Betegségek A-tól Z-ig

Természetes fogápolás

Ragyogó mosoly vegyszerek nélkül

Az egészséges fogak a jó közérzet alapjai. Nem csupán esztétikai szempontból fontosak, de elkerülhetjük a fogfájást, és friss leheletet is biztosítanak. Karbantartásuk érdekében rendszeresen fogat kell mosnunk. Igen ám, de mivel? A hagyományos fogkrémek részben problémás anyagokat tartalmaznak.


A natúr fogkrémek természetes tisztító, polírozó szemcséket és valódi gyógynövénykivonatokat tartalmaznak

 

Már egészen kora gyermekkorunkban megtanuljuk azt a szájhigiénés szabályt, hogy naponta háromszor mossunk fogat. Az ehhez használt fogkrém pasztaszerű termék, amelyben különféle csiszolóanyagok, nedvesítők és tenzidek találhatók. Hogy jó legyen az íze, gyakran édesítőket és aromákat kevernek bele. Illóolajok gondoskodnak a friss leheletről, a színezékek illeszkednek a fogkrém ízéhez, illatához. Végül tartósítószerek és fluoridok egészítik ki az egyéb hozzávalókat. A felsoroltak közül nem mindegyik feltétlenül szükséges összetevő, sőt néhányuk egészségügyi szempontból kritika tárgya az utóbbi időben, például a nátrium-lauril-szulfát (a csomagoláson általában Sodium Lauryl Sulfate néven szerepel). A tenzidek olyan vegyületek, amelyek segítségével a vizes és olajos anyagok összekeverhetők, így a fogpaszta jobban eloszlik a fogakon és szépen habzik. Ha túl sok van e szintetikus anyagokból a termékben, az irritálhatja az érzékeny fogínyt.

 

A natúr fogkrémek természetes tisztító, polírozó szemcséket és valódi gyógynövénykivonatokat tartalmaznak. Nincs bennük tartósítószer és szintetikus tenzidek sem, ezért általában kevésbé is habzanak! Készítésükkor a természetes kozmetikumokban már megszokott anyagok mellett kókusz- vagy cukortenzideket használnak. Arról, hogy a fogkrémben van-e eugenol, esetleg limonén, amit a citrusgyümölcsök héjából vonnak ki, az allergiásokat a termék csomagolása tájékoztatja.

 

Az ételmaradékok és a kórokozó foglepedék (plakk) eltávolítása érdekében a fogkrémekhez kristályos polírozó szemcséket adagolnak. Ezek azonban nem lehetnek annyira kemények, hogy felsértsék a fogzománcot. Lehetnek foszfátok és egyéb szervetlen, valamint növényi anyagok egyaránt. Nagyon finomra őrölhető például az ásványi kovaföld (silicea), a fehérítőkréta vagy kalcium-karbonát. Kovaföld bizonyos növényekből, például mezei zsurlóból, illetve kovatartalmú algákból is előállítható. Az érzékeny fogínyre alkalmas a bázikus kémhatású, ultra finomra őrölt zöld ásványföld. Akinek nagyon érzékenyek a fogai, használhat csiszolóanyag-mentes fogzselét.

 

Naponta háromszor mossunk fogat

 

A sótartalmú fogkrém is alternatívája lehet a szokványos fogpasztáknak. A só finoman tisztára dörgöli a fogak felületét, serkenti a nyáltermelődést és antibakteriális hatású is. A kiinduló alapanyag általában tisztított, napon szárított tengeri só, amely számos természetes nyomelemet is tartalmaz. A legtöbb természetes fogkrémben frissítő hatású növényolajok enyhítik az eleinte pikáns, sós ízt.

 

 

Illóolajokkal az egészséges baktériumflóráért

A hagyományos gyógynövények fontos összetevői a biofogkrémeknek: erősítik a fogínyt és enyhítik a gyulladásokat, biztosítják a kellemes illatot és a tartósan friss leheletet. A legelterjedtebbek a mentát tartalmazó paszták. A mentolmentes fodormenta vagy a borsmenta antibiotikus és duzzanatot lelohasztó hatású. Számos gyógynövény alkalmas még az illatosításra, ízesítésre: a szegfűszeg, a zsálya, a kamilla, a citrom és a varázsdió szintén gyulladáscsillapító, a propolisz és a körömvirág a sebgyógyulást segíti elő. Csíraölő tulajdonsága miatt a levendula, a kakukkfű, a rozmaring, az oregánó szintén megtalálhatók a biofogkrémekben.

 

Az Európában kevésbé gyakori növények ugyancsak szóba jöhetnek, például a természetes kötésben fluoridot tartalmazó zöld teából, olajfalevélből és édes steviából készült keverék. A szubtrópusi neem-fa levelei és magvai gombaellenes, baktériumölő, gyulladáscsillapító és immunrendszert erősítő hatásúak. A neem-fa kivonatát a fogtartó szövetek megbetegedéseiben (parodontopátiák) is sikeresen alkalmazzák.

