Betegségek A-tól Z-ig

Szívinfarktus és szélütés

Fehérjeböjttel és mozgással csökkentsük a kockázatot

A szívinfarktus, a szívelégtelenség és a szélütés, ahogyan korábban, ma is utcahosszal vezetik a halálozási statisztikákat. A 70-80-as években nagy feltűnést keltett az úgynevezett fehérjeböjt-elmélet, amelyről kifejlesztője, a német Lothar Wendt professzor azt állította, képes megelőzni az érelmeszesedést és a civilizációs betegségeket. A koncepció ma is érvényes.


 

A szívinfarktus és a szélütés legfőbb rizikófaktora a dohányzás, aktív és passzív formájában is. Ez egyaránt vonatkozik a cigarettára, a szivarra, a pipára, valamint a fiatalok körében manapság oly nagy népszerűségnek örvendő vízipipára. A megelőzés lényege, hogy ne kezdjünk el dohányozni, de ha már mégis dohányzunk, akkor minél hamarabb hagyjuk abba!

 

A második nagy kockázati tényező a helytelen táplálkozás. Pontosabban a megelőzés eszköze lehet a kiegyensúlyozott, vitaminokban gazdag koszt, amely sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz, viszont kevés húst, de rendszeresen fogyasztott halat. A kalóriafelvételnek meg kell felelnie a kalóriafelhasználásnak. Ezen kívül kiegészítésként heti 150 gramm sózatlan mogyoró és 50 éves kortól napi egy pohár vörösbor tartozik még hozzá ehhez a koncepcióhoz.

 

A szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek harmadik csoportját a mozgáshiány jelenti. A szív egészségét az őrzi meg leginkább, ha hetente háromszor 30 perc fizikai aktivitást iktatunk be a programunkba: ez lehet séta, úszás, biciklizés, a lényeg, hogy megizzadjunk tőle.

 

Ezen túlmenően a genetikai adottságokat is figyelembe kell venni, ezek határozzák meg a személyes rizikót. Ha például apai ágon előfordult szívinfarktus vagy szélütés 50, anyai ágon pedig 60 éves kor előtt, azt mindenképpen figyelembe kell venni. Mivel azt nem határozhatjuk meg, kik a szüleink, ilyen genetikai adottságok mellett különösen kell ügyelni a rizikófaktorok elkerülésére és a megelőzésre.

 

Az érelmeszesedés (arterioszklerózis) sematikus ábrázolása: a lerakódások (sárgával jelezve) miatt egyre kevesebb hely marad az áramló vérnek. A valóságban ezek a szaknyelven plakkoknak nevezett lerakódások nem minden esetben vastagodnak meg egészen addig, amíg teljesen elzárják az ereket, hanem ennél korábban leszakadnak az érfalról és elzárják az eret – ez a trombózis

 

A 70-80-as években a fehérjeraktárak felfedezése forradalmasította a természetgyógyászatot. A modern orvostudomány csak a zsírraktárak létezését ismeri el, ahol a zsírrá átalakított fölösleges szénhidrátok és zsírok tárolódnak, a fölösleges fehérje tárolására szolgáló raktárak létét nem. Arra azonban nem tud választ adni, mi is történik akkor a fölösleges fehérjékkel. Lothat Wendt professzor viszont megtalálta a választ: a legkisebb erek, a hajszálerek falában, illetve a sejtek közötti térben tárolódnak. Ha ezeket a raktárakat nem ürítjük ki rendszeresen legalább bizonyos mértékig, akkor jelentős mértékben hozzájárulnak az érelmeszesedés folyamatához és az ezzel összefüggésben álló civilizációs betegségek kialakulásához.

 

A tudomány mai állása szerint a túl sok állati fehérje fogyasztása magas vérnyomáshoz, szívinfarktushoz és szélütéshez vezet. Egy vizsgálat során félmillió embert követtek nyomon tíz éven át, és megállapították, hogy a túl sok vörös hús fogyasztása az általános halálozási arányokat, a rák és a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozást egyaránt megnövelte.

 

A feltöltött fehérjeraktárak mikroszkóppal közvetlenül is láthatók a hajszálerek megvastagodott falán, de a megemelkedett hematokritértékek és a magas vérnyomás is ezt jelzik. A sejtek közötti térben felhalmozódott salakfehérje orvosi megnevezése AGE (Advanced Glycosylation Endproducts - fehérje glikációs végtermékek); manapság ezzel a kifejezéssel egyre gyakrabban találkozunk.

 

Nemcsak a szív- és keringési betegségek, hanem az ízületi kopás is kapcsolatba hozható a túlzott mennyiségű fehérje fogyasztásával. Az arthrosis során a csupasszá vált csontvégek védtelenül dörzsölődnek egymáshoz. A porcok különlegessége, hogy más élő szövetekkel ellentétben nincsenek saját vérereik. A szükséges tápanyagot az ízületi folyadékból veszik fel, amelyet az ízület belsejét borító hártya erei látnak el táplálékkal. Ha ezen a területen a hajszálerekben fehérjelerakódások alakulnak ki, akkor az anyagcsere korlátozódik, és a porc tönkremegy. Az arthrosist meggyorsító további folyamat a túlsavasodás (acidózis), amely ugyancsak fehérjedús táplálkozásnál lép fel, és az ízületi folyadékot savas kémhatásúvá teszi.

