Betegségek A-tól Z-ig

Szénanátha

Használjuk ki a pollenmentes időszakot!

Az allergiás megbetegedések – köztük a szénanátha – nem tartoznak a könnyen kezelhető bajok közé. A panaszok végleges felszámolása csak ritkán sikerül. 


 

Az akut fázisban a cél az, hogy a kínzó tüneteket enyhítsük, hogy a páciens lehetőleg mellékhatásokkal járó gyógyszerek nélkül bírja ki a szénanáthás időszakot. A természetgyógyászat bevált módszerei erre a sajátvér-terápia, a sajátvizelet-injekciózás, a magas dózisú vitamininfúziók és a különféle homeopátiás szerek. Gyakran segít a bizonyos ételektől való tartózkodás, például ha elkerüljük a hisztaminban gazdag ennivalókat, illetve a rövid ideig tartó böjtölés. 

 

A szénanátha tartós eredményt hozó kezelésére a hivatalos orvoslás a hipo- vagy deszenzibilizálást javasolja. Az allergia kiváltóját erősen higított formában injekciózzák be, hogy a szervezetet leszoktassák a túlreakcióról. Az eljárás hosszadalmas és kérdéses, mert gyakran csupán annyi eredménnyel jár, hogy az allergia eltolódik, és számos páciensnél kiábrándító sikertelenséget hoz. Újabban orális deszenzibilizálással próbálkoznak, és injekció helyett tabletta formájában juttatják be a hatóanyagot. Ez a specifikus immunterápia jobban elviselhető a páciens számára, mint a klasszikus deszenzibilizáció, de a hosszú távú eredményekre még várni kell. 

 

Alapvetően tisztában kell lennünk azzal, hogy az allergia, így a szénanátha is, az immunrendszer túlterheléséről árulkodik. Nem bizonyos növények, például a nyírfa vagy a mogyoró a felelős tehát, sokkal inkább az immunrendszer és az anyagcsere túlzott igénybevétele. Ennek megfelelően a klasszikus természetgyógyászat szerint a cél a bevitt allergének csökkentése mellett az immunrendszer erősítése és az anyagcsere tehermentesítése. Mivel az első pollenek akár már január végén megjelenhetnek, és az érzékenyek már ezekre is reagálhatnak, a megelőzést tanácsos késő ősszel elkezdeni.

 

 

1. Kerüljük a készételeket és az adalékanyagokat!

Vannak, akik szerint az allergiás esetek számának növekedéséért elsősorban a túlzásba vitt higiénia a felelős, mások szerint inkább a rengeteg élelmiszer-adalékanyag. Aki tehát csökkenteni akarja allergiás hajlamát, annak kerülnie kell a készételeket és a bennük lévő színezékeket, mesterséges aromákat, ízfokozókat és egyebeket. 

 

 

2. Ügyeljünk a táplálék és a pollenek közötti keresztreakciókra!

A táplálékok és a pollenek közötti keresztreakciók egyértelműen arra utalnak, hogy a táplálkozási szokások befolyásolják az allergiás készséget. A pollenallergia táplálékallergiát vonhat maga után, például aki allergiás a nyírfa pollenjére, az gyakran rosszul tűri az almát, a körtét, a birset, a mogyorót, a mandulát, a sárga- és őszibarackot, a szilvát és a meggyet. Ugyanez vonatkozik a fűpollenekre és a paradicsomra, a gabonára, a szójára és a földimogyoróra.

 

A szénanáthásoknak a pollenmentes téli időszakot kell kihasználniuk arra, hogy tavasszal kevesebb problémájuk legyen a betegségükkel

 

Megfordítva, a közismerten ilyen jellegű keresztreakciókat kiváltó ennivalók fellobbanthatják a fennálló pollenallergiát. Az érintett pácienseknek tehát tanácsos kerülniük a szóban forgó ételeket pollenidőszakban. Hogy egyébként ehetik-e veszélytelenül, azt ki kell kísérletezni. 

