Betegségek A-tól Z-ig

Tegyünk jót a májunkkal!

Má­junk a vi­lág leg­ki­sebb és leg­ha­té­ko­nyab­ban mű­kö­dő labo­ra­tó­riu­ma. Va­ló­sá­gos mul­ti­ta­len­tum, amely egy­szer­re mé­reg­te­le­nít, tisz­tít, rak­tá­roz, át­ala­kít, gyárt és fe­lé­pít. Ha ez a lét­fon­tos­sá­gú szerv meg­be­teg­szik, mű­kö­dé­si za­va­rát meg­szen­ve­di az egész szer­ve­zet. A meg­fe­le­lő mód­sze­rek­kel azon­ban meg­őriz­het­jük má­junk egész­sé­gét, és se­gít­het­jük mun­ká­ját.


Lét­fon­tos­sá­gú pá­ros: agyag­cse­regy­árunk, a máj (pi­ros) és az epe (zöld). Mö­göt­tük ta­lál­ha­tó a gyo­mor (rózsaszín)

 

Elő­de­ink úgy tar­tot­ták, az élet a máj­ban fész­kel. Ez a szerv va­ló­ban tes­tünk agyag­cse­regy­ára. So­kan azon­ban nin­cse­nek ez­zel tisz­tá­ban, és nem bán­nak ve­le a kel­lő gon­dos­ság­gal. Pe­dig ha a máj át­fo­gó funk­ciói meg­sé­rül­nek, a ká­ros kö­vet­kez­mé­nyek az egész szer­ve­ze­tet érin­tik. Az iz­mok elve­szí­tik ere­jü­ket, a szem meggyen­gül, a ve­se­mű­kö­dés le­áll, és az agy is sztrájk­ba lép.

 

A vi­lág leg­ki­sebb, ám­de leg­ha­té­ko­nyab­ban mű­kö­dő ké­miai labo­ra­tó­riu­ma a has fel­ső ré­szén, jobb ol­dalt he­lyez­ke­dik el, és át­nyú­lik a has bal ol­da­li ré­szé­re. Há­rom­szög for­má­jú, két szi­vacs­sze­rű le­beny­ből áll, és a bor­dák alatt hú­zó­dik meg. Szer­ve­ze­tünk leg­na­gyobb mi­ri­gyes szer­ve sö­tét­vö­rös szí­nű, kö­rül­be­lül 18 cm szé­les, és kö­rül­be­lül más­fél ki­lót nyom. Sok­mil­lió­nyi máj­sejt­je olyan lét­fon­tos­sá­gú fe­la­da­to­kat lát el, mint az anyag­cse­re (me­ta­bo­liz­mus), a sa­lak­anya­gok ki­vá­lasz­tá­sa (ka­ta­bo­liz­mus) és a kó­ro­ko­zók­tól va­ló vé­de­lem (im­mu­no­ló­gia).

 

A máj mint az em­ber tes­té­nek sa­ját labo­ra­tó­riu­ma olyan tö­ké­le­tes­ség­gel mű­kö­dik, ami­lyen­ről a ké­mi­ku­sok csak ál­mod­hat­nak: nem hagy ma­ga után mér­ge­ző hul­la­dé­kot, csen­de­sen és ész­re­vét­le­nül dol­go­zik. Saj­nos a leg­több em­ber ezt a cso­dát csak ak­kor is­me­ri fel, ami­kor a máj már ká­ro­so­dá­so­kat szen­ve­dett.

 

 

Tisz­tí­tás és mé­reg­te­le­ní­tés

Az or­vo­si fe­lis­me­ré­sek sze­rint a máj több mint öt­száz­fé­le fe­la­da­tot lát el. Min­de­ne­ke­lőtt szer­ve­ze­tünk tisz­tí­tó­ál­lo­má­sa­ként te­vé­keny­ke­dik: mé­reg­te­le­ní­ti a vért, mi­köz­ben le­bont­ja az al­ko­holt, a gyógy­sze­re­ket és az egyéb mér­ge­ző anya­go­kat. En­nek so­rán oly mó­don bont­ja ele­me­ik­re a ve­gyü­le­te­ket, hogy a to­xi­nok pro­blé­ma nél­kül ki­ürül­het­nek a ve­sé­ken és a bé­len ke­resz­tül.

