Betegségek A-tól Z-ig

Rejtőzködő vitaminhiány

A-tól K-ig: vitaminok hatásai és hiányai

    Ajánlott cikkeink a témában:


Az olyan klasszikus vitaminhiányos betegségek, mint az angolkór (D-vitamin) vagy a skorbut (C-vitamin) nálunk manapság igen ritkán fordulnak elő. Helyettük azonban megjelentek részben diffúz krónikus tünetek. Ezek hátterében azonban nem könnyű vitaminhiányt azonosítani.

 

Komoly vitaminhiány nálunk manapság szinte kizárólag extrém életmód vagy súlyos betegség eredményeként áll elő. Idetartoznak a következők:

 

• erősen egyoldalú táplálkozás, például B-vitamin-hiány olyan, évek óta vegán életmódot folytatóknál, akik semmiféle állati eredetű terméket nem fogyasztanak,

• az alkoholizmus, nagy mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztása a B1-vitamin hiányát okozza,

• májzsugor, amely miatt a máj elveszíti vitamintároló képességét,

• a bél súlyosan károsodott vitaminfelvevő képessége, például folsavhiány Crohn-betegeknél,

• úgynevezett fogyasztó betegségek, például C-vitamin-hiány, akár skorbut is előrehaladott rákos stádiumokban.

 

A latens hiányállapotok gyakoribbak, ám ritkán ismerik fel őket, mert az esetek többségében nem okoznak specifikus tüneteket. Ki gondolna fáradtság vagy emésztési és alvászavarok esetén vitaminhiányra?

 

A laborvizsgálatok sem hoznak mindig egyértelmű eredményt, mert az egy bizonyos vitamin által meghatározott enzim működése már akkor károsodhat, ha még normálértékek figyelhetők meg. Ha például a B6-, B12-vitaminok és a folsav értékei még a normál tartományban mozognak, már megemelkedhet a vérben a mérgező homocisztein szintje. Ebben az esetben olyan aminosavról van szó, amelyet egészséges állapotban enzimek bontanak le. Ezeknek az enzimeknek a zavartalan működéséhez azonban B6- és B12-vitaminra, valamint folsavra van szükség.

 

A legtöbb vitamin elraktározódik a szervezetben, főként a májban. A nem kellően feltöltött vitaminraktárak nem ismerhetők fel a vérképből, ám azonnal észrevehetővé válnak, ha váratlanul megnövekszik irántuk az igény. A fehérvérsejtek például az emberi szervezet legmagasabb C-vitamin-szintű sejtjei. A latens C-vitamin-hiány nem mutatkozik meg szembetűnő jelekben, például a skorbutra jellemző ínyvérzésben vagy a fogak kihullásában. Ha azonban fertőzés lép fel, megnő a fehérvérsejtek C-vitamin-szükséglete, és ha a raktározott készlet nem elegendő, a szervezetnek plusz C-vitaminra van szüksége a fertőzés legyőzéséhez, különben a betegség tovább tart és súlyosabb lefolyású.

 

 

Éjszakai látászavar esetén gondoljunk az A-vitaminra is!

Az A-vitamin (retinol) csak állati eredetű táplálékokban fordul elő (tej, tejtermékek, hús, hal), előanyaga, a béta-karotin azonban csak növényiekben (sárgarépa, káposzta, brokkoli, spenót). A szervezet a béta-karotint A-vitaminná alakítja át. Míg a béta-karotin antioxidáns, sejtvédő hatású, addig az A-vitamin feladata a sejtnövekedés, az immunvédelem és a szem működésének serkentése. Hiányát a következő tünetekről ismerhetjük fel:

 

Érdemes sok zöldségfélét és gyümölcsöt enni, mert akkor valószínűetlen,
hogy szervezetünkben vitaminhiány alakuljon ki. Ha azonban gyomor- és
bélbetegségek állnak fenn, zavart szenvedhet a vitaminok felszívódása

 

• látászavar, amely elsőként abban nyilvánul meg, hogy a beteg éjszaka és szürkületben kevésbé jól lát,

• zavart szenvedhet a hallás, a szaglás és az ízlelés is,

• a bőr szárazabbá válik, akárcsak a nyálkahártyák, aknéhoz hasonló bőrelváltozások és növekedési zavarok lépnek fel,

• főként az immunrendszer károsodik: már a latens A-vitamin-hiány is megnöveli a fertőzések kialakulásának veszélyét.

