Betegségek A-tól Z-ig

Rotavírusok: van-e értelme a védőoltásnak?

A hányással járó hasmenés csak kiszáradás esetén veszélyes

Manapság számos újságban olvashatunk olyan figyelmeztetést, hogy mielőtt bébiúszásra vinnénk a kisbabánkat, oltassuk be. A védőoltás célja az lenne, hogy megvédjen a hasmenéses megbetegedést okozó rotavírusok ellen. Mivel az immunrendszerük még nem találkozott ezekkel a kórokozókkal, a hat hónap és két év közötti gyerekek különösen gyakran kapják meg ezt a fertőzést. A betegség azonban csak akkor veszélyes, ha következményeként a szervezet túl sok folyadékot veszít.


Ahol sok gyerek van együtt, ott fennáll a fertőzésveszély, legyen szó babaúszásról vagy bölcsődéről

 

A rotavírusok világszerte a gyerekkori gyomor- és bélfertőzések leggyakoribb okozójának számítanak. Nevük onnan származik, hogy a mikroszkóp alatt küllős kerék formájúnak látszanak (rota = kerék). Mivel a betegség rendkívül fertőző, ötéves koráig gyakorlatilag minden gyerek átesik rajta. 

 

A WHO becslései szerint a fejlődő országokban évente körülbelül 500 000 gyerek hal meg ennek a betegségnek a következtében. Ahogyan számos más olyan betegségnél, amely ellen oltani szoktak, a fejlődő országokra jellemző magas halálozási arányt nem a  kórokozó agresszivitása eredményezi, hanem a rossz higiéniai körülmények, a hiányos orvosi ellátás, valamint a páciensek rossz tápláltsági és általános állapota. Ezzel szemben az ipari államokban az ilyen jellegű halálozás igen ritka: százezer, öt év alatti betegből évente egy veszíti el életét a fertőzés következtében.

 

A betegség a felnőtteket is megtámadhatja. Az utazási hasmenéseknek körülbelül 20 százalékáért rotavírusok a felelősek, de a beteg gyerek is megfertőzheti a szüleit.  Idősotthonokban is időről időre kitör egy-egy ilyen járvány. Az igen ellenálló vírusok nagy mennyiségben a székletben találhatók meg, és aztán kontakt fertőzés formájában vagy közvetlenül egyik személyről a másikra átragadva terjednek. A fertőzés megtörténhet a levegő, a víz és a táplálék közvetítésével is. A megfertőződést követően egy-három napon belül lépnek fel az első tünetek. Ezek a szinte alig észrevehető jelektől az enyhe hasmenésen át a súlyos megbetegedésig terjedhetnek. Általában vizes hasmenéssel és hányással kezdődik, amihez hasi görcsök és esetleges láz társulhat. Néha nem specifikus légzési panaszok is fellépnek.

 

Gyerekek esetében a kórképet pediatrikus gasztroenteritisznek (PRG) hívják. A gyomor- és béltünetek általában 2-6 napig tartanak. A betegek a széklet útján maximum két hétig választják ki a vírusokat. A mi szélességi körünkön a megbetegedés csúcsidőszaka február és április közé tehető. Mivel több vírustörzs létezik, az ember többször is megbetegedhet. Ugyanakkor részleges immunitás alakul ki, aminek köszönhetően az újabb fertőzés enyhébb lesz vagy teljesen  tünetmentesen zajlik le.

 

 

Elektrolitoldat akadályozza meg a kiszáradást

A rotavírusok ellen nincsen oki terápia, a tüneteket kell kezelni. Enyhe lefolyású tünetek esetén a gyerek otthon maradhat, kapjon könnyű kosztot és főleg sok folyadékot. Súlyosabb lefolyás esetén elektrolitoldatra van szükség, amit azonban mi magunk is  könnyen előállíthatunk. A betegség akkor válik veszélyessé, ha az erős  folyadékveszteség miatt kiszáradás alakul ki és görcsök lépnek fel. A kiszáradás jelei a szomjúság, az ingerlékenység, a letargia, a beesett szem és kutacsok, a száraz nyálkahártya és a ritka vizeletkiválasztással járó sűrű vizelet. Ha a test kiszárad, komplikációk léphetnek fel. Ilyenkor többnyire arra van szükség, hogy a beteg kórházba kerüljön, ahol gyors folyadékpótlásról gondoskodnak, például intravénás infúzió  formájában.

 

Megelőzésként a háztartásban a legfontosabb, hogy betartsuk az általános higiéniai szabályokat. Különösen fontos a következetes kézmosás szappannal és meleg vízzel. A rotavírusok órákon át életben maradnak különféle felületeken (például a kilincsen vagy a telefonkagylón), ezért adott esetben a felületek fertőtlenítése is szükséges lehet. A csecsemőket mindenképpen szoptassuk tovább, mivel az anyatejben olyan fontos anyagok találhatók, amelyek elősegítik a fertőzés legyőzését. Az anyatejjel táplált  csecsemők ezalatt az időszak alatt amúgy is élveznek egyfajta védettséget a rotavírusok ellen, amennyiben az anya korábban már átesett ilyen fertőzésen.

 

 

Mikor vigyük orvoshoz a gyereket?

Ha a gyerek hány és hasmenése is van, mindenképpen vigyük orvoshoz. Enyhébb  esetekben vagy áthidaló megoldásként, amíg megérkezik az orvos, segíthetnek a homeopátiás szerek:

• Ipecacuanha (D4, D6): gyakori fulladás, tartós émelygés, a nyelv nem lepedékes, nyálfolyás, hasi fájdalom a köldök körül.

