Betegségek A-tól Z-ig

Rák és a táplálkozás

A cukor és a keményítő szerepe a daganatok kialakulásában

Hogy a rák kialakulása és a táplálkozás milyen szoros kapcsolatban állnak, azt a kutatók egy a közelmúltban felfedezett új „rákgén” kapcsán bizonyították. Ez a gén fontos szerepet játszik a rák megelőzésében, diagnózisában és gyógyításában.


A kutatók a közelmúltban felfedeztek egy új gént, amely nagy előrelépést jelent  a rák diagnózisában és terápiájában

 

Már Otto Heinrich Warburg, az orvosi Nobel-díj 1931. évi kitüntetettje is tisztában volt vele: cukor nélkül nincs rákbetegség. Felfedezte, hogy a ráksejtek annak ellenére, hogy elegendő oxigén áll rendelkezésükre, a glükózt (szőlőcukor) nem hidrogénre és szén-dioxidra bontják oxidáció révén, hanem tejsavvá erjesztik. Ennek az erjedéses folyamatnak messzemenően negatív következményei vannak, hiszen így a ráksejtek ellenállóvá válnak a kemoterápiával, a sugárkezeléssel és az immunrendszer támadásaival szemben is.

 

Arról, hogy a sejt az életfunkcióihoz szükséges energiát oxidáció vagy erjedés útján nyeri, mindig az adott sejt belsejében születik döntés. Pontosabban a mitokondriumoknak nevezett részekben, amelyeket a sejt energiaközpontjaiként ismerünk. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az ehhez szükséges nyersanyagot, a cukrot el kell fogyasztanunk, ugyanis azt a szervezet fehérjékből és a zsírok egyik alkotóeleméből, a glicerinből is képes előállítani. Warburg a harmincas években még nem tudta megfejteni, hogy pontosan hogyan kapcsol át a sejt oxidációról „erjesztéses üzemmódra”. Csak a közelmúltban sikerült felfedezni, hogy a daganatsejtekben létezik egy gén, amely vezérli ezt a funkciót: ez a gén a TKTL-1 nevet kapta. Azóta azt is tudjuk, hogy ha táplálékunk bővelkedik cukorban és keményítőben, a gén könnyebben aktiválódik, tehát megtörténik az említett átkapcsolás.

 

Dr. Johannes F. Coy biológus és rákkutató nevéhez fűződik a TKTL-1 gén felfedezése és működésének feltérképezése. A TKTL-1 génnel kapcsolatos mai tudásunknak gyakorlati haszna is van, például a rosszindulatú daganatok diagnosztikájában. Ha szövetmintát veszünk a daganatból, és megvizsgáljuk, aktív állapotban van-e a ráksejtekben a TKTL-1 gén, könnyebb megbecsülni, milyen mértékben rosszindulatú a betegség. A ráksejt ugyanis csak akkor válik igazán veszélyessé, ha a TKTL-1 gén segítségével oxidációról átkapcsolt erjedésre. Az orvosok ilyenkor beszélnek rezisztens tumorőssejtekről.

 

A kutatók további felfedezése: igenis létezik megfelelő és egészséges táplálkozás. Bizonyos növényi hatóanyagok, zsiradékok és olajok, valamint a  szénhidrátokban szegény étrend rákellenes hatásúak

 

Az említett gén, illetve az általa termelt fehérjék a vérben is kimutathatók. A vérvizsgáár lat keretében az immunrendszer falósejtjeit, a makrofágokat veszik górcső alá. E sejtek „gyomortartalmából” megállapítható, hogy jelen vannak-e benne TKTL-1-fehérjék, vagy csupán olyan proteinek, amelyek kevésbé nehezen kezelhető daganatok jelenlétére utalnak.

 

Hogyan „kapcsolhatjuk ki” a veszélyes gént?

