Betegségek A-tól Z-ig

Szélütés után újra fitten

Mi történik a rehabilitáció során?

A szélütés kezelése során elsősorban arról van szó, hogy speciális klinikán minél hamarabb megkezdődjön a terápia, utána pedig a beteg egy rehabilitációs klinikán minél gyorsabban visszanyerje az elveszített képességeit. Sok esetben egyéb agyi területek átveszik az elhalt sejtek feladatait, ha megfelelő tréningben részesülnek.


Ha egy vérrög megakadályozza az agyban a vér szabad áramlását, akkor a vérellátás nélkül maradt agysejtek elpusztulnak, ami drámai következményekkel jár

 

A szélütés számos ember sorsát alapvetően megváltoztatja. A statisztikák szerint ez a leggyakoribb oka a leszázalékolásnak. Például Németországban minden harmadik percben szélütés ér valakit, és ez a harmadik leggyakoribb halálok.

 

Stroke esetén akut vérellátási zavar alakul ki az agyban – vagy azért, mert elzáródik egy ér (az esetek 80 százalékában), vagy azért, mert megreped egy ér és ez vérzést okoz. Ilyenkor nagyobb mennyiségű idegszövet pusztul el. A tünetek attól függenek, hogy ez a pusztulás melyik agyterületet érintette. Így előfordulhatnak látászavarok, beszéd- vagy beszédértési zavarok, bénulás, érzéketlenség, szédülés és járási bizonytalanság, igen erős fejfájás, tudati zavarok, zavartság, tájékozódási zavarok, nyelési zavarok. A bántalmak néhány percen vagy órán belül lépnek fel.

 

 

A szélütés mindig sürgősségi eset

Ha ezekből a tünetekből csak egy is fellép, azonnal cselekedni kell és mentőt hívni – nem a háziorvost! Sokan nem szívesen hívják ki a sürgősségi ellátást, mert abban reménykednek, hogy a tünetek majd maguktól elmúlnak. Ez a csalóka remény azonban sok időt pazarol el, és stroke esetén súlyos következményekkel járhat: például az egyébként enyhe szélütés súlyossá romolhat. A betegnek akkor van a legnagyobb esélye arra, hogy az agyi érkatasztrófát következmények nélkül túlélje, ha a terápia az eseményt követő első három, maximum hat órán belül megkezdődik.

 

A következő, amerikai orvosok által kifejlesztett egyszerű teszt segítségével viszonylag biztonságosan eldönthetjük, stroke-ot kapott-e a beteg vagy sem:

 

Kérjük meg, hogy nevessen! Ha az arca féloldalt megbénult, az arcizmok féloldalasan húzódnak el.Kérjük meg az illetőt, hogy a két karját egyszerre emelje meg, a tenyere felfelé nézzen, a szeme legyen behunyva. Ha bénultság alakult ki, az érintett oldali kart nem tudja helyesen felemelni, vagy az leesik, esetleg az egyik oldalra elcsavarodik.

 

Kérjük meg a beteget, ismételjen el egy rövid, egyszerű mondatot, például: Nincs szükségem segítségre. A mondatot tökéletesen kell tudnia megismételni, a beszéd nem lehet elmosódott ha igen, az szélütésre utal.

 

A terápia gyors megkezdése megakadályozhatja a legrosszabbat

Ezzel a teszttel a kulcskérdéseket tesszük fel. Ha a beteg ezeket a feladatokat nem tudja jól megoldani, akkor azonnali szakszerű kezelést igényel. Ha a tünetek múlóak is, és egy idő után visszahúzódnak, a mentőket akkor is értesíteni kell. Ezeket a korábban TIA (tranzitórikus iszkémiás attak) néven emlegetett, átmeneti tüneteket manapság ugyanúgy kezelik, mint a teljes, valódi stroke-ot. Amíg a mentőorvos meg nem érkezik, a beteget nem szabad egyedül hagyni. A felsőtestét fel kell támasztani, és mivel fennáll a nyelési nehézségek veszélye, semmit nem ihat vagy ehet.

 

A beteget a mentők a stroke-osztályra szállítják, azaz a kórházban olyan helyre, ahol szélütéses betegek kezelésével foglalkoznak. Ilyenkor ugyanis minden perc számít, hogy további agysejtek ne haljanak el. A gyors cselekvés és a kezelés minél hamarabbi megkezdése megakadályozhatja vagy csökkentheti a szélütés szellemi és testi következményeit. A klinikán sok esetben megpróbálják a vérrögöt gyógyszerekkel feloldani, és ezzel megvédeni az agyat a tartós károsodástól.

