Betegségek A-tól Z-ig

Tegyünk jót a vesénkkel!

Frissen, fitten tavasszal

Ha valami nincs rendben a vesénkkel, akkor életerőnk is megfogyatkozik. Szervezetünk nagy szűrőberendezése egyben méregtelenítő központ is. Cikkünkből kiderül, hogyan ellenőrizhetjük működésüket és hogyan erősíthetjük őket.


Min­dan­nyi­an azt kí­ván­juk, hogy a ta­vaszt újult erő­vel kezdhes­sük. Eh­hez ar­ra van szük­ség, hogy meg­könnyít­sük ve­sé­ink mé­reg­te­le­ní­tő mun­ká­ját

 

A ta­vasz a me­gúju­lás idő­sza­ka, a ter­mé­szet új­já­szü­le­té­séé. Alig tű­nik el a hó, a nö­vé­nyek hi­he­tet­len nö­ve­ke­dés­nek in­dul­nak a ta­va­szi nap su­ga­rai­ban me­le­ged­ve. Gyö­ke­re­ik fel­szív­ják az él­te­tő ned­ve­ket, és to­váb­bít­ják a nö­vé­nyek­be: Darwin nem vé­let­le­nül ne­vez­te a gyö­kér­ze­tet a nö­vé­nyek ti­tok­za­tos agyá­nak. Kü­lö­nö­sen erő­tel­jes ez a szí­vó mun­ka a fák­nál: a ta­laj­ból fel­vett fo­lya­dék­mennyi­ség a nyír­fák­nál pél­dá­ul akár na­pi het­ven li­tert is ki­te­het. Elég meg­fúr­nunk a kér­get, és az úgy­ne­ve­zett „nyír­fa­vér” úgy öm­lik, mint­ha va­ló­ban a vér árad­na az erek­ből. Még na­gyobb mennyi­sé­gű vi­zet ára­mol­tat a nyár­fa: tör­zsén na­pon­ta 400 li­ter víz áram­lik ke­resz­tül.

 

A ned­vek azon­ban nem­csak a nö­vé­nyek­ben ke­rin­ge­nek a szo­kott­nál erő­tel­je­seb­ben ta­vasszal, ha­nem az em­be­ri ve­sék­ben is. Ezek a fi­zio­ló­giai szű­rők a hosszú te­let kö­ve­tő­en kü­lö­nö­sen ak­tí­van lát­nak mun­ká­hoz. Szer­ve­ze­tünk­ben sza­bá­lyo­zó sze­re­pet töl­te­nek be, meg­tisz­tít­ják a vért és ki­vá­laszt­ják a szer­ve­zet­ből a meg­ter­he­lő sa­lak­anya­go­kat. Ér­de­kes mó­don a jobb ve­se va­la­mi­vel mé­lyeb­ben ül, mint a bal.

 

 

A ve­sék tisz­tí­ta­nak és mé­reg­te­le­ní­te­nek

Egy tisz­tí­tó­rend­szer­ben a szennyvi­zet me­cha­ni­kai­lag, ké­mia­i­lag és bio­ló­giai­lag meg­tisz­tít­ják és fel­dol­goz­zák, mi­előtt a víz új­ra vissza­jut­hat a kör­for­gás­ba. Ha­son­ló tör­té­nik az em­be­ri szer­ve­zet fo­lya­dék­tar­tal­má­nak (azaz a vér­nek) nagy ré­szé­vel: a ve­sék me­cha­ni­ku­san és ké­miai-bio­ló­giai úton is át­szű­rik.

 

 

A két ve­se, ez a cso­dá­la­tos szű­rő­ál­lo­más a húgy­ve­ze­té­kek­kel kap­cso­ló­dik a hó­lyag­hoz. Per­cen­ként tes­tünk tel­jes vér­mennyi­sé­gé­nek egyö­tö­dét szű­rik át

 

A vér 90 szá­za­lé­ka víz. A szív ál­tal a vér­ke­rin­gés­be pum­pált össz­vér­mennyi­ség­nek mint­egy húsz szá­za­lé­ka fo­lyik át a két ve­sén, ez per­cen­ként egy li­ter vér. En­nek kö­rül­be­lül 10 szá­za­lé­ka (mint­egy 150 li­ter na­pon­ta) ki­szű­rő­dik, eb­ből ke­let­ke­zik vé­gül az a jó más­fél li­ter, ami vi­ze­let for­má­já­ban tá­vo­zik a test­ből.

