Betegségek A-tól Z-ig

Speciális margarinnal megfékezhető a koleszterin?

Mellékhatásokkal is számolni kell

Több európai országban létezik egy élelmiszer, amely a koleszterinértéket, méghozzá a káros hatású LDL-koleszterin szintjét kb. 10%-kal képes csökkenteni. A terméket természetes növényi szterinekkel vagy sztanolokkal dúsították. Ez a termék jóval drágább, mint bármely más margarin. Sok fogyasztó a hatás érdekében hajlandó megfizetni érte a felárat - de fogalma sincs a termékről és hatásáról.


 

A szterinek és sztanolok a zsírszerű anyagok (lipoidok) közé sorolhatók. Ezek állati és növényi eredetű élelmiszerekben egyaránt előfordulnak. A legismertebb állati szterint mindenki ismeri: ez a koleszterin. Ma több mint 60 különböző növényi eredetű lipoidot ismerünk, pl. a ß-szitoszterint, a sztigmaszterint és a kampeszterint. Ezek főként az olajos magvakban, elsősorban szezámmagban, napraforgóban, de olívabogyóban, bokros mogyoróban, teljes őrlésű gabonában, hüvelyesekben, zöldségekben és gyümölcsökben is előfordulnak. A hidegen sajtolt olajok, pl. szója-, kukoricacsíra- vagy repceolajok szintén sokféle szterint tartalmaznak. Ezzel szemben a finomítással készült hagyományos olajokban ennek az anyagnak nagy része elvész. A növényi lipoidok az ún. másodlagos növényi hatóanyagok közé sorolhatók. Korlátozzák a koleszterin felszívódását a belekben, így csökkentve a koleszterin mennyiségét a vérben. A kutatók ebből kiindulva úgy gondolták, jó lenne, ha bizonyos élelmiszereket szterinekkel, ill. sztanollal dúsítanának.

 

Az élelmiszeripar ma azonban nem csak a margarint dúsítja ezzel a másodlagos növényi hatóanyaggal, hanem különféle joghurtokat, tejes italokat, sajtot és napraforgómagos kenyeret is. EU-szerte számos szójaital, kenyérre kenhető krém, saláta- és fűszerszósz, gyümölcslé, rizstej, különféle fűszer és felvágott kapott engedélyt, tehát számíthatunk rá, hogy idővel egyre több ilyen jellegű, dúsított élelmiszerrel találkozunk az élelmiszerboltok polcain.

 

A szterinekkel dúsított élelmiszerek széles skálája a túladagolás veszélyével jár. Ha nem csak margarint, hanem más dúsított élelmiszert is fogyasztunk, ügyelnünk kell rá, nehogy naponta 3 gramm szterint, illetve sztanolt fogyasszunk.

 

 

A szterinek gátolják a vitaminok és provitaminjaik felszívódását

Lássuk, mely mellékhatásokkal kell számolnunk! Több hónapos, szterinnel dúsított margarin fogyasztása után a kutatók a kísérleti személyek vérében a karotinoidok (a béta-karotin a zsírban oldódó A-vitamin provitaminja) normálisnál alacsonyabb szintjét állapították meg. Ha étrendünkben növeljük a szterinek és sztanolok mennyiségét, a vér karotinoidszintjének 19%-os csökkenésével kell számolnunk. A zsírban oldódó A-, E- és K-vitaminok mennyisége csökken, noha csak csekély mértékben. Ez azt jelenti, hogy az ilyen margarinok, illetve egyéb, szterinekkel vagy sztanolokkal dúsított élelmiszerek fogyasztóinak ajánlatos az átlagosnál több zöldséget és gyümölcsöt - főként karotinban gazdag fajtákat, pl. brokkolit, spenótot, sárgarépát, sütőtököt, sárgabarackot - fogyasztania, hogy ezáltal ellensúlyozza az esetleg kialakuló vitaminhiányt. A főként vegetáriánus étrend egyébként - speciális margarin hiányában is - a legjobb diéta az egészséges vérzsírértékek szempontjából.