Szerencsére nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a TKTL-1 génnek. Amikor aktívvá válik, megfelelő életmóddal és táplálkozással ellenlépéseket tehetünk. Ugyanis a ráksejteknek az erjesztéssel történő energiatermeléshez glükózra van szükségük. Tehát cukorra és egyéb, könnyen felszívódó szénhidrátra. Ha azonban megvonjuk a sejtektől a cukrot és a keményítőt, kénytelenek átkapcsolni „normál üzemmódba”, azaz oxidációra. Ha ez nem sikerül nekik, elpusztulnak vagy az immunrendszer pusztítja el őket, mivel hiányzik belőlük az erjedés során termelődő tejsav, ami megvédte őket. A tudomány ezt a ráksejtek reszenzitiválásának (jelentése ismét szenzitívvé tesz) nevezi.

 

A heidelbergi székhelyű Biológiai Rákterápiás Társaság 2011 decemberében hívta fel a figyelmet arra tényre, hogy a ráksejtek reszenzitiválása megvalósítható bizonyos növényi hatóanyagokkal is. Érdekes módon táplálékainkban találhatók bizonyos anyagok, például a brokkoliban lévő szulforafán vagy a káposztában és a tölgyfakéregben lévő kvercetin, amelyek hatására az agresszív tumorőssejtek ismét érzékennyé válnak a kemoterápiára.

 

A mitokondrium modellje. Ezek apró sejtszervecskék, amelyek a sejtek  erőműveiként működnek

 

Ha valaki ennek szellemében következetesen megváltoztatja étrendjét és meghatározott növényi hatóanyagokat szed étrendi kiegészítők formájában, az sokféle rákbetegséget képes távol tartani magától.

 

Kőkorszaki diéta

Az emberiség letelepedése jelentős mértékben megváltoztatta az étkezési szokásokat. Eleink évezredeken át vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak, azt ettek, ami az útjukba került, ehető gyökereket, gyümölcsöket, magokat, gombákat, zöld növényeket. Ebben az étrendben kevés volt a cukor és a keményítő, ellenben annál több aktív, egészségvédő növényi hatóanyag. Őseink a főként növényi étrendet értékes proteinekkel és zsírokkal egészítették ki, nyúlhússal, hallal vagy más vadak húsával. A szénhidrátokban bővelkedő ételek csak a gabonatermesztés és a letelepedett életmód megjelenésével kerültek az asztalra.

 

Sok káposztafélében értékes hatóanyag található, amelyek hatására  immunrendszerünk hatékonyabban képes elpusztítani a ráksejteket, és  amelyek fogékonyabbá teszik őket a szokványos klinikai kezelésekre is

 

Ma a cukor és a keményítő mennyisége étrendünkben mérhetetlenül megnőtt. A ráksejtek kifejezetten kedvelik a cukrot – ezt megtudtuk az eddigiekből. Márpedig a testünkben zajló sejtosztódási folyamatok során nap mint nap keletkeznek bennünk elfajult sejtek, azaz ráksejtek. Normális esetben immunrendszerünk felismeri és elpusztítja őket, vagy a daganatsejt egy beépített genetikai program segítségével elpusztítja önmagát (programozott sejthalál, apoptózis). De ha a helytelen étrend miatt túl nagy a cukorfelesleg, a tumorsejteknek kellő alapanyag áll rendelkezésükre, hogy energiaellátásukat átállítsák erjedésre. Ez biztosítja zavartalan osztódásukat, szaporodásukat, és kikapcsolja a programozott sejthalált irányító mechanizmusokat.

 

 

Nyolc rákellenes szabály

Dr. Johannes F. Coy első könyvében (Az új rákellenes táplálkozás) részletesen leírja, milyen ételek kedveznek a rák kialakulásának, és melyek képesek gátolni azt. Legújabb könyvében (Nyolc szabály a rák ellen) más szerzőkkel együtt ismét összefoglalja a legfontosabb alapelveket.

 

Csak egészséges cukrokat egyél!

Nem csak a kristálycukor jelent problémát. A rák szempontjából a méz is káros, hiszen gyorsan hasznosuló és felszívódó szénhidrát. Szintén káros a kenyérben, péksüteményekben, főtt tésztákban jelen lévő keményítő. Testsúlykilogrammonként naponta legfeljebb egy gramm szénhidrátot szabad elfogyasztani.