 

Nem utol­só­sor­ban a máj kü­lö­nö­sen fon­tos sze­re­pet ját­szik a test ni­tron­gé­ná­ta­la­kí­tá­si fo­lya­ma­tai­ban, és ez­zel a vi­ze­let és a húgy­sa­vak kép­ző­dé­sé­ben.

 

 

Ter­mé­sze­tes ener­gia­tá­ro­ló

A máj éj­jel-nap­pal fá­rad­ha­ta­la­nul dol­go­zik, és elő­ál­lít­ja a szer­ve­zet számá­ra szük­sé­ges fe­hér­je­pót­lást. Fe­la­da­tai kö­zé tar­to­zik ugya­nis az is, hogy a táp­lá­lék­kal fel­vett anya­go­kat át­ala­kít­sa tes­tazo­nos fe­hér­jék­ké, és to­váb­bad­ja a szer­ve­zet­nek. Így jut­nak hoz­zá a meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű ener­giá­hoz az izom-, bél-, ideg- és pajzs­mi­rigy­sej­tek.

 

A szén­hi­dro­gé­nek számá­ra is köz­pon­ti labo­ra­tó­ri­um­ként szol­gál a máj. A táp­lá­lék­kal fel­vett sző­lő­cu­kor (glu­kóz) itt ala­kul át tá­rol­ha­tó gli­ko­gén­né. Szük­ség ese­tén, pél­dá­ul stressz­hely­zet­ben, a tar­ta­lék plusz erő­for­rás­ként áll ren­del­ke­zés­re.

 

 

A vér­sej­tek fe­lé­pí­té­se

Fon­tos sze­re­pet ját­szik a máj a vér­kép­zés­ben is. A ré­gi vér­sej­te­ket a máj és a lép kü­lö­ní­ti el, és ké­pez úja­kat tö­me­ges mé­re­tek­ben. Fő­ként a plaz­ma­fe­hér­jék és a vé­ral­va­dás né­hány fak­to­ra kép­ző­dik itt. E cél­ból a szerv­nek na­gyon jó a vé­rel­lá­tá­sa, per­cen­ként más­fél li­ter, na­pon­ta pe­dig ké­te­zer li­ter az a vér­mennyi­ség, amely a szív­ből a vér­ke­rin­gé­sen át a máj­hoz pum­pá­lód­ik.

 

 

Emész­tőn­ed­vek ter­me­lé­se

A máj na­pon­ta ke­rek egy­li­ter­nyi epe­fo­lya­dé­kot ter­mel. Ez min­de­ne­ke­lőtt éj­sza­ka tör­té­nik meg, éj­fél és haj­na­li há­rom óra kö­zött. A meg­ter­melt fo­lya­dék az epe­hó­lyag­hoz fo­lyik, ahol be­sű­rű­sö­dik, és szük­ség ese­tén a pat­kó­bél­be ke­rül. Az epe­fo­lya­dék bont­ja fel a táp­lá­lé­kok­ban lé­vő zsí­ro­kat apró göm­böcs­kék­ké, ame­lye­ket azu­tán a has­nyál­mi­rigy emész­tőn­ed­vei to­vább bon­ta­nak.

 

Az idő­ről idő­re elvég­zett böjt­kú­rák jót tesz­nek a máj­nak. A kí­mé­le­tes bá­nás­mód re­ge­ner­ál­ja a szer­vet, és ja­vít­ja tel­je­sí­tő­ké­pes­sé­gét - Ide­ges­ség és stressz ese­tén tes­tünk köz­pon­ti labo­ra­tó­riu­ma gon­dos­ko­dik ar­ról, hogy új ener­gi­ák mo­bi­li­zá­lód­ja­na - A máj a vér­kép­zés­ben is fon­tos sze­re­pet ját­szik. A ké­pen a vö­rö­svér­tes­tek­­ről ké­szült mikrosz­kóp­­fel­vé­tel lát­ha­tó

 

A máj­nak szá­mos to­váb­bi fe­la­da­tot kell el­lát­nia, pél­dá­ul olyan anya­go­kat ter­mel­ni, ame­lyek a vé­ral­va­dás­hoz nél­kü­löz­he­tet­le­nek. Ezen­kí­vül ás­vá­nyi anya­gok és vi­ta­mi­nok tá­ro­lá­sá­ért is fe­le­lős, va­la­mint hor­mo­nok és im­mun­tes­tek kép­ző­dé­sé­ért is.