 

 

Koleszterinszint-csökkentés étrendi változtatás nélkül?

A természetes gyógyítás és a teljes értékű táplálkozás szemszögéből nézve a dúsított élelmiszerek teljesen feleslegesek, sőt, talán veszélyeket is hordoznak, mivel nélkülük is csökkenthető a koleszterinszint helyes táplálkozással és rendszeres testmozgással, akár 50%-kal is. A szójafehérje az összkoleszterinszintet és az LDL szintjét képes csökkenteni. A halolaj (kapszulák) talán a legismertebb koleszterincsökkentők. A bennük található omega-3 zsírsavak valóban pozitív hatást gyakorolnak a vérzsírértékekre, azonban sokkal inkább a trigliceridekre (ezek szintén komoly kockázati tényezők), mint a koleszterinre. A kutatók mérései szerint a vélt koleszterincsökkentő hatás inkább a kapszulák szedésével párhuzamosan fogyasztott, összességében zsírszegényebb étrendnek köszönhető. Ezzel együtt elképzelhető, hogy a halolajaknak valóban van némi LDL-csökkentő hatásuk. Az omega-3 zsírsavak segítenek megelőzni az agyvérzést és a szívinfarktust, mivel megakadályozzák a vérlemezkék összetapadását, ugyanakkor gyulladásgátló hatásúak. A terápiás hatás érdekében naponta legalább 1 g (1000 mg) omega-3 zsírsavat kell elfogyasztanunk. E zsírsavakban különösen gazdagok a tengeri halak, közülük is a hering, a tonhal, a lazac és a makréla, jóval kisebb mennyiséget tartalmaz az angolna vagy a pisztráng. Az említetteken kívül a növényvilágban a lenmagolaj és a kendermagolaj szintén gazdag omega-3 zsírsavakban.

 

A zabkorpa is képes csökkenteni a koleszterinértéket, főként a káros LDL-koleszterin szintjét. Ha étrendünket napi 40-100 g zabkorpával gazdagítjuk, koleszterinértékünk kb. 10%-kal csökkenhet. Ha ezzel párhuzamosan "zsírtudatosan" táplálkozunk - tehát kerüljük a telített zsírsavakat (állati termékek) és a transzzsírsavakat (keményített zsírok, élelmiszer-ipari termékekben) - a vér koleszterinértéke akár 16%-kal is csökkenhet. Akinek érzékeny a bélrendszere, nem árt, ha óvatosan bánik a zabkorpával, mert irritálhatja a bélnyálkahártyát és eleinte hasmenést okozhat. A bélrendszer fokozatosan hozzászokik a korpához, de kis mennyiségekkel kell kezdeni, és fokozatosan kell növelni a dózist.

 

Fermentált, vörös rizs (hong csú): Körülbelül 450 éve Kínában és Vietnamban szívpanaszokra, illetve az emésztőszervrendszer, pl. az epehólyag és a máj betegségeinek kezelésére alkalmazzák a vörös, fermentált rizst. Ha a ragacsos, magas keményítőtartalmú rizst (amit Ázsiában kifejezetten ragacsosra szoktak készíteni) egy speciális élesztőgombával (monascus) és vízzel kevernek össze, néhány napi állás után piros pigmentek és egyéb, koleszterincsökkentő hatóanyagok keletkeznek a keverékben. Egyes klinikai mérések szerint a vörös rizsliszt szedésével (napi 3x1 g) nyolc hét múlva az összkoleszterinszint kb. 23%-kal, az LDL-szint 21%-kal csökkenthető. Ausztriában hong csú élelmiszerként van bejegyezve, és innen szállítják az EU többi országába is.

- tamás -
XIV. évfolyam 7. szám

Címkék: koleszterin, koleszterinszint-csökkentés, margarin

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.