 

A csökkentett fehérjetartalmú diéta jelszava, hogy napi egy étkezés, heti egy nap és évi egy hónap teljesen állati fehérjétől mentesen teljen el. Aki ezt a szabályt betartja, az kellő védelmet biztosít a fehérjeraktárainak, és tejtermékeket mértékletesen ehet. A felhalmozódott fehérjéktől való megszabadulás egyik eszközeként szokták javasolni férfiak, illetve a változás korán túl lévő nők számára az érvágást. Erre az ad magyarázatot, hogy a vér csak fele részben áll folyadékból, fele részben szilárd alkotóelemekből, többek között fehérjékből. Ezt az úgynevezett hematokritértékkel mérik. 500 ml vér adományozásával tehát 250 ml folyadék és 250 g fehérje távozik a szervezetből, amely azután a raktárakból pótlódik. A fehérje tehát kiürül. A véradás erre hasznos és jó megoldás, bár nőknek a menopauza előtt inkább nem javasolandó, mivel ők havonta 100-200 ml vért veszítenek.

 

Kényelmességből az emberek hajlamosak az egészséges életmód helyett különféle tablettákat és kapszulákat szedni: fokhagymát, zöld teát, halolajat. A fokhagyma fűszerként jobb megoldás a sónál, és alvadásgátló, illetve vérhígító hatása is van, mint az acetilszalicilsavnak, még ha csak negyed annyira hatékony is. A zöld teának szintén van szívvédő hatása, akárcsak a feketének. A halolajkapszulákkal kapcsolatban nem árt elővigyázatosnak lenni, mert a rosszabb minőségűek egyfelől nem tartalmaznak elegendő omega-3 zsírsavat, másfelől nem elég tiszták, ráadásul ha nem észterezettek, akkor triglicerideket is tartalmaznak, és fölösleges kalóriákat viszünk be velük. Ha valakinek még nem volt infarktusa, megelőzésként jobb a heti két halétel. Másodlagos prevencióként, infarktus után napi egy kapszula egészíti ki a kezelést.

 

Az egyéni betegségrizikót gyakran rosszul mérjük fel, például a nők általában sokkal jobban félnek a mellráktól, mint az infarktustól, holott manapság minden harmadik nőnél fellép valamilyen szív- vagy keringési betegség, míg mellrákban csak minden 25. betegszik meg. Emiatt a nők sokkal nagyobb számban járnak rákszűrésre, mint szívbetegségek szűrésére, holott például Németországban 2003-ban több nő kapott infarktust, mint férfi. Ennek az az oka, hogy ha a nők úgy élnek, mint a férfiak, úgy is halnak meg.

 

Ismerje fel a jeleket, cselekedjen gyorsan!

A szélütés – amit apoplexiának vagy apoplektikus inzultusnak is neveznek – a leggyakoribb oka a tartós bénulásoknak. Szélütés esetén az agy idegsejtjei vérzés vagy érelzáródás miatt nem kapnak oxigént, ezért elhalnak. Ezáltal „kimaradások” jönnek létre, amik lehetnek átmeneti zavarok (például beszéd, tájékozódás, mozgás), de akár féloldali bénulást vagy halált is okozhatnak. Kisebb szélütések (régebben: TIA) gyakran előre jelzik egy nagyobb érkezését. Ha a tünetek el is múlnak 24 órán belül, jó, ha figyelembe vesszük azokat. Az idejében történő felismerés és az okok kezelése a legtöbb páciens esetében elkerülhetővé teszi a „nagy” szélütést.

 

Szélütés esetén az agyi szövetek megsérülnek. Ennek oka lehet vérzés vagy érelzáródás, ami megakadályozza a vér normális keringését
 

A vérkeringés elégtelen működését vagy az erek szűkülete (arterioszklerózis), vagy egy vérrög okozhatja. Ezzel szemben az agyvérzések oka legtöbbször a lassú véralvadás vagy az erek zavara. A szélütés tipikus tünetei a látászavar, szédülés, tájékozódási és egyensúlyzavar, fejfájás, beszédzavar, zavarodottság és egyoldali bénulás, például az arcon vagy a végtagokban. Ha az agyi szövet elhalt, ezek a zavarok tartósan
fennmaradhatnak. Figyelem: nők esetében 30 százalékban eltérő tüneteket figyeltek meg, idetartoznak a mell-, illetve végtagfájdalmak, hányinger és légszomj.



Egy egyszerű teszttel felismerhető, hogy szélütés érte-e:

• Mosolyogjon: féloldalas?
• Karjait tenyérrel felfelé emelje fel egyszerre: mindkét oldal azonos?
• Ismételjen el hibátlanul egy mondatot, például „Ma minden rendben van”.

 

Szélütés esetén azonnal hívjon mentőket, akik rögtön megkezdik a terápiát. Az akut tünetek kezelése után a minél gyorsabban elkezdett rehabilitáció a fontos, amely lehetővé teheti a beteg számára a teljes felépülést, mozgékonyságot és önállóságot.

 

Az érintettek 25 százaléka belehal a szélütésbe, ebből 15 százalék az első három hónapon belül. Az esetek 40 százalékában azonban a páciensek visszatérhetnek megszokott életükbe, amennyiben elkerülik a kiváltó okokat.

 

A szélütés rizikófaktorai többek között a magas vérnyomás, a dohányzás, a túlsúly, a cukorbetegség, a szívinfarktus, a stressz, a zsíros ételek, valamint ha ön idősebb, illetve férfi.

- mörk -
XV. évfolyam 10. szám

Címkék: fehérjeböjt, stroke, szélütés, szívelégtelenség, szívinfarktus

Aktuális lapszámunk:
2019. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.