Betegségek A-tól Z-ig

Szénanátha, allergia

Népi gyógymódok, természetgyógyászati eljárások

Az augusztus sajnos sokak számára nem csak a felhőtlen pihenést, a nyaralás örömeit jelenti. Ez a hónap valóságos mumusa azoknak, akik éppen az ilyenkor virágzó parlagfű pollenjére allergiásak. Ha tehetik, parlagfűmentes területre vagy külföldre, olyan országba utaznak, ahol már sikerült érvényt szerezni a gyomnövény kiirtására vagy visszaszorítására hozott jogszabályoknak. Akinek ez nem áll módjában, az ilyenkor hetekig tartó kellemetlenségekre készülhet fel.  


A kórokozók – baktériumok, vírusok, gombák, a szenynyezett levegőből, vízből és táplálékból bekerülő méreganyagok – ellen csak jól működő immunrendszer segítségével védhetjük meg magunkat. Ha viszont a szervezet védekezőrendszere nem tökéletes, akkor megbetegszünk, bőrkiütések, allergiás reakciók jelentkeznek. Az immunrendszer részei: a mandulák, a lép, a csecsemőmirigy, a féregnyúlvány (vakbél), a nyirokrendszer, valamint a fehérvérsejtek, a speciális T-sejtek és kémiai faktorok. Az allergia megelőzése, illetve az allergiás reakciók mérséklése szempontjából igen fontos az említett szervek egyensúlyban tartása, védekezőerejük fokozása.

 

Allergia esetén szervezetünk immunrendszere nem a megfelelő választ adja egy olyan anyagra, amely egyébként ártalmatlan volna számára. Ha az immunrendszer „idegenként”, „betolakodóként” azonosít valamilyen, különben veszélytelen anyagot, akkor a fehérvérsejtek – a túlzott reakció következtében – magát a szervezetet károsítják, és a fokozott immunválasz önmagában véve betegséggé válik. Az allergiás asztma, az ekcéma és a szénanátha egyaránt ebbe az allergiás betegségcsoportba tartozik.

 

Az allergiás reakció lehet egészen enyhe – könnyezés, szemviszketés, orrfolyás, tüsszögés –, de ha súlyos, akkor életveszélyt okozhat. Az utóbbi esetben hirtelen légzési nehézség, szívműködészavar és jelentős vérnyomásesés következik be, ami anafilaxiás sokkhoz vezethet. Ez akár bizonyos ételek elfogyasztásától, akár egyes gyógyszerek bevételétől vagy darázscsípéstől is kialakulhat.

 

Életmód

A legfontosabb, hogy azonosítsuk, kerüljük el és lehetőleg iktassuk ki mindennapi életünkből az allergiás reakciót kiváltó anyagokat, az úgynevezett allergéneket. Szinte minden anyag okozhat allergiát valaki számára valahol a világon. A leggyakoribb allergének azonban ismertek. Közéjük tartozik a fű, a por, egyes fémek (különösen a nikkel), némely kozmetikum, a lanolin, egyes állatok szőre (kutya, macska stb.), rovarcsípés (darázs), bizonyos gyógyszerek (például penicillin, aszpirin, lidokain), egyes ételek (eper, tojás, a tenger gyümölcsei stb.), élelmiszer-adalékanyagok (pl. benzoesav, kén-dioxid), vegyi anyagok (a szappanban, mosóporban stb.).

 

Nem elhanyagolható az érzelmi háttér sem. Akit sok stressz ér, és azt nem képes megfelelően feldolgozni, illetve haragot, gyűlöletet táplál magában, annak az immunrendszere is könnyebben károsodik, és hajlamosabbá válik az allergiára.

 

Az allergia nemegyszer öröklődik. Valószínű, hogy a nem vagy rövid ideig szoptatott csecsemők hajlamosabbak arra, hogy életük folyamán allergiássá váljanak.

 

A házipor az egyik leggyakoribb otthoni allergén. Segíthet már az is, ha eltávolítjuk – vagy legalább nagyon gondosan és sűrűn tisztítjuk – a padlószőnyeget, leszedjük a gyerek ágya mellől a falvédőt, és megbeszéljük családunk legifjabb tagjával, hogy köszönjön el kedvenc plüssállataitól, vagy legalább éjszaka ne tartsa őket a párnája mellett.

 

Ételallergia-teszt

Külön fejezetet érdemel a táplálkozás. A betegnek a számára ismert allergéneken kívül kerülnie érdemes a cukortartalmú ételeket és az alkoholt, mert ezek bizonyítottan gátolják a fehérvérsejtek aktivitását. Az elhízott embereknél ugyancsak csökken az immunrendszer védekezőképessége.

