Betegségek A-tól Z-ig

Terhesség és visszérbetegség 12. rész

Szép, egészséges lábak


Fel­mé­ré­sek sze­rint a nők­nél gya­ko­ribb a vissz­eres­ség, mint a fér­fiak­nál, ezt a női hor­mo­nok ha­tá­sá­ra ve­ze­tik vissza. Sa­ját ha­zai fel­mé­ré­sünk (és má­sok eu­ró­pai fel­mé­ré­se) so­rán nem ta­lál­tunk lény­eges kü­lönb­sé­get a nem szült nők és a fér­fi­ak visszér­gya­ko­ri­sá­gá­ban, va­gyis a ki­hor­dott ter­hes­ség az a fo­lya­mat, amely gya­kran okoz­za a vissze­rek meg­je­le­né­sét, és vé­gül je­len­tős kü­lönb­sé­get ered­mé­nyez a nők ja­vá­ra.

 

Fel­mé­ré­sek sze­rint a ter­he­sek 50%-­ának van­nak vissze­rei. Ki­vál­tó ok­ként elő­ször a ter­hes méh nö­ve­ke­dé­sé­re, an­nak érössze­nyo­mó ha­tá­sá­ra gon­dol­tak. Egy al­ka­lom­mal va­ló­ban lát­hat­tunk a ter­hes­ség utol­só hó­nap­já­ban egy ér­fes­té­ses vizs­gá­la­tot. A ha­nyatt fek­vő be­teg­nél a mag­zat olyan mér­ték­ben össze­nyom­ta a láb­ból jö­vő, a has mé­lyén fu­tó nagy vissze­ret, hogy az egy­ál­ta­lán nem te­lí­tő­dött fel. Csak ol­dal­fe­kvés­ben volt lát­ha­tó. Egy ide­ig ezt tar­tot­ták a ter­hes­sé­gi visszér­tá­gu­lat egyet­len oká­nak. Ér­de­kes azon­ban, hogy egy óriá­si mé­re­tű mió­más (jó­in­du­la­tú da­ga­nat) méh nem szo­kott vissze­re­ket ki­vál­ta­ni. To­váb­bi kö­vet­kez­te­té­sek le­vo­ná­sá­ra al­kal­mas a meg­je­le­nés idő­pont­já­nak is­me­re­te, va­gyis mi­kor je­le­nik meg a ter­hes­ség alatt a visszér­tá­gu­lat? Az el­ső har­mad­ban 75%, a má­so­dik­ban 20% és a har­ma­dik­ban 5%. En­nek alap­ján úgy tű­nik, hogy a vissze­rek már ak­kor meg­je­len­nek, ami­kor még a ter­hes méh nem is olyan mé­re­tű, amely össze­nyom­hat­ná a ha­si és me­den­cei vissze­re­ket. Va­gyis rend­sze­rint a hor­mo­ná­lis vál­to­zás az, amely el­sőd­le­ges ki­vál­tó ok, és nem a nö­vek­vő mag­zat me­cha­ni­kai nyo­mó ha­tá­sa.

 

Egyik vé­le­mény sze­rint a ter­hes­ség so­rán a láb ve­rő­ér- és visszér­rend­sze­re kö­zöt­ti tág, a haj­szá­le­re­ket meg­ke­rü­lő, ma­gas vér­nyo­má­sú, a vé­nák­ba ve­ze­tő erek ki­nyí­lá­sa okoz­za a tá­gu­la­tok meg­je­le­né­sét. Má­sok sze­rint az a hor­mon okoz­za a vissze­rek si­ma­iz­mai­nak eler­nye­dé­sét is, ame­lyik fe­le­lős a méh si­ma­iz­mai­nak el­la­zí­tá­sá­ért, te­hát ezért tá­gul­nak ki a ter­he­sek vissze­rei. To­váb­bi té­nye­zők is sze­re­pet játsz­hat­nak, ame­lyek in­kább a ter­hes­ség ké­sői sza­ka­szá­ban ki­fe­je­zet­teb­bek, pl. test­súly­nö­ve­ke­dés, az anya vér­mennyi­sé­gé­nek meg­nö­ve­ke­dé­se és a már em­lí­tett méh­meg­na­gyob­bo­dás stb. A hor­mo­nok sze­re­pe mel­lett szól az is, hogy szü­lés után a hor­mon­szint ren­de­ző­dé­sé­vel je­len­tős visszér­tá­gu­lat-vissza­fej­lő­dés vár­ha­tó. Ter­mé­sze­te­sen csak a ter­hes­ség so­rán ki­ala­kult tá­gu­la­tok fej­lőd­nek vissza – jó eset­ben tel­je­sen, rend­sze­rint azon­ban csak na­gyobb részt.