 

 

Egy­mil­lió fi­nom edény­ke

A ve­sék ak­tív ré­szei a ne­fro­nok, egy­mil­lió fi­nom kis edény, ame­lye­ket egyen­ként bőr­höz ha­son­ló kis kap­szu­la vesz kö­rül. Ezek­ben az edény­kék­ben tör­té­nik meg a vér át­szű­ré­se és meg­tisz­tí­tá­sa. Va­la­mennyi ne­fron­nak meg­van a ma­ga sa­ját szű­rő­ál­lo­má­sa, amely ép­pen elég nagy ah­hoz, hogy a vér­tes­tek, egyik a má­sik után, át­fér­je­nek raj­ta. A hul­la­dék csep­pről csep­pre át­fo­lyik elő­ször a fi­nom ve­se­csa­tor­ná­kon a ve­se­me­den­ce irá­nyá­ba, ahol leg­na­gyobb ré­szük fel­szí­vó­dik.

 

A jó ve­se­funk­ció az egész­ség zá­lo­ga

A meggyen­gült ve­se­funk­ció azt je­len­ti, hogy za­var lép fel a szű­rő­rend­szer­ben, és a sa­lak­anya­gok ki­vá­lasz­tá­sa nem tör­té­nik meg tö­ké­le­te­sen. A sa­lak­anya­gok visszama­rad­nak a szer­ve­zet­ben, és olyan be­teg­sé­ge­ket idéz­nek elő, mint a reu­ma, a kösz­vény, az al­ler­gia, a bőr­ki­ü­té­sek, a visz­ke­tés vagy az aszt­más ro­ham. Ves­egyen­ge­ség ese­tén a sa­lak­anya­gok az iz­za­dás­sal a bő­rön ke­resz­tül vá­lasz­tód­nak ki, és ez túl­ter­he­li a bőrt: ólom­szí­nű­vé vá­lik, fa­kó és ter­mé­sze­tel­le­nes ha­tást kelt. Ve­se­mű­kö­dé­si za­va­rok ese­tén a ki­vá­lasz­tás má­sik le­het­sé­ges út­ját a nyál­ka­hár­tyák je­len­tik, ami meg­nö­ve­li a fer­tő­zés­re va­ló haj­la­mot.

 

 

Na­pon­ta akár 70 li­ter­nyi nyír­fa­lé is ter­me­lő­dik: meg­döb­ben­tő, ta­vasszal mi­lyen ha­tal­mas mennyi­sé­gű fo­lya­dé­kot ké­pe­sek fel­szív­ni a nö­vé­nyek a ta­laj­ból

 

A jól mű­kö­dő ve­sék ez­zel szem­ben meg­fe­le­lő­en víz­te­le­ní­tik a tes­tet, a fö­lös­le­ges vi­zet és a sa­lak­anya­go­kat a hú­gyu­ta­kon ke­resz­tül vá­laszt­ják ki. Egész­sé­ges ve­sé­ről árul­ko­dik az egész­sé­ges bőr és a jó kö­zér­zet.

 

Mi­ról árul­ko­dik a vi­ze­let?

A vi­ze­let­vizs­gá­lat min­dig is a be­teg­sé­gek fe­lis­me­ré­sé­nek egyik jó mód­sze­re volt. Ál­la­ga, szí­ne, sza­ga, mennyi­sé­ge, a vi­ze­le­tü­rí­tés ide­je és gya­ko­ri­sá­ga mind fon­tos in­for­má­ció az or­vos vagy a ter­mé­szet­gyó­gyász számá­ra. Míg a vi­ze­let már az ókor­ban je­len­tős di­ga­nosz­ti­kai se­gé­desz­köz­nek szá­mí­tott, az új­kor mikrosz­kó­pos vizs­gá­la­tai jobb és rész­le­te­sebb in­for­má­ció­kat hoz­tak.