 

A búzafűlé pozitív hatása régóta ismert. A közelmúltban a rák elleni hatásossága is bebizonyosodott

 

Egyébként léteznek „egészséges” cukorfajták is, amelyek lassabban hasznosulnak a szervezetben. Idetartozik például a galaktóz (ez a természetes tejcukor, a laktóz egyik alkotóeleme) és az izomaltulóz (kis mennyiségben a mézben és a nádcukorban is előfordul). Ezeket élelmiszerboltban nem, csak az interneten keresztül lehet megvásárolni.

 

Fogyassz egészséges zsiradékokat!

A hangsúly az omega-6 és omega-3 zsírsavak helyes arányán van. Ez ideális esetben 2:1, legfeljebb 5:1. Az egészséges zsiradékokra valóban szükségünk van, tehát nem szabad zsiradékmentes étkezésre törekedni. Rákos betegeknek ajánlott a lenolaj fogyasztása, lehetőleg (krém)túróba keverve. A magvas gomborka, más néven sárgarepce (Camelina sativa) olaja, valamint a kendermagolaj is kiváló omeg-3 zsírsavforrás. (A magvas gomborka egyébként a káposztafélék népes családjába tartozik a fejes káposztával és a repcével egyetemben.)

 

A gránátalmalé erős antioxidáns, és szintén értékes kiegészítője lehet a rákterápiának

 

Rendkívül érdekesek az ún. MCT-olajok, amelyeket kókusz- és pálmaolajból készítenek. (Az MCT rövidítés jelentése medium chain triglyceride, azaz közepes láncú trigliceridek.) Ezek nem emelik meg a vérzsírértékeket és a vér koleszterinszintjét, ráadásul hozzájárulnak ahhoz, hogy a daganatsejtek megmaradjanak az oxidatív energiatermelés mellett, és ne kapcsoljanak át erjedésre.

 

 

Lásd el szervezetedet értékes proteinekkel!

Ha szervezetünket ellátjuk kellő mennyiségű és minőségű fehérjével és zsiradékkal, képes előállítani belőlük a működéséhez feltétlenül nélkülözhetetlen mennyiségű glükózt is. Ha hús vagy hal formájában vesszük magunkhoz a fehérjét, fontos, hogy az állatok egészséges tartásból származzanak. A természetes módon táplált, legeltetett, illetve télen szénával táplált állatok húsa sokkal egészségesebb, mint a hizlaldákban tartott, tápokkal hizlalt állatoké.

 

Egyetlen vérvizsgálat elegendő a TKTL-1 gén kimutatásához, amely  megmutatja, mennyire veszélyes a kialakult daganat

 

A tojás és a tejtermékek (lehetőleg savanyított tejtermékek) szintén fontos és értékes fehérjeforrások. Ami a növényi fehérjéket illeti, a hüvelyesek – bab, borsó, lencse, szója, csicseriborsó – gazdagok proteinekben, de nem elhanyagolhatók a dió- és mogyorófélék sem.

 

Vegyél magadhoz kellő mennyiségű növényi hatóanyagot!

A kvercetin és a szulforafán két olyan fontos növényi eredetű anyag, amelyek képesek az orvosi kezelésekkel szemben ellenállóvá vált ráksejteket ismét érzékennyé tenni ezekre a terápiákra. A kvercetin nagyobb mennyiségben almában, hagymában, bogyós gyümölcsökben, káposztafélékben, mogyoró- és diófélékben, valamint a szőlő héjában fordul elő. A szulforafán egy mustárolajfajta, főképp a brokkoliban és más káposztafélékben található.

 

A tokotrienol, az E-vitamin egy különleges típusa szintén jótékony hatásúnak bizonyult. Főképp pálma-, rizscsíra-, árpa- és búzacsíraolajban található nagyobb mennyiségben.

