Betegségek A-tól Z-ig

Szívelégtelenség

Ha gyenge a pumpa, kifulladunk

A szívelégtelenség különféle szív- vagy tüdőbetegségek következménye. Leginkább terhelésre jelentkező kifulladás, légszomj formájában hívja fel magára a figyelmet.


 

Idült szívelégtelenségben jellegzetes tünet a szöveti vízfelhalmozódás (ödéma). Mivel a szívkamrák teljesítménye csökkent, a vénákban pangani kezd a vér. E pangás hatására a legvékonyabb, nagy áteresztőképességű kapillárisokból a folyadék kilép a szövetekbe. A szövetek felpüffednek, megduzzadnak. Ez az ödéma kialakulhat a lábakon vagy a hasüregben, azonban a tüdőben vagy más szervekben is, attól függően, hogy a bal, a jobb vagy mindkét szívkamra érintett-e.

 

A szívelégtelenség egyik oka a szív koszorúerei­nek "elmeszesedése", amit szívkoszorúér-betegségnek neveznek, a másik a rosszul kezelt vagy kezeletlen magas vérnyomás. Ennek megfelelően az életkorral statisztikailag egyre nő a szívizomgyengeség előfordulásának gyakorisága. A nem kellő módon kezelt krónikus tüdőbetegségek, például az asztma, illetve a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) szintén szívelégtelenséget eredményeznek.

 

A szívbetegségeket többnyire a hivatalos orvoslás klasszikus indikációi közé sorolják. Azonban a természetes gyógymódok korántsem csak elhanyagolható eredményeket, hanem fontos, valódi kezeléseket tudnak nyújtani. A klasszikus természetgyógyászat öt alappillére a táplálkozásterápia, a mozgás, a vizes kezelések, a gyógynövények és a rendterápia.

 

A testsúly normalizálása egészséges étrenddel

Egészséges táplálkozásként ma a természetes, nyers étrendet és a mediterrán diétát ajánlják. Utóbbi főképp friss növényi ételekből, magas biológiai értékű zsiradékokból és kevés állati eredetű fehérjéből tevődik össze. Nem csak a testsúly normalizálása érdekében érdemes főképp a cukortól és a készételektől tartózkodni.

 

E táplálkozási rendszer keretében a szívvédő hatású omega-3 zsírsavak (halolajak/lenmagolaj) fontos szerepet játszanak. Az ajánlott mennyiség legalább 1 gramm omega-3 zsírsav naponta. Ezt a mennyiséget nem minden esetben tudjuk táplálkozással elfogyasztani, ezért bizonyos esetekben megfelelő étrendi kiegészítőkkel kell fedezni a biológiai igényt. Ezen túlmenően fontos, hogy az étrend kevés sót tartalmazzon. A só ugyanis megköti a vizet, ezzel terheli a szívet, kedvez a magas vérnyomás kialakulásának.

 

Konvencionális gyógyszerek a szívelégtelenség terápiájában

A trend jó ideje abba az irányba mutat, hogy több készítményt alacsony dózisban kombináljanak egymással, ahelyett, hogy egy gyógyszert adnának nagy adagban. Ennek a kombinációs terápiának az előnye, hogy az egyes gyógyszerek lehetséges mellékhatásai nem érvényesülnek túl erőteljes formában.

 

Az ún. diuretikumok (vizelethajtók) fokozzák a vizeletkiválasztást, így csökkentve a keringő vér mennyiségét, hogy tehermentesítsék a szívet. A jelenleg kapható gyógyszerek megbízhatók. Lehet ezeket csak igény szerint is szedni, például a lábak ödémásodásakor nagy nyári hőség idején. A vízhajtók hátránya, hogy rontják a húgysav-, a cukor- és a zsíranyagcserét, illetve a vizelettel ásványi anyagok is távoznak.

 

Béta-blokkolók: ez a hatóanyagcsoport már harminc éve létezik. Megvédi a szívet a stresszhormonok hatásától, ezzel egyfajta túlterhelés elleni védelem alakul ki. A különféle tanulmányok megmutatták, hogy ezek a készítmények szívelégtelenségben valóban képesek meghosszabbítani a betegek életét. Olyan ez, mint az autók motorja, ha beépítenek egy fordulatszámot korlátozó elektronikát, a motort nem lehet túlterhelni, ezért hosszabb lesz az élettartama.