 

A cen­tri­fu­gá­ban ki­vá­lasz­tott vi­ze­let­kris­tá­lyo­kat kü­lön­fé­le sók al­kot­ják. Mel­let­tük azon­ban olyan anya­gok is meg­je­len­het­nek, ame­lyek­ből pél­dá­ul ves­egyul­la­dás­ra le­het kö­vet­kez­tet­ni. A vi­ze­let­ből ki­mu­tat­ha­tó leg­több be­teg­ség a ve­sék te­rü­le­tén ke­re­sen­dő. A túl sok húgy­sav pél­dá­ul hosszú­kás, vé­kony, he­gyes kris­tá­lyo­kat al­kot a vi­ze­let­ben, az oxál­sav szög­le­tes for­má­jú. Ha vö­rö­svér­tes­tek je­len­nek meg a vi­ze­let­ben, az ves­egyul­la­dás­ra utal­hat, míg a fe­hér­vér­sej­tek fel­buk­ka­ná­sa in­kább hú­gyú­ti gyul­la­dást je­lez­het.

 

Az egyes be­teg­sé­gek­től füg­gő­en a vi­ze­let plu­sza­nya­go­kat tar­tal­maz­hat. Cu­kor­baj ese­tén ez sző­lő­cu­kor, sár­ga­ság­nál epe­fes­ték (bi­li­ru­bin), ves­egyul­la­dás­nál fe­hér­je.

 

 

A ve­sék fi­gyel­mez­te­tő je­lei

Nem­csak a na­pi vi­ze­let elem­zé­se je­lez­he­ti a ve­se­pro­blé­má­kat, ha­nem bi­zo­nyos tes­ti tü­ne­tek is. A nem tö­ké­le­te­sen mű­kö­dő ve­sék nem fáj­nak, vagy csak rit­kán, gyul­la­dás ese­tén. A funk­ció­za­vart je­lez­he­ti könnyű nyo­más a ve­se­tá­jé­kon, tom­pa ér­zés a ve­sék­ben, és né­ha kö­rül­ha­tá­rol­ha­tat­lan há­ti fáj­da­lom.

 

 

A sok ivás­ra iz­zasz­tó te­vé­keny­ség, pél­dá­ul spor­to­lás után kü­lö­nö­sen nagy szük­sé­günk van

 

Más, ve­se­pro­blé­má­ra uta­ló jel le­het: za­va­ros vi­ze­let, vé­res vi­ze­let, túl gya­ko­ri vi­ze­lé­si in­ger, túl­zott hí­zás (cu­kor­baj­nál) vagy a vi­ze­let mennyi­sé­gé­nek csök­ke­né­se, fej­fá­jás, meg­nö­ve­ke­dett test­hő­mér­sék­let, duz­zadt szem és uj­jak, ödé­ma, szom­jú­sá­gér­zés, gyen­ge­ség, szív­pa­na­szok, ma­gas vér­nyo­más, tar­tós fá­radt­sá­gér­zés. Eze­ket a tü­ne­te­ket ak­kor sem sza­bad sem­mi­be ven­ni, ha csak cse­ké­lyek.

 

Ve­szély­ben a ve­sénk

Ve­sé­in­ket szá­mos do­log feny­ege­ti. Kró­ni­kus hó­lyag­hu­rut vagy az uro­ge­ni­tá­lis rend­szer gyul­la­dá­sa ese­tén a kó­ro­ko­zók fel­jut­hat­nak a ve­sé­ig. Már­pe­dig ha egy­szer meg­be­te­ged­tek, sok tü­re­lem­re van szük­ség a gyó­gyu­lás­hoz.

 

Ká­ro­sít­ja a ve­sét a ke­ze­let­len ma­gas vér­nyo­más, a be nem ál­lí­tott cu­kor­baj, a kró­ni­kus an­gi­na- vagy man­du­la­gyul­la­dás, a kösz­vény és a húgy­sav­be­teg­ség. Ha túl ke­ve­set iszunk, ha túl sok sót vagy erős fű­szert hasz­ná­lunk, túl sok ká­vét és al­ko­holt fo­gyasz­tunk, egyol­da­lú­an táp­lál­ko­zunk vagy túl sok gyógy­szert sze­dünk, ak­kor szin­tén a ve­sén­ket ve­szé­lyez­tet­jük. Ezen­kí­vül kül­ső ri­zi­kó­té­nye­ző­nek szá­mí­ta­nak a kö­vet­ke­zők: kró­ni­ku­san hi­deg láb, az idő­já­rás­nak nem meg­fe­le­lő öl­töz­kö­dés, ke­vés moz­gás.