 

Jó, ha tudjuk: az ételallergia és a túlérzékenység nem ugyanazt jelenti. Az utóbbi esetén bizonyos, a megfelelő emésztéshez szükséges enzimek hiányoznak a szervezetből, ezért a megemésztetlen tápanyag a véráramba kerülve túlérzékenységi reakciót válthat ki. Allergiánál viszont az immunrendszerünk ellenanyagot termel az adott ételféleséggel szemben. Csak kevés étel vált ki azonnali allergiás reakciót, ám ezeket természetesen könnyű azonosítani és kiiktatni az étrendünkből. A később jelentkező allergiás reakciónál azonban nehezebb a dolgunk.

 

Létezik egy egyszerű teszt arra, hogy ellenőrizzük, vajon valóban allergiásak vagyunk-e valamilyen ételre. Üljünk le, és néhány perces pihenés után mérjük meg a pulzusunkat, majd fogyasszunk a „gyanúsnak” tartott táplálékból. Várjunk 15-20 percig, majd ismét mérjük meg a pulzusunkat. Ha a pulzusunk az előző értékhez képest több mint 10-zel nőtt, akkor egy hónapra hagyjuk el az étrendünkből a szóban forgó ételt, majd ismételjük meg a tesztet.

 

Gyógynövények

Az első lépés a gyógyuláshoz, illetve a tünetek csökkentéséhez a szervezet méregtelenítése. Gyakran már a vastagbél megtisztítása is (például beöntésekkel) enyhíti az allergia okozta panaszokat. Javasolt a legerősebb „vértisztítónak” tartott növényből, a csalánból vagy „vértisztító” növények keverékéből (a csalán mellett gyermekláncfű, zsurló, medvehagyma, nyírfalevél, málnalevél, bodza, bab, csipkebogyó, fekete ribiszke, tövises iglice) készített tea kúraszerű fogyasztása. Megelőzésként ezt akár be is iktathatjuk a minden tavasszal és ősszel ránk váró teendők közé.

 

A csalántea a Theiss házaspár szerint alapterápiának számít allergiák, szénanátha, valamint bőrbetegségek esetén, mert kiűzi a testből a mérgeket, feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, tisztítja a teljes emésztőrendszert és fokozza a szervezet védekező erejét. A csalán titka egyébként a benne lévő, kvercetin nevezetű flavonoid, amely gátolja az allergiás reakciók során termelődő hisztamin képződését, vagyis a csalán hatásmechanizmusa azonos az antihisztamin-csoportba tartozó, az allergiás tüneteket enyhítő gyógyszerekével.

 

Maria Treben szénanátha esetén azt ajánlja, hogy igyunk meg napi 3-4 csésze csalánteát, amihez 3-3 teáskanál svédkeserűt adunk.

 

Dr. Oláh Andor receptje: pitypanggyökér, csalánlevél, bodzavirág, kutyabengekéreg, kömény egyenlő mennyiségeit összekeverjük, reggel és este 2 dl vízzel 1 tetézett evőkanálnyi keveréket leforrázunk; 4 hetes kúrát végzünk.

 

Jók a tapasztalatok a svédkeserű (svédcsepp) fogyasztásával is.

 

Kedvenc plüssállataitól a gyermek legalább éjszakára mondjon búcsút

 

A borsmentatea az allergiával együtt járó köhögés és orrdugulás megszüntetésében nyújt segítséget.

 

A gyömbér gyulladás- és fájdalomcsökkentő hatása allergiás panaszok esetén is előnyös lehet.

 

Jól ismert, nagy hatású immunerősítő gyógynövény a kasvirág (Echinacea) és az Astragalus membranaceus.

 

Az arcon viszkető és égő érzést okozó allergiákra külsőleg alkalmazható a langyos papsajttea.

 

Illóolajok

Illóolajként használva a borsmenta és az eukaliptusz légzéskönnyítő; a gyömbér, a citrom, a citromfű, a kamilla, a levendula, a mirha és a szegfűszeg pedig gyulladáscsökkentő hatású.

 

Élettani sóoldat

A gyógyszertárban kapható élettani (fiziológiás) sóoldatból egy-két cseppet mindkét orrlyukba csöppentve, eltávolíthatjuk az orrnyálkahártyán és a melléküregekben letapadt allergéneket, így ez a módszer kiválóan alkalmas a légúti allergiás tünetek enyhítésére, sőt megszüntetésére is. Csepegtetés közben a fejet jól hátra kell hajtani, és kb. fél percig így tartani, miközben időnként lassan jobbra és balra elfordítjuk, hogy a sós víz valamennyi orrmelléküregbe eljusson. Csepegtetés után fújjunk orrot. Naponta többször és gyermekeknél is kiválóan alkalmazható és gyors enyhülést hoz.

 

 

Reflexológia

Az immunrendszer megfelelő működésében szerepet játszó valamennyi szervünket serkenthetjük talpmasszázszsal. Természetesen, mint mindig, ezúttal is a vesezónák masszírozásával kezdjük a kezelést, a talp közepétől a belső boka felé haladva.

