Betegségek A-tól Z-ig

Szorongás, pánikbetegség

Népi gyógymódok, természetgyógyászati eljárások

A rohanó élettel, a mindennapi stressz fokozódásával együtt jár és az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált a súlyos szorongás. Ez erős félelemérzetet, pánikbetegséget okozhat. Az utóbbi leggyakoribb formája a félelem az egyedülléttől és a nyilvános helyeken való tartózkodástól (agorafóbia). Következménye többnyire az, hogy a beteg nem vállalkozik utazásra, nyilvános helyeken való megjelenésre, inkább bezárkózik a négy fal közé.  


 „Stressztől letaglózva”. A stresszbetegség leggyakoribb tünete a szótlanság, az erőtlenség

 

A szorongás jeleit mindenki ismeri. A leggyakrabban mellkasi tünetek fordulnak elő (érezhetően erősebb vagy gyorsabb szívverés, szívdobogásérzés), szúró vagy lüktető fájdalom, szorító érzés, légszomj, sűrű sóhajtások vagy lihegés. A szorongó emberre ugyancsak jellemző, hogy szinte állandóan feszesek a nyakizmai, a vállai (csuklyásizom) és a hátizmai. Gyakran fordul elő erős izzadás, szájszárazság, szédülés, vizelési vagy székelési inger, emésztési zavarok. Mivel az ilyen ember képtelen ellazulni, szinte törvényszerűen bekövetkeznek az elalvási nehézségek, az ismétlődő éjszakai felébredések, az alvás felszínessé, nyugtalanná válik. Aki viszont rendszeresen rosszul alszik, annak szinte az egész napja el van rontva, egyébként jelentkező nappali kellemetlen tünetei is fokozódnak.

 

Mivel a pánikrohamok nemegyszer váratlanul, nyilvánvaló ok nélkül lépnek fel, akinél gyakran fordulnak elő, az szinte várja a következő rohamot és persze aggódik miatta – ami újabb szorongást jelent számára.

 

A hagyományos kínai orvoslásból ismert, hogy a félelem, a tartós stressz (és természetesen a hirtelen bekövetkező tragikus események, balesetek is) károsítják a vese működését. Így a természetgyógyász számára nem meglepő, hogy a pánikbetegeknél kivétel nélkül gyengébb vesefunkciót tapasztal. A kezelés egyéb módszerei mellett ezért a veseműködés erősítése (például akupresszúrával, talpmasszázzsal és bioenergetikai vagy pránakezeléssel) ugyancsak elengedhetetlen, és már néhány alkalom után javít a beteg általános állapotán.

 

 

Felborult anyagcsere

Ellenőrzött klinikai kísérletek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a szorongás, illetve a pánikbetegség előidézhető koffein, bizonyos gyógyszerek és tejsav (laktát) vérbe való

 

befecskendezésével. Mivel ezeknek az anyagoknak a jelenléte szorongást és pánikrohamot vált ki, egyértelmű, hogy a betegség biokémiai hátterében ezek állnak. Szorongásban, pánikrohamban megemelkedik a vér tejsavszintje.

 

Ismeretes, hogy tejsav akkor keletkezik, ha valaki nehéz fizikai munkát végez vagy erőteljesen edz, és elegendő oxigén hiányában az izmok kénytelenek glükózt elégetni. A folyamat nyomán az izmokban tejsav gyűlik fel, ez okozza az izomfáradtságot és az izomlázat.

 

A határozott, egyenletes tempójú séta légzőgyakorlatokkal nemcsak a szorongást oldja, hanem javíthatja az általános egészségi állapotot

 

Normális körülmények között a glükóz lebontásának első lépése oxigén hiányában is végbemegy és piroszőlősav képződik.

 

A piroszőlősav szén-dioxiddá és vízzé történő teljes lebontásához azonban oxigénre van szükség. Oxigén hiányában az izomsejt úgynevezett anaerob anyagcserével glükózt alakít át piroszőlősavvá, majd abból tejsav keletkezik. Ha a keringés jó, a tejsav az izomból a májba jut, és ott piroszőlősavvá vagy glükózzá alakul vissza.