 

 

Vi­gyá­zat, a be­teg máj alig okoz pa­na­szo­kat!

A máj olyan szerv, amely hi­he­tet­len tel­je­sít­mé­nye el­le­né­re alig okoz pa­naszt, ha meg­be­teg­szik. Ha a szu­per­la­bor rosszul ér­zi ma­gát, rit­kán idéz elő fáj­dal­mat, mert ma­gá­nak a máj­nak nin­cse­nek fáj­da­lom­ve­ze­tő ideg­rost­jai. Még az élet­ve­szé­lyes máj­zsu­gor is éve­ken ke­resz­tül ész­re­vét­le­nül fej­lőd­het, anél­kül, hogy az érin­tett eb­ből bár­mit ész­re­ven­ne.

 

Má­junk nem hány­ko­ló­dik úgy, mint a szí­vünk, nem nyom és éget, mint a húgy­hó­lyag, nem bi­zse­reg, mint a láb, nem visz­ket, mint a bőr. Tel­je­sen hang­ta­la­nul és ész­re­vét­le­nül mű­kö­dik, és ha va­la­mi gond akad ve­le, azt több­nyi­re más szer­vek jel­zik. Ezért kell na­gyon fi­gyel­nünk rá.

 

A mai ci­vi­li­zált élet­for­ma szá­mos té­nye­ző­je ká­ro­sít­ja a má­jat anél­kül, hogy en­nek tu­da­tá­ban len­nénk. Kü­lö­nö­sen nagy koc­ká­za­tot je­lent az élve­ze­ti sze­rek túl­zás­ba vitt hasz­ná­la­ta. Mind­azt, ami­ből túl nagy mennyi­sé­get fo­gyasz­tunk, a máj­nak kell fel­dol­goz­nia és sem­le­ge­sí­te­nie. A ká­ros anya­gok kö­zé szá­mí­ta­nak min­de­ne­ke­lőtt a kö­vet­ke­zők: al­ko­hol, ni­ko­tin, kof­fe­in, gyógy­sze­rek, dro­gok, zsí­rok, ké­miai anya­gok­kal ter­helt élel­mi­sze­rek, tar­tó­sí­tó­sze­rek, szin­te­ti­kus sta­bi­li­zá­to­rok, emul­ge­á­ló­sze­rek, aro­ma- és szí­ne­ző­a­nya­gok, kör­nye­ze­ti mér­gek. De a stressz, a szo­ron­gás és a düh is ne­ga­tív ha­tást gya­ko­rol a máj egész­sé­gé­re.

 

A sok­fé­le ká­ros té­nye­ző – le­gyen bár fi­zi­kai vagy lel­ki ter­mé­sze­tű – meg­nö­ve­li a máj­ban a zsír fel­hal­mo­zó­dá­sá­nak le­he­tő­sé­gét. En­nek kö­vet­kez­té­ben a szerv sú­lya te­te­me­sen meg­nő, egy el­zsí­ro­so­dott máj akár két­szer annyit is nyom­hat, mint egész­sé­ges tár­sa. Mi­köz­ben élet­fon­tos­sá­gú funk­ciói emiatt za­vart szen­ved­nek, több­fé­le tü­net is meg­je­le­nik.

 

 

Mit kell tud­nunk a máj­bán­tal­mak­­ról?

A le­het­sé­ges fi­gyel­mez­te­tő je­lek a kö­vet­ke­zők:

Hány­in­ger, fel­fú­vó­dás, ét­vágy­ta­lan­ság, a zsír­tól va­ló un­do­ro­dás, zsí­rin­to­le­ran­cia, agyag­sze­rű, vi­lá­gos szék­let, szék­re­ke­dés és has­me­nés vál­ta­ko­zá­sa, fej­fá­jás fő­ként a jobb ol­da­li ha­lán­ték- és hom­lok­te­rü­le­ten, a has meg­duz­za­dá­sa, nyo­má­si ér­zés jobb ol­dalt a has fel­ső ré­szén, bőr­visz­ke­tés, egész­ség­te­len bőr. De szin­tén a máj ká­ro­so­dá­sá­ra fi­gyel­mez­tet­het­nek a kö­vet­ke­ző tü­ne­tek: alu­szé­kony­ság, de­presszió, han­gu­la­tin­ga­do­zá­sok, vég­tag- és izom­fáj­dal­mak, éj­sza­kai fel­ria­dás éj­fél és haj­na­li há­rom óra kö­zött, a szem kö­tő­hár­tyá­já­nak sár­gás el­szí­ne­ző­dé­se. Ha a máj he­ves fáj­dal­mak­kal je­lez a jobb fel­ső ha­si ré­szen, ak­kor az már sú­lyos meg­be­te­ge­dé­sét je­len­ti.