 

Az Ausztráliából származó teafaolajat a kontinens őslakói ősidők óta alkalmazzák gyógyászati céllal. A fűszeres illatú és ízű olajat főképp gomba-, baktérium- és vírusölő hatásaiért tartják nagy becsben.

 

Cseranyagokban gazdag növények a gyulladt nyálkahártyára

A gyulladások gyógyítására és a kisebb vérzések csillapítására kiválóan alkalmasak a cseranyagokban gazdag, összehúzó (adsztrigens) hatású növények. A csersavak denaturálják a baktériumok fehérjéit, ezért antibakteriális tulajdonságúak. A mirha és a kökény mellett a vérontó pimpó sorolható még a cseranyagokat tartalmazó növények közé, amelyeket a természetes fogápolásban alkalmazhatunk. A vérontófű kivonatai gyógyítják a száj- és garatnyálkahártya enyhe gyulladásait, azokon a helyeken is, amelyeket feltört a protézis, ezért ebből a növényből gyakran készítenek szájvizet is.

 

Fontos a fogak közötti rések rendszeres tisztítása fogselyemmel

 

A vörös rathania gyökere is csersavtartalmú gyógynövény. A szerény külsejű cserje az Andok sziklás vidékein terem, megvédve a hegyeket az eróziótól. A bennszülöttek textíliák festésére, sebgyógyításra és fogápolásra használták. A rathania gyökerének kivonatait fogkrémekben, szájvizekben találjuk meg, a kivonatot illóolajokkal és erősen hígított ezüstkolloid-oldattal, valamint fluoriddal kombinálják.

 

 

Ájurvédikus fogápolás

Az ájurvédikus orvoslás is nagy hangsúlyt helyez a rendszeres fogápolásra. A nálunk kapható termékek például egzotikus gyümölcsökből, termésekből vegyített triphala-keveréket tartalmaznak, amit szegfűszegolaj és számos gyógynövény egészít ki. A fogkrémek mellett készítenek a megnedvesített fogkefére szórható fogporokat is. Az ájurvédikus orvosok azt is ajánlják, reggeli előtt egy speciális nyelvtisztító kanál segítségével kaparjuk tisztára a nyelvünket. Így eltakarítható a nyelv felületéről az éjszaka folyamán keletkezett, baktériumokból és toxinokból álló lepedék, ami kellemetlen lehelet forrása, parodontózist és fogszuvasodást okoz.

 

Az ájurvédikus szájápolás része az olajrágás vagy "olajhúzás" is, amihez hagyományosan érett, azaz rövid időre 100 fokra hevített, majd kihűtött szezámolajat alkalmaznak. Az olajból egy evőkanálnyit kell a szájba venni és két percig folyamatosan zubogtatni úgy, hogy az olajat előre-hátra szűrjük a fogainkon keresztül, ezután ki kell köpni. Leoldja a káros anyagcseretermékeket és erősíti a fogínyt.

 

 

A fogápolás és a táplálkozás fontosabb, mint a fluoridok

A fogszuvasodást (caries) baktériumok okozzák. A cukorban és savakban gazdag élelmiszerek megkönnyítik e káros mikrobák dolgát. A savak kioldják az ásványi anyagokat a fogzománcból, a cukor táplálja a káros baktériumokat, amelyek szintén savas anyagcseretermékeket termelnek. A savas kémhatású élelmiszerek, például az üdítők és gyümölcslevek nem is feltétlenül savanyú ízűek! A fogzománcban, kellő remineralizálás hiányában, lyukak keletkeznek. A fogszuvasodás ellen a keményítő, ellenállást biztosító fluoridokat alkalmazzák, melyek beépülnek a fogzománcba. Ennek ellenére sok szakember és fogyasztó elutasítja a fluoridokat, tartva a túladagolástól, ami véleményük szerint károkat okozhat a csontrendszerben. Álláspontjuk szerint elegendő az élelmiszerekből beszerezhető fluoridok mennyisége.

 

Általánosságban elmondható, hogy változatos, ballasztanyagokban gazdag étrendet kell fogyasztanunk, tartózkodnunk kell a savas és cukrot tartalmazó élelmiszerektől. Lehetőleg minden étkezés után mossunk fogat, alkalmanként legalább három percig, a fogkefét mindig a fogínytől a fog rágófelülete felé mozgatva. A savas élelmiszerek fogyasztása után legalább 30 percig várjunk a fogmosással. Fontos a fogak közötti rések rendszeres tisztítása fogselyemmel, szájzuhannyal vagy speciálisan erre a célra kialakított fogkefével.

V. T.
XV. évfolyam 12. szám

Címkék: ájurvéda, fogápolás

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.