 

 

A ter­hes­sé­gi vissze­rek rá­né­zés­re alig kü­lön­böz­nek a szo­kvá­nyos vissze­rek­től, né­hány jel­leg­ze­tes­ség azon­ban meg­fi­gyel­he­tő: gya­ko­rib­bak a pó­kvé­nák, ame­lyek vör­he­nye­sebb szí­nű­ek és a fel­szín­ből ki­emel­ked­nek. Szü­lés után ezek el­la­pul­nak és ké­kes szí­nű­ek lesz­nek, vagy vissza­fej­lőd­nek és el­tűn­nek. Ese­ten­ként a gát­tá­jon je­len­nek meg tá­gu­la­tok, ezek is vissza­fej­lőd­nek vagy visz­szább hú­zód­nak, és így já­rul­nak hoz­zá egy ké­sőb­bi tá­gu­lat­rend­szer ki­ala­ku­lá­sá­hoz.

 

A visszér­tá­gu­lat nem je­lent köz­vet­len ve­szélyt sem a kis­ma­ma, sem a mag­zat számá­ra, azon­ban a ter­hes­ség alat­ti élet­mi­nő­sé­get je­len­tő­sen ront­hat­ja. Kel­le­met­len hú­zó ér­zést, fá­radt­sá­got, fáj­dal­mat, ödé­mát okoz. Ezen­kí­vül fé­lel­met kelt az eset­le­ges kom­pli­ká­ci­ók fel­lé­pé­se miatt. A visszér­szö­vőd­mé­nyek kö­zül el­ső­sor­ban a fe­lü­le­tes visszér­gyul­la­dás feny­eget, ez a leggya­ko­ribb szö­vőd­mény. Ki­ala­ku­lá­sá­ban a tá­gu­lat mér­té­ké­nek és a ter­hes­ség so­rán ter­mé­sze­tes al­va­dá­si té­nye­ző vál­to­zás­nak van sze­re­pe. A bőr­szö­vőd­mé­nyek fel­lé­pé­sé­ben sze­re­pe van a tá­gu­lat mér­té­ké­nek, a fen­nál­lás idő­tar­ta­má­nak, va­la­mint egyéb be­teg­sé­gek­nek (dia­bé­tesz, szív­be­teg­ség stb.) is. Rend­sze­rint a fia­tal élet­kor, jó ál­ta­lá­nos egész­sé­gi ál­la­pot és a fen­nál­lás re­la­tí­ve rö­vid idő­tar­ta­ma meg­vé­dik a kis­ma­mát a sú­lyos bő­rel­vál­to­zá­sok ki­ala­ku­lá­sá­tól. Leggya­krab­ban csak visszér­tá­gu­lat, pig­men­tá­ció vagy pó­kvé­na ma­rad vissza. Az újabb ter­hes­sé­gek azon­ban az ál­la­pot sú­lyos­bo­dá­sát idé­zik elő. Mi­nél több ter­hes­sé­get vi­sel ki, an­nál va­ló­szí­nűbb a visszér­tá­gu­la­tok meg­je­le­né­se, ill. a gyul­la­dás és bar­na pig­men­tá­ció meg­je­le­né­se. Ha az el­ső ter­hes­ség­nél nem volt sem­mi, az nem je­lent biz­to­sí­té­kot a to­váb­bi­ak­ra.

 

Ko­moly gon­dot je­lent a ter­hes­ség vál­la­lá­sa meg­lé­vő vissze­res­ség­gel. A kér­dés az, mi­kor jár job­ban a be­teg, ha a ter­hes­ség előtt meg­ope­rál­tat­ja a vissze­re­it, vagy meg­vár­ja a sú­lyos­bo­dást és a szü­lés után vál­lal­ja a mű­té­tet? Szá­mí­tás­ba kell ven­nünk, hogy a fen­nál­ló tá­gu­lat je­len­tő­sen fo­ko­zó­dik, pa­na­szok, hely­re­hoz­ha­tat­lan bőrszö­vőd­mé­nyek, is­mét­lő­dő visszér­gyul­la­dá­sok, szü­lés kö­rü­li idő­szak­ban trom­bó­zis feny­ege­tik a be­te­get. En­nek alap­ján in­kább a ter­hes­ség vál­la­lá­sa előt­ti mű­té­tet ja­va­sol­juk. Nem le­het ga­ran­tál­ni ugyan a ki­úju­lás­men­tes­sé­get, de az is­mé­tel­ten fel­lé­pő kis­fo­kú visszér­tá­gu­lat köny­nyen meg­old­ha­tó, míg a fen­nál­ló vissze­res­ség­gel vál­lalt ter­hes­ség ese­tén az em­lí­tett szö­vőd­mé­nyek egy ré­sze ké­sőbb hely­re­hoz­ha­tat­lan.