 

A kvercetin olyan flavonoid, amely sok növényben előfordul. A tölgyfakéregben  zonosították, innen, a tölgy latin nevéből (Quercus) kapta a nevét

 

Ajánlhatók továbbá a vadon termő bogyós gyümölcsök vagy a füvekből, például a búzafűből préselt levek is. A közelmúltban a gránátalmával kapcsolatban is érdekes felfedezéseket tettek. A Földközi-tenger medencéjében ősidők óta honos és kedvelt gyümölcs antioxidáns hatóanyagai hatásosnak bizonyultak az emlő- és a prosztatarákkal szemben. A kísérletekben a fermentált gránátalmalé volt a leghatásosabb – főképp a hormonérzékeny daganatok kezelésében.

 

 

Tankolj kellő mennyiségű napfényt!

Főképp a D-vitamin-ellátáson van a hangsúly. Ezt a vitamint természetes módon a legegyszerűbben napozással lehet elérni. Télen, amikor nem jutunk kellő mennyiségű napfényhez, tabletta formájában is szedhetjük.

 

 

Mozogj minél többet!

A sport egészséges, jót tesz a keringésünknek, de hasznos a rák elleni harcban is. Mindegy, hogy túrázásról, kerékpározásról, úszásról vagy  kocogásról van szó – a fontos, hogy minél többet mozogjunk. A tánc kiváló mozgásforma, de említhetjük a csi-kungot vagy a taj-csit is.

 

Fontos a kiegyensúlyozott lelki élet

Életünk e területének manapság kevesebb figyelmet szentelünk, mint korábban. Nem a „rákos személyiségvonásról” van szó, hanem arról, hogy ismét felfedezzük lelki erőforrásainkat. Mindenkinek magának kell rájönnie, hogy mi tesz jót neki.

 

 

Éjszakai pihenés

Itt főképp a kellő időtartamú és pihentető éjszakai alvásról van szó.   

 

 A csillagfürt magjaiból vegetáriánus ételek készülnek. Ilyen pl. a lopino, egy  tofuhoz hasonló termék, valamint a csillagfürtliszt vagy a csillagfürttej

 

Johannes F. Coy biológus és rákkutató elhatározta, hogy kutatási eredményeit közkinccsé teszi, hogy a gyakorlatban is elősegítse a rák elleni küzdelmet. Olyan laboratóriumi teszteket fejlesztett ki, amelyek segítségével a rák hamarabb felismerhető – ugyanakkor e vizsgálatok segítségével könnyebbé válhat a betegek kezelése is.

 

A TKTL-1 a vérből és a testszövetekből egyaránt kimutatható. Eddig a vérből csak bizonyos tumormarkereket, például a CEA vagy a PSA nevű fehérjéket tudtuk vizsgálni. Ezek a markerek azonban nem adnak megbízható támpontot, ugyanis a tumornak már meglehetősen nagynak kell lennie ahhoz, hogy ezek mérhető mennyiségben jelen legyenek a vérben. Más a helyzet, ha az immunrendszert, pontosabban a falósejteket vizsgáljuk. E sejtek „gyomortartalmából” megállapíthatjuk, bekebeleztek-e ráksejteket. Az ilyen közvetett daganatdiagnosztika leginkább ahhoz hasonlítható, amikor a szállodai szobák szemetesvödreinek tartalmát vizsgáljuk át. Ha üres pezsgős és camparis palackokat találunk, biztosak lehetünk benne, hogy az adott szoba lakói ünnepeltek.

 

A falósejtek (makrofágok) a vérből az érintett szövetekbe vándorolnak, ott daganatsejteket kebeleznek be, majd visszatérnek a vérkeringésbe. Egy igen érzékeny, lézeres mérési módszer segítségével a vérmintában megtaláljuk ezeket a makrofágokat, és belenézhetünk belsejükbe, megvizsgálván, hogy mit fogyasztottak el.

 

Ha a makrofágok gyomortartalmában kimutatható a TKTL-1 gén által termelt fehérje, tudjuk, hogy a ráksejtek oxidációról erjedéses anyagcserére kapcsoltak át.

