Betegségek A-tól Z-ig

Szelíd orvosságok a szívnek

Teremtsünk kapcsolatot szívünk sajátos intelligenciájával

Szívünket az elménken keresztül megérteni olyan, mintha a fülünkkel akarnánk látni - írja Safi Nidiaye meditációs ktató "A szív taója" című könyvében.


A holisztikus gyógyászat a mentális erőkre is támaszkodik a szervezet gyógyítása kapcsán. A kellemes gondolatok és a boldogság érzete szívünket is gyógyítja

 

A szívre mindig is különleges, misztikus szervként tekintettek eleink. Úgy gondolták, hogy e szerv a lélek és az érzelmek lakhelye. Ez a felfogás nyelvi fordulatainkban is megnyilvánul. A tudomány azonban már jó ideje tisztázta, hogy emócióink és szellemünk, személyiségünk lakhelye nem a szív, hanem az agyvelő. Ennek ellenére a szív a természet valóságos csodája, amely munkáját már a magzati élet során, a  terhesség hetedik hetében megkezdi. Az emberi szív izomrostok kombinációja, amely összehúzódik, majd elernyed. Ez a folyamat percenként több mint 70-szer, naponta pedig 80 000–150 000-szer ismétlődik.

 

Életünk során szívünk átlagosan hárommilliárdszor ver. Az összehúzódást irányító impulzust a szívkamrák a jobb pitvarban elhelyezkedő, ún. szinuszcsomótól kapják. A vér a jobb pitvarból a jobb kamrába áramlik, majd a tüdőartériába jut. A tüdőben oxigénnel dúsul, majd a szív bal pitvarába jut, ahonnan a bal kamrába áramlik. A bal kamra összehúzódása pedig a friss, oxigéndús vért az aortába pumpálja, ahonnan eljut a test minden pontjára.

 

Ezt a csodálatos izomtevékenységet a szív által generált elektromos impulzusok vezérlik és működtetik. Szívünk naponta kb. 8000 liter, percenként 5-6 liter vért pumpál érrendszerünkbe: ez évente 2,6 millió liter folyadék! Szívünk egy összesen 96 000  kilométer hosszúságú, artériákból, vénákból és hajszálerekből álló vezetékrendszert lát el folyamatosan – mindez szinte elképzelhetetlen teljesítmény.

 

 

Ha bajban van a szív

Normális esetben – ha minden rendben van – tudomást sem veszünk a szívünkről. Pedig Európában a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak a halálozási okok első helyén. Számos oka lehet, hogy szívünk miért betegszik meg. Mindjárt az elején meg kell  említenünk a magas vérnyomást vagy a szívizmokat ellátó erek szűkületét, a ritmuszavarokat, fertőzéseket, károsodott szívbillentyűket, anyagcsere-betegségeket, a mértéktelen alkoholfogyasztást, a drogokat.

 

Azokat a szívbetegségeket, amelyek régebben óhatatlanul halált okoztak, ma – hála a modern orvostudománynak – már többségükben gyógyíthatók, vagy legalábbis kezelhetők. Vegyük például a szívbillentyűk károsodását. Például a szívsebészet a legtöbb esetben képes helyreállítani a szívbillentyűk működését. Ennek köszönhetően a szívizmok ismét esélyt kapnak arra, hogy regenerálódjanak. A megfelelő terápiához azonban nélkülözhetetlen a pontos diagnosztika. A korszerű orvosi műszerek, mint például a szívultrahang vagy az EKG, segítenek felderíteni, egészséges- e a szívünk. A gyakoribb szívbetegségek gyógyszerekkel is jól kezelhetők.

 

Akik könnyen dühbe jönnek, azoknál gyakoriak a szívpanaszok is

 

A szívritmuszavar – heves szívdobogás vagy a szívverés „kihagyása”, szabálytalanná válása – sok esetben szívkatéterrel normalizálható. Súlyos esetekben szívritmusszabályzó beépítése szükséges. Még az agyvérzéssel fenyegető, leggyakoribb krónikus szívritmuszavar, a pitvari remegés is kezelhető gyógyszeresen vagy elektrosokk- terápiával. Ma már, hála az orvostudománynak, a rettegett szívinfarktus sem jelent  automatikusan halálos ítéletet. Az infarktus lényege, hogy a beszűkült koszorúeret, illetve annak egy ágát egy vérrög zárja el, így az érintett érszakasz által táplált szívizomterület elhal.