 

 

A víz mint éle­te­li­xír

Víz nél­kül nincs élet, szük­sé­ge van rá a ter­mé­szet­nek és az em­ber­nek egy­aránt. Egy het­ven­ki­lós em­ber tes­té­ben kö­rül­be­lül 45 li­ter víz ta­lál­ha­tó. Ti­ze­nöt szá­za­lé­kos víz­vesz­te­ség már élet­ve­szé­lyes.

 

A két ve­se, a tü­dő, a bél és a bőr na­pon­ta 2-2,5 li­ter fo­lya­dé­kot vá­laszt ki. Ugya­nek­ko­ra mennyi­sé­get min­den­nap vissza is kell jut­tat­nunk szer­ve­ze­tünk­be. A víz­szük­ség­le­tet a tes­ti erő­fe­szí­té­sen kí­vül a klí­ma, a test­súly és egyéb té­nye­zők ha­tá­roz­zák meg. Ha a ve­sék túl ke­vés fo­lya­dék­hoz jut­nak, a ki­vá­lasz­tás túl kon­cen­trált lesz, ez pe­dig meg­könnyí­ti a ki­vá­lasz­tó utak (a ve­se, a hó­lyag és a húgy­ve­ze­ték) gyul­la­dá­sá­nak ki­ala­ku­lá­sát. De a kö­vet­kez­mény ve­se­kő vagy -ho­mok is le­het.

 

 

A vi­ze­let szá­mos be­teg­ség­ről fel­vi­lá­go­sí­tást nyújt

 

Ha meg­gon­dol­juk, hogy szi­lárd táp­lá­lék nél­kül akár he­te­kig is elél­he­tünk, víz nél­kül vi­szont csak né­hány na­pig, lát­ni fog­juk, hogy szer­ve­ink mű­kö­dé­se fő­ként a fo­lya­dék­be­vi­tel­től függ. Mint Are Wa­er­land, a hí­res táp­lál­ko­zás­tu­dós meg­je­gyez­te: „A bő­sé­ges ví­zi­vás nagy­ság­ren­dek­kel fon­to­sabb szer­ve­ze­tünk számá­ra, mint a ki­adós, szi­lárd táp­lá­lék.” A víz részt vesz a lég­zés­ben, az emészt­sé­ben, a vér­ke­rin­gés­ben, a moz­gás­ban, az ér­zék­szer­vek és az agy mű­kö­dé­sé­ben. A szer­ve­zet leg­több ké­miai fo­lya­ma­ta csak meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű víz meg­lé­te ese­tén ját­szó­dik le.

 

Nagy mennyi­sé­gű vi­zet kell in­nunk az iz­za­dás, szer­ve­ze­tünk hő­sza­bá­lyo­zá­sa miatt is. Ha tes­tünk túl­he­vül, akár moz­gás, akár ide­gi te­vé­keny­ség miatt, a ve­rej­ték­mi­ri­gyek fo­lya­dé­kot von­nak el a vér­ből, és a hők­iegye­ní­tés ér­de­ké­ben iz­zad­ság­ré­teg­gel bo­rít­ják el a bőrt. Ma­nap­ság sok em­ber nem jut­tat­ja be szer­ve­ze­té­be a meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű fo­lya­dé­kot. En­nek le­vét a ve­sék isszák meg. Ép­pen ezért ta­ná­csos egész nap in­ni, min­dig egy ki­csit: szén­sav­men­tes ás­vány­vi­zet, csap­vi­zet, hí­gí­tott gyü­mölcsle­vet, gyógy­te­át, zöld­ség- vagy gyü­mölcsle­vet.

 

 

Ha fel­fá­zunk, könnyen vese­ba­junk tá­mad­hat

 

Ak­kor is in­nunk kell, ha nem va­gyunk szom­ja­sak. A na­pi fo­lya­dé­ki­gény fel­nőt­tek ese­tén 2-2,5 li­ter, ami­be nem szá­mít be­le az ét­elek­ben és a tej­ben lé­vő víz. Ha me­leg van vagy so­kat moz­gunk, még több fo­lya­dé­kra van szük­sé­günk. Ha ele­get in­nánk, egy sor pro­blé­mát el­ke­rül­het­nénk. Nem ke­se­rí­te­né az éle­tün­ket a szék­re­ke­dés, a hó­lyag­gyul­la­dás, a ve­se­kö­vek, a ve­se­mű­kö­dé­si za­va­rok, a kösz­vény vagy a szer­ve­zet el­sa­la­ko­so­dá­sa.

