Betegségek A-tól Z-ig

Segítség, borreliózis!

Alternatív kezelések a kullancs okozta alattomos betegség ellen

    Amint a tavaszi nap felmelegíti a földet, megkezdődik a kullancsszezon. Ha elkezdik szívni a vérünket, gyakran észrevétlenül maradnak, ugyanakkor embernél és állatnál egyaránt számos betegséget okozhatnak. Noha a kullancsok okozta fertőzések veszélyére minden évben, nyár elején felhívjuk a figyelmet, mindig van új és új tudományos és természetgyógyászati felismerés, ami segít megelőzni és gyógyítani a Lyme-kórt.


    Semmilyen magyarázatot nem találtak panaszaira: fejfájás, gyengeségi rohamok, heves szívdobogás, szédülés és ájulás. „Semmi akut” betegséget nem mutattak ki, azaz semmi olyasmit, ami a medicina hivatalos diagnosztikai sémáiba illeszkedett volna. Az egyik kórházi zárójelentésben „generalizált félelem okozta pszichés zavar” szerepelt diagnózis gyanánt. Mindez annak ellenére, hogy a második MR-felvétel alapján regisztrálták, hogy az idegrendszerben, illetve a véredényekben gyulladásos folyamat zajlik.

     

    Míg végre a háziorvos abbeli gyanújának adott hangot, talán kullancs által átvitt borreliafertőzés állhat a rejtélyes panaszok hátterében. Az aggódó hozzátartozók kutatni kezdtek az interneten, míg végül találtak egy borreliózisklubot, ahol fertőzött személyek osztották meg tapasztalataikat a betegségről. Ők egy algakészítménnyel kapcsolatban szereztek pozitív tapasztalatokat.

     

    A krónikus fertőzöttek felénél átmenetileg fennáll annak a veszélye, hogy pszichiátriai betegnek tekintik őket. A kórképet még mindig sok orvos egyáltalán nem vagy tévesen ismeri fel. A borreliózis előrehaladott stádiumaiban, tehát a krónikus esetekben az előforduló tünetek szinte áttekinthetetlenek. Az édesvízi chlorella alga ezekben az esetekben valóban meglepően jó eredményekkel kecsegtet.

     

    A szúrás helyén keletkező enyhe pír normálisnak tekinthető, ez még nem a fertőzés jele. A bőrbe fúródott kullancsot egy speciális csipesszel lehet szakszerűen eltávolítani. Fontos, hogy a rovart mindig a fejénél fogva ragadjuk meg az eszközzel

     

    A zsírok emésztéséhez májunk epesavakat termel. Ezek zsírsavak, amelyekhez a borrelia által termelt toxinok jó része hozzákötődik. Mivel ezek a zsírsavak a vékonybélből ismét felszívódnak, velük együtt a méreganyagok is a szervezetben maradnak. Ezen változtathatunk, ha nagy dózisban szedjük a chlorella algát. Ha az alga eljut a patkóbélbe, „leválasztja” az epesavakról a borrelia toxinjait és magához köti azokat, így a toxinok a széklettel együtt távoznak. Ennek köszönhetően az egész testben jelentősen csökken a toxinszint. A beteg fokozatosan gyógyul, a teljes panaszmentességig. Májunk termel bizonyos enzimeket, amelyek képesek lebontani a mérgeket, így azok vízben oldható részekre esnek, amelyek a vizelettel távoznak. Ha azonban a szervezet terhelése túl nagy – tehát krónikus borreliafertőzés esetén –, a máj sem győzi ellátni feladatát. Ilyenkor támogatnunk kell. Erre léteznek természetes hatóanyagok, de olykor ez sem elég: ekkor tehermentesíteni kell a májat.

     

    A kórokozó, egy baktérium, a kúra után is életben marad, és továbbra is termeli a panaszokat, tüneteket okozó toxinjait. Az algaterápiával csupán hígítjuk ezeket a mérgeket, de egy idő után ismét emelkedni kezd a szintjük. Egy bizonyos szint felett megint panaszt okoznak a betegnek, ami jelzi, hogy elérkezett az újabb, néhány hetes chlorellakúra ideje. Ennek hatására ismét javul a páciens állapota, közérzete.