 

A kórházi akut kezelést követően – amely az eset súlyosságától függ – az érintettek általában rehabilitációs kezelésre kerülnek. Itt orvosok, ergoterapeuták és gyógytornászok, illetve szükség esetén logopédusok vesznek részt a gyógyításban. Bár az agy oxigénhiányt átélt sejtjei elpusztultak, más agyterületek átvehetik az elvesztett funkciókat, amennyiben megfelelő tréningen esnek át. A rehabilitációs team feladatai szakterületek szerint a következőképpen oszlanak meg:

 

Az orvos a megfelelő gyógyszerezésről gondoskodik. Az ergoterapeuta olyan mindennapi feladatok megoldását tanítja be, mint a mosdás, öltözködés, evés és a gyógyászati segédeszközök használata.

 

A logopédus a beszéd- és nyelési képességekkel foglalkozik. A gyógytornász az izmokat és az ízületeket edzi, és újra hozzásegíti a beteget a járáshoz, az álláshoz és a mindennapos mozgáshoz. A csoport közösen próbálja meg helyreállítania a szélütéses beteg önbizalmát, hogy az illető otthon minél jobban boldoguljon egyedül.

Az agyvérzést szenvedett beteg munkaterápiával gyakorolja az összpontosítást és izmai mozgatását

 

A gyógytornának lehetőleg már az első nap meg kell kezdődnie. Minél hamarabb kezdődik meg a fizioterápia, annál nagyobb az esély arra, hogy a bénultság visszafejlődik, továbbá ilyen módon megakadályozható az ízületi merevség és az izmok leépülése. Arra azonban figyelni kell, hogy a gyakorlatok örömet szerezzenek a betegnek, lássa a fejlődést és részt vehessen a terápia céljainak meghatározásában. A kezelés nem okozhat sem fájdalmat, sem frusztrációt.

 

 

Intenzív tréninggel sok minden újra megtanulható

A terápiába a hozzátartozókat is be kell vonni. Mivel a stroke-os beteg a megbénult oldalt automatikusan elhanyagolja, fontos ezeknek a területeknek a célzott fejlesztése. A beteget arról az oldalról kell megszólítani, arra az oldalára ülni, onnan odanyújtani neki például egy pohár vizet. Szintén erre az oldalra érdemes állítani az éjjeliszekrényt, a képeket, a virágokat. A megbénult terület fejlesztése áll annak a Bobath-koncepciónak a középpontjában, amelyet ma Nyugat- Európában széles körben elfogadnak. Kifejlesztői Berta Bobath (1907–1991) gyógytornász és Karl Bobath (1906–1991) neurológus voltak, akik agyi és gerincvelői megbetegedésekben szenvedő páciensek ápolásával és terápiájával foglalkoztak. A program részét képezik például olyan mozgásszekvenciák, amelyeket folyamatosan ismételni kell, hogy helyreállítsák a tönkrement idegi összeköttetéseket.

 

Számos gyógytornász alkalmazza a Feldenkrais- módszert is, amely a testnek azokat az érzékeny képességeit fejleszti, amelyeket a szélütés általában tönkretesz. Ezeket a gyakorlatokat a betegek otthon önmaguk is elvégezhetik.

 

A stroke okozta károsodás késői következményeit sporttal lehet ellensúlyozni. Ilyenkor az orvos dönti el, melyik sportág jöhet szóba. A mozgás fokozza az életörömet és az önbizalmat, valamint jó testérzékelést ad. A korlátozottság fokától függően főként kezdetben nagy kitartásra és fegyelmezettségre van szükség, a fáradság azonban mindenképpen megéri.

 

Találjuk meg a segítség és az önállóság megfelelő arányát

A stroke utáni felépülésben fontos szerepet játszanak a hozzátartozók. A betegnek éreznie kell, hogy nincs magára hagyva, hogy van valaki, akitől erőt és bizalmat kap, és aki a betegség legyőzésében is segíti őt. Ha megfelelő a motivációja, a beteg jellemzően sokkal gyorsabban fejlődik. A szélütésen átesett betegek nem sajnálatra méltó, tehetetlen lények, hanem elsősorban emberek.

 

Akkor is ugyanazok, akik voltak, ha a stroke személyiségváltozást is előidézhet. A felépülés előrehaladása lényegesen függ attól, hogyan viszonyulnak a hozzátartozók a beteghez. Ez másfajta közelséget igényel, mint korábban, de olyan, magára szánt időt is, amelyet korábban talán nem vett igénybe. A majomszeretet ugyanolyan hibás hozzáállás, mint ha a beteg ápolását teljes egészében egy idegen személyre ruházzuk át.

 

A megoldás a következő: annyi közelség (segítség), amennyi szükséges, annyi önállóság, amennyi lehetséges. Csak így tanulhatja meg az érintett megbízhatóan elrendezni a saját új állapotát és birkózhat meg orvosok, gyógytornászok, ergoterapeuták és logopédusok segítségével a mindennapos feladatokkal.