 

E biokémiai folyamatok alapján érthető, hogy a szorongás megszüntetését célzó kezelés fontos része a laktát szintjének csökkentése a vérben, amit elsősorban megfelelő táplálkozással lehet elérni.

 

Étrend, életmód

Mivel a tejsav és a piroszőlősav arányát egyaránt növeli, gyakran szorongó embereknek és pánikbetegeknek feltétlenül kerülniük kell az alkoholt, a koffeint (nemcsak a kávéban, hanem a teában is benne van), valamint a cukrot (és a finomított szénhidrátokat), továbbá a táplálékallergéneket. Érdemes viszont emelni a kalcium- és magnéziumtartalmú ételek arányát, valamint azokét, amelyekben bőségesen vannak B-vitaminok (niacin, piridoxin és tiamin). Az utóbbiak jó forrásai: (sör)élesztő, búzakorpa, búzacsíra, zabpehely, amerikai mogyoró, zöldségfélék, tej, máj, vese, szív, marhahús, tojás.

 

Talán túl egyszerűnek tűnik, mégis igaz, hogy egyedül a kávé elhagyása már elegendő lehet a tünetek teljes megszűnéséhez. Ezt klinikai bizonyítékok is alátámasztják: olyan pánikbetegeket figyeltek meg, akik naponta legalább másfél, illetve legfeljebb három és fél csésze kávét ittak. Miután egy héten keresztül mellőzték a kávét, tüneteik jelentősen enyhültek, és ezt maguk is olyannyira érezték, hogy mindegyik páciens a koffein további kerülését választotta. Érdekesség, hogy a vizsgálatban részt vevő betegeken az előzőleg végzett gyógyszeres kezelés csak minimális mértékben segített. (Ne feledjük, hogy a kólaféleségekben is sok a koffein, ezeket tehát ugyancsak töröljük az itallapról.)

 

Érdemes sok szőlőt, más gyümölcsöt, salátát, mézet, tejet és fokhagymát fogyasztani. Ne használjunk sok fűszert, mellőzzük a dohányzást, a szeszes italokat (Szalai Miklós halimbai esperes figyelmeztetése).

 

A napfonat (solar plexus) (háromszög alakú bemélyedés a bordák alatt) stressz idején érzékennyé válik. Körözzön a területen hüvelykujjaival, a többi ujj az alsó bordák felett legyen

 

Az alma, az eper és a zeller fogyasztása ugyancsak erősíti az idegeket. Vigyázat: aki az eperre allergiás, természetesen ne egyen belőle.

 

A szellemi munkát váltsa fel időnként fizikai munka, sport és természetjárás. Fontos, hogy legyen időnk kellemes szórakozásra, jó társaságra.

 

A rendszeres testmozgás, a mindennapi torna és séta elősegíti a tejsav lebontását. Természetesen mindenkinek érdemes megkeresnie a testalkatának, vérmérsékletének, ízlésének leginkább megfelelő mozgásformát. Számításba jön a jóga, a taj-csi is. A testmozgás hatására nő a szervezet oxigénfogyasztása, és olyan vegyületek (endorfinok) szabadulnak fel, amelyek hatására javul a közérzet.

 

Fontos a helyes légzés is. Ha valaki a pánikroham tüneteinek kialakulását érzi, többnyire úrrá lehet rajtuk, ha lassítja a légzését, valamint minden belégzés és kilégzés után légzésszünetet tart. Még tökéletesebb a hatás, ha a kilégzés lassabban történik, vagyis hosszabb ideig tart, mint a belégzés.

 

Elengedhetetlen a mindennapi (sőt lehetőleg naponta többször végzett) lazítás, relaxáció. Ennek számos módszere – autogén tréning, agykontroll, transzcendentális meditáció, stb – ismert és könnyen elsajátítható .