 

 

B-vitaminok hiánya: általában többet is érint

A B1-vitamin (thiamin) növényi és állati eredetű termékekben egyaránt előfordul (borsó, zabpehely). A szénhidrát- és zsíranyagcserében játszik szerepet. Mivel részt vesz az acetilkolin nevű idegi ingerületátvivő anyag szintézisében is, az „idegvitaminok” közé számít. A fejlődő országokban megfigyelhető extrém B1-vitamin-hiány (beri-beri), amely túlérzékenységben, végtagi érzéketlenségben és az agyműködés bizonyos zavaraiban nyilvánul meg, az egyoldalú táplálkozásra (hántolt rizs) vezethető vissza. Nálunk ilyesmi szinte kizárólag csak alkoholistáknál figyelhető meg. A latens hiány gyakoribb, fő tünetei az étvágytalanság, az emésztési zavarok, hányás, fáradtság, álmatlanság.

 

A B2-vitamin (riboflavin) szintén állati és növényi eredetű táplálékokban egyaránt előfordul (teljes őrlésű gabona, brokkoli, gomba). Koenzimként részt vesz a szénhidrátok, aminosavak, zsírsavak és egyéb vitaminok anyagcseréjében is.

• Súlyos hiány esetén a nyálkahártya gyulladásos elváltozásai lépnek fel.

• Fokozódhat a bőr pikkelyesedése, retinaelváltozások alakulhatnak ki, a szemlencse elhomályosodhat.

 

A B3-vitamin (niacin, nikotinsav) hiánya okozza a pellagra nevű betegséget, amely jellemzően azoknál fordul elő, akik főként kukoricát esznek. Nálunk ilyen bajt nemigen figyeltek még meg.

 

A B5-vitamin (pantoténsav) a koenzim A alkotórésze, és ezzel hatást gyakorol a sejtek megújulására és energianyerésére. Ahogyan a B-vitaminoknál általában, ennél is ritkán áll fenn hiánybetegség önmagában, inkább többnyire más B-vitaminok hiányával kombinálva, alapvetően alkoholizmus és helytelen táplálkozás vagy nem kielégítő felszívódás miatt. A legismertebb tünet a sebgyógyulás zavara, ezért sok sebkenőcs tartalmazza ezt a vitamint.

 

 

B6, B12, folsav: a B-csoport új csillagai

Az utóbbi években ez a három vitamin kiemelt figyelmet kapott, nem véletlenül.

 

A B6-vitamin (pyridoxin) mintegy kétszáz enzim működésében vesz részt, főként a fehérje és a központi idegrendszer anyagcseréjében, valamint a lecitin szintézisében. Pyridoxin nélkül nem lehetséges a sejtmegújulás sem. A szükséges mennyiséghez egyoldalú táplálkozás vagy felszívódási zavar miatt számos idősebb és fiatal ember nem jut hozzá. A legfontosabb tünetek hiány esetén a következők:

• Növekedési zavarok, bőrelváltozások, érzékelési zavarok, ingerlékenység, alvászavar.

• Az érintett nem emlékszik az álmaira.

• Hosszabb távú, krónikus hiányállapot vérszegénységhez vezethet.