 

Az ödéma kialakulhat a lábakon vagy a hasüregben

 

A béta-blokkolók azonban tipikus példái annak a gyakorlatnak, amikor a szakember által javasolt dózis túl nagy. Különösen az idősebb korosztály fáradtsággal, a keringés összeomlásával, levertséggel reagál, ha a kezelési protokollok által előírt 2x100 mg metoprololt rendelik nekik. A béta-blokkolók lelassítják a szívverést. Lassú szívverés esetén előfordulhat, hogy egyáltalán nem lehet ezt a gyógyszert adni a betegnek. Szintén nem szabad béta-blokkolót kapnia az asztmás, illetve a COPD-ben szenvedő betegeknek. A pikkelysömörös tünetek is felerősödhetnek a béta-blokkoló hatására.

 

ACE-gátlók: ez a hatóanyagcsoport - amelynek tagjai általában "-il" szótagra végződő nevet kapnak, például ramipril vagy lisinopril - ellazítja a véredényeket. Ez megkönnyíti a szív munkáját, mert nem kell a beszűkült érrendszer ellenében pumpálnia. Gyakran az ACE-gátlókat vízhajtókkal kombinálják. Többnyire ez a tény kiderül a készítmény nevéből, ugyanis a vízhajtó komponenst is tartalmazó gyógyszer neve kap egy "comp" vagy "plus" kiegészítést is. Lehetséges és gyakori mellékhatás az ingerköhögés, és néhány gyógyszer esetében előfordulhat hasmenés is.

 

AT1-csatornareceptor-blokkolók: e gyógyszerek nevében általában szerepel a "sartan" szó. Az ACE-gátlókhoz hasonlóan hatnak, elernyesztik a véredényeket. Jóval drágábbak azonban az ACE-gátlóknál, de nem hatásosabbak. Az utóbbi években történő elterjedésük valószínűleg azzal magyarázható, hogy a gyógyszergyártók nagyszabású reklámkampányba kezdtek, továbbképzéseket tartanak a megcélzott orvoscsoportoknak, ahol fokozottan propagálják e gyógyszereket. A sartanok is okozhatnak ingerköhögést, kis dózisban azonban viszonylag jól tolerálható gyógyszerről van szó.

 

Digitáliszszármazékok: a gyűszűvirág (Digitalis purpurea) hatóanyagainak származékai képesek fokozni a szívizom munkáját. Noha a mai kardiológiában szerepük háttérbe szorult, és főként ritmuszavarok, például abszolút aritmiák kezelésére alkalmazzák, egyes orvosok véleménye szerint valódi opciót jelenthetnek. A digitálisz ugyanis a korábban említett hatóanyagokkal ellentétben közvetlenül a szívizmot erősíti. A szívelégtelenség gyakran szapora szívveréssel társul (tachycardia). A szívverés a digitálisz hatására lelassul, ugyanakkor a szívizom teljesítménye nő. Bizonyos szerzők szerint a moderált és kis dózisban adagolt digitálisz - ami messze alacsonyabb adagokat jelent, mint amit húsz évvel ezelőtt ajánlottak - hatásos. A piros gyűszűvirágból készülő digitoxin-készítmények előnye, hogy beszűkült veseműködés mellett is alkalmazhatók.

 

 

Moderált edzés hatására természetes bypassok keletkeznek

A mozgásterápia évtizedek óta fontos szerepet játszik a szívinfarktusok utáni rehabilitációban. A mértékletes, egyénre szabott edzés kedvez a természetes bypassok (a beszűkült ereket kikerülő új szakaszok) kialakulásának. A mozgásterápia fajtája és mennyisége minden esetben a szívelégtelenség mértékétől függ. A 3. és 4. stádiumú betegség esetén főképp a kezelés kezdetén gyakran nem lehetséges a testedzés.

 

A 2. stádiumban lévők azonban jól profitálhatnak az edzés hatásaiból, például napi félórás intenzív gyaloglással, illetve nordic walkinggal.

 

A hidroterápia segítségével szintén javítható a vérkeringés. A Hauffe-féle emelkedő vízfürdővel enyhíthető a szívre nehezedő nyomás, terhelés, ugyanakkor serkenti a szív saját keringését. Rendszeresen alkalmazva (hetente 2-3 alkalommal) javul a koszorúerek és a szívizmok ereje, kapacitása. A karfürdőket a következő módon kell kivitelezni: merítsük karjainkat testmeleg vízbe, majd fokozatosan egyre több meleg vizet adjunk hozzá. A meleg hatására a kar véredényei kitágulnak, ez a reakció vért von el a mellkasból, ami tehermentesíti a szívet. Kezdetben a karfürdő legfeljebb 39 °C-os legyen és 10 percig tartson. Ha nagyon fárasztónak tűnik a procedúra, lehet csak a jobb kart fürdetni a leírt módon.