 

A szü­lést kö­ve­tő­en, az évek elő­re­ha­lad­tá­val az el­ha­nya­golt visszér­tá­gu­la­tok sú­lyos bő­rel­vál­to­zá­sok­hoz, vég­ső so­ron láb­szár­fe­kély­hez ve­zet­nek. A ter­hes­ség so­rán meg­je­le­nő és a szü­lés után is meg­ma­ra­dó kis­fo­kú tá­gu­lat gya­kran elin­dí­tó­ja a visszér­be­teg­ség fo­lya­ma­tá­nak. A vé­na­tá­gu­lat ugya­nis to­váb­bi tá­gu­la­to­kat, majd szö­vőd­mé­nye­ket okoz. Nyil­ván ez a tör­té­nés­sor, va­gyis a ter­hes­ség alat­ti ki­ala­ku­lás, majd a vissze­rek el­ha­nya­go­lá­sa együtt ve­zet­nek oda, hogy több a láb­szár­fe­ké­lyes nő, mint fér­fi. A ko­rai mű­tét vagy az in­jek­ci­ós ke­ze­lés a prog­resszió meg­elő­zé­sé­nek leg­meg­fe­le­lőbb mód­sze­rei.

 

A hor­mo­nok­kal össze­füg­gő kö­vet­ke­ző lény­eges pro­blé­ma a fo­gam­zás­gát­ló ta­blet­ták ha­tá­sa. Mind sze­mé­lyes ta­pasz­ta­la­tunk, mind a sza­kiro­da­lom ada­tai sze­rint ke­vés olyan be­teg van, aki­nek a vissze­rei a fo­gam­zás­gát­ló ta­blet­ta miatt je­len­tek vol­na meg. Ez­zel nem tel­je­sen egye­zik a kö­zép­ko­rú nők hor­mon­pót­lá­sá­val kap­cso­la­tos meg­fi­gye­lés. Eb­ben az eset­ben rit­kán ugyan, de elő­for­dul, hogy újabb visszér­tá­gu­la­tok je­len­nek meg vagy a pa­na­szok fo­ko­zód­nak.

 

A női hor­mo­nok­nak van trom­bó­zis-elő­i­dé­ző ha­tá­sa is, er­re utal, hogy a szü­lés kö­rü­li idő­szak­ban gya­ko­ri­ak a fe­lü­le­tes visszér­gyul­la­dá­sok és a mély­vé­nat­rom­bó­zi­sok. A tá­gult visszér az az ér­sza­kasz, amely­ben a szer­ve­ze­ten be­lü­li vé­r­á­ram­lás a leg­las­súbb, te­hát ha va­la­hol, ak­kor itt fog elő­ször trom­bó­zis fel­lép­ni, ami azu­tán a mély­be tud ter­jed­ni. A kü­lön­bö­ző em­lí­tett és itt nem em­lí­tett té­nye­zők ha­tá­sa nem egy­sze­rű­en összeadó­dik, ha­nem egy­más ha­tá­sát meg­sok­szo­roz­zák. Az egyes té­nye­ző­ket egyen­ként ér­de­mes eli­mi­nál­ni. Ezek kö­zül a leggya­ko­ribb és a leg­könnyeb­ben ke­zel­he­tő a visszér­tá­gu­la­tok meg­szün­te­té­se.

 

Min­de­zek alap­ján a ter­hes­sé­get meg­elő­ző­en az aláb­bi­ak miatt fon­tos az amúgy is előbb-utóbb ese­dé­kes visszér­mű­tét mi­előb­bi elvég­zé­se: a trom­bó­zis­haj­lam csök­ken­té­se, a bő­rel­vál­to­zá­sok és a pa­na­szok meg­elő­zé­se, a ter­hes­ség alatt már nem le­het be­avat­koz­ni, és vé­gül, de nem utol­só­sor­ban ki­sebb a mű­tét, mint ha a ter­hes­sé­gi sú­lyos­bo­dás után vé­gez­nénk el.

Dr. Bihari Imre
X. évfolyam 4. szám

Címkék: terhesség, visszérbetegség

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.