Betegségek A-tól Z-ig

Székrekedés kezelése rendterápiával

A természetes ürítés módjai

Sokan nem szívesen beszélnek problémájukról, a székrekedésről, mert nem tudják, hogy megközelítőleg minden negyedik ember a fejlett ipari orszá­gokban hasonló gondokkal küzd. És minden második érintett hashajtót szed. Ezek azonban csak átmenetileg képesek enyhíteni a bajt, hosszú távon inkább rontanak a helyzeten.  


 

Ma már különféle vizsgálatokkal, mint pl. a colontranzitidő-méréssel, defekográfiával és az anorektális manometria módszerével számos információt tudunk gyűjteni a bélpasszázs gyorsaságáról és a végbélben uralkodó nyomásviszonyokról. Mindez azonban a terápiás konzekvenciákon nem változtat: a legtöbb esetben polietilén-glikol-tartalmú hashajtót adnak a páciensnek, ami rengeteg vizet képes megkötni, és jól tolerálható gyógyszerként ismert.

 

A székrekedést mindenki egészen másképp éli meg. Az orvoslásban a napi háromtól a heti három alkalomig terjedő skála normális gyakoriságnak számít. A heti kétszeri székletürítés azonban kezelést igényel. Obstipációnak (ez az orvosi neve a székrekedésnek) számít azonban az is, ha a székletürítés fájdalmas vagy nehezített és panaszt okoz. Sok esetben mindkét komponens párhuzamosan jelen van: ritka széklet, ami csak erőlködéssel és préseléssel üríthető.

 

 

Bolhamag: bedagadó rostok, jó tolerálhatóság

A székrekedés hátterében ritkán találunk szervi okot, pl. daganatot vagy összenövéseket. Általában „funkcionális” problémával állunk szemben, vagy más betegség, funkciózavar okozza. Alapvetően három típust különböztetünk meg:

 

1. Normális passzázs mellett kialakuló székrekedés, ami azt jelenti, hogy a táplálék normális idő alatt jut végig a vastagbélen (kolon). Ez a típus az esetek 60%-át teszi ki. Ilyenkor „extrakolonikus”, tehát vastagbélen kívüli okokkal van dolgunk: helytelen táplálkozás, helytelen székletürítési szokások, gyógyszermellékhatások, depresszió, neurológiai megbetegedések (szklerózis multiplex, Parkinson-kór), hormonális zavarok (pajzsmirigy-alulműködés) stb. Terápiás szempontból ilyenkor a ballasztanyagok jönnek szóba. Ezek közül kiválóak a bolhamagból készült termékek. A termékre jellemző, hogy víz hatására eredeti térfogatának többszörösére dagad, és ritkán okoz gázképződést. Más ballasztanyagok esetében utóbbi mellékhatás gyakrabban tapasztalható, éppen ezért sokan nem szívesen alkalmazzák azokat.

 

Fontos, hogy a székrekedésben szenvedők is optimálisan táplálkozzanak. Reggel és este teljes őrlésű gabonából készült kenyeret, vajat, teát fogyasszunk, előtte gyümölcsöt

 

2. A lassított bélpasszázs mellett kialakuló (slow-transit) székrekedés az esetek 15%-ában fordul elő. Az orvos ilyenkor polietilén-glikol-tartalmú gyógyszert vagy bizakodilt ír elő. Ezek az anyagok gátolják a bélben a víz felszívódását, ugyanakkor fokozzák az izmok működését és a nyák termelődését. Mindez meggyorsítja a bélpasszázst.

 

3. A gyenge kiürítési fázisra (outlet-obstipáció) jut az esetek 25%-a. Itt szintén jó hatású lehet a bolhamag vagy a „helyi ürítési segédletek” alkalmazása. Utóbbiak közé tartoznak pl. a kúpok, amelyekből a végbélben CO2 gáz szabadul fel. Ugyanakkor gyakran rendelnek zsíros hatóanyagot, pl. glicerint tartalmazó kúpot, ami szintén megkönnyíti az ürítést.

 

 

A gasztroenterológusok gyakran adnak „általános életmódbeli tanácsokat”, mint ballasztanyagokban gazdag ételek fogyasztása, megfelelő mennyiségű folyadék és rendszeres testmozgás. Ha a természetgyógyászat tíz évnél régebbi kiadású tankönyveit fellapozzuk, olyan tanácsokat és magyarázatokat találunk benne, amelyek a mai napig érvényesek. A székreke­dés hátterében gyakran vegetatív okok, tehát idegesség, a hasizmok renyhesége, hideg lábak és renyhe bélizomzat állnak. Kockázati tényezőnek tekinthető továbbá a helytelen táplálkozás (fehér lisztből készült pékáru, sütemények, puding, sok hús, kolbászfélék, tojás, sajt, ugyanakkor túl kevés nyers gyümölcs, zöldség és teljes kiőrlésű gabona), a mozgásszegény életmód, valamint a székelési inger elnyomása, a meleg hiánya és a dohányzás.