 

A TKTL-1-teszt azonban korai rákdiagnózisra nem alkalmas. Ha a teszt eredménye pozitív, az mindenképp súlyos vészjelzésként értelmezhető, ami azt mutatja, hogy a folyamat nem korai stádiumban van, és feltétlenül cselekedni kell.

 

A fafülgomba (Ganoderma lucidum) a hagyományos kínai orvoslásban régóta  jól ismert gyógyszer, és ma is világszerte alkalmazzák a rák kiegészítő terápiájában

 

A daganatsejtek korai felismerésére inkább az ún. Apo10-protein kimutatása alkalmas. Ez a fehérje a sejtek nem megfelelően működő szaporodása és pusztulása során keletkezik. Az érintett sejtek közül sokat szintén felfalnak a makrofágok, így hasonló módon bukkanhatunk rájuk, mint a TKTL-1-tesztnél. Így már akkor némiképp megváltozott, a normálistól eltérő sejteket találhatunk, mielőtt azok (esetleg csak évek múltán) ráksejtekké alakulnának át. Az Apo10-teszt még nem vörös, csupán sárga jelzés, tehát figyelmeztetés.

 

A két említett teszt segítségével nem állapítható meg azonban az sem, hogy a test mely területén van tumor. Más a helyzet, ha a tesztek pozitivitása esetén képalkotó eljárást is bevonunk a vizsgálatba.

 

A módosított étrenddel és természetes hatóanyagokkal kezelt rákbetegeknél a ráksejtekre gyakorolt pozitív hatások igazolhatók. Méghozzá szintén a TKTL-1-teszttel, de a szintén említett Apo10-teszttel is. A kemo- és a sugárterápia során is jól nyomon követhető az étrend módosításának eredménye.

 

Az étrendi terápia egyúttal a kórházi kezelések után kiváló lehetőséget ad a páciensnek, hogy aktívan cselekedhessen hosszú távú gyógyulása érdekében. Az utógondozásban a TKTL-1- és az Apo10-teszttel ellenőrizhető a betegség kiújulása.

 

A kenyér, a főtt tészta, a sütemények és a csokoládé mellőzése rendkívül nehéz feladat elé állítja az embert. Azonban sok recepten változtathatunk. Például főképp ősi gabonaféléket, tönkölyt, tritikálét stb. részesítsünk előnyben. Ugyanakkor az ősi gabonafajták gluténtartalma sem olyan ártalmas, mint a búzáé, például az allergiák szempontjából.

 

A magas fehérje- és ballasztanyag-tartalmú lisztekből (pl. canihua, csillagfürt, kókusz és tönkölycsíra) ízletes kenyeret, süteményt lehet készíteni. Lehet továbbá csicseriborsólisztből készült száraztésztát is kapni.

 

Noha még sokan kritizálják, az antropozófikus orvoslásból származó fehér  fagyönggyel végzett terápia igen elterjedt

 

Léteznek olyan természetes cukorfajták, amelyek hatására nem emelkedik meg gyorsan inzulinszintünk. Ilyen például a galaktóz és az izomaltulóz, amelyeket a nyolc alapszabály kapcsán már megemlítettünk. A legfrissebb kutatási eredmények szerint a galaktóz a testháj lefogyasztásához is képes hozzájárulni. Ugyanakkor e cukrok hatásával megelőzhető az aminosavak bomlásából származó ammónia idegsejteket károsító hatása is. Ráadásul a galaktózt a ráksejtek nem képesek saját anyagcseréjük szempontjából hasznosítani, míg az idegsejtek energiaellátása továbbra is biztosított.

 

Az egészséges, természetes cukrok segítségével az egészséges étkezés élvezetes maradhat, és fokozhatja testi, szellemi teljesítőképességünket. Szerencsére léteznek speciális édességek és csokoládék, amelyekbe kristálycukor helyett galaktóz kerül.

