Betegségek A-tól Z-ig

Reggeli vesediagnosztika


    A szö­ve­tek­ben visszama­ra­dó sa­lak­anyag és víz az ar­con is meg­lát­szik. A fa­kó reg­ge­li arc­bőr, a szem kör­nyé­ki tás­kák (ödé­más te­rü­le­tek), a duz­zadt, pety­hüdt szö­ve­tek egy­aránt a ve­se­mű­kö­dés csök­ke­nő ten­den­ciá­ját jel­zik. Mi­vel a vér­pá­lyá­ban visszama­ra­dó fe­les­le­ges fo­lya­dék reg­ge­li vér­nyo­más-emel­ke­dés ki­vál­tó­ja is le­het, ugyan­csak ér­de­mes a ve­se­funk­ció hi­bái­ra gya­na­kod­ni, ha az emel­ke­dett vér­nyo­más­ér­ték csak a fel­ke­lés utá­ni idő­sza­kra jel­lem­ző.

     

    A ve­sék a nap 24 órá­já­ban fo­lya­ma­to­san dol­goz­nak, azon­ban el­té­rő in­ten­zi­tás­sal. En­nek oka, hogy a töb­blet­fo­lya­dék és a ve­se­bő­vé­rű­sé­get ki­vál­tó anya­gok fel­vé­te­lén túl a ve­se­mű­kö­dés egyik le­gak­tí­vabb ser­ken­tő­je a ter­mé­sze­tes nap­fény. Míg az éj­sza­ka a meg­emész­tett tá­pa­nya­gok fel­dol­go­zá­sá­nak, át­ala­kí­tá­sá­nak, rak­tá­ro­zá­sá­nak az idő­sza­ka és el­sőd­le­ge­sen mé­reg­te­le­ní­tő rend­sze­rünk az ak­tí­vabb, ad­dig a fény­in­ten­zi­tás nö­ve­ke­dé­sé­vel in­dul meg a ke­let­ke­zett bio­ké­miai hul­la­dék el­tá­vo­lí­tá­sa a sej­tek­ből és a vér­ből. Éb­re­dés után szer­ve­ze­tünk­nek ez a leg­fon­to­sabb te­vé­keny­sé­ge, er­re kon­cen­trál. Jel­zi ezt a csök­kent reg­ge­li ét­vágy is.

     

    Ha ter­mé­sze­tes bel­ső bio­ló­giai fo­lya­ma­ta­ink üze­ne­té­re hall­ga­tunk, a reg­ge­li órá­kat élén­kí­tő fi­zi­kai gya­kor­la­tok­kal, az iz­mok, ízü­le­tek nyúj­tá­sá­ra, be­me­le­gí­té­sé­re szol­gá­ló gim­nasz­ti­ká­val, va­la­mint a tü­dő tö­ké­le­tes ki­ta­ka­rí­tá­sát je­len­tő lég­zés­gya­kor­la­tok­kal kezdjük. Ter­mé­sze­te­sen az a jó, ha eb­ben az idő­szak­ban nem ve­szünk ma­gunk­hoz sem­mi­fé­le táp­lá­lé­kot, az ét­ke­zés ugya­nis az emész­tés hor­mo­ná­lis fo­lya­ma­tait in­dít­ja meg, és így fel­füg­gesz­ti a sa­lak­ta­la­ní­tó te­vé­keny­sé­get. A sa­lak­ta­la­ní­tás nem le­het tö­ké­le­tes, mi­köz­ben újabb mér­ge­ző mel­lék­ter­mé­kek ke­let­kez­nek. A reg­gel hat óra kö­rül fel­ke­lők ese­té­ben nem cél­sze­rű tíz óra előtt olyan táp­lá­lé­kot fo­gyasz­ta­ni, mely az emész­tőn­ed­vek ter­me­lé­sét hosszabb ide­ig fenn­tart­ja. Aján­lott ez­zel szem­ben eb­ben az idő­szak­ban is a tisz­tí­tó ha­tá­sú gyógy­nö­vény­te­ák fo­gyasz­tá­sa.