 

 

Gyógynövények

Az orbáncfű (50 g), a citromfű (30 g) és a komló (20 g) keverékéből egy tetézett evőkanálnyit egynegyed liter vízzel leforrázunk, 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Naponta 3x1 csészényit fogyasszunk el belőle. A komló idegcsillapító, nyugtató hatású, a citromfű kiegyenlítő, stresszvédő és nyugtató, az orbáncfű pedig javítja a hangulatot. A teakeverék segít a szorongás, a tartós nyugtalanság és az enyhe depresszió megszüntetésében. (Dr. Oláh Andor)

 

Muskotályzsálya - Hangulatjavításra bedörzsölés formájában vagy fürdővízbe téve jázmin, muskotályzsálya, ilang-ilang, ápolka, narancsvirág, rózsa, narancs, citrom és levendula alkalmas

 

Érdemes kipróbálni a következő idegnyugtató teakeveréket is: macskagyökér (50%), borsmenta (10%), katángkóró (10%), galagonya (10%), fekete üröm (5%), cickafark (5%), ibolya (5%), bazsalikom (5%). A teát folyamatosan, mindennap kell fogyasztani, amíg a panaszok meg nem szűnnek. A kúra idején fokozatosan (persze a kezelőorvossal egyeztetve) csökkenteni lehet a nyugtató tabletták adagját. (Lukácsné)

 

Beváltak a feszültség, a szorongás okozta rossz közérzet, a mindennapi stressz ellen az alábbi teareceptek is. Az egyik: komló (3 rész), citromfű (3 rész), orbáncfű (2 rész), macskagyökér gyökértörzs (2 rész). A másik keverék: komló (4 rész), szúrós gyöngyajakfű (2 rész), hársfavirág (1,5 rész), galagonyavirág levéllel (1,5 rész), macskagyökér gyökértörzs (1 rész). Mindkét keverékből ugyanúgy készítünk teát: egy evőkanálnyit 3 dl forró vízzel leöntünk, majd 15 percig állni hagyjuk. Leszűrés után tetszés szerint ízesítjük, és naponta 1-3 csészével fogyasztunk belőle.

 

(Dr. Babulka Péter–Kósa Géza)

 

 

Melegfürdő

Készítsünk fürdőt citromfű, fenyő, kakukkfű, levendula, somkóró, szurokfű, zeller és szénapolyva keverékéből. A fürdő meleg legyen, utána hideg lemosás következik. (Szalai Miklós halimbai esperes)

 

 

Illóolajok

Csökkentik a szorongást a következő illóolajok: citromfű, jázmin, levendula,  muskotályzsálya, szantálfa, tömjén

 

 

Reflexológia

A következő szervek zónáit érdemes masszírozni: vese, mellékvese, hólyag, szív, fej, napfonadék (plexus solaris).

 

Vese. Láb: A vesezóna, mivel páros szervről van szó, mindkét lábon megtalálható. A vese reflexzónája a talp közepétől indul, a húgyvezeték zónáján keresztül halad a belső boka irányába,  a húgyhólyagzóna felé, és ebben az irányban kell masszírozni is. Kéz: A vese reflexzónája az azonos oldali tenyéren, a mutató- és a középső ujj közötti vonal, illetve a hüvelykujj tövétől vízszintesen kiinduló vonal metszéspontjában található.

 

Mellékvese. Közvetlenül a vesezóna felett, de mélyebben található.

 

Két hüvelykujját csúsztassa le két talpának solar plexus pontjára. Nyomja meg a pontokat a beteg felé, amikor az belélegez, és engedje „leesni”, amikor kifújja a levegőt

 

Húgyhólyag. Láb: A húgyhólyag zónája a láb belső oldalán, a boka előtt, a bokacsont meghoszszabbításában van. Kéz: A húgyhólyag zónája mindkét kézen megtalálható, a tenyér felőli oldalon, a hüvelykujj folytatásában a csukló felett.

 

Szív. Láb: A szív reflexzónája a bal lábon, a talp párnás részén lévő tüdőzóna alatt van a 3-4. ujj vonalában, a középen elhelyezkedő napfonat (plexus solaris)-zóna mellett. Kéz: A bal tenyerünk középvonalától kissé felfelé, az ujjak irányában haladva, a gyűrűsujj és a kisujj közötti vonalban találjuk a szív reflexpontját.

 

Figyelem! A szív reflexzónáját mindig csak finoman, óvatosan és rövid ideig szabad kezelni.

 

Fej, agy. Láb: a nagyujj begyét, a talp felőli párnás részét, valamint a második ujj felé eső oldalát masszírozzuk. Kéz: a kezelendő reflexzónák azonosak a lábéival. Masszírozzuk tehát a hüvelykujj begyét és első ízének párnás részét.