 

3. Ha lemondunk a tejtermékekről, az csökkenti az allergénnyomást

Potens allergéneket szállít a tehéntej és a tejtermékek is. A tejtermékekről való lemondás általában akkor is enyhíti az allergiások tüneteit, ha nincs szó kimondott tejallergiáról. Ez ugyanis csökkenti az általános „allergénnyomást”, vagyis az immunrendszer túlterhelését, és ebből profitál az allergiás. A tapasztalatok szerint a disznóhús és a kolbászfélék mellőzése is enyhülést hoz. A főként vegetárius koszt egyébként is előnyös az allergiás betegeknek.

 

4. Csökkentsük az élelmiszerekből származó hisztamint!

A hisztamin a test által is termelt idegi ingerületátvivő anyag, amely az allergiás folyamatban duzzadt nyálkahártyát és viszketést eredményez. A hisztaminbevitelt csökkenthetjük, ha kerüljük a következő, ebben az anyagban gazdag élelmiszerek fogyasztását:

 

• tonhal, szardínia, szardella, makréla, konzervek,

• hosszan érlelt sajtok, penészes sajtok, mint a camembert és a brie,

• húsfélék, főként kolbászfélék,

• néhány zöldség, mint a paradicsom, avokádó, spenót,

• gombák,

• savanyúságok (savanyú káposzta, uborka),

• élesztőkivonat (sütőpor és levespor is),

• alkohol, főként búzasör, vörösbor és pezsgő. Az alkohol azért is problémás, mert gátolja a szervezetben a hisztamin lebomlását.

 

5. A bázis legyen a természetes rotációs diéta

Ez elsősorban azt jelenti, hogy ne együk egész évben ugyanazt, hanem az évszaknak megfelelően táplálkozzunk. A déligyümölcsöket például ne együk egész évben, csak, ha egyáltalán, amikor természetesen is érnek. De a legjobb lemondani róluk és hazai gyümölcsféléket enni, az évszaknak megfelelően. Erős allergén például az ananász és a kivi, ezért az érintettek ezt inkább ne egyék. 

 

A rotációs diéta alatt szorosabb értelemben azt a táplálkozási „kísérletet” értjük, amikor a lehetséges táplálékallergének kiszűrésére tesznek kísérletet, illetve az erre épülő, hosszú távú diétát. Először néhány napig olyan ételeket kell ennie az illetőnek, amelyeknél nagyon ritkán lép fel allergia: rizs, hajdina, édesburgonya, cukkíni, tök, zöldbab, brokkoli. Utána váltakozva új ételeket adnak hozzá, hogy megnézzék, azok elviselhetőek-e. A későbbi, hosszú távú rotációs diéta során az allergiát keltő ételeket mellőzik, a többit viszont meghatározott ritmusban váltogatják. Ez megakadályozza, hogy miután sikerült megszabadulni az allergiát kiváltó élelmiszerektől, a szervezet ezek után más táplálékokra fejlesszen ki ugyanilyen reakciót. 

 

6. Virágpollennel eddzük az immunrendszert!

A méhek által összegyűjtött és feldolgozott virágpollent a méheket tartó népek erőt adó táplálékként használják. Ha a virágpollent a szénanáthás időszak előtt kezdjük el szedni, akkor ez egyfajta immuntréninget jelent a tünetmentes időszakban. A kapszulákban kapható pollen szedését tanácsos novemberben elkezdeni, és január közepéig folytatni. Vigyázat, először óvatosan teszteljük, hogy kiderüljön, nem okoz-e panaszokat az anyag! A legtöbb szénanáthás azonban gond nélkül szedheti a kapszulákat a tél folyamán.

