkérésre, amelynek hallatán első pillanatban már belső feszültséget éreztem. Változtattam az étrendemen, és elkezdtem rendszeresen lúgosítani a szervezetemet. Kerestem a nyugalmat zenében, meditációban, hosszú, tóparti sétákban, miközben „természetesen” azt vizualizáltam, hogy az immunrendszerem megerősödik, és könnyedén elbánik ezzel a kis csomóval. Egészséges emberként gondoltam magamra, és ezt az információt közvetítettem a testem felé is. Ugyanakkor igyekeztem több időt tölteni a kislányommal is. Eszembe jutott, hogy milyen igaza van, amikor azt mondja "Apu, te sose játszol velem." Persze én nem így éreztem korábban, de beláttam, hogy a csemete sokkal több együtt töltött időt igényel, és ha nem változtatok az életmódomon, akkor bizony az is benne van a pakliban, hogy idő előtt itt hagyom a földi világot. Maga a tény nem volt ijesztő számomra, hiszen jól tudom, nem először élek fizikai testben, és számomra a fizikai test elhagyása utáni élet sem hit kérdése. Mégis, amikor arra gondoltam, mekkora megrázkódtatást jelentene ez az akkor még csak hatéves kislányomnak, elszorult a szívem.

 

Életcélom tehát volt, és szeretném hangsúlyozni minden gyógyulni kívánó társam számára, hogy ennek rendkívüli fontossága van. Ugyanilyen fontos felismerni azt is, hogy nagyon sok mindenen változtatni kell, és ezeket a változásokat mindenkinek saját magában kell létrehoznia. Nem várhatjuk el az orvostól, hogy pusztán tüneti kezeléssel, azaz a nem megfelelő életmód következtében megjelenő tünetek eltávolításával vagy enyhítésével megváltoztassa bennünk mindazon okokat, amelyek valójában a tünet megjelenéséhez vezettek. Így hát én is igyekeztem létrehozni magamban a megfelelő változást.

 

Balogh Béla

 

Ettől függetlenül tizenegy nappal később sor került a csomó műtéti eltávolítására. Igaz, ekkorra már fele akkorának éreztem, mint eleinte, de még ott volt. Műtét után jött a kellemes meglepetés. Az orvos szerint a kivett csomóban már nem találtak "rosszindulatú" sejteket, holott tizenegy nappal korábban - amikor szintén anyagot vizsgáltak - találtak benne. A két vizsgálat között tehát tíz nap telt el. Dicséretes az orvos alapossága, mert nem hagyta annyiban a dolgot. Még két vizsgálatot kért, egyet a csomóból, egyet a csomó környezetéből vett mintából, hogy megbizonyosodjék, valóban elmúlt-e a veszély. Ugyanakkor nem tudom elfelejteni a meglepetését, a hitetlenkedését, a csodálkozó arckifejezését a negatív eredmények láttán. Mondtam neki, hogy én ismerem a kiváltó okokat, és azokat egyenként meg is szüntettem, tehát nem holmi "csodáról" van szó, de csak a fejét csóválta. Tulajdonképpen ez a személyes tapasztalat indította el bennem a késztetést valamivel később, hogy az olvasóközönség elé tárjam az okokat, amelyek ilyen jellegű megbetegedésekhez vezethetnek, hiszen az orvostudomány - legalábbis saját személyes tapasztalatom alapján ezt mondhatom - nincs tisztában a daganatos betegségek kiváltó okaival. Amikor jeles kutatóink kiváltó okokat keresnek, azt legtöbbször az anyagban vélik megtalálni. Már rengeteg anyagról hallottuk, hogy "rákkeltő", de az igazi okokat nem csak az anyagi világban kellene keresni, érdemes volna megvizsgálni, hogy mi van "odaát", azaz a nem anyagi világban, a gondolataink és az érzelmeink szférájában. Amelyek ereje hatalmas. Ha ebben bárki kételkedne, érdemes körülnézni, hogy gondolataink segítségével milyen mértékű átalakulást hoztunk létre a bolygó felszínén röpke pár évtized alatt. Még a klímaváltozás is gondolataink, gondolkodásmódunk következménye, hiszen hiába bukkannak fel újabb és újabb találmányok, amelyek mentesíthetnének az olaj, a szén és a gáz elégetésétől, és ezzel biztosíthatnánk a klíma helyreállását, az emberi - vélt - anyagi érdekek erősebbek.

 

Mint már említettem, az ember fura teremtmény, csak akkor változik, ha rá van kényszerítve. De még ennél is érdekesebb az, hogy a nem megfelelő gondolkodásmód és érzelmi hozzáállás olyan körülményeket teremt, ahol ez a kényszer megjelenik. Megjelenik egyéni szinten, testi tünetekben, és megjelenik a bolygó szintjén - fizikai tünetekben. Nyilván nem elegendő csak a tüneteket kezelni. Az okokat kell megkeresni.

 

A "Többszintű gyógyulás" c. könyvemben is az okokat igyekeztem feltárni és rendszerezni. A daganatos betegségeknek ugyanis "receptjük" van. Több összetevő kell ahhoz, hogy egy ilyen típusú tünet létre tudjon jönni, és ha a "receptben" feltüntetett okokat egyenként meg tudjuk szüntetni, akkor a gyógyulás nem vágyak és remények kérdése, hanem egy elvégzendő feladat, egy belső átalakító munka, amelynek során szükség van az orvosra, mint külső segítőre, de azt nem lehet tőle elvárni, hogy saját gondolkodásmódunkba és érzelmi mintáinkba beleavatkozzék. Ezt a feladatot mindenkinek magának kell elvégeznie.