 

Napfonat (plexus solaris). Láb: A 2. és a 3. ujj közötti vonalban, a talp párnás része alatti területen találjuk. Kéz: Képzeletben húzzunk vízszintes vonalat az ujjak töve és a tenyér közepe közötti távolság felénél, illetve függőlegeset a középső és a gyűrűsujj között. E két vonal metszéspontjában lévő területet masszírozzuk.

 

 

Akupresszúra

Stresszhelyzet, hirtelen izgalom, túlműködő pajzsmirigy esetén ellazító, nyugtató hatású a szívburok-meridián 6-os pontjának (Szb-6) masszírozása. Ezt úgy találjuk meg, hogy középső három kézujjunkat összezárva, merőlegesen a csuklóredőre helyezzük a kar belső oldalán, és ebben a magasságban nyomogatjuk a párhuzamosan futó két hosszú ín közötti részt.

 

Szívdobogásérzésnél és álmatlanság esetén hasznos az Szb-7 pont kezelése. A csukló tenyér felőli oldalának közepén található.

 

A szívvezeték 7-es pontjának (Sz-7) kezelése segít álmatlanság, szívdobogásérzés, izgalom, lámpaláz, mellkasi szorító fájdalom és szellemi fáradtság esetén. A csuklóredő kisujj felőli oldalán, a borsócsontnál található, masszírozása nyomkodással, morzsoló nyomással történik.

 

A veseműködés erősítésére hasznos a vesevezeték 3-as és 7-es pontjának (V-3 és V-7) masszírozása. Az előbbi az Achilles-ín és a belső boka vége közötti távolság felénél található, az utóbbi pedig a lábszár belső oldalán, a V-3 ponttól 2 hüvelykujjnyira felfelé.

 

 

Táplálékkiegészítők

Az idegrendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlenek a B-vitaminok, amelyek egymás közötti helyes arányát B-komplex vitamin szedésével érhetjük el. Nagyon fontos a kalcium és a magnézium (2:1 arányban), lehetőleg jól hasznosuló kelátkötésben. Csökkenti a stresszt, segít a jó alvásban az l-tirozin aminosav. Támogatja a mellékvese működését, így az adrenalintermelés szabályozását a C-vitamin, lehetőleg bioflavonoidokkal együtt. Előnyösen befolyásolja az agytevékenységet, az ingerületátvitelt, védi a sejteket és az idegszálakat a lecitin.

 

 

Nyomkodja hüvelykujjával a lábujjak – főleg a nagylábujj – „hegyét”, ezzel nyugtatja a gondoktól gyötört agyat. A túlságosan fejközpontú depressziósoknál e terület kemény lehet

 

Szakértők valószínűnek tartják, hogy a pánikbetegek szervezetében kevés az esszenciális omega-3 zsírsav (vagy alfa-linolénsav). Ez a fontos étrend-kiegészítő magas koncentrációban megtalálható a lenmagolajban. Egy tanulmány szerint több éve agórafóbiával küzdő betegek állapota javult napi 2-6 teáskanálnyi lenmagolaj 2-3 hónapon át tartó fogyasztásától. Előzőleg valamennyi páciensnél megmutatkoztak az esszenciális zsírsavak hiányának jelei: az idegrendszeri panaszok mellett a száraz bőr, korpás fejbőr, törékeny és lassan növő körmök.

 

Korábban valamennyi szakcikk javasolta a szorongás és a pániktünetek enyhítésére a káva-káva, másik nevén mámorbors fogyasztását. Mivel azonban 2002-ben több országban és számos esetben súlyos májműködési zavarokhoz vezetett a káva-káva szedése, csak óvatosságot ajánlhatunk. Igaz, hogy többnyire kiderült: a káva-káva adagolása azoknál okozott bajt, akiknek már korábban is volt májbetegségük. Aki tehát ezt a táplálékkiegészítőt akarja kipróbálni, feltétlenül beszélje meg előzőleg az orvosával.

Kürti Gábor
IX. évfolyam 4. szám

Címkék: pánikbetegség, szorongás

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.