 

Értsük meg a szívet

Sok tényező fontos szerepet játszik abban, ha szeretnénk megőrizni szívünk erejét,  egészséget késő öregkorunkban is. Egy kérdés, amely első hallásra talán furcsának tűnik: „Belehalhatunk- e, ha valaki összetöri a szívünket?” Hiszen az összetört szív a bánat metaforája.

 

Nos, a bánat valóban komoly betegségek forrása lehet, és ezek nem csak szívünket támadhatják meg. Minden idült testi fájdalom, minden súlyos betegség lelki panaszokat is okoz, főképp depreszsziót, félelmeket, az életöröm elvesztését. Mindez megfordítva is igaz: a lelki bajok testi problémák okozói lehetnek.

 

Ma már tudjuk, hogy a hosszan tartó bánat károsítja szívünk egészségét

 

A szív, amelynek vezérlésében nem csak idegrendszerünk, hanem hormonjaink is részt vesznek, nagymértékben ki van szolgáltatva az érzelmek hatásainak. Az orvostudomány csupán néhány éve vette tudomásul, hogy az amúgy fizikailag egészséges szív  működését hosszabb távon milyen súlyosan képes károsítani a félelem, a bánat, a gyász és a stressz – ráadásul ez nem is annyira ritka jelenség, mint gondolnánk.

 

A költőknek nem volt szükségük az orvostudomány felfedezéseire, anélkül is tudták, hogy akinek a lelkét a bánat emészti, annak előbb-utóbb megszakad a szíve.

 

Azonban nem csak a külső körülmények, hanem személyiségünk struktúrája is megbetegítheti szívünket. Olasz kutatók megállapították, hogy bizonyos  személyiségjegyek nagyobb kockázatot jelentenek a szív-érrendszeri megbetegedések szempontjából. Aki önzésre, agresszióra, ellenségeskedésre hajlamos, az olasz tanulmány szerint hajlamosabb az érrendszeri megbetegedésekre is.

 

 

Miért fontos, hogy megnyissuk szívünket mások előtt?

Ugyanezt figyelte meg az amerikai kardiológus professzor, Dean Ornish, a Kaliforniai Preventív Orvosi Intézet vezetője is. „A szívgyógyászat forradalma” c. könyvében egyik páciensét idézi: „Egy újsághíren annyira felbosszantottam magamat, hogy nem esett jól a reggelim, meg sem tudtam enni. Ha a busz, amellyel rendszeresen utaztam, olykor késett, annyira feldühített, hogy panaszlevelekkel árasztottam el a közlekedési társaságot. A vége az lett, hogy a legcsekélyebb izgalom hatására rettenetes, égő  fájdalom jelentkezett a mellkasomban.” Ez a „robbanékony” férfi részt vett a prof. Ornish által szívbetegeknek szervezett egészségmegőrző programban. Néhány hét múlva a mellkasi fájdalmai fokozatosan eltűntek.

 

Prof. Ornish saját programjának neve „A szív megnyitása”. Lényege, hogy a résztvevők igyekeznek visszanyerni belső egyensúlyukat, és „megengedik” maguknak érzelmeiket. A módszernek lényeges eleme, hogy a páciens megtanul saját magával kommunikálni, és persze a külvilággal való kommunikáció is fontos. Dean Ornish sikerprogramjának tehát alapvető eleme a kommunikációs képességek, az együttérzés, a megbocsátás tanulása, valamint a nyílt, természetes viselkedés elsajátítása.

 

Kommunikálni és megbocsátani: ezek nagyon fontos szociális képességek, amelyekkel megteremthető a harmónia és az egészséges élet

 

A depresszió, a félelem és szorongás már régóta ismert rizikófaktorai a szívbetegségeknek. Azt azonban, hogy ennek ellenkezője is igaz, tehát, hogy a pozitív életszemlélet védő hatású, a brit Whitehall Study igazolta. A tanulmány szerint a magasabb fokú elégedettség és életöröm 13 százalékkal csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

 

Mit tehetünk hétköznapjainkban szívünk érdekében?