 

A mandulákat a lábfejen, a nagylábujj tövében, az íntől jobbra és balra, a második ízen találjuk. A lép reflexzónája a bal talpon, a vesezónával szinte egy magasságban, a negyedik ujj vonalában helyezkedik el. A vakbélzóna a jobb talpon, a láb keskeny része alatt található.

 

A nyirokrendszer zónáit csak finoman szabad masszírozni, mert igen érzékenyek. A felső nyirokutakat a lábujjak közötti bőrredők mentén, az alsó nyirokutakat a külső és belső bokát felül összekötő vonal mentén kezelhetjük, míg a nyirokerek mellkasi főtörzsének reflexzónáját a lábfejen, az öregujj és a második ujj között találhatjuk meg.

 

A légutak működését fokozhatjuk, az orrfolyást csökkenthetjük, ha valamennyi ujjunkat és az ujjak tövét masszírozzuk.

 

Akupresszúra

Csökkenti az allergia okozta panaszokat a vastagbélvezeték 4-es pontjának masszírozása, a hüvelykujj és a mutatóujj kézközépcsonti találkozásánál lévő mélyedésben.

 

Az immunrendszer hatékonyságának fokozására a behajlított könyökön felül nyomjuk meg néhányszor a könyökhajlat külső szélét (vastagbélvezeték 11-es pont). Szoptató anyáknak érdemes tudniuk, hogy ennek a pontnak a masszírozása emeli a gamma-globulin szintjét az anyatejben, így javítja a csecsemő ellenálló képességét a betegségekkel szemben.

 

A gyomormeridián 36-os pontját ugyancsak érdemes kezelni. Négy ujjunkat (a mutatóujjtól a kisujjunkig) összezárva, a sípcsontra merőlegesen a térdkalács alá helyezzük, és ebben a vonalban a sípcsonttól egy hüvelykujjnyira kifelé találjuk meg az akupresszúrás pontot.

 

Ugyancsak hasznos a lépmeridián 10-es pontjának masszírozása, ezzel ugyanis mérsékelhetjük az allergiás eredetű bőrpanaszokat, viszketést. Úgy találhatjuk meg, hogy behajlított térdnél a másik kezünk tenyerébe fogjuk a térdkalácsot, és azt a pontot kezeljük, ahová a hüvelykujjunk ér a comb belső felszínén.

 

Fülakupresszúra: a háromszögletű árok felső határvonalánál az úgynevezett Shenmen (vagyis „lélekkapu”) pontot, valamint mellette, a háromszögletű árok középső harmadában található nehézlégzés pontot érdemes kezelni. Érdemes ezt kiegészíteni a sajkaárok felső harmadának alján lévő allergiapont („szél forrása”) masszázsával.

 

 

Táplálékkiegészítők

A szakirodalom első helyen, az egyik legfontosabb étrend-kiegészítőként a virágport említi. Itt azonban azonnal meg kell jegyezni, hogy rendkívül óvatosan szükséges eljárni, hátha valaki éppen valamilyen virág porára érzékeny. Először csak egy-két szemcsényi virágport vagy tablettázott készítményből maximum 1/4-et szabad bevenni, és csak akkor szabad folytatni a szedést, illetve fokozatosan, 2-3 hét alatt, napi 2 teáskanálnyira (2 tablettára) emelni az adagot, ha nem jelentkezett semmilyen allergiás, túlérzékenységi reakció.

 

Ugyancsak lényeges, hogy a virágporral végzett „immunizálási” folyamat lehetőleg ne az allergiaszezonban, hanem jóval előtte, már a tél végén megkezdődjék. Egyes források szerint az a legjobb virágpor, amely a lakóhely 15-20 km-es sugarú körzetéből származik, mások viszont a virágpor minőségére, a méhek gyűjtőterületének tisztaságára helyezik a hangsúlyt.

 

Az allergiás reakciók kapcsán fellépő stressz csökkentésére kiválóan alkalmas a kelát formájú kalcium és magnézium, valamint a B-komplex vitamin. Javítja a csecsemőmirigy és ezzel ösztönzi az immunrendszer működését a C-vitamin, lehetőleg bioflavonoidokkal (például kvercetinnel) együtt bevéve, továbbá a béta-karotin (helyette esetleg A-vitamin), az E-vitamin és a cink. Előfordul, hogy az immunzavar hátterében vas- és/vagy szelénhiány áll.

 

Szakirodalmi adatok és betegek állapotjavulást tükröző beszámolói alapján feltétlenül megemlítendők még az ájurvéda gyógyhatású készítményei, elsősorban a Shilajit, valamint az Aloe vera és a noni alapú étrend-kiegészítők. Ezek mindegyike ma már hazánkban is hozzáférhető.

Kürti Gábor
VIII. évfolyam 8. szám

Címkék: allergia, szénanátha

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.