Betegségek A-tól Z-ig

Stressz-teszt

Ön milyen típus?

Nem tudnál egy kicsit jobban sietni? Oda kellene érnünk! Hová is tettem…? Állj! Vigyünk több lazaságot az életünkbe. Hogy hogyan? Ebben segít a stresszintelligencia használata.


Csak egyszer lassítani a tempón, feszültségmentesíteni a mindennapjainkat, abbahagyni a rohanást – ezek a kívánságaink mind valóra válhatnak, méghozzá gyorsabban, mint gondolnánk. Mert ahogyan edzéssel javítható sportvagy szellemi teljesítményünk, úgy stresszintelligenciánkat is fejleszthetjük.

 

Hogy ez hogyan működik, azt elárulja az az új stressztipológia, amelyet a hamburgi egyetemen fejlesztettek ki. A teszt alapján  megtudhatjuk, vajon azok közé tartozunk-e, akik mindig mindent tökéletesen akarnak megoldani.

 

Vagy a káoszban élők közé számítunk, akik képtelenek rangsort felállítani? Esetleg nem törődünk eleget az egészségünkkel? A stresszintelligencia fejlesztésének fő pontjai a mozgás, az örömteli dolgokkal való foglalkozás, a lazítás, a pozitív alapbeállítódás és az, ha az igazán fontos dolgokra koncentrálunk.

 

Hogy ezek közül mely szempontokat kell igazán a középpontba állítanunk, az a stressztípusunktól függ.

 

Legfőbb ideje cselekedni

Bár a legtöbb ember nagy nyomás alatt él, a témáról mégsemtud sokat, illetve számos tévhit él a fejében. Például a legtöbben azt hiszik, az akut stressz betegít meg, holott a krónikus stressz az, amely megnöveli szervezetünkben a kortizol nevű stresszhormon szintjét. Az is téves elképzelés, hogy a túlzott megterhelés automatikusan stresszt idéz elő.

 

Vannak, akik kiegyensúlyozottan bírnak olyan terheket is, amelyek mások számára túlzottnak bizonyulnának, míg más embereket a legkisebb nehézségek is kibillentenek testi-lelki harmóniájukból. Igazából ez utóbbiaknak van teendőjük.

 

A stressz-spirál lassanként épül fel. Egyikünket sem derült égből villámcsapásként éri a hirtelen sok feladat, sokkal inkább fokozatosan csapnak össze a fejünk fölött a hullámok, mert azt hisszük, ennyi még belefér. Ha már stressz okozta tüneteink is vannak – például gyomorpanaszok, alvászavarok vagy tartós fáradtság –, akkor legfőbb ideje, hogy cselekedjünk. Míg a férfiak általában egy bizonyos területen hajlamosak elmenni stressztűrő képességük határáig, addig a nőknek jellemzően többszörös terheléssel kell megbirkózniuk. Ők általában ott tévednek, hogy több területen is tökéletesek akarnak lenni: a házasságban, anyaként, a munkájukban, a külsejükben. Ez a stressz okozta perfekcionizmus. Ennek eredményeként sok nő tartozik a „feszült” névre hallgató stressztípusba. Hogy ki milyen típus, az kiderül a következő tesztből.

 

 

TESZT

Milyen stressztípus ön?

Válasszuk ki a ránk jellemző válaszokat!

 

0 = nem jellemző,

1 = néha jellemző,

2 = gyakran jellemző,

3 = mindig jellemző

 

Végül számoljuk össze az egyes kategóriákba tartozó válaszainkat.