 

 

Renyhe vagy görcsös székrekedés, esetleg a kettő keveréke?

Természetgyógyászok a székrekedés két formáját különböztetik meg: a renyhe és a görcsös (spasztikus) típust, megjegyezve, hogy létezik a kettő kombinációja is. A renyhe variáns esetében a bélizomzat túl gyenge, vagy ahogy a neve is mutatja: renyhe. A gyenge izomzat nem képes megfelelő mértékben tolni, továbbítani a béltartalmat. A modern felfogás szerint ez az outlet-székrekedésnek vagy a lassú bélpasszázzsal járó (slow-transit) típusnak felel meg. Ezekben az esetekben gyakran megfigyelhető (röntgenfelvételeken), hogy a vastagbél „lóg”, nem az eredeti anatómiai elhelyezkedésnek megfelelően kanyarog. E típus kezelésére javallottak a hideg vizes Kneipp-féle kezelések, valamint a hideg leöntés vagy a bőr dörzsölése ülőfürdő közben.

 

A mozgásszegény életmód nem segíti a panaszok enyhülését

 

A görcsös formára jellemző a bélizmok fokozott tónusa, ami szintén „megfogja” a béltartalmat. A görcsös székrekedés általában az ideges, „görcsös” emberek problémája. Nekik inkább a lazító hatású kezeléseket ajánlhatjuk. A Kneipp-kúrában ez általában meleg kezeléseket, pakolásokat, görögszéna-pakolást, borogatást vagy fokozatosan melegedő ülőfürdőket jelent.

 

Korpás kenyér és gyümölcs igen, fehér zsemle és puding nem!

Minden esetben elsősorban a táplálkozáson kell változtani. Szélsőséges vélemények szerint helyes táplálkozással három nap alatt gyógyítható a krónikus székrekedés. Sajnos ezt az állítást a tények nem igazolják. A stresszes életmódot folytató, utazó üzletembernél talán segíthet, ha magába néz, és megváltoztatja étkezési szokásait és életmódját, de az évtizedek óta székrekedésben szenvedő páciensnél ez önmagában nem elég.

 

Ennek ellenére fontos, hogy a székrekedésben szenvedők is optimálisan táplálkozzanak. Ez azt jelenti, hogy reggel és este teljes őrlésű gabonából készült kenyeret, vajat, teát fogyasszunk, előtte gyümölcsöt. Délben, leves helyett ehetünk nyers gyümölcsöt, salátát, fő fogásként zöldséget, burgonyát és valami feltétet. Az Európában hagyományos „házi koszt”, hús tésztával vagy krumplival, zöldség nélkül, valamint fehér kenyér, finom pékáru, sütemények, pudingok kifejezetten károsak.

 

A mozgás serkenti bélműködésünket

 

Háziszerként alkalmazhatunk reggel egy pohár hideg vizet. A hideg jobban serkenti a gyomor- és bélperisztaltikát, mint a meleg. Próbálkozhatunk 5-6 db, éjjelre vízbe áztatott fügével vagy aszalt szilvával, vagy 1-2 evőkanál lenmaggal. Jótékony hatású lehet a növényi olaj is, pl. hidegen sajtolt olívaolaj, lenmagolaj vagy napraforgóolaj, amelyből 1-2 evőkanállal ajánlott fogyasztani, fél órával ebéd előtt.

 

 

A szulfáttartalmú ásványvizek enyhén hashajtó hatásúak

Ami a folyadékokat illeti, gyakran hangsúlyozzák a fogyasztandó folyadék mennyiségét. Valóban fontos utalni rá, hogy a megfelelő mennyiségű folyadék kedvező körülményeket teremt a megfelelő bélműködéshez. Mindez azonban főként akkor igaz, ha a páciens ballasztanyagokat is fogyaszt, mert ezek folyadék hiányában inkább súlyosbítják a helyzetet.

 

Sajnos soha nem szentelnek különösebb figyelmet a folyadék fajtájának. A magas szulfáttartalmú ásványvizek különösen jótékony hatásúak székrekedés esetén.
A szulfát előfordul a keserűsóban és a glaubersóban, amit a böjtkúrák során hashajtónak adnak. Megköti a vizet a belekben, ezzel enyhe öblítő hatást gyakorol. Ugyanakkor a szulfátok fokozzák az epe termelődését, ezzel szintén serkentve a bélizmok működését. Az ásványi anyagokban szegény vizeknél hiányzik ez a hatás.

 

 

Miért jó a mozgás beleinknek?

A testmozgás nemcsak a vegetatív idegrendszernek tesz jót, de elmélyíti a légzést is. Ezáltal a fel-le mozgó rekeszizom masszírozza a beleket. Ez nem csak a bélperisztaltikát fokozza, erősíti, de javítja a vér- és nyirokkeringést is. Ezzel egyidejűleg fokozódik az emésztőnedvek termelődése is. Mindez megmagyarázza, hogy nem csak a sport, hanem gyakran a légzőgyakorlatok is jótékonyan hatnak a bélműködésre.