Az Ornish-féle program a résztvevőktől elvárja helytelen, káros hétköznapi szokásaiknak egváltoztatását is. Ha az ok-okozati viszonyokat alaposabban szemügyre vesszük,  felismerhető, hogy a koszorúér-betegségek általában valaminek a többletével hozhatók kapcsolatba. Túl sok zsiradék és koleszterin, túl sok stressz, túl sok cigaretta stb. Az embernek azonban módjában áll változtatni életén és szokásain. Testünk hihetetlen mértékű öngyógyító potenciállal rendelkezik, csak meg kell adni a lehetőséget rá, hogy ezek működésbe léphessenek.

 

Az Ornish-módszer tanulói ennek megfelelően elsajátítják az egészséges táplálkozás legfontosabb elemeit is. Ez igen fontos tényező a szívbetegségek megelőzésében, amit a brit EPIC Study is alátámaszt. Azoknál a kísérleti személyeknél, akik naponta legalább 8 adag (egyenként 80 g) gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak, az ennél jóval kevesebb zöldség/ gyümölcsöt evő személyekhez képest 22 százalékkal alacsonyabb volt a  veszélye a koszorúér-betegség kialakulásának.

 

Tudományosan igazolt: a rendszeres jógázás megvéd a pitvari remegéstől

 

Szívünk jó egészségének további fontos tényezője a rendszeres testmozgás, ezért az Ornish-program további fontos eleme például a jóga. Rendszeres jógázással megelőzhető a rettegett pitvari remegés (fibrilláció). Ezt az eredményt a Német Kardiológiai Társaság kongreszszusán hozták nyilvánosságra. A kutatást 49 páciens bevonásával végezték, akiknek rendszeresen átmeneti pitvari fibrillációja volt. Az első három hónapban  egyszerűbb testmozgást végeztek, ezután heti két alkalommal egy-egy órát jógáztak. Rohamaik száma 3,8-ról 2,1-re csökkent. A résztvevők 22 százalékánál egyáltalán nem jelentkezett fibrilláció.

 

 

Szívünk üzenete

Ha józanul, ésszerűen gondolkodunk, tudni fogjuk, mit ne tegyünk, de csak a szívünk tudja megsúgni nekünk, mit tegyünk – írta egyszer Joseph Joubert francia moralista. Ha ez igaz, akkor szívünk talán „bölcsebb”, mint az eszünk. Doc Childre és Howard Martin, „A szívintelligencia-módszer” c. könyv szerzőinek meggyőződése, hogy a szív és az agy együttműködnek és közvetlenül befolyásolják egymást: Az idegi, biokémiai, biofizikai és elektromos üzenetek, amelyeket a szív generál és agyunkhoz továbbít, közvetlenül és mélyre hatóan befolyásolják élettani, mentális és emocionális funkcióinkat –  olvashatjuk a könyvben.

 

 Az ún. mediterrán étkezés bizonyíthatóan számos pozitív egészségügyi hatást gyakorol szervezetünkre

 

A szerzők rámutatnak, hogy a szívritmus zavarai egyértelműen belső, emocionális állapotaink legdinamikusabb tükröződése. Doc Childre és Howard Martin feljegyzései szerint szívfrekvenciánk negatív érzelmek esetén szabálytalan, cikcakkos vonalat rajzol ki, míg a pozitív emóciók szabályos, harmonikus mintát eredményeznek. A harmónia egyébként egész szervezetünk szempontjából fontos, mivel harmonikus állapotban minden szervünk sokkal eredményesebben képes működni. A kutatók a szívfrekvencia változásait részletesen vizsgálták, és a következő eredményre jutottak: „A szív és az agy kommunikációját folyamatosan megfigyelhetjük, és képesek vagyunk az üzenetek interpretálására is... A kihívás abban áll, hogy agyunkat alárendeljük szívünk utasításanak, és kapcsolatot teremtsünk szívünk sajátos intelligenciájával.”

 

 

A szívet terhelő stressz azonnali kezelésének programja

De hogyan csináljuk mindezt? Doc Childre és Howard Martin ehhez kidolgozott egy ötpontos programot:

 

• Ismerjük fel a stresszt – és szakítsuk meg a folyamatot azzal, hogy néhány percre kikapcsolunk, pihenünk, szüneteltetjük a stresszt kiváltó tevékenységet.

 

• Figyelmünket tereljük el a stresszt okozó szituációról, majd összpontosítsunk a szívünkre, hogy ezzel erősítsük a szívenergiát.

 

• Idézzünk fel gondolatban egy kellemes, pozitív élményt lehetőleg minél részletesebben.