 

Stresszhelyzetben…

3. ❑ Azonnal rágyújtok vagy többet dohányzom.
2. ❑ Gyorsan rendetlenné válik az íróasztalom.
1. ❑ Látszik is rajtam, hogy feszült vagyok.
2. ❑ Azt se tudom, hol áll a fejem.
3. ❑ Mindjárt kevesebbet mozgok.
3. ❑ Tüneteim ellenére sem fordulok orvoshoz.
1. ❑ Megfájdul a fejem és a hátam.
2. ❑ Elkésem a megbeszélt időpontokról, vagy az utolsó pillanatban lemondom a találkozóimat.
1. ❑ Rosszul alszom.
3. ❑ Többet eszem.
2. ❑ Úgy érzem, kicsúszik a kezemből az irányítás.
3. ❑ Hajlamos vagyok egészségtelenül táplálkozni.
1. ❑ Nem segítenek rajtam a lazítógyakorlatok sem.
1. ❑ Kételkedni kezdek önmagamban.
3. ❑ Meghízom.
2. ❑ Nehezemre esik megkülönböztetni a fontos feladatokat a kevésbé lényegesektől.
1. ❑ Idegesítenek az olyan tevékenységek is, amelyeket egyébként élvezni szoktam.
2. ❑ Folyton keresem az elveszett dolgaimat.
3. ❑ Elsőként az orvosi időpontjaimat mondom le.
3. ❑ Több alkoholt iszom.
2. ❑ Nem vagyok képes elég hatékonyan dolgozni.
1. ❑ Mások sikere láttán rosszul érzem magam.
3. ❑ Elhanyagolom az egészségem.
1. ❑ Felmegy a vérnyomásom.
2. ❑ Piszlicsáré dolgok elvégzésére fecsérelem az időmet (például folyton az e-mailjeimet olvasgatom).
1. ❑ Kudarc- és egzisztenciális félelmeim vannak.
3. ❑ Elhanyagolom a test- és fogápolást.
2. ❑ Túl sok pénzt költök, hogy a vásárlással vigasztalódjam.
1. ❑ Idegesen és ingerlékenyen reagálok.
2. ❑ Egyik tevékenységről a másikra ugrálok.

 

Értékelés:

Számoljuk össze, melyik számból gyűjtöttük a legtöbbet, az lesz a stressztípusunk. Ha egy másik területen is több mint húsz pontunk van, akkor részben abba a típusba is tartozunk.

 

1. A feszült: Makacs és rendkívül becsvágyó. A lazítás számára problémát jelent, alig képes arra, hogy élvezze a szabadidejét.

 

2. A kaotikus: Már el is veszítette a fonalat, tulajdonképpen melyik stresszfaktor hat rá ilyen erősen. Ezért nem ő tartja kézben a stresszt, hanem az őt.

 

3. Az önkizsákmányoló: Azt hiszi, a testével bármit megtehet. Különösen stresszes időszakokban a szokottnál is jobban elhanyagolja az egészségét.

 

 

A feszült – meg kell tanulnia megtalálni a belső békét

Valójában képtelen az elengedettségre, a lazításra. Folyamatosan űzi az az elképzelés, hogy mindent lehetne még jobban csinálni. A kikapcsolódásról hallani sem akar.

 

A megoldást a lazítógyakorlatok elsajátítása jelenti. Sok nő kedveli a mozgásnak, a légzésnek és a szellemi kikapcsolásnak azt a kombinációját, amit a jóga ad. Lazító hatását mára tudományos vizsgálatok is igazolták. Ha inkább tárgyszerűbb, a testre nagyobb hangsúlyt fektető irányzatra vágyunk, válasszuk a biofeedbacket vagy a Jacobson-féle izomlazítást. Ha vonzódunk a spirituális dolgokhoz, akkor az ima vagy a meditáció lehet a megoldás. A rövid, gyors alvás is segíthet, de nem mindenki képes azonnal, spontán álomba merülni, és nem is mindenütt van erre lehetőség. Válasszunk olyan módszert, ami kedvünkre való, és amit bonyodalmak nélkül végezhetünk. A lényeg, hogy a nap folyamán jelentkező sok apró szünetben alacsony fokozatra tudjunk kapcsolni. Kezdetben elég 5 percnyi lazítás is, a legjobb, ha ezt a bioritmus ebéd utáni természetes mélypontjára időzítjük.