 

Az em­lí­tett pa­na­szo­kat ko­mo­lyan kell ven­ni. Ha gya­kran lép­nek fel, vagy a fáj­da­lom na­gyon erős, min­den­kép­pen for­dul­junk sza­kem­ber­hez. A máj­be­teg­ség a vér­ből ki­mu­tat­ha­tó, míg a máj meg­ta­po­ga­tá­sá­val az ál­la­pít­ha­tó meg, nem na­gyob­bo­dott-e meg. Ha a máj­ká­ro­so­dást ko­rai stá­di­um­ban fe­lis­me­rik, meg­előz­he­tő a kró­ni­kus be­teg­ség ki­ala­ku­lá­sa, a szerv pe­dig az ese­tek több­sé­gé­ben gyor­san és jól gyó­gyul. Meg­aka­dá­lyoz­ha­tók a ké­sőb­bi szö­vőd­mé­nyek is.

 

 

Az al­ko­hol mint koc­ká­za­ti té­nye­ző

A sza­kem­be­rek egye­tér­te­nek ab­ban, hogy a máj­be­teg­sé­gek számá­nak nö­ve­ke­dé­se el­ső­sor­ban az al­ko­hol szám­lá­já­ra ír­ha­tó. Az al­ko­ho­lis­ta má­ja ál­lan­dó túl­ter­helt­ség­nek van ki­té­ve, és gyul­la­dás­ban van, ami sú­lyos kö­vet­kez­mé­nyek­kel jár az anyag­cse­ré­re néz­ve. A máj­nak egyet­len po­hár sör (8 g al­ko­hol) sem­le­ge­sí­té­sé­hez egy egész órá­ra van szük­sé­ge. Azt se fe­led­jük el, hogy a máj nem tud­ja más szerv­vel meg­osz­ta­ni túl­sá­go­san sok mun­ká­ját. Két ve­sénk van, két fé­lol­da­li tü­dőnk, de csak egyet­len má­junk, amely a vér meg­tisz­tí­tá­sá­ért fe­le­lős. Az al­ko­ho­lis­ta te­hát nem mond­hat­ja, hogy ha az ivás­tól tön­kre­megy a má­ja, ak­kor majd a lé­pe ve­szi át a mé­reg­te­le­ní­tés fe­la­da­tát.

 

 Gyógy­sze­rek, dro­gok, zsí­ros ét­elek – min­dezt a máj­nak kell le­bon­ta­nia, és ez meg­ne­he­zí­ti a mun­ká­ját

 

A túl­zás­ba vitt al­ko­hol­fo­gyasz­tás miatt fen­n­áll a máj el­zsí­ro­so­dá­sá­nak ve­szé­lye. Ez­zel sok ita­lo­zó nincs tisz­tá­ban. Ho­lott egy kí­sér­let is iga­zol­ta a ve­szé­lye­ket: a vizs­gá­lat so­rán fia­tal fér­fi­ak ön­ként meg­it­tak na­pi két li­ter bort, és há­rom hét el­tel­té­vel va­la­mennyi­ük­nél ki­vé­tel nél­kül ki­ala­kult a zsír­máj.

 

 

Máj­ká­ro­sí­tó gyógy­sze­rek

Ká­ro­sít­ja a má­jat a ké­miai anya­gok túl­zás­ba vitt és kró­ni­kus fo­gyasz­tá­sa is, a le­gú­jabb ku­ta­tá­sok sze­rint a hor­mo­ná­lis fo­gam­zás­gát­lók is. A köz­ké­zen for­gó, kö­zön­sé­ges gyógy­sze­rek­nek is le­het­nek nem­kí­vá­na­tos, máj­ká­ro­sí­tó mel­lék­ha­tá­saik. Ide­tar­toz­nak pél­dá­ul az an­ti­bio­ti­ku­mok, a nyug­ta­tók, a fáj­da­lom­csil­la­pí­tók, az öszt­ro­gé­nek, a kor­ti­zon és a has­hajtók.