     

    Tehát a borreliózis, azaz elterjedtebb nevén Lyme-kór, egyelőre kevéssé ismert betegség. Mivel a kórképet a legtöbb orvos sem ismeri kellőképpen, mit várjunk a laikusoktól? Sajnos sok esetben a kullancs csípése is észrevétlen marad, ugyanis a ravasz vérszívó a nyálával együtt nem csak véralvadást és gyulladást gátló, hanem helyi érzéstelenítő hatású anyagokat is fecskendez áldozatába, így a vérszívás tényéről sokan tudomást sem szereznek.

     

     A kullancsok számos kórokozót vihetnek át. A leggyakoribb a borrelia, egy spirál alakú baktérium

     

    A kullancs így több órán át folyamatosan szívja a vért. Közben többször visszaöklendezi a már lenyelt vér egy részét a sebbe, amivel – ha a rovar fertőzött – kórokozókat juttat az áldozat szervezetébe. Így zajlik a borreliafertőzés is, amelynek első észlelhető jelei nem jellegzetesek, ezért a beteg és az orvos is leginkább heveny influenzára vagy influenzaszerű vírusfertőzésre gondol.

     

    Szerencse a szerencsétlenségben, ha a csípés helyén egy közepesen nagy piros folt keletkezik, ez ugyanis jellegzetes tünete a Lyme-kórnak. Ha idejében felfedezik a fertőzést, mielőbb antibiotikus kezelést kell kapnia a betegnek, ugyanis nem minden esetben képes az immunrendszer legyűrni a borreliát. Sajnos az első immunválasz (piros folt a bőrön) csak az érintettek felénél alakul ki, és akkor is elsiklanak a jelenség felett, ezzel elszalasztva az oki terápia lehetőségét. Ezután meg is feledkeznek a kullancscsípésről. A panaszok ilyenkor csak évek múlva jelentkeznek, és szinte lehetetlen azokat a kullancscsípéssel összefüggésbe hozni. A szakértők szerint az ún. késői stádiumban akár harminc vagy annál is több (!) szimptóma alakulhat ki. Ezek a fejfájástól és főképp az ízületi fájdalmaktól kezdve az állandó fáradtságon, szemgyulladáson, bőrkiütéseken keresztül a különféle vérkeringési zavarokig terjedhetnek. Előfordulhatnak bénulásos állapotok is, amelyek leginkább szélütésre emlékeztetnek, de más idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, például depresszió vagy beszédzavarok. A betegek ráadásul más betegségekre is fogékonyabbá válnak. Nem sok orvos képes ezt a zavarba ejtően tarka tünetegyüttest egy okhoz rendelni, ezért emiatt a terápia sem vesz megfelelő irányt.

     

     

    A borrelia valóságos túlélőművész

    Nem csak a kullancs, a borrelia is rendkívül „trükkös” lény. Ha ugyanis a szervezetbe jutásukat követően nem sikerül őket azonnal elpusztítania az immunrendszernek vagy az időben adott antibiotikumnak, befészkelik magukat sejtjeink belsejébe. Itt aztán évekig szunnyadnak.

     

     

    A tavasz a szabadba csábít. Azonban a mezőn, az erdőben és a parkban kullancsok leselkednek ránk, akik alaposan megkeseríthetik életünket. De pánikra semmi ok: szerencsére nem mindegyik vérszívó terjeszt betegséget, csak elenyésző hányaduk

     

    Közben nem csak alakjukat, hanem sejtfelületük kémiai összetételét is képesek megváltoztatni. Ennek következtében az immunrendszer nem képes felismerni őket és elbánni velük, de a gyógyszerek is hatástalanná válnak velük szemben. Vitalitásuk egész idő alatt változatlan marad, és a fertőzött személy is teljesen tünetmentes.

     

     

    Mit tegyünk kullancscsípés esetén?