 

A sok ivás kü­lö­nö­sen fon­tos azok­nak, akik fö­lös ki­ló­kat ci­pel­nek ma­gu­kon. A víz­ben nin­csen ka­ló­ria, ám a gyom­rot jól fel­töl­ti, ezért ide­á­lis ét­vágy­csök­ken­tő. Aki rá akar szok­ni a több ivás­ra, an­nak aján­la­tos fo­ko­za­to­san pró­bál­koz­ni. Min­den­nap igyon meg egy po­hár­ral töb­bet, amíg el nem éri a na­pi 2-3 li­tert.

 

Ve­se­kí­mé­lő dié­ta

Már fen­nál­ló ve­se­mű­kö­dé­si za­va­rok vagy ve­se­kő ese­tén ta­ná­csos kí­mé­lő dié­tá­ra átáll­ni. Er­re fő­ként a só­sze­gény­ség jel­lem­ző. A fő­ző­só meg­kö­ti a vi­zet a szer­ve­zet­ben, és ká­ro­sít­ja a ve­sék szű­rő­rend­sze­rét. Az em­ber na­pi fő­ző­só­szük­ség­le­te kö­rül­beül 5 gramm, en­nél több már ká­ro­sít­ja az egész­sé­get. Mi­vel a nát­ri­um-klo­rid jó­for­mán min­den élel­mi­szer­ben elő­for­dul, nincs szük­sé­günk ki­egé­szítés­re.

 

 

A „te­a­lö­ket” se­gít­sé­gé­vel meg­vizs­gál­hat­juk, jó-e a ve­se­mű­kö­dé­sünk

 

Ha ke­ve­sebb sót fo­gyasz­tunk, he­lyet­te­sít­het­jük zöld­fű­sze­rek­kel, pél­dá­ul ba­zsa­li­kom­mal, ka­por­ral, kö­mény­mag­gal, ma­jo­rán­ná­val, ore­gá­nó­val, roz­ma­ring­gal. Ti­lal­mi lis­tá­ra ke­rül vi­szont a fő­ző­só, a fű­szer­só, a hús­kon­zerv, min­den­fé­le füs­tölt áru, a ká­vé, a fe­ke­te tea, az édes­sé­gek, a disz­nó­hús és a kol­bász­fé­lék. Ide­á­lis ve­se­kí­mé­lő dié­tás ital a zel­ler­lé, amely­ből min­den ét­ke­zés­hez meg­iha­tunk egy po­hár­ral.

 

 

Há­zi ve­se­teszt

Az úgy­ne­ve­zett „te­a­lö­ket” se­gít­sé­gé­vel el­le­nő­riz­het­jük ve­se­mű­kö­dé­sün­ket. Teszt­nap­ként egy sza­bad­na­pot sze­mel­jünk ki, ami­kor nincs sok ten­ni­va­lónk. Elő­ző es­te már ne együnk sós és fű­sze­res ét­ele­ket, mert a só meg­kö­ti a szer­ve­zet­ben a vi­zet, és ez­zel meg­ha­mi­sít­ja a tesz­tered­ményt.

 

A teszt­na­pon ne együnk sem­mit, és ne is igyunk olyan fo­lya­dék­fé­lé­ket, mint gyü­mölcslé, tej, ká­vé stb., vi­szont két óra le­for­gá­sa alatt igyunk meg 1,5-2 li­ter gyógy­te­át, nem túl hi­de­gen és nem túl me­le­gen. Na­gyon fon­tos, hogy te­ai­vás előtt ki­ürít­sük a be­lein­ket és a hó­lya­gun­kat. Er­re a le­gal­kal­ma­sabb a meg­fe­le­lő ve­se­tisz­tí­tó tea.

 

 

Ha nem va­gyunk szom­ja­sak, min­dig le­gyen a ke­zünk ügyé­ben in­ni­va­ló, és igyunk egész nap

 

A te­ai­vást kö­ve­tő­en a ki­ürü­lő vi­ze­le­tet ti­zen­két órán át mé­rő­e­dény­ben fog­juk fel. Ha több mint más­fél li­ter­nyi ürül ki, ak­kor elé­ge­det­tek le­he­tünk a vé­gered­ménnyel. Ha a vi­ze­let mennyi­­sé­ge egy li­ter alatt ma­rad, ak­kor for­dul­junk sza­kem­ber­hez, és kér­jünk ta­ná­csot ves­e­gyó­gyí­tás­hoz. De vi­gyá­zat: ha ödé­ma, ve­se­me­den­ce-gyul­la­dás, ma­gas vér­nyo­más vagy szív­be­teg­ség áll fenn, a tesz­tet nem sza­bad elvé­gez­ni!