 

Máj­ká­ro­so­dás ese­tén nem zár­ha­tók ki a kö­vet­ke­ző szö­vőd­mé­nyek: nyom­bél­fe­kély, kró­ni­kus has­me­nés, kró­ni­kus szék­re­ke­dés, epe­kö­vek, reu­ma, kösz­vény, vérszgény­ség, fej­fá­jás, mi­grén, de­presszió, bőr­fer­tő­zé­sek és ve­se­ká­ro­so­dá­sok.

 

 

Máj­vé­dő mód­sze­rek

Táp­lál­ko­zá­si szo­ká­sa­ink meg­vál­toz­ta­tá­sá­val ja­vít­hat­juk má­junk mű­kö­dé­sét, il­let­ve meg­véd­het­jük a ká­ros ha­tá­sok­tól. El­ső he­lyen áll a táp­lá­lék mennyi­sé­ge. Ezt úgy mér­het­jük, hogy evés után ugya­no­lyan jól kell érez­nünk ma­gun­kat, mint an­nak előt­te.

 

Az az ide­á­lis, ha az asz­talt né­mi eny­he éh­sé­gér­zet­tel hagy­juk el. Így sem a má­jat, sem az emész­tő­rend­sze­rün­ket nem ter­hel­jük túl. A leg­jobb, ha egész na­pra eloszt­va több kis ét­ke­zést ik­ta­tunk be. Min­de­ne­ke­lőtt ke­rül­jük a túl­sá­go­san zsí­ros, dús kosz­tot. Már a ré­gi egyip­to­mi­ak is meg­mond­ták: „Az em­ber az el­fo­gyasz­tott táp­lá­lék egy­har­ma­dá­ból él, a má­sik két­har­mad­ból az or­vos él.”

 

A le­he­tő­leg mi­nél ter­mé­sze­te­seb­ben meg­ha­gyott koszt já­rul hoz­zá le­gin­kább a máj egész­sé­gé­hez. Bio­ter­mesz­tés­ből szár­ma­zó friss gyü­mölcs, zöld­ség, sa­lá­ta és tel­jes kiőr­lé­sű liszt­ből ké­szült ét­elek – ezek az egész­sé­ges táp­lál­ko­zás sa­rok­kö­vei. Kü­lö­nö­sen aján­la­tos a kö­vet­ke­ző en­ni­va­lók fo­gyasz­tá­sa: re­tek, na­pra­for­gó­mag, mák, len­mag, sze­zám­mag, olí­va­bo­gyó, man­du­la, tel­jes őr­lé­sű ma­gok­ból ké­szült müz­li, dió­fé­lék, szó­ja, bú­za­csí­ra, ter­mé­sze­tes rizs, tön­köly­bú­za, sa­lá­ta, spe­nót, ar­ti­csó­ka, sa­va­nyú ká­posz­ta, zöld­ség­le­vek, áfo­nya- és ri­biz­li­lé, tú­ró, tej­sa­vó, ba­nán.

 

Az ar­ti­csó­ka ki­pré­selt le­ve ét­ke­zés után vé­di a má­jat

 

Kris­tály­cu­kor he­lyett gyü­mölcscu­krot vagy nyer­scu­k­rot hasz­nál­junk. Ami a zsírt il­le­ti, eb­ből ne fo­gyas­szunk na­pi 60 grammnál töb­bet, azt is csa­lán-, na­pra­for­gó-, olí­va- vagy dió­olaj for­má­já­ban. Vi­gyáz­zunk az ét­elek­ben lé­vő rej­tett zsí­rok­kal! Fű­szer­ként ad­junk az en­ni­va­ló­ink­hoz emész­tés­ser­ken­tő zöld­fű­sze­re­ket, ami­lye­nek pél­dá­ul a kö­vet­ke­zők: tár­kony, ma­jo­rán­na, édes­kö­mény, ka­por, ba­zsa­li­kom, kö­mény­mag. Ta­vasszal pró­bál­juk ki a kö­vet­ke­ző­ket: med­ve­hagy­ma, zsá­zsa, pity­pan­gle­vél fris­sen szed­ve a sza­bad­ban.