    Ha bőrünkbe fúródott kullancsot fedezünk fel, lehetőleg óvatosan, nyomás és forgatás nélkül távolítsuk el. A gyógyszertárakban kapható kullancscsipesz használatánál is fontos, hogy ne lapítsuk szét a vérszívót. Ellenkező esetben fennáll annak veszélye, hogy a rovarral együtt annak kórokozókkal teli béltartalmát is a sebbe préseljük. Létezik egy apró, bankkártyaméretű eltávolító eszköz is, amellyel szintén biztonságosan kiemelhető a bőrbe fúródott kullancs. Fontos, hogy az állatot mindig a fejénél ragadjuk meg.

     

    A következő napokon figyeljük a csípés helyét, nem jelenik-e meg rajta a fentiekben említett piros folt. Ha igen, azonnal forduljunk orvoshoz.

     

    Amint említettük, a jellegzetes bőrelváltozás hiánya még nem jelenti azt, hogy nem fertőződtünk meg. Aki szeretne biztosra menni, a kiszedett kullancsot vigye el egy speciális laboratóriumba, ahol képesek megállapítani, vajon fertőzött-e. Eredmény általában három nap múlva várható.

     

     

     A borreliafertőzés félreismerhetetlen jele: a szúrás helyén először érmenagyságú piros folt jelenik meg, amely alhalványul, majd gyűrű alakzatba megy át, és hónapokig változtathatja helyét. Nem mindig a szúrás időpontjában keletkezik, akár napokkal vagy hetekkel a kullancscsípés után is kialakulhat

     

    Ha az eredmény pozitív, fennáll a veszélye, hogy a megcsípett személy is megfertőződött. Az antibiotikumos kezelésről a kezelőorvosnak kell döntenie. Ő azt is tudja, hogy szükséges-e az illetőnél, és ha igen, mikor, elvégeztetni egy vérvizsgálatot. Laboratóriumi szakértők szerint az emberi szervezet csak 21 nappal a fertőződés után termel kimutatható mennyiségű antitestet. Mivel azonban még ekkor is előfordulhat álnegatív eredmény, lehetőleg ragaszkodjunk hozzá, hogy egymás után mindkét ma kapható tesztet (ELISA-teszt és Western­ blot-teszt) végezzék el. (Mindkét eljárás bizonyos kórokozókkal szemben termelt antitestek kimutatására szolgál.)

     

    Még biztonságosabb a negatív eredmény ellenőrzése egy harmadik eljárással, az ún. „limfocitatranszformációs teszttel” (LTT). Erre akkor kell sort keríteni, ha borreliózisra gyanús kórkép fejlődik ki valakinél – akár évekkel a rovarcsípés után.

     

     

    Természetes gyógymódok a betegség  előrehaladott stádiumában

    A borreliafertőzés korai stádiumában – legalábbis a hivatalos orvoslás szemszögéből nézve – műhiba az antibiotikumok mellőzése. A tapasztalatok szerint azonban a későbbi stádiumokban az antibiotikumokkal végzett kezelés csekély eredménnyel kecsegtet. Ilyenkor a fertőzés idültté válása és az ún. neuroborreliózis kifejlődése fenyeget. Ez az idegrendszer károsodását jelenti, amit a kórokozó által termelt toxinok idéznek elő.

     

     

    Holisztikus módszerekkel erősíthető az immunrendszer

    A borreliafertőzés holisztikus terápiájának kiindulópontja, hogy itt sem önmagában a kórokozó jelenti a betegség és a tünetek kialakulását. A helyzet inkább fordított: a biológiai rendszer, a szervezet működésének kisiklása az oka annak, ha a fertőző ágens képes betegséget előidézni.

     

    Az édesvízi chlorella algából előállított étrendi kiegészítők már sok krónikus fertőzött életét könnyítették meg. Az erdei mácsonya (Dipsacus fullonum) gyökerének tinktúrája is képes eltávolítani a testből a borrelia toxinjait

     

    A holisztikus terápia célja tehát a megbillent egyensúly visszaállítása, hogy a test meggyógyítsa önmagát. Ebben párhuzam fedezhető fel a holisztikus rákkezeléssel. A Lyme-kórban szenvedők általában súlyos társbetegségekben is szenvednek, amelyek megakadályozhatják, de legalábbis megnehezítik a kezelések sikerét. Ilyenek a fogászati gócok, a parazitafertőzések, valamint a nehézfémmérgezések és egyéb környezeti mérgek hatása, valamint a lelki okok.