 

 

Nem bizonyos növények, például a nyírfa vagy a mogyoró felelős

 

7. A bél immunrendszerét baktériumokkal aktiváljuk!

A mikrobiológiai terápia, azaz a kedvező hatású bélbaktériumok célzott adása lehetővé teszi az immunrendszernek a bélen keresztül történő erősítését. Mint ez köztudomású, az immunfunkcióért felelős fontos nyirokrendszer nagy része a belekben található. E rendszer zavartalan működésének előfeltétele a bélmiliő megfelelő összetétele és számtalan jótékony baktérium együttműködése. 

 

Miközben a tejsavbaktériumok a vékonybél, a bifidobaktériumok pedig a vastagbél számára jelentenek miliőképző baktériumokat, a colibaktériumok elsősorban immunstimulánsoknak számítanak, ezért különösen alkalmasak allergiás megbetegedések kezelésére. 

 

Egészséges bélbaktériumok adása speciális mikrobiológiai tesztelés nélkül is megkezdhető, méghozzá késő ősszel, például novemberben.

 

• A legjobb, ha legyengített colibaktériumokkal kezdjük, és a terápiát négy héten át folytatjuk.

• Utána áttérhetünk az élő colibaktériumokra. Ez a terápia a pollenszezon kezdetéig folytatható, szükség esetén tovább is.

 

A lenyelt baktériumok kölcsönhatásba lépnek a bélben már megtalálható társaikkal, és stimulálják működésüket. Immunerősítő vegyületeket képeznek és aktivizálják a vékonybél falában található nyirokrendszert, ennek köszönhetően a szervezet könnyebben képes ártalmatlanná tenni az allergéneket. Egyidejűleg a bélfal is megvastagszik, így nem jutnak át rajta a nem kívánatos behatolók.

 

8. Antropozófiai szerek a jobb elhatárolódásért

Az antropozófiai orvoslás a szénanáthát a szervezet egyfajta „túlfutásának” tartja. A citrus és a birs kombinációjával (Gencydo) elkezdhető az immunrendszer erősítése. A szer adható cseppek formájában, de a bőr alá injekciózva is. Ezt a kezelést is késő ősszel kell elkezdeni. Az injekciót általában a két lapocka közé adják, hetente két-háromszor. A citrus és a birs már szénanátha elleni orrspray formájában is létezik, és az adott szezonban is használható. 

 

9. A fülakupunktúra gondoskodik a szervezet kiegyensúlyozottságáról

Az akupunktúra segítségével az allergiás hajlam és az akut panaszok egyaránt kezelhetők. A Bahr–Nogier-féle fülakupunktúra keretein belül a „vegetatív tengely” pontjait, illetve a lateralitás-instabilitás pontot szúrják meg (ez utóbbi feladata kiegyenlíteni az egyenlőtlenségeket a két agyfélteke között). A hisztaminpont jobbkezeseknél a bal fül felső szegélyén található, balkezeseknél megfordítva.

 

A reflextesztek közé sorolható Nogier-teszt, illetve a bőrellenállás különbségeit mérő elektromos pontkereső készülék segítségével megállapítható, milyen pontokhoz milyen tű való. Gyerekeknél ugyanazokat a pontokat lézerrel is lehet kezelni. A hisztaminponton aktut tünetek esetén mikroérvágást is végre lehet hajtani.

 

10. Akut fázisban kalcium, kúraszerűen C-vitamin és cink

A kezelési programot ásványi anyagok és vitaminok kúraszerű adagolása egészíti ki, például 500-1000 g C-vitamin naponta és cink. A kalcium fékezi a hisztamin miatt kialakuló duzzanatokat, de általában az akut fázisban tanácsos adni.

 

A szénanátha tüneteinek teljes lecsengése sok esetben csak többéves terápia után várható. A későbbi javulás azonban gyakran az előző szezon jól kivitelezett előkészítő munkájának gyümölcse: ebből a szempontból mindenki maga dönt saját immunszabályozó programjáról. 

- dr. ki -
XVI. évfolyam 4. szám

Címkék: allergia, holisztikus gyógymódok, pollenallergia, szénanátha

Aktuális lapszámunk:
2018. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.