 

 

A legfontosabb tények a TKTL-1 génről, és mindezek terápiás hasznosítása

A TKTL-1-teszttel olyan rákbetegeket azonosíthatunk, akik daganatának rosszindulatúságát, illetve a rosszindulatúság fokát az eddigi tesztekkel nem sikerült azonosítani. Az új teszt segítségével a terápiát intenzívebbé lehet tenni, így ez a betegcsoport is sikeresebben kezelhető.

 

A TKTL-1 gén aktívvá válásának klinikai jelentőségét prof. Hofheinz és munkatársainak (Mannheimi Egyetem) kutatásai is alátámasztják. A professzor és a kutatók kimutatták, hogy a TKTL-1 gén aktivitásának mérése az első olyan teszt, amellyel már a kezelések megkezdése előtt is megbecsülhető a kemoterápia és a sugárkezelés sikere, illetve kudarca.

 

A ráksejtek módosult cukoranyagcseréje lehetővé teszi a daganatok és az áttétek korai diagnózisát: a radioaktív anyaggal megjelölt cukor a ráksejtekben felhalmozódik és a PET-CT segítségével láthatóvá tehető

 

Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a teszttel azonosíthatók azok a rákbetegek, akiknél az áttétképződés, illetve a daganat kiújulásának veszélye az átlagos mérték 1000-szerese.

 

A kutatók által kifejlesztett TKTL-1-teszt már ma is hozzáférhető, és egyszerűen, a pácienstől levett vérből elvégezhető. Sajnos egyelőre kevés beteg és orvos tud a létezéséről.

 

A TKTL-1 gén makrofágok segítségével történő vizsgálata kiválóan kiegészíti a hagyományos szövettani vizsgálatokat. Az egyszerű vérvétellel elvégezhető teszt segítségével még a műtét előtt, illetve a klinikai kezeléseket követő utógondozás során gyorsan és egyszerűen ellenőrizhető, vajon a beteg szervezetében vannak-e erjedéses anyagcserét folytató ráksejtek.

 

Ha a teszttel kimutatható a TKTL-1- fehérje jelenléte a makrofágokban, PET-CT segítségével az egyelőre ismeretlen lokalizációjú tumor is megtalálható.

 

 

Milyen alternatívái vannak a kemoterápiának és a sugárkezelésnek?

Mindenekelőtt le kell  szögeznünk, hogy vannak alternatívák, más néven komplementer módszerek a rákterápiában. Ez azt jelenti, hogy nem csak önállóan, hanem a szokványos orvosi kezelések kiegészítéseként is alkalmazhatók. Vannak kezelések, amelyek könnyen, mások kevésbé párosíthatók egymással. Ennek eldöntéséhez mindig tapasztalt terapeutát kell segítségül hívni.

 

Egy falósejt két nyúlványt (pszudopódiumot) nyújt ki, amelyekkel közrefogja, majd bekebelezi az idegen testeket

 

• Hipertermia

A ráksejtek hőre érzékenyebbek, mint az egészséges sejtek, ezért speciális hőterápiákkal elpusztíthatók. Megkülönböztetünk egész testi hipertermiás kezelést, amely során a beteg nyakig egy melegítőágyszerű készülékben fekszik, és a testét lassanként 38,5 C°-ra melegítik. A mély vagy lokális hipertermia során a regionális daganatot vagy a primer daganat áttéteit célzottan melegítik fel. Ezt főképp a májban, a tüdőben vagy a csontokban keletkező áttétek kezelésében alkalmazzák. Ilyenkor az egész testi hipertermiánál szokásosnál magasabb hőmérsékletet is alkalmazhatnak.

 

• Lázterápia

E kezelés lényege szintén a melegítés, illetve a ráksejtek elpusztítása meleg és az immunrendszer aktiválása által. E módszerhez elpusztított kórokozókat adnak be a betegnek, hogy segítségükkel lázat keltsenek a szervezetében.

 

• Fagyöngyterápia

A kezelés hatásosságával több mint 130 klinikai teszt foglalkozik, ennek ellenére még mindig nem minden orvos hajlandó elfogadni. A fehér fagyöngy kivonataiból készült injekciók fokozzák a szervezet ellenálló képességét, az ölősejtek aktiválódnak, a beteg közérzete javul, és lefékeződik vagy teljesen leáll a daganat növekedése. Sok esetben megfigyelték a daganat teljes pusztulását is.