 

A székrekedés tehát nem pusztán bélprobléma. Az epehólyag, valamint a hasnyálmirigy emésztőnedvei, a gyomor aktivitása is fontos szerepet játszik a jelenség kialakulásában. Éppen ezért egyes esetekben sokat segíthetnek a keserűanyagok. Az epehólyag renyhesége esetén articsóka vagy üröm ajánlható. Ezek a gyógynövények serkentik az epesavak termelődését. Az epesav ugyanakkor a belek mozgására van pozitív hatással.

 

Az újságolvasás WC-n ülve nem jó tanács, mivel a hosszú „ülések” alkalmat adnak a végbéltáji erek kitágulásának, és kialakulnak a kellemetlen aranyerek. A kisgyermekeknek azonban valószínűleg inkább a betűkkel akadnak gondjai, mint az aranyérrel

 

Az úgynevezett rendterápia lényege, hogy napunkat igazítsuk a természetes biológiai ritmusokhoz: rendszeresen azonos időpontra, illetve napszakra essen az alvás, az étkezés, a munka és többek között a székletürítés ideje is. Utóbbi lehetőleg reggel, felkelés után vagy reggeli után. Azonban ettől függetlenül, ha a végbél jelez, az ingert soha ne nyomjuk el pl. „időhiányra” hivatkozva.

 

A baktériumokkal végzett mikrobiológiai terápiát már évek óta ajánlják a székrekedés kezelésében. Különböző receptúrák vannak forgalomban. Egyesek szerint az egészséges bélbaktériumok segítenek, főként, ha a bélpasszázs normális. Ugyanis a széklet egyharmada baktériumokból áll. Ha ezek számát a megfelelő törzsekkel felszaporítjuk, megnő a széklet volumene is. Különösen élő kólibaktériumokat tartalmazó készítményeket kell kiemelnünk.

 

Lazítás és a psziché: el tud engedni?

A klasszikus természetgyógyászati terápiák tárgyalásánál megfeledkeztünk valamiről: a lazításról. A bevezetőben említettük, hogy a székrekedés és az idegesség, „neuraszténia”, tehát a vegetatív ideggyengeség között összefüggés van. Ez fontos kapcsolódási pont. A székrekedéses emberek lelki beállítottságára – akik többnyire nők – gyakran jellemző a visszatartás. Életük folyamán soha nem engedhették el magukat. Pont ezt kell megtanulniuk: a tartós ellazulást. Ehhez hozzájárulhatnak a lazítógyakorlatok, hogy melyek, az egyéni ízlés, hajlam kérdése. Nem mindenki boldogul az autogén tréninggel, másoknak jobb a taj-csi vagy a nordic walking.

 

És végül, de nem utolsósorban szólnunk kell más pszichoszomatikus összefüggésekről: a belek kiürítésének köze lehet a „belső, szellemi nagytakarításhoz”, másfelől a háztartás „szemétmentesítéséhez”. Nem tágítanak öntől a nyomasztó gondolatok? Mi nyomasztja? Mibe kapaszkodik? Mitől nem képes megszabadulni? Kezdje el keresni a választ ezekre a kérdésekre!

 

Gyógyteák: segítenek, de nem jelentenek tartós megoldást

A hashajtók alkalmazása hosszú távon nem helyeselhető, mert ez állandósítja a problémát. Mindez természetesen érvényes a gyógynövénykészítményekre és a teákra is. Különösen a szennával és az aloéval kell óvatosan bánni. Ezek alkalmasak az akut székrekedés gyors kezelésére, amúgy egészséges bélrendszerű embereknél. A kutyabenge és az amerikai kutyabenge (Cascara sagrada) ennél könnyebben tolerálható. Ezeket a növényeket gyakran köménnyel, édesköménnyel kombinálják, amelyek szélhajtó és bélnyugtató hatásúak.

 

Tea akut székrekedésre

Kömény 20 g
Édeskömény 20 g
Borsmenta 20 g
Szenna 20 g

   

A keverékből 1 evőkanálnyit leforrázunk 2,5 dl vízzel, és 15 percig állni hagyjuk. Este igyunk belőle egy csészével, szükség esetén akár reggel is egyet.
A hatás 10-12 óra múlva várható.

 


 

Teltségérzettel és szelekkel kísért székrekedésre

Kutyabengekéreg 20 g
Kömény 10 g
Kamilla 10 g
Ezerjófű 5 g

 

A keverékből 1 teáskanálnyit 2,5 dl hideg vízzel leöntünk, és 12 órán át állni hagyjuk. Ezután kissé felmelegítjük (nem forraljuk fel!), és esténként egy csészényit fogyasztunk belőle, szükség esetén reggel is egy csészével.A kereskedelemben kapható kész keverékek hasonló összetételűek.

-vörös-
XIII. évfolyam 8. szám

Címkék: rendterápia, székrekedés

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.