 

Ke­rül­je el a kö­vet­ke­ző­ket: kol­bász­fé­lék, ser­tés­hús, füs­tölt áruk, zsír­ban sült ét­elek, bel­ső­sé­gek, túl sok to­jás, sajt, só, ká­vé, cso­ko­lá­dé, cu­k­rász­sü­te­mé­nyek, zsí­ros szó­szok, ha­sáb­bur­go­nya, puf­fasz­tó ha­tá­sú zöld­ség­fé­lék, al­ko­hol.

 

Jót tesz a máj­funk­ció­nak az ar­ti­csó­ka­lé, ha na­pon­ta há­rom­szor ét­ke­zés után ves­szük be (1 evő­ka­nál­nyit, víz­zel hí­gít­va). A ha­tó­a­nya­gok mé­reg­te­le­ní­tik és re­ge­ner­ál­ják a má­jat, csök­ken­tik a vér­zsír­szin­tet és meg­elő­zik az epe­kö­vet. Ta­gad­ha­tat­lan, hogy a lé kis­sé ke­se­rű, de ép­pen eb­ben a ke­se­rű anyag­ban rej­lik a máj­ra gya­ko­rolt jó­té­kony ha­tá­sa.

 

 

Böjt­kú­rák: pi­he­nés a máj számá­ra

Jó be­fo­lyás­sal van a máj­ra a böjt­kú­ra, ha ti­zen­két na­pos for­má­ban idő­ről idő­re be­ik­tat­juk az éle­tünk­be. Eza­latt na­pi 200 ka­ló­riá­nál töb­bet ne ve­gyünk ma­gunk­hoz, azt is sa­lak­ta­la­ní­tó te­ák, zöld­ség­lé és zab­nyák­le­ves for­má­já­ban.

 

A kí­mé­le­tes­ség ja­vít­ja és re­ge­ner­ál­ja a máj tel­je­sí­tő­ké­pes­sé­gét, amit azu­tán a labo­rered­mé­nyek ugya­núgy iga­zol­nak, mint a ja­vu­ló kö­zér­zet. En­nek el­le­né­re min­den­kép­pen or­vos­sal kell meg­vizs­gál­tat­ni, fen­náll-e máj­gyul­la­dás vagy sem. Ha ugya­nis igen, ak­kor ti­los a böjt­kú­ra.

 

A böj­tö­lés alatt na­pon­ta tegyünk fel máj­bo­ro­ga­tást. Eh­hez egy len­vá­szon ken­dőt me­rít­sünk hi­deg víz­be, majd a ki­csa­vart ken­dőt tegyük a has­fal­ra a mell kö­ze­pe és a csí­pő­csont kö­zött, majd jól fed­jük le egy frot­tír­tö­rül­kö­ző­vel és egy gyap­jú­ta­karó­val. Hagy­juk hat­ni egy órán át. Utá­na tá­vo­lít­suk el, és még egy fél órát pi­hen­jünk. A bo­ro­ga­tás ja­vít­ja a máj vé­rel­lá­tá­sát, ami ked­ve­ző ha­tá­sú gyul­la­dá­sos fo­lya­ma­tok ese­tén. Ha­son­ló máj­ke­ze­lést vé­gez­he­tünk me­leg krum­pli­fő­zet­tel, szal­ma­vi­rág- vagy len­ma­gos bo­ro­ga­tás­sal is.

 

 

Máj­vé­dő gyógy­nö­vé­nyek

A máj re­ge­ner­álá­sá­ra és erő­sí­té­sé­re szám­ta­lan gyógy­nö­vény al­kal­mas. Ezek se­gí­tik a szerv mé­reg­te­le­ní­tő mun­ká­ját, és ser­ken­tik új máj­sej­tek kép­ző­dé­sét, csök­ken­tik a gyul­la­dá­sos fo­lya­ma­to­kat és ösz­tön­zik az epe­kép­ző­dést. Több­nyi­re olyan gyógy­nö­vé­nyek­ről van szó, ame­lyek­ben sok a ke­se­rű­ anyag. Eze­kről va­ló­ban el­mond­ha­tó, hogy mi­nél ke­se­rűbb az or­vos­ság, an­nál ha­tá­so­sabb!