 

 

Ves­egyó­gyí­tó nö­vé­nyek

Ve­sé­ink egész­ség­me­gő­zé­sé­ben a gyógy­nö­vé­nyek fon­tos sze­re­pet ját­sza­nak, ha­tó­a­nya­gaik ugya­nis meg­szün­te­tik a vi­ze­let pan­gá­sát, ser­ken­tik a ve­se és a hó­lyag mű­kö­dé­sét, csök­ken­tik a gyul­la­dá­si haj­la­mot, és ál­ta­lá­no­san is jó a meg­elő­zés­re. A kö­vet­ke­ző gyógy­nö­vé­nyek van­nak jó­té­kony ha­tás­sal a ve­sé­re:

 

  Az in­diai ve­se­tea (Ort­ho­sip­ho­nis sta­mi­ne­us) aja­kos nö­vény, ős­ha­zá­ja Ausz­trá­lia és a Szun­da-szi­ge­tek. A majd egy mé­ter ma­gas­ra nö­vő gyógy­nö­vény na­gyon ha­son­lít a bors­men­tá­hoz, amelylyel egyéb­ként kö­ze­li ro­kon­so­gá­ban is áll. Fel­tű­nő jel­leg­ze­tes­sé­gei a vi­rág­ból hosszan ki­nyú­ló por­zók, ezek­nek kö­szön­he­ti má­sik ne­vét, a „macs­ka­sza­kállt”. Gyó­gyí­tó ha­tá­sát csak mos­ta­ná­ban fe­dez­ték fel. Te­ája li­po­fil­fla­vo­no­kat tar­tal­maz, ame­lyek se­gí­tik a ve­se ki­vá­lasz­tó mun­ká­ját. A tea na­gyobb mennyi­ség­ben fo­gyaszt­va sem okoz ká­ros ha­tá­so­kat.
  A csa­lán (Ur­ti­ca dio­i­ca) szí­ve­sen nő em­be­ri te­le­pü­lé­sek kö­ze­lé­ben, ke­rí­té­sek men­tén. Le­ve­lei­ben ér­té­kes ha­tó­a­nya­gok ta­lál­ha­tók: klo­ro­fill, vas, en­zi­mek, ás­vá­nyi anya­gok. A vizs­gá­la­tok sze­rint a csa­lán ké­pes ki­haj­ta­ni a ve­sé­ből a fö­lös­le­ges húgy­sa­vat. A gyógy­nö­vény-ter­ápiá­ban a le­ve­le­ket ál­ta­lá­nos sa­lak­ta­la­ní­tás­ra és mé­reg­te­le­ní­tés­re hasz­nál­ják.
  Az arany­ru­ta (So­li­da­go vir­gau­rea) szá­raz me­ző­kön, fe­nyő­er­dők­ben és al­pe­si le­ge­lő­kön nő. Szép arany­sár­ga vi­rá­gai ké­ső nyár­tól őszig nyíl­nak. Gyó­gyá­sza­ti cé­lo­kra az egész vi­rág­zó nö­vényt hasz­nál­ják. A ben­ne lé­vő sza­po­ni­nok és ke­se­rű anya­gok ser­ken­tik a ve­se ki­vá­lasz­tó mun­ká­ját és gyul­la­dás­csök­ken­tő ha­tá­sú­ak.