 

 

A folsav (B9-vitamin) az utóbbi években főként azért került az érdeklődés középpontjába, mert a hivatalos javaslatok szerint minden terhességet tervező nőnek, illetve a kismamáknak terhességük első három hónapjában tanácsos szedniük ezt a magzatvédő vitamint. Az Egyesült Államokban, ahol a gabonatermékeket néhány éve folsavval dúsítják, nagy sikereket könyvelhetnek el: évente 20 százalékkal kevesebb nyitott gerinc és 50 ezerrel kevesebb szívinfarktusból és szélütésből eredő haláleset. A folsavra a DNS képződéséhez is szükség van, illetve minden növekedési folyamathoz, főként a vérsejtek és a bél nyálkahártyája esetében. Hiányállapotban a szájnyálka elváltozásai alakulnak ki, valamint emésztési zavarok (hasmenés), vérszegénység, étvágytalanság, hajhullás és depresszió.

 

A B12-vitamin (kobalamin) csak állati eredetű termékekben, illetve növények esetén nyomokban savanyított termékekben (például savanyú káposzta) fordul elő. Nélkülözhetetlen a DNS-képződéshez, és ezzel a sejtosztódáshoz és a növekedési folyamatokhoz. Ez a vitamin döntő szerepet játszik az idegrendszer megfelelő működésében is. A hiányállapotok ritkák, mivel a májban lévő raktárak évekig kitartanak. Ám ha valaki tartósan nem jut hozzá elegendő mennyiséghez, például gyomornyálkahártya-gyulladás, a gyomor vagy a vékonybél utolsó szakaszának eltávolítása, esetleg minden állati eredetű termékről lemondó vegetáriánus táplálkozás miatt, akkor jelentős hiány alakulhat ki.

• A fő tünet a vérszegénység, amikor túl kevés, de megnagyobbodott vörösvértestek képződnek. Ilyenkor felléphet a vérszegénység minden jellegzetes tünete a kimerültségtől a fizikai terhelésre jelentkező légszomjig.

• Lehetségesek pszichés zavarok is, mint például depresszió.

 

 

A C-vitamint mindenki ismeri, a D-ről hajlamosak vagyunk elfelejtkezni

A C-vitamin (aszkorbinsav) az E-vitaminnal és a béta-karotinnal együtt az antioxidáns vitaminok közé tartozik, azaz a szervezetet védelmezi az „elrozsdásodástól”. Ezenkívül aszkorbinsavra szükségünk van a kollagéntermelődéshez, valamint sebgyógyulás esetén a kötőszöveti rostok képződéséhez. A C-vitamin javítja a vasfelszívódást is, valamint erősíti az immunrendszert bakteriális és vírusfertőzések esetén.

• C-vitamin-hiányra utalhat a fertőzésre való fokozott hajlam, a sebgyógyulási zavar, gyengeség, fáradtság és a megnövekedett gyulladási hajlam.

 

A D-vitamin (kolekalciferol) napsugárzás hatására a bőrben képződik, de nyilvánvalóan nem kielégítő mennyiségben. Serkenti a bélben a kalciumfelszívódást, de részt vesz az immunrendszer szabályozásában, az izmok és idegek működésének összehangolásában és a vérnyomás-szabályozásban is. A jellegzetes hiánytünetek a következők:

 

• Angolkór (a csontok deformálódása és felpuhulása) gyerekkorban és csontritkulás felnőttkorban.

• Úgy tűnik, a depresszió, főként a téli fényhiányos depresszió is összefüggésben áll a „napfényvitamin” hiányával.

 

 

Az E védi a sejteket, a H megakadályozza a hajhullást

Az E-vitamin (tokoferol) a legerősebb zsírban oldódó antioxidáns. A szelénnel együtt serkenti az antitestek képződését immunreakció esetén. A C-vitaminnal együtt megakadályozza a gyomor-bél traktusban a rákkeltő nitrozamin képződését. A kifejezett E-vitamin-hiány ritka, ám nem megfelelő ellátottság esetén hozzájárulhat rák, érelmeszesedés okozta betegségek (például szívkoszorúér-megbetegedés), reuma, cukorbaj, zöld hályog kialakulásához és idő előtti öregedési jelek fellépéséhez.