 

A MÁ­RIA­TÖ­VIS a gyü­möl­csé­ben olyan, úgy­ne­ve­zett máj­vé­dő fak­to­ro­kat tar­tal­maz, mint pél­dá­ul a szil­ma­rin. Ezek az anya­gok min­den­faj­ta tá­ma­dás­tól (mé­reg­a­nyag­tól) ké­pe­sek meg­vé­del­mez­ni a máj­sej­tek mem­brán­ját, sőt, a már sé­rült sej­te­ket is re­ge­ner­ál­ják. A ha­tó­a­nya­got tar­tal­ma­zó kap­szu­lá­kat (Car­du­us ma­ria­nus) kú­ra­sze­rű­en, há­rom hé­ten át na­pon­ta egy­szer, ét­ke­zés után ve­gyük be.
A PITY­PANG egyi­ke a leg­is­mer­tebb máj­vé­dő ha­tá­sú gyógy­nö­vé­nyek­nek, ame­lyet al­kal­maz­ha­tunk fris­sen ki­pré­selt lé, csep­pek és tea for­má­já­ban egy­aránt. A ku­ta­tá­sok azt iga­zol­ták, hogy a pity­pang­gyö­kér ha­tó­­anya­gai össze­hú­zó­dás­ra kész­te­tik az epe­hó­lya­got, így az epe­fo­lya­dék mennyi­sé­ge egy­har­ma­dá­val meg­nő. A pity­pang meg­aka­dá­lyoz­za az epe­kö­vek ki­ala­ku­lá­sát, és se­gí­ti a máj­funk­ci­ót.
A BE­NE­DEK­FŰ a kni­zin ne­vű ha­tó­a­nya­got tar­tal­maz­za, amely na­gyon ke­se­rű anyag. A ke­se­rű anya­gok be­fo­lyá­sol­ják a gyo­mor­nedv-elvá­lasz­tást, ser­ken­tik a has­nyál­mi­rigy mű­kö­dé­sét, sza­bá­lyoz­zák az epe­áram­lást és erő­sí­tik a má­jat.
A FÜS­TI­KE­FŰ a le­gú­jabb vizs­gá­la­tok sze­rint jó­té­kony ha­tást gya­ko­rol a máj- és epe­te­vé­keny­ség­re. A nö­vény ki­vo­na­ta egy­fe­lől sza­bá­lyoz­za a túl­zott mér­té­kű epe­áram­lást, más­fe­lől gyen­ge epe­fo­lya­dék-elvá­lasz­tás ese­tén ser­ken­ti azt. A mák­fé­lék csa­lád­já­ba tar­to­zó gyógy­nö­vény a pa­pa­ve­rin al­ka­lo­i­dá­já­ról is­mert or­vo­si mák­hoz ha­son­ló­an gör­csol­dó ha­tá­sú. Na­gyon jól be­vá­lik epe­görcs ese­tén.
A KÖ­RÖM­­VI­RÁG bel­ső vi­rág­szir­mai­ban a ka­len­du­lin ne­vű ha­tó­a­nyag rej­tő­zik, ame­lyet a máj gyul­la­dá­sa és duz­za­na­ta ese­tén al­kal­maz­nak. A ka­len­du­lin egy­ben tisz­tí­tó és máj­funk­ci­ót se­gí­tő ha­tá­sá­ról is is­mert.
   

Máj­vé­dő gyógy­nö­vény­ke­ve­rék

A máj ápo­lá­sá­ra és pa­na­szai ese­tén vá­lik be a kö­vet­ke­ző gyógy­te­ake­ve­rék:

 

* 20 g benedekfű (Car­dui be­ne­dic­ti her­ba)

* 30 g pity­pang­gyö­kér (Tar­axa­ci ra­dix)

* 20 g ar­ti­csó­ka­le­vél (Cyna­riae fo­li­um)

* 30 g édes­kö­mény­mag (Fo­e­ni­cu­li fruc­tus)

* 10 g kö­röm­vi­rág-vi­rág­zat (Ca­len­du­lae flos)

* 20 g bors­men­ta­le­vél (Ment­hae fo­li­um)

 

El­ké­szí­tés: a ke­ve­rék­ből egy te­áska­nál­lal tegyünk egy csé­szé­be, és for­rás­ban lé­vő víz­zel for­ráz­zuk le. Hagy­juk áll­ni 5 per­cig, majd szűr­jük le. A te­át kor­tyon­ként, éde­sí­tés nél­kül vagy né­mi méz­zel össze­ke­ver­ve na­pon­ta há­rom­szor ét­ke­zé­sek után igyuk.

 

Mennyire egészséges a mája?

A kér­dő­ív vá­la­sza­i­nak ér­té­ke­lé­sé­vel job­ban meg­ért­het­jük má­junk „nyel­vét”, és fe­lis­mer­het­jük a fi­gyel­mez­te­tő je­le­ket.