 

• Rákellenes oltás

Az ASI (aktív specifikus immunterápia) lehetőségéről már a műtét előtt érdeklődni kell, ugyanis a személyre szabott oltóanyag elkészítéséhez szükség van a beteg szervezetéből műtétileg eltávolított daganatszövetre. Az ASI-oltást főképp a daganat kiújulásának megelőzésére alkalmazzák a műtétet követően. Segítségével a beteg immunrendszere képessé válik a daganatsejtek felismerésére és elpusztítására.

 

• Oxigénterápia

Minél több az oxigén a szövetekben, annál rosszabbak a ráksejtek túlélési esélyei. Ezt a tényt használja ki az oxigénterápia. A terápiás céllal adagolt oxigén belélegezhető, de oxigénnel dúsítható a pácienstől levett vér is, amelyet ezután visszajuttatnak a beteg vénájába.

 

• Enzimterápia

Főképp az ananászból származó bromelain vagy a papajából nyert papain, de más növényi vagy állati eredetű enzimek is sikeresen alkalmazhatók a rákterápiában. Segítségükkel elbontható a ráksejtek által álcázásként használt fehérje, így a rosszindulatú sejteket az immunrendszer ismét képes lesz testidegenként azonosítani és elpusztítani. Az enzimterápia jól alkalmazható gyulladások, sebgyógyítás, illetve a kemoterápia és a sugárkezelés mellékhatásainak enyhítésére is.

 

Nap mint nap rengeteg cukrot fogyasztunk. A kutatások szerint a cukor nem csak cukorbetegséget, de rákot is okozhat

 

• Gyógyító gombák

A gombák méregtelenítő és antioxidáns hatásúak, erősítik az immunrendszert, fontos fehérjéket és vitaminokat tartalmaznak. Ázsiában már régóta alkalmazzák őket a rákkezelésben, ilyen például a shiitake vagy a Ganoderma lucidum.

 

• Növényi hatóanyagok

A rákterápiában különösen fontosak bizonyos növényi hatóanyagok, amelyek általában erős növényi színezéket tartalmaznak, mint például a kurkuma színét adó kurkumin. Ezért ajánlatos minél több színes zöldséget és gyümölcsöt enni. Az utóbbi időben a kutatók figyelmét a kvercetin és a szulforafán keltette fel. Egy új káposztafajtában (a brokkoli, a zöld káposzta és a kelbimbó keresztezése) ezek az anyagok nagy mennyiségben találhatók. A káposzta csírájából étrendi kiegészítő készül.

 

• Vitaminok, ásványi anyagok és egyéb étrendi kiegészítők

Fontos a kiegyensúlyozott, teljes értékű étrend, ez azonban nem tartalmaz elegendő mennyiségű tápanyagot. Különösen fontos a rákkezelésben a szelén, a glutation, a koenzim Q10, az L-karnitin és az A-, C-, D- és E-vitamin. A nyomelemek közül pedig a cink és a réz. Azonban a táplálék gyakran túl kevés magnéziumot tartalmaz, ezért ezt is pótolni kell.

 

• Kivezető eljárások és méregtelenítés

Legyen szó nehézfém-kivezetésről, béltisztításról vagy általános méregtelenítésről és májerősítésről a kemoterápia után, ajánlatos tapasztalt orvos vagy természetgyógyász segítségét igénybe venni. Sokat segíthet, ha kineziológiai tesztekkel kiderítik, melyik eljárás vagy kezelés a legcélszerűbb. Általános szabály: a megtisztulás fontos. Ha a szervezetnek túl sok káros anyaggal kell megküzdenie, még nehezebben tud a rák ellen harcolni.

-dr.ki.-
XVIII. évfolyam 6. szám

Címkék: rák, táplálkozás

Aktuális lapszámunk:
2018. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.