 

A hétköznapokban előforduló feladatok – felöltözés, levetkőzés, evés, testápolás – így könnyebben mennek, akárcsak a bekapcsolódás a társas életbe, ami lelki-pszichikai szempontból egyáltalán nem elhanyagolható tényező.

 

Visszaesés mindig előfordulhat. Ilyenkor a hozzátartozók segíthetnek abban, hogy a beteg ne kételkedjen sem önmagában, sem a partnerében. Az ilyen nehéz helyzetekkel való közös megbirkózás nagyon boldogító élményt jelenthet.

 

 

A segédeszközök megkönnyítik a mindennapokkal való megbirkózást

Nemcsak a gyógytornagyakorlatok, hanem a többi emberrel való együttélés is mindennapos gyakorlást kíván. A családtagok számára is jó érzés látni, ha a beteg újra meg tud tenni néhány lépést, ha újra ki tud mondani egyszerű szavakat, ki tudja fejezni a háláját - ez feledteti a korábbi nehézségeket. Soha nem szabad feladni, hanem szeretetteljesen, figyelmesen segíteni kell a beteget. Ha így teszünk, még ilyen nehéz időkben is csodák történhetnek.

 

Számos lehetőség van a stroke-páciens mindennapi életének megkönnyítésére. Ez a lakás átalakításától a különféle mozgást segítő eszközökön át a speciális autó vagy motorkerékpár beszerzéséig terjed. Az interneten önsegítő csoportokra is akadhatunk, ahol a sorstársak adnak egymásnak hasznos tanácsokat. Arra azonban vigyázzunk, hogy ne váljunk lelki szemetesládává, ne hallgassunk végtelen hosszúságú sirámokat.

 

A stroke utáni felépülésben fontos szerepet játszanak a hozzátartozók

 

Keressük a pozitív emberek társaságát, és kerüljük azokét, akik energiavámpírként szívják le az erőnket a negativitásukkal. Olyanokkal járjunk össze, akik dicsérik az előrehaladásunkat. Vegyük körül magunkat szép és kellemes dolgokkal, és kerüljük a kellemetlen és csúnya helyeket. Aludjunk eleget, ne feledkezzünk meg a pihenésről, de a megfelelő mennyiségű izgalomról sem. A lényeg, hogy figyeljünk önmagunkra!

 

 

Hogyan támogatható a felépülés folyamata?

Az akut szélütés hatékony hivatalos orvosi segítséget igényel, hogy megakadályozzák a további agysejtek elpusztulását. A gyógyulás folyamata azonban különféle alternatív módszerekkel jelentős mértékben támogatható.

 

A homeopátia, illetve az antropozófiai orvoslás lényegesen javíthatja a mozgékonyságot, a mobilitást, a hangulatot és az életminőséget, akkor is, ha a szélütés valamivel régebben történt. Vagy egy képzett homeopata orvos által kiválasztott egyéni szer jöhet szóba, vagy a megfelelő kombinált szer. Ez utóbbiakat a tünetek alapján három egyéni homeopátiás szerből választják ki: Tabacum D20 (ha a beteg dohányzik vagy dohányzott), Arnica D12 (agyvérzés esetén, vagy olyan betegeknél, akik elutasítják az orvosi segítséget és azt állítják, minden rendben van velük), Ledum D6 (ha az ízületek vagy a mozgásszervendszer érintett). A Naja comp. Plus-Weg kombinációs szer vizsgálatokban jó eredményt hozott, és fix része például a Bad Steben-i Alexander von Humboldt klinikán a stroke-os betegek utókezelésének.

 

Az akupunktúra, valamint a Penzel-féle akupunktúrás masszázs krónikus bénulás és görcsös tartászavarok kezelésére használható a klasszikus gyógytorna mellett. Ez fokozza a mozgékonyságot, a sérült idegsejtek gyógyulását és javítja az idegek és az izmok együttműködését. Enyhíti a fájdalmakat, amelyek a merev ízületek és az összetapadt izmok miatt alakulnak ki, valamint pozitív hatást gyakorol a pszichére.

 

A zenehallgatásról finn tudósok már 2008- ban megállapították, hogy milyen kedvező hatású: azoknál a betegeknél, akik naponta hallgattak zenét, a szellemi képességek gyorsabban javultak, elsősorban az emlékezőképesség és a koncentráció. A zene serkentette a sérült agyterületek regenerálódását, és javult az agynak az a képessége is, hogy új idegsejtek és idegi összeköttetések képződjenek. Különösen jó hatást hozott a zene és a beszéd kombinációja.

 

A szélütésen átesett betegeknél egyre gyakrabban használják a zeneterápiát. Az aktív zenélés ugyanis javítja a betegek egyszerűbb és finomabb mozgásait, és a zene segítségével a járás is könnyebben megy.

Sz.Z.L.
XVI. évfolyam 10. szám

Címkék: rehabilitáció, stroke, szélütés

Aktuális lapszámunk:
2018. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.