     

    A ve­se­mű­kö­dés­re ugyan­csak jel­lem­ző, hogy éj­sza­ka – el­te­kint­ve a szo­ká­sos­tól el­té­rő ese­ti nagy­mér­té­kű es­ti fo­lya­dék­fel­vé­tel­től, il­let­ve a jó­in­du­la­tú prosz­ta­ta­meg­na­gyob­bo­dás­tól – csök­ken a vi­ze­let­ki­vá­lasz­tás. Nor­mál eset­ben az al­vás hét-nyolc órá­ja alatt nincs szük­ség a hó­lyag ki­ürí­té­sé­re. Éb­re­dés után azon­ban, ugyan­csak össze­füg­gés­ben a nap­fény ve­se­mű­kö­dést ser­ken­tő ha­tá­sá­val, vi­ze­let­ki­vá­lasz­tá­sunk fo­lya­ma­ta fe­le­rő­sö­dik.

     

    A ve­se ar­té­ri­ás rend­sze­ré­be be­épí­tett vér­nyo­más-sza­bá­lyo­zás – a ve­se mun­ká­ját vég­ző mű­kö­dő­ké­pes egy­sé­gek­ben, úgy­ne­ve­zett glo­me­ru­lu­sok­ban lé­vő JUX­TAG­LO­ME­RU­LÁ­RIS ap­pa­rá­tus – úgy mű­kö­dik, hogy vér­nyo­más-emel­ke­dés ese­tén fo­ko­zott vi­ze­let­ki­vá­lasz­tás­sal csök­ken­ti az ar­té­ri­ás nyo­mást, így nö­ve­li a ve­sén át­áram­ló vér­mennyi­sé­get és ja­vít­ja a ve­se­funk­ci­ót. A tar­tós vér­nyo­más-emel­ke­dés a ve­se ar­té­ri­ás ér­há­ló­za­tá­nak be­szű­kü­lé­sé­vel is együtt jár. A fen­ti­e­ket fi­gye­lem­be vé­ve lát­hat­juk, egy­ál­ta­lán nem min­degy, hogy na­pon­ta mennyi fo­lya­dé­kot ve­szünk ma­gunk­hoz. En­nek mennyi­sé­ge a kon­ven­cio­ná­lis táp­lál­ko­zást foly­ta­tók­nál ma­ga­sabb, mint a ve­gán ét­ren­det vá­lasz­tók­nál. Utób­biak­nál nyá­ron, a lé­dús gyü­möl­csök sze­zon­já­ban alig van szük­ség kü­lön víz­fel­vé­tel­re. Min­den­fé­le táp­lál­ko­zás­nál nő a té­li fo­lya­dék­fo­gyasz­tás-igény.

     

    A fo­lya­dék­ház­tar­tás kap­csán kü­lön kell szól­ni az iz­za­dás­ról. A fag­gyú­mi­ri­gyek je­len­tős mennyi­sé­gű, a sejt­mű­kö­dés­re ká­ros anya­got vá­lasz­ta­nak ki. A ve­rej­ték­mi­ri­gyek a víz­ben old­ha­tó sa­lak­anya­go­kat, a fag­gyú­mi­ri­gyek a zsír­ban old­ha­tó mel­lék­ter­mé­ke­ket vá­laszt­ják ki. Az erős éj­sza­kai ve­rej­té­ke­zés a ve­sék túl­ter­helt­sé­gé­re utal­hat. A túl­sá­go­san sok fe­hér­jét fo­gyasz­tók ve­rej­té­ke jel­leg­ze­te­sen szú­rós szagú. Ter­mé­sze­te­sen az iz­za­dás le­het ak­tív fi­zi­kai te­vé­keny­ség, moz­gás­pro­gram ered­mé­nye és le­het passzív – pl. sza­u­ná­zás­kor, gő­zö­lés­kor, ja­pán für­dő ese­tén. Min­den­nap kí­vá­na­tos len­ne meg­iz­zad­ni, még­hoz­zá az ak­tív és passzív mód­sze­rek vál­to­ga­tá­sá­val. A sej­tek­ben és szö­ve­tek­ben fel­hal­mo­zó­dott sa­lak­anya­gok ugya­nis töb­bek kö­zött ízü­let­gyul­la­dást okoz­nak, ami kü­lö­nö­sen reg­gel, bi­zo­nyos hold­ci­klus ide­jén, il­let­ve idő­vál­to­zá­sok­kor jár fe­le­rő­sö­dő fáj­da­lom­mal.

     

    Vé­gül ér­de­mes ar­ra is gon­dol­ni, hogy a rend­­sze­res reg­ge­li fá­radt­ság, le­tört­ség szin­tén a ve­se­funk­ci­ók csök­ke­né­sé­re utal.

    Dr. Pőcze Tibor
    X. évfolyam 5. szám

    Címkék: vesediagnosztika

      Aktuális lapszámunk:
      2019. november

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.