 

• Intuíciónk és értelmünk segítségével kérdezzük meg szívünket, milyen reakció
okozna a jelen helyzetben kisebb stresszt.

 

• Figyeljünk a szív válaszára, és kövessük azt.

 

 Megdöbbentő: pozitív érzelmek esetén szívünk normálisan ver (jobb oldalon). Bal oldalon a diszharmonikus vonalak a szív rendszertelen működését mutatják negatív érzések hatására

 

A közelmúltban megtartott párizsi  kardiológuskongresszuson a kutatók megállapították, hogy a klasszikus zene és a nevetés szintén szívvédő hatásúak. Nevetés közben kitágulnak az erek, javul a szövetek vérkeringése, míg a stressz ennek éppen az ellenkezőjét váltja ki – számoltak be kutatási eredményeikről a tudósok. Aki gyakran nevet, eredményesen védekezik a magas vérnyomás ellen, és kisebb az esélye rá, hogy szíve megbetegszik. Amint említettük, a klasszikus zenének hasonlóan pozitív hatása van.

 

Az imagináció ereje

Étkezésünkkel, rendszeres testmozgással, szívünk sugallatainak meghallgatásával, az egykedvűség gyakorlásával, saját személyiségünk fejlesztésével és szociális  kapcsolataink javításával rengeteget tehetünk szívünk egészségéért. Olykor az imagináció ereje is segít – ez egyébként szintén része az Ornish-programnak. Elménk a szavak és fogalmak nyelvén beszél; érzelmeink nyelve ezzel szemben a képek világa – magyarázza prof. Ornish. Testünk a valós és elképzelt képekre ugyanúgy reagál, mint a reális eseményekre, amelyek itt és most zajlanak... Ha élénken és részletesen felidézünk egy a múltban lezajlott veszekedést, testünk ugyanolyan erős stresszel reagál, mintha most zajlana a vita: légzésünk felgyorsul és felületessé válik, izmaink megfeszülnek, szívünk egyre gyorsabban ver.

 

Szívünk funkciója pusztán annak gondolatára képes javulni, hogy arra gondolunk, szívünk egészséges

 

Mindeme fizikai reakciók műszeresen mérhetők is. Dean Ornish egy kollégája kutatási eredményeire hivatkozik: dr. Richard Suinn egy síelő izmainak aktivitását mérte,  iközben a sportoló egy kísérleti laborban feküdt és intenzíven egy lesiklásra gondolt. A kutató megállapította, hogy a mérőműszerek egészen hasonló izomaktivitást regisztráltak, mint amikor a síelőket „élesben”, tehát valódi lesiklás közben mérték. Dean Ornish ezek  alapján arra következtet, hogy ha pusztán elképzeljük: szívünk egészséges, vérünk akadálytalanul áramlik – szívünk működése valóban javul.

 

 

Néhány jó tanács, hogy erős maradjon a szíve

• Végezzen rendszeresen állóképességet fejlesztő edzésformát (kardioedzést)!
• Csökkentse étrendjében a zsírok arányát!
• Hagyjon fel a dohányzással!
• Rendszeresen ellenőriztesse vérnyomását, vércukorszintjét és vérkoleszterinszintjét!
• Éljen az ingyenes szűrési lehetőségekkel!
• Ha túlsúlyos, csökkentse testsúlyát!
• Tanuljon meg lazítani, sajátítson el relaxációs technikákat!
• Csökkentse a stresszt életében!
• Tegye intenzívebbé szociális kapcsolatait!
• Gyakorolja magát az egykedvűségben!
• Erősítse tudatosságát!

 

 

A szívelégtelenség lehetséges jelei

• Légszomj, fulladás terhelésre, súlyos esetben akár nyugalomban is.
• Légszomj, fulladás fekvéskor – a páciens csak két-három párnával megemelt felsőtesttel tud aludni.
• Éjjeli köhögés, fulladás – amit a tüdőben pangó vér okoz.
• Gyakori éjszakai vizelés – mivel vízszintes helyzetben javul a szív teljesítménye és a
vesék keringése, így ekkor több vizelet tud képződni, mint nappal.
• Az ajkak kékes elszíneződése – az oxigénhiányos állapot jele.
• Fáradtság, levertség, gyengeség.
• A lábak ödémásodása.

V. T.
XVIII. évfolyam 2. szám

Címkék: az intelligens szív, holisztika

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.