 

Nehezére esik megszabadulni a fölösleges dolgoktól?

 

Kedvenc elfoglaltságaink is relaxálnak. Mindegy, miről van szó, festésről, olvasásról, sétáról vagy szexről, mindegyik fontos ellenszere a mindennapok stresszének. Írjunk fel tíz olyan tevékenységet, amelyben ellazulást találunk, és ezek közül legalább egyre szánjunk napi legalább 30 percet.

 

A pozitív gondolkodás szerepe szintén nagy. A nők számára igazán az hoz megoldást, ha negatív alapbeállítottságukon sikerül változtatniuk. Akinek ugyanis az a hozzáállása, hogy "Ez nekem úgyse sikerül!", az folyamatos stresszben él. Sokkal lazább életet tesz lehetővé, ha sikerül életünk mottójává tenni azt a mondatot: Sikerülni fog! Ehhez írjuk fel a negatív meggyőződéseinket, de őszintén! Döntsük el, ezek közül melyik három a legmeghatározóbb. Természetesen nem várhatjuk, hogy ha valaki képtelen mások előtt beszélni, az egyik napról a másikra szónokká változik. De próbálkozzon meg ezzel: Bár nem szívesen beszélek mások előtt, mivel jól felkészültem, menni fog! Színezzük ki részletesen a pozitívan elképzelt szituációt lazítógyakorlataink közben. Új meggyőződésünket mondogassuk mantraként magunkban, így megragad a tudatunkban.

 

A kaotikus – meg kell szabadulnia a terheitől

Hol is kezdjük? Ez a típus teljesen elveszítette az áttekintést, mi okozza esetében a stresszt, és hogyan kerülhetné el. Ezért a legelső feladata, hogy rendet teremtsen időpontjai és feladatai rendetlenségében. Meg kell szabadulniuk az olyan tevékenységektől, dolgoktól és kapcsolatoktól, amelyek csak elrabolják az idejüket és energiájukat. Ehhez persze tisztában kell lenniük azzal, mi az igazán fontos és mi nem.

 

A jó családi kapcsolatok és az igazán jó barátságok a leghatékonyabb stresszcsillapítók közé tartoznak, ezzel a kaotikus személyiségnek is tisztában kell lennie. A túl sok kapcsolat azonban ugyanúgy, mint a tömegrendezvények, csak újabb stresszt okoz. Teszteljük, hol húzódnak a határok, ahol még jól érezzük magunkat, és ezeket a határokat csak kivételes esetben lépjük át.

 

Dobjuk ki a fölösleges dolgokat! Ha irat- és újsághegyeken kell keresztülhatolnunk ahhoz, hogy megtaláljunk egy fontos telefonszámot, akkor csak az időnket vesztegetjük, és persze újabb stresszhelyzetbe kerülünk. A rendrakás fáradságos dolog, de megéri! Jó érzés a megszabadulás, és idővel könnyebbé válik a takarítás. Ha például havonta egyszer rászánjuk magunkat, hogy minden fölöslegest kidobáljunk a munkahelyünkön és otthon is, lazábbak leszünk és gyorsabban célhoz érünk. Ha átgondoljuk, mire is van igazán szükségünk, magunk is meglepődünk majd, végül milyen kevés valóban fontos dolog marad meg.

 

A terv visz el a célhoz! Írjuk le néhány mondatban, mit akarunk elérni az életben. Partnerkapcsolat, gyerekek, hivatás, hobbi, fontos kapcsolatok, egyensúly a munka és a család között. Minden évben vizsgáljuk felül a prioritásokat! A következő lépés, hogy néhány napig írjuk fel, mit csináltunk a munkahelyünkön és a szabadidőnkben. Ezek közül mi vitt közelebb a célunkhoz és mi nem? Az utóbbiaktól szabaduljunk meg!