 

 

A biotin (H-vitamin) a sejtek energianyerésében, valamint az aminosavak és a zsírsavak anyagcseréjében vesz részt.

• Jelentős hiánya bőrgyulladás, hányinger, depresszió és pániktünetek formájában jelentkezik.

• A hajhullás ugyancsak lehet hiányának következménye.

 

A K-vitamin (fillochinon) négy különböző vérfolyékonysági faktor képződéséhez nélkülözhetetlen. Az újszülöttek ezt kapják, hogy javítsák náluk a vér viszkozitását. Ha hiány gyanúja merül fel, akkor nem a vitamint szintjét mérik, hanem a vér tulajdonságait vizsgálják.

 

 

A laborvizsgálatot csak célzottan alkalmazzuk, a terápiát a tünetek határozzák meg

Ezek után marad a kérdés, ennyi lehetséges tünet esetén hogyan derítsünk fényt az esetleges vitaminhiányra. Az orvos általában már a beteg panaszai alapján kap néhány támpontot, ezt kiegészíthetik a laborvizsgálatok. A legtöbb vitamin szintje ugyanis jól mérhető a vérben. Ugyanakkor az orvosnak azt is szem előtt kell tartania, hogy a vitaminpótlás célja nem a hiányállapot megszüntetése, hanem az adott tünetek kezelése. A reumásnak (és minden, krónikus gyulladásban szenvedő betegnek) ennek megfelelően antioxidánsokra van szüksége, függetlenül attól, mekkora a vérében a szóban forgó vitaminok szintje. Ugyanez vonatkozik bizonyos idegi zavarokra: a cukorbajosnak optimális B-vitamin-ellátottságra van szüksége, függetlenül attól, milyen kiindulószintet mutatnak a vérértékei. Ha pedig érbetegeknél megnövekedett homociszteinszint figyelhető meg, akkor a kockázat csökkentésére kell törekedni, így nem érdekes, hogy a páciens B-vitaminjai esetleg még a normál tartomány alján találhatók, mindenképpen B-vitamin-kombinációt kap.

 

A kivételt a D- és a B6-vitamin jelenti. Itt érdemes laborvizsgálatot kérni: a B6-vitamin hiánya gyakran figyelhető meg alvászavarok, pszichés gyengeség és immunzavarok esetén, de nem áll fenn minden, az említett tünetekkel jelentkező betegnél. Ha a páciensnél a laboreredmények B6-vitamin-hiányt állapítanak meg, akkor megkapja a pótlást.

 

Az emberek D-vitaminnal való ellátottsága ezzel szemben drámaian rossz. A legtöbb csontritkulásos betegnél az értékek nagyon alacsonyak, még a D-vitamin-pótlásban részesülőknél is gyakran nem érik el a csontok számára optimális értéket. Ilyen esetekben a dózist addig kell emelni – természetesen rendszeres, háromhavonta elvégzett laborellenőrzés mellett –, amíg az optimális értéket el nem érik. A D-vitamin pótlása egyébként hasznos lehet magas vérnyomás, szívgyengeség és autoimmun-megbetegedések esetén is, ezeknél ugyanis az alacsony D-vitamin-szint rizikófaktort képvisel. Optimális ellátottság esetén a páciens ezekkel a betegségekkel is jobban meg tud birkózni.

 

Az egészség ábécéje

Vízben oldódó vitaminok - Megtalálhatók például Zsírban oldódó vitaminok - Megtalálhatók például
C: narancs, citrom, kivi A: hal, sajt, vaj
Biotin: diófélék, zabpehely, hüvelyesek D: hal, hús, gomba
B: teljes őrlésű gabonák, hús E: növényi olajak, diófélék
Folsav: teljes őrlésű gabona, szója, zöld színű zöldségfélék K: krumpli, paradicsom, zöld és sárga színű leveles  zöldségek

M. L.
XIII. évfolyam 4. szám

Címkék: vitaminhiány

    Ajánlott cikkeink a témában:

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.