     

    A borreliózis holisztikus kezelése a közvetlen immunrendszeri stimuláció mellett – többek között lázterápiával (lásd lejjebb) – alkati homeopátiás kezeléssel zajlik. Azonban alkalmaznak méregtelenítést, és helyrehozzák a felborult sav-bázis egyensúlyt is. A lelki, érzelmi élet harmonizálása is része a terápiás rendszernek. 

     

     

    A nozódák kiöblítik a borrelia toxinokat a szervezetből

    Kifejezetten ígéretes az a terápiás koncepció is, amely nozódákkal (patogén csírákból nyert, homeopátiás hígítással nyert orvosságok) dolgozik. E terápiás rendszer célja a sejtek közötti állományban lerakódott borrelia toxinok kioldása és eltávolítása.

     

    A hivatalos és a komplementer medicina érdekes kombinációját alkalmazza a krónikus esetek kezelésében a Bad Aibling városában található St. Georg Klinika. Dr. Friedrich Douwes, az intézet vezetője évek óta jó eredményeket ér el hipertermiával. Ennek során a páciensek szervezetét lassan 41,6 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletre melegítik, amelyen a borrelia rövid időn belül elpusztul. A hatékonyság fokozása érdekében lázkeltő gyógyszervegyületeket is alkalmaznak.

     

     A laboratóriumokban a bőrből kiszedett kullancsot megvizsgálják, hogy megtudják, fertőzött volt-e a rovar

     

    E kombinált lázterápiát ózonnal dúsított sajátvér-kezeléssel és hatásában inzulinnal fokozott antibiotikumos kezeléssel, valamint az immunrendszer erősítését és a méregtelenítést szolgáló természetes gyógymódokkal is társítják. Az utókezelésben fontos szerepet játszik az erdei mácsonya gyökerének tinktúrája, amely régi gyógynövény.

     

    A klinikán sok krónikus Lyme-kórban szenvedőn segítettek már – többek között olyanokon is, akiknek az arca bénult le a borreliózis következtében.

     

     

    Semmi ok pánikra, de az óvatosság indokolt

    Vajon a fentiek fényében a jövőben félnünk kell a szabadban tett kirándulásoktól, az erdei sétáktól, esetleg le is kell mondanunk róluk? Semmiképpen sem. Európa középső részén csupán minden tizedik embert ér kullancscsípés. Ráadásul e rovarok közül sem mindegyik fertőzött. Fertőzöttségük mértéke területileg, országról országra erősen változik. A kifejlődött, felnőtt példányoknál 10 és 40 százalék között mozog. Egyes országokban azonban a fertőzöttség mértéke elérheti a 67 százalékot (pl. Ausztriában). Azonban még a fertőzött kullancsok közül sem mindegyik adja át a fertőzést áldozatának. És még fertőződés esetén sem mindenki betegszik meg. A szakemberek szerint a fertőzöttek mindössze 2-6 százalékában alakul ki valamilyen kór. A jól működő immunrendszer ugyanis elbánik a betolakodókkal. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az erdőhöz kötődő foglalkozást gyakorló embereknél (erdészek, favágók stb.) nagy százalékban mutatható ki a borrelia elleni antitest a vérben anélkül, hogy megbetegedtek volna.

     

    A képen egy vérrel telt kullancs látható. Amikor a rovar ennyire teleszívta magát vérrel, magától is lehullik a bőrről

     

    Pánikra tehát semmi okunk, de azért érdemes figyelni, főképp a borreliózis kései következményei miatt. Ezeket jelentősen csökkenthetnénk, ha az orvostudomány és az egészségügyi rendszer hajlandó lenne jól működő, bevált módszereket alkalmazni, és felhasználni az érintettek és az alternatív terapeuták pozitív tapasztalatait.

    V. T.
    XVII. évfolyam 6. szám

    Címkék: borreliózis, kullancsfertőzés, kullancsok

      Aktuális lapszámunk:
      2020. február

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.