 

A szívizom erősítése galagonyával és májusi gyöngyvirággal

Ha a szívvel kapcsolatban a gyógynövény-terápiát említjük, elsősorban a galagonyára (Crataegus oxyacantha) kell gondolnunk. Noha a hivatalos orvoslás egyelőre nem sok figyelmet szentel e növénynek, számos klinikai tanulmány igazol két fő hatást e növénnyel kapcsolatban:

 

• a szívizom teljesítményének fokozódása, ami miatt a galagonya a 2. és 3. stádiumú szívelégtelenség kezelésében nyújthat értékes segítséget;

• a szív saját vérellátásának javítása és a szív védelme a stresszhatásoktól (a béta-blokkolókhoz hasonlóan).

 

Megjegyzendő azonban, hogy a tartós pozitív hatások eléréséhez nem elegendő a galagonyából készült tea. Ehhez nagyobb dózisú, standardizált kivonatok szükségesek; a szakirodalom 900 mg kivonatot ajánl.

 

A piros gyűszűvirág a klasszikus szívgyógyászat gyógynövénye, amelyet azonban óvatosan kell alkalmazni

 

Enyhébb szívpanaszok kezelésében meglepően hatásosnak bizonyultak a homeopátiás komplex készítmények, amelyek többek között tartalmaznak galagonyát is.

 

A galagonya mellett a májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis) is jótékony hatású a szívgyengeség kezelésében. A digitáliszhoz hasonló (digitaloid) hatású, és köztes helyet foglal el a galagonya és a digitálisz között. Szintén erősíti a szívizmot, enyhébb hatású a digitálisznál, ennek ellenére óvatosan kell adagolni, általában homeopátiás dózisokban D1 vagy D2 hígításban.

 

Rendterápiával csökkentsük a stresszt

A rendterápia lényege, hogy az életvitelt a természet ritmusaihoz igazítja. A krónikus stressz, még akkor is, ha pozitív, hosszabb távon károsítja egészségünket. Ezt számos tudományos vizsgálat, kutatás bizonyítja. Éppen ezért fontos, hogy rendszeresen iktassunk be életvitelünkbe pihenést, semmittevést, lazítást, amelyek korrigálják, ellensúlyozzák az élet elkerülhetetlen próbatételeit.

 

Régebben, amikor még nem voltak gyógyszerek, gyakran a hetekig tartó ágynyugalom volt a szívelégtelenség első számú kezelésmódja. Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus többször megemlékezik róla, hogy „roskatag teste" ellenére a rendterápiának köszönhetően sikerült tisztes életkort megérnie (80 évesen hunyt el!).

 

 

A D- és a Q10-vitaminok szerepe

Eltekintve a közismert kockázati tényezőktől, mint a HDL- és az LDL-koleszterin, a trigliceridek, a vércukor, a homocisztein, a fibrinogén szintje, valamint a vérsűrűség (hematokrit) értéke, a szívbetegségben szenvedőknek általában ajánlott a D-vitamin és a koenzim Q10, valamint a BNP-érték szintjének ellenőrzése.

 

A D-vitamin lényegében egy hormon, és a bőrben keletkezik napfény hatására. Sok embernél - főképp a tél folyamán - D-vitamin-hiány alakul ki. A D-vitamin hiánya számos betegséghez, többek között szívelégtelenséghez vezet.

 

A koenzim Q10 - némiképp leegyszerűsítve - a szívizomsejtek energiaellátását biztosítja. Szívbetegségek esetén általában ez az anyag nem áll megfelelő mennyiségben rendelkezésre. Bizonyos gyógyszerek, például vérzsírcsökkentők, szintén csökkentik a szervezetben a Q10-szintet. Q10 adagolásával jelentősen enyhíthető a szívelégtelenség súlyossága.

 

A magnézium védi szívünket a stresszhatásoktól és a terheléstől. Különösen a "szívidegességben" szenvedőknél kifejezetten jótékony hatású a magnézium adagolása.

 

Néhány éve ismert a BNP-faktor (Brain natriuretic peptid), amely a vérben mérhető, és a szívizmok erejéről tájékoztatja a vizsgáló orvost. Meghatározása akkor fontos, ha fennáll a szívelégtelenség gyanúja, illetve a kezelés hatásosságának ellenőrzésekor.

- dr. ki -
XV. évfolyam 8. szám

Címkék: szívbetegség, szívelégtelenség

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.