  A nyír­fa­le­vél (Be­tu­la pen­du­la) sza­po­ni­no­kat, fla­vo­no­i­do­kat és il­ló­o­la­ja­kat tar­tal­maz, ben­nük sok sza­li­cil-me­ti­lész­ter­rel. Ami­kor fel­fe­dez­ték a le­ve­lek vi­ze­let­haj­tó ha­tá­sát, a nyír­fa a „ve­se­fa” ne­vet kap­ta. A nyír­fa­le­vél tea for­má­já­ban tö­ké­le­te­sen ár­tal­mat­lan, nem ir­ri­tál­ja a ve­sét. A le­vél­lel vég­zett kli­ni­kai vizs­gá­la­tok azt iga­zol­ták, hogy se­gít­sé­gé­vel a na­pon­ta ki­vá­lasz­tott vi­ze­let mennyi­sé­ge akár az öt­szö­rös­ére is nö­ve­ked­het.
  A zsur­ló (Equi­se­tum ar­ven­se) ko­va­sav­tar­tal­má­nak kö­szön­he­tő­en a ve­se­funk­ció ser­ken­té­sé­re ki­vá­ló­an al­kal­mas gyógy­nö­vény. Diosz­ku­ri­dész már az idő­szá­mí­tá­sunk sze­rin­ti 1. év­szá­zad­ban fel­hív­ta a fi­gyel­met a nö­vény gyógy­ha­tá­sá­ra. Ma már tud­juk, hogy a szál­sze­rű le­ve­lek vi­ze­let­haj­tó ha­tá­sú­ak, erő­sí­tik a kö­tő­szö­ve­tet és ked­ve­ző­en be­fo­lyá­sol­ják az anyag­cse­rét. A ve­se­funk­ci­ót ked­ve­ző­en be­fo­lyá­so­ló ha­tó­a­nya­gai: ko­va­sav víz­ben ol­dó­dó, kol­lo­id for­má­ban. Sza­po­nin mint equi­se­to­nin, szer­ves sa­vak, ás­vá­nyi sa­vak.
  A bo­ró­ka (Ju­ni­pe­rus com­mu­nis) örök­zöld cser­je, amely va­don nő a mo­csa­ras vi­dé­ke­ken, me­ző­kön, az Al­po­kal­ján. Gyó­gyí­tó cé­lo­kra fe­ke­tés bo­gyó­ját hasz­nál­ják, ame­lyek bo­ta­ni­kai­lag nem bo­gyón­ak, ha­nem hú­sos­sá vált gyü­mölcsle­vél­nek szá­mí­ta­nak. Ezek a pszeu­do­bo­gyók egy szá­za­lék il­ló­o­la­jat, ke­se­rű anya­got (ju­ni­pe­rin) és kü­lön­bö­ző ás­vá­nyi só­kat tar­tal­maz­nak. A bo­ró­ka­bo­gyót már Kne­ipp is vi­ze­let­haj­tó­ként és mé­reg­te­le­ní­tő­ként ren­del­te. A ju­ni­pe­rus-ha­tó­a­nyag­nak kü­lö­nö­sen ödé­má­so­dás, víz­fel­gyü­lem­lés ese­tén van nagy je­len­tő­sé­ge.
   