 

És most jön a komoly feladat: a mindennapjainknak struktúrára van szükségük, hogy ne gabalyodjunk bele megint a stressz hálójába. Készen állunk ara, hogy megállapítsuk legfontosabb aktivitásainkat, céljainkat, terveinket és kapcsolatainkat? Válasszunk ki minden hónapban hármat - és finomhangolásként minden héten egyet - az aktuális prioritásaink közül. Ezek a legfontosabbak. A kevésbé fontosakra most ne pazaroljunk időt.

 

Az időkezelés célja az idő optimális felhasználása. Két dolog segít abban, hogy a stresszes időszakokat is jól kezeljük: egyrészt válasszunk ki puffernapokat vagy -órákat, amikor behozhatjuk az esetleges elmaradásainkat, másrészt gyűjtsük csokorba bizonyos tevékenységeinket, például a telefonálást, a levelek megválaszolását stb. Ez ijesztően beszűkültnek és monotonnak tűnhet, de semmi nem szűkíti be annyira a lehetőségeinket, mint a stressz. Ráadásul egy sor előre nem látható dolog történhet nap mint nap, a tönkrement autótól a vírusfertőzést szenvedett számítógépig, ami változatosságot és feszültséget hoz az életünkbe. Ezenkívül tervezhetünk bizonyos időszakokat a "semmire" is. A lényeg, hogy a mi kezünkben legyen az irányítás.

 

 

Az önkizsákmányoló – mozgásra van szüksége

Stresszes időszakokban még többet vár a szervezetétől, mint amennyit annak egyébként el kell viselnie. A helytelen táplálkozás, az élvezeti mérgek és teste figyelmeztető jelzéseinek figyelmen kívül hagyása megnöveli a veszélyét a túlsúly és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának. Lazítson!

 

A mozgás a kulcsszó. A tipikus stresszreakciókat (szapora pulzus, zavart szenvedett cukoranyagcsere) jól megszünteti a kocogás vagy a futás. Ez minden stresszhelyzetben élőre vonatkozik, de az önkizsákmányoló különösen sokat profitálhat belőle. A lazító sportolásnak nem kell feltétlenül közvetlenül követnie a stresszhatást, már heti háromszor 30 perc mozgás is jól stresszmentesíti a szervezetet. Ilyenkor a mellékvesekéreg kevesebb kortizolt termel.

 

Aki korábban nem sportolt, az mielőtt nekikezdene, mindenképpen ellenőriztesse egészségi állapotát orvossal, hogy kizárják az esetleges kockázatokat. 40 fölött a vizsgálat kötelező! Utána már nyugodtan bicikli nyergébe pattanhatunk vagy más sportba kezdhetünk. Ez azonnal csökkenti a stresszt.

 

Védekezzünk a szabad gyökök ellen! Ha stresszhelyzetben vagyunk, amúgy is több képződik ezekből az agresszív oxigéngyökökből. Ne feledjük a következő szabályokat:

 

1. Védjük a bőrünket a naptól, és ne járjunk szoláriumba!

 

2. Ne dohányozzunk! Már napi három-négy cigaretta is károsítja az egészségünket.

 

3. Egy bizonyos sugárterhelés még normális a földön. Ha azonban folyton zárt terekben tartózkodunk és sokat repülünk, megnő a szervezetünket érő sugárterhelés.

 

4. A túlzásba vitt sport is árt az egészségnek! Ilyenkor több oxigénre van szükség, ezért több szabad gyök is képződik. Fogjunk vissza a tempóból! Az antistresszgyógyszerek, például a nyugtatók vagy a szívritmus-szabályozók első pillantásra tökéletes megoldásnak tűnhetnek. Ne feledkezzünk meg azonban a mellékhatásokról! És ha mindenképpen gyógyszerre szorulunk, kérjünk orvosi tanácsot.


XIV. évfolyam 11. szám

Címkék: stressz, teszt

Aktuális lapszámunk:
2020. február

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.