• Veratrum album (D4, D6): a gyomortartalom kilökődése, hideg verejtékezés, erőtlenség, hajlam az ájulásra, nyálfolyás, hideg víz utáni vágy, rizses folyadékra emlékeztető hasmenés, szagtalan, görcsös hasfájás, fekvésre, nyugalomra, melegre javul.

• Arsenicum album (D12): utálkozás az evéstől és az étel szagától, savanyú és hideg italok utáni vágy, csillapíthatatlan hányás egyidejű hasmenéssel, a beteg sápadt és hidegen verítékezik, kimerült.

• Nux vomica (D6, D12): hasi görcsök, puffadás, hányinger, gyakori fulladozás, nehezen hány, a beteg ingerlékeny.

 

Az eddig rendelkezésre álló oltóanyagokkal kapcsolatban egy sor olyan negatív  jellemző is felmerül, amely miatt érdemes kritikusan szemlélni az oltást

 

A csecsemők általában három, a gyerekek öt golyócskát kapjanak a szájukba oldalra. Akut megbetegedésnél a magasabb potenciált (D1–D6) gyakrabban adják, részben óránként, a közepes potenciált (D12–D30) naponta egy-háromszor. Amint a tünetek enyhülnek, az adagolás gyakoriságát csökkenteni lehet.

 

Németországban 2006 óta kétféle legyengített élő vírust tartalmazó oltóanyag van  forgalomban (Rotarix és RotaTeq), amelyek 6 és 24/26 hónapos korban lenyelhető formában adhatók két vagy három részletben. Az oltási védelem maximum három évig tart. Mivel az oltóanyag injekció formájában kerül forgalomba, alkalmanként az izomba vagy a bőr alá is be szokták adni. Mindkét oltóanyag hatékonysága magas, csak ritkán bizonyul hatástalannak. Alkalmazásukkal állítólag a rotavírus-fertőzésből adódó kórházi tartózkodások 90 százalékát meg lehet akadályozni.

 

Németország oltási rendjében az oltás nem szerepel, mivel a hivatalos indoklás szerint az oltás általános ajánlásához hiányoznak az oltóanyag biztonságosságára és a betegség okozta megterhelésre vonatkozó lényeges adatok. (Magyarországon 2006 óta van  védőoltás rotavírus ellen, de itt sem kötelező – a szerk.) Azoknál a csecsemőknél azonban, akik fokozottan kerülnek kapcsolatba más gyerekekkel, például bölcsődében vagy bébiúszáson, érdemes mérlegelni a kockázatot és a hasznot.

 

 

Oltás után gyakran lépfel hasmenés és hányás

Az oltás gyakran fellépő mellékhatásai közé tartozik a fokozott ingerlékenység, az étvágytalanság, a hasmenés, hányinger, hasfájás, láz és időnként a görcsök. Ezen kívül az eddig rendelkezésre álló oltóanyagokkal kapcsolatban egy sor olyan negatív jellemző is felmerül, amely miatt érdemes kritikusan szemlélni az oltást, és mérlegelni a kockázat és a haszon arányát.

 

• A WHO beszámol róla, hogy bizonyos adatok szerint csecsemőknél és kisgyerekeknél az első oltási adag beadását követő hét napon átmenetileg megnövekedhet az életveszélyes bélgörcsök kialakulásának gyakorisága. Az Egyesült Államokban emiatt már kivontak egy korábbi oltóanyagot a piacról.

• Úgy tűnik, összegfüggés áll fenn az egyik oltóanyag (RotaTeq) és az úgynevezett Kawasakiszindróma között – ez a gyerekek akut érmegbetegedése.

• Immungyengeségben szenvedőknél súlyos, kezelhetetlen hasmenés alakulhat ki.

 

 

Az oltóanyag a sertésvírusDNS-ével szennyeződött

2010 elején ismertté vált, hogy mindkét oltóanyag a sertésvírus (PCV-1 és PCV-2 – Porcines circovirus) DNS-töredékeivel szennyeződött. A hivatalos nyilatkozatok szerint mindkét vírus ártalmatlan az emberi szervezetre. A fertőzött oltóanyagok még mindig forgalomban vannak. A gyártó cégek nem tudnak egyértelmű felvilágosítást adni arról, mikor kerülnek forgalomba a nem fertőzött oltóanyagok, és arra hivatkoznak, hogy az eddigi oltásoknál semmiféle káros következmény nem lépett fel, és a WHO sem írta elő az oltóanyag alkalmazásának megváltoztatását. Eddig világszerte 68 millió adag oltóanyagot használtak fel, amelyeknél abból lehet kiindulni, hogy valamennyi szennyezett volt. Az oltást tehát kritikusan  tanácsos szemlélni, még akkor is, ha elvben meg tudja akadályozni a kórházi kezelésre szoruló esetek 90 százalékát, ráadásul a mi éghajlatunkon megfelelő kezelés mellett a gyomor-bél fertőzések veszélytelenek.

 

 

Elektrolitoldat

Mi magunk is előállíthatjuk azt az elektrolitoldatot, amely ellensúlyozza a hányás és hasmenés miatt kialakult ásványianyag-hiányt. Főzzünk egy liter teát (kamilla- vagy édesköménytea), adjunk hozzá 10 teáskanál szőlőcukrot és 1 teáskanál sót, és keverjük addig, amíg minden feloldódik benne. Ha kihűlt, igény szerint adjuk a betegnek. Mindennap készítsünk új oldatot.

-dr. ki -
XVIII. évfolyam 3. szám

Címkék: rotavírusok, védőoltás

Aktuális lapszámunk:
2019. március

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.