Amint lát­hat­juk, nem olyan ne­héz se­gí­te­ni ve­sé­ink mun­ká­ját. Az éle­tö­röm és az op­ti­miz­mus ugyan­csak ve­se­ó­vó ha­tá­sú, míg a szo­ron­gás és a le­vert­ség el­len­ke­ző ha­tást vált ki. Az­zal pe­dig már a ré­gi kí­nai­ak is tisz­tá­ban vol­tak, hogy ve­sénk ép­sé­gé­től sok min­den függ, pél­dá­ul a be­tel­je­sült sze­rel­mi élet, az egész­sé­ges sze­xua­li­tás.

 

 

Mennyi­re egész­sé­ges a ve­sé­je?

  Kérdés nem ritkán igen gyakran
1. Érez-e nyo­mást, tom­pa ér­zést, fáj­dal­mat a ve­se­tá­jé­kon? 0 3 5 10
2. Volt-e már ve­se­gör­cse, ve­se­kö­ve- vagy ho­mok­ja? 0 3 5 10
3. A vi­ze­le­te za­va­ros, el­szí­ne­ző­dött, erős szagú? 0 3 5 10
4. Gya­kran van-e vi­ze­lé­si kény­sze­re, van­nak-e vi­ze­let­fo­lyá­si za­va­rai? 0 3 5 10
5. Duz­zadt-e a sze­me, az uj­jai, a lába, van-e ödé­má­ja, víz­sza­po­ru­lat a szer­ve­ze­té­ben? 0 3 5 10
6. Rit­kán érez szom­jú­sá­got, más­fél li­ter­nél ke­ve­seb­bet iszik? 0 3 5 10
7. Szen­ved-e a kö­vet­ke­ző be­teg­sé­gek­ben: szív­pa­na­szok, ma­gas vér­nyo­más, cu­kor­baj, kösz­vény, kró­ni­kus fá­radt­ság? 0 3 5 10
8. Jel­lem­zők-e Ön­re a kö­vet­ke­ző pa­na­szok: kró­ni­kus an­gi­na-, man­du­la­gyu­la­dás, fer­tő­zé­sek, fo­gá­sza­ti gennyes gó­cok, kró­ni­kus hó­lyag- vagy ves­egyul­la­dás? 0 3 5 10
9. Gya­kran fáj-e a fe­je? Vi­ze­lés köz­ben érez-e égő vagy visz­ke­tő fáj­dal­mat? 0 3 5 10
10. Gya­kran hi­deg-e a lába? 0 3 5 10
11. Sok sót és erős fű­szert hasz­nál? 0 3 5 10
12. Szed-e na­pon­ta erős gyógy­sze­re­ket? 0 3 5 10
13. Sok ká­vét, fe­ke­te te­át, al­ko­holt iszik? 0 3 5 10
14. Szá­raz-e a nyál­ka­hár­tyá­ja a száj­ban, to­rok­ban, lég­utak­ban, ne­mi szer­vek­nél? 0 3 5 10
15. Ér­zé­keny-e a nyo­más­ra a há­tán a ve­sék te­rü­le­te? 0 3 5 10
16. Jel­lem­ző-e Ön­re a szá­raz bőr, a ki­üté­sek, az ek­cé­ma? 0 3 5 10
           


Ér­té­ke­lés:

0–20 pon­tig: Bár gyűj­tött né­hány pon­tot, de a nyug­ta­lan­ság­ra nincs ok. Fi­gyel­jen tes­te fi­gyel­mez­te­tő jel­zé­se­i­re, és pró­bál­ja meg a fel­szá­mol­ni a gon­dok egyi­két-má­si­kát.

 

21–35 pon­tig: Ve­séi nagy va­ló­szí­nű­ség­gel egész­sé­ge­sek, ám bi­zo­nyos ren­del­le­nes­sé­gek je­lei már meg­mu­tat­koz­nak. Vizs­gál­ja meg, hol van­nak a gyen­ge pont­jai, és mit vál­toz­tat­hat meg, hogy a ve­séi op­ti­má­li­san mű­köd­hes­se­nek és egész­sé­ge­sek ma­rad­ja­nak.

 

36–50 pont: Ve­séi ve­szély­ben fo­rog­nak. Ve­gye ko­mo­lyan a fi­gyel­mez­te­tő je­le­ket! Kér­dez­ze meg az or­vo­sát, mit te­het­ne, hogy ve­séi új­ra egész­sé­ge­sek le­gye­nek! Vizs­gál­ja fe­lül evé­si és ivá­si szo­ká­sait, és vál­toz­tas­son he­lyes irány­ba.

 

51 pont fö­lött: Mi­nél gyor­sab­ban for­dul­jon or­vos­hoz! Ve­sé­i­nek ál­la­po­ta nem a leg­jobb, gyógy­ke­ze­lés­re van szük­sé­ge. Ez­zel egyidejű­leg vizs­gál­ja fe­lül evé­si és ivá­si szo­ká­sait, és vál­toz­tas­son he­lyes irány­ba.

 

 

Te­ake­ve­rék a ve­sék­nek

A re­cept:

 

• 20 g in­diai ve­se­tea – ve­se­ser­ken­tő ha­tá­sú
• 20 g csa­lán­le­vél – mé­reg­te­le­ní­tő
• 20 g arany­ru­ta – ki­vá­lasz­tó ha­tá­sú
• 20 g nyír­fa­le­vél – funk­ciós­er­ken­tő
• 20 g zsúr­ló­le­vél – víz­haj­tó
• 30 g bo­ró­ka­bo­gyó – vi­ze­let­haj­tó

 

Eb­ből a ke­ve­rék­ből na­pon­ta egy te­áska­nál­nyit for­ráz­zunk le egy csé­sze víz­zel, 5 per­cig hagy­juk áll­ni, majd éde­sí­tés nél­kül vagy egy kis méz­zel íze­sít­ve kor­tyon­ként igyuk meg, min­dig ét­ke­zés után.

-emel-
X. évfolyam 5. szám

Címkék: vese

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.