Kérdés nem ritkán igen gyakran
1. Volt-e már máj­gyul­la­dá­sa (he­pa­ti­tis)?  0    4  8
2. Több mint 60 g tisz­ta al­ko­hol­nak meg­fe­le­lő mennyi­sé­get meg­iszik-e egy nap (5 po­hár sör vagy 3 po­hár bor)?  0  2  4  8
3. Szed-e min­den­nap gyógy­sze­re­ket?  0  2  4  8
4. Fá­radt­nak, le­vert­nek, ki­me­rült­nek ér­zi-e ma­gát?    0  2  4  8
5. Gya­kran van-e telt­sé­gér­ze­te?  0  2  4  8
6. Nem bír­ja a zsírt?  0  2  4  8
7. Több mint húsz­szá­za­lék­nyi túl­sú­lya van-e?  0  2  4  8
8. Szen­ved-e ma­gá­né­le­té­ben vagy a mun­ka­he­lyén stressztől?  0  2  4  8
9.Ma­gas-e a vér­cu­kor­szint­je?  0  2  4  8
10. Szen­ved-e epe­tá­ji nyo­más­tól vagy epe­ro­ha­mok­tól?  0  2  4  8
11. Visz­ket-e a bő­re vagy van­nak-e ki­üté­sei?  0  2  4  8
12. Ma­gas-e a vér­zsír­szint­je?  0  2  4  8
13. Van-e szék­re­ke­dé­se vagy has­me­né­se?  0  2  4  8
14. Eszik-e nagy ada­go­kat, dús, zsí­ros ét­ele­ket, sok húst és kol­bász­fé­lét?  0  2  4  8
15. Van­nak-e vég­tag- vagy izom­fáj­dal­mai?  0  2  4  8
16. Szen­ved-e fej­fá­jás­ban, jobb ol­da­li mi­grén­ben?  0  2  4  8
17. Érez-e de­presszi­ót, le­han­golt­sá­got?  0  2  4  8
18. Ét­vágy­ta­lan-e, van-e hány­in­ge­re?  0  2  4  8
19. Fel­ri­ad-e éj­jel éj­fél és haj­na­li 3 óra kö­zött?  0  2  4  8
20. Hasz­nál-e dro­go­kat?  0  2  4  8
         

Ér­té­ke­lés:

0–25 pont: Bár gyű­jött né­hány pon­tot, nincs oka az ag­go­da­lom­ra, már ami a má­ját il­le­ti. En­nek el­le­né­re fi­gyel­jen tes­te fi­gyel­mez­te­tő je­lei­re. Bi­zo­nyá­ra egy-két dol­got meg tud vál­toz­tat­ni, hogy ja­vul­jon az élet­mi­nő­sé­ge és egész­sé­ge­sebb le­gyen a má­ja.

26–50 pont: Ve­gye ko­mo­lyan má­já­nak fi­gyel­mez­te­tő je­leit! Még nem ala­kul­tak ki ve­szé­lyes za­va­rok, de még­sem megy min­den op­ti­má­li­san. Néz­ze vég­ig még egy­szer a kér­dé­se­ket, és gon­dol­ja vég­ig, mit te­het­ne má­ja ér­de­ké­ben.

51–70 pont: Má­ja már S. O. S.-je­le­ket bo­csát ki! Be­szél­je meg a pa­na­sza­it sza­kem­ber­rel. Le kel­le­ne mon­da­nia ká­ros szo­ká­sai­ról, ha ezek ká­ro­sít­ják a má­ját. Az élet­mód­vál­tás na­gyon sür­gős len­ne! Min­den­na­pos szo­ká­sai kö­zül azo­kat, ame­lyek egé­szen biz­to­san ká­ros ha­tást gya­ko­rol­nak a má­já­ra, min­den­kép­pen meg kel­le­ne vál­toz­tat­nia.

71 vagy több pont: A má­ja nagy va­ló­szí­nű­ség­gel már mgbe­te­ge­dett. Fel­tét­le­nül for­dul­jon or­vos­hoz, mert csak a kö­vet­ke­ze­tes ter­ápia hoz­hat­ja hely­re a bajt. 

-dr. ki-
X. évfolyam 6. szám

Címkék: máj, májvédelem, méregtelenítés

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.