 

 

A szakirodalom gyakran említi az úgynevezett C-típusú személyiséget, az emberek azon csoportját, akiket hozzáállásuk, gondolkodásmódjuk és érzelmi világuk hajlamossá tesz a daganatos betegségek megjelenésére. Ennek ellenére a hagyományos "kezelés" leggyakrabban csak a fizikai testben megjelenő elváltozások, tünetek megszüntetését célozza meg. A legritkább esetben kerül sor az igazi okok feltárására, és a hagyományos gyógyításban még csak említésre sem kerül az, hogy esetleg meg kellene változtatni azt a gondolkodásmódot, azt az érzelmi hozzáállást, amely a tünetek megjelenéséhez vezetett.

 

Lássuk hát, hogy az olyan kifejezetten fizikai esetleges kiváltó okokon túl, mint pl. a dohányzás, a tömény alkohol fogyasztása és bizonyos vírusos fertőzések, mi mindenre van szükség ahhoz, hogy a fizikai testben daganat jelenjen meg.

 

Az első komoly tényező a lelki-érzelmi-gondolati okok kategóriájában a stressz, mégpedig az elkerülhetetlennek tűnő, megoldhatatlannak látszó és hosszú ideig tartó stressz. Ennek feloldására mindenképp sort kell keríteni. Általában olyan családi vagy munkahelyi helyzetekről van szó, amelyekben az egyén nem érzi jól magát, de a félelmei miatt nem tudja rászánni magát a változtatásra, vagy nem látja a kiutat.

 

A második gyakran felismerhető ok az úgynevezett "asszertivitás" hiánya. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az egyén képtelen érvényesíteni a saját akaratát, minden kérésnek igyekszik eleget tenni, saját érdekeit háttérbe szorítja, mások érdekeit előtérbe helyezi. Felborul tehát az energiaáramlás, és sokkal, de sokkal több az, amit az egyén másoknak ad, mint amennyivel saját magát megjutalmazza, kényezteti. Nehezére esik elfogadni dolgokat, ajándékokat, de sokszor még a dicséretet is.

 

A harmadik probléma lehet - amely különben teljes mértékben összefüggésben van az első kettővel - a rossz tudatalatti program. Az egyén önmagáról alkotott képe nem nevezhető pozitívnak, és ez a kép benne van a tudatalattijában, 24 órából 24 órán át működik, és felülír minden pozitív szándékot.

 

Nagyon gyakran találkozhatunk olyan emberrel is, aki kétségbeesetten könyörög az elfogadásért, a szeretetért, szinte mindenre képes, hogy ezt valaki mástól megkapja. Csak egy valamit felejt el: azt, hogy először önmagát kellene szeretnie ahhoz, hogy mások is szeretetet tudjanak mutatni iránta. Bizony sokan vannak, akiknek kifejezetten nehezükre esik odaállni a tükör elé, elmosolyodni, és őszintén, hangosan kimondani, hogy "Szeretem magam".

 

Egészen más kategóriába tartozik az az ok, amelyre a Többszintű gyógyulás c. könyvben "atlantiszi örökség"-ként hivatkozom. A szexualitás elfojtásáról és ennek ősidőkre visszanyúló kiváltó okairól van szó.

 

Ott van aztán - fizikai szinten - a savas szervezet, amely gyakorlatilag lehetővé teszi a daganatos sejtek megjelenését és szaporodását.

 

A fizikai, érzelmi, mentális és lelki szinten jelentkező okok és megoldások komplex, többirányú megközelítést igényelnek. Ezért igyekeztem olyan "térképet" összeállítani, amely nem csak fizikai szinten segít a tájékozódásban (bemutatja a sikeres alternatív, noninvazív terápiákat), hanem megoldást és segédeszközöket kínál az érzelmi, a tudatalatti és a lelki problémák feltárásában és kezelésében.

 

A stressz feloldható, az asszertivitás tanulható, a tudatalatti mintegy fél év alatt átprogramozható, és a megfelelő ismeretek birtokában a táplálkozási szokásainkon is tudunk változtatni. A fizikai testre ható noninvazív terápiák ma már olyan tárházzal rendelkeznek, hogy a gyógyulás az esetek többségében megfelelő életcél és kitartás mellett nem is kérdéses.

 

Sőt, talán egy lépéssel tovább is léphetünk. Nagyon gyakran esik szó a megelőzésről. De hogy beszélhetünk megelőzésről a kiváltó okok ismeretének hiányában? Az okok ismerete - és bízom abban, hogy a fent említettek alapján az olvasók közül bárki felismerheti, rendelkezik-e hasonló tulajdonságokkal - lehetővé teszi azok megszüntetését. Márpedig ha megszűnik az ok, akkor nem alakulhat ki a tünet.

 

Mindent összevetve: a rák nem a probléma maga, csak jelzi, hogy életvitelünk, gondolkodásmódunk, érzelmi hozzáállásunk, tudatalatti programjaink nincsenek összhangban az univerzum törvényeivel. Ilyen módon sikerül rávennünk magunkat a változásra. A változás tehát elkerülhetetlen, a korábbi életmódhoz való visszatérés pedig-– hogy finoman fogalmazzunk - nem tanácsolt.

 

Ettől kezdve a rák első sorban és mindenekfelett egy megoldandó feladattá szelídül, és ezt a feladatot a legjobb bizakodva, mosolyogva felvállalni. 

Balogh Béla
XV. évfolyam 2. szám

Címkék: Balogh Béla, lélekgyógyászat, rák, rákterápia

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.