Betegségek A-tól Z-ig

Téves allergiadiagnózis

Immunrendszerünk túlérzékenységi reakciói

So­kat ol­vas­ha­tunk ma­nap­ság az al­ler­gi­ás ese­tek számá­nak drasz­ti­kus nö­ve­ke­dé­sé­ről. En­nek egyik oka min­den­kép­pen az, hogy a pá­cien­sek és az or­vo­sok is ér­zé­ke­nyeb­bek let­tek a té­má­ra. Lai­ku­sok és sza­kem­be­rek kö­zött egy­aránt meg­fi­gyel­he­tő ten­den­cia, hogy bőr­visz­ke­tés, nát­ha vagy in­ger­lé­keny bél szind­ró­ma ese­tén azon­nal al­ler­giára gya­na­kod­ja­nak. Ám nem min­den al­ler­gia, ami an­nak lát­szik.


 

 

A csa­lán okoz­ta ki­ütés, a vegy­szer miatt fel­lé­pő bőr­gyul­la­dás, a pa­ra­zi­ták vagy gom­bák okoz­ta meg­be­te­ge­dés mind elő­i­déz­het olyan tü­ne­te­ket, ame­lyek miatt az em­be­rek al­ler­giára gya­nak­sza­nak, sőt, eset­leg ke­ze­lik is őket emiatt. Ugya­nak­kor fon­tos len­ne tud­ni, hogy kü­lönb­sé­get kell ten­ni az ilyen be­teg­sé­gek, il­let­ve a va­ló­di al­ler­gi­ás re­ak­ci­ók kö­zött, és en­nek meg­fe­le­lő­en a ter­ápi­át is az ok sze­rint kell meg­vá­lasz­ta­ni.

 

 

Az al­ler­gia gya­kran az ide­gen fe­hér­jé­re adott re­ak­ció

Ma­nap­ság jog­gal pa­nasz­ko­dunk a kör­nye­zet­szennye­zés­re. A kör­nye­ze­ti mér­gek szám­ta­lan to­xi­kus ál­la­po­tot okoz­nak, és kon­tak­tek­cé­mát vál­ta­nak ki. Tú­lér­zé­keny­sé­gi re­ak­ció­kat idéz­nek elő, va­ló­di al­ler­gi­át azon­ban csak rit­kán. Az em­be­ri szer­ve­zet ugya­nis el­ső­sor­ban fe­hér­je­ka­rak­te­rű ter­mé­sze­tes anya­go­kra vá­la­szol al­ler­giá­val. A fe­hér­je a ge­ne­ti­kai in­for­má­ció hor­do­zó­ja.

 

A ter­mé­szet­ben a ge­ne­ti­kai in­for­má­ció min­dig ar­ra tö­rek­szik, hogy ma­gá­é­vá tegye a gaz­da­szer­ve­ze­tet, be­le­jut­tas­sa sa­ját örö­kí­tő­a­nya­gát, és a gaz­da­szer­ve­zet gén­je­it ma­ni­pu­lál­ja és meg­vál­toz­tas­sa. Az em­ber olyan erős im­mun­rend­szer­rel ren­del­ke­zik, amely a más ge­ne­ti­kai in­for­má­ci­ók ilyen­faj­ta el­ide­ge­ní­tő ak­ciói el­len ha­té­kony vé­dő­fa­lat épí­tett fel.

 

Jel­leg­ze­tes al­ler­gé­nek pél­dá­ul a vi­rág­po­rok, ame­lyek szé­na­nát­hát vagy aszt­mát okoz­nak, a há­zi­por­ban ta­lál­ha­tó at­kák ürü­lé­ke, az ál­la­ti szőr, a pe­nész­gom­ba, va­la­mint – még ha je­len­tő­sé­gét gya­kran túl is be­csü­lik – az olyan fe­hér­jé­ben gaz­dag élel­mi­sze­rek, mint a tej, a to­jás, a hús, a hal és a hü­ve­lye­sek.

 

 

Ho­gyan ká­ro­sít­juk mi ma­gunk a sa­ját vé­dő­fa­la­in­kat?

Az ide­gen fe­hér­je több­fé­le mó­don is meg­pró­bál be­ha­tol­ni a szer­ve­ze­tünk­be. Min­de­zek el­len a mód­sze­rek el­len az em­be­ri szer­ve­zet kü­lön­fé­le vé­de­ke­zé­si tech­ni­ká­kat fej­lesz­tett ki.

 

1. Le­gel­ső, kül­ső vé­dő­fa­lunk a bő­rünk, amely kör­be­vesz min­ket. Per­sze nem olyan vas­tag, mint a kro­ko­di­lé vagy a tek­nős­bé­káé, de még­is át­ha­tol­ha­tat­lan. Mi azon­ban min­den­fé­le is­me­ret­len anya­go­kat tar­tal­ma­zó kré­me­ket ke­nünk rá, hogy si­máb­bá, ru­gal­ma­sab­bá és szeb­bé tegyük, ez­zel pe­dig ron­gál­juk ter­mé­sze­tes vé­de­ke­ző­ké­pes­sé­gét. Utá­na pe­dig cso­dál­ko­zunk, ha az ide­gen anya­gok át­ha­tol­nak raj­ta.

 

En­nél is rossz­abb az, ami az or­vo­si pra­xi­sok­ban és a ter­mé­szet­gyó­gyá­szok­nál is tör­té­nik, akik la­za könnyed­ség­gel nyúl­nak az in­jek­ci­ós tű­höz, hogy kü­lön­fé­le anya­go­kat ke­resz­tül­jut­tas­sa­nak a bő­rön, meg­ke­rül­ve ez­zel an­nak vé­dő­fa­lát. Ho­lott mi­előtt az or­vos az in­jek­ció mel­lett dönt, el kel­le­ne dön­te­nie, nem le­het­ne-e ugya­nazt a ha­tó­a­nya­got szá­jon át be­jut­tat­ni, fő­ként erő­tel­jes al­ler­gi­zá­ló ha­tá­sú anya­gok – pél­dá­ul an­ti­bio­ti­ku­mok vagy sejt­ki­vo­na­tok – ese­tén.

 


Táplálék-túlérzékenység manapság gyakran alakul ki, főként olyan élelmiszerekre adott reakcióként, amelyeket a gyerekek nagyon szeretnek, vagy amelyek egyébként egészségesnek számítanak. Ugyanakkor nem minden túlérzékenység allergia

 

2. A vé­del­me­zen­dő egyé­nen be­lül vég­ig­fut a száj­tól a vég­bé­lig tar­tó tran­zi­tút. Ez egé­szen más­képp vi­sel­ke­dik, mint a bőr. Ar­ra van ki­ta­lál­va, hogy át­ha­lad­jon raj­ta az ide­gen fe­hér­je, amennyi­ben az táp­lá­lé­kul szol­gál. Er­re azon­ban csak azu­tán ke­rül­het sor, mi­u­tán le­bom­lott alko­tó­ele­me­i­re (ami­no­sa­vak), és ez­zel elve­szí­tet­te be­ha­to­ló ka­rak­te­rét. Egy olyan rend­szer, amely ide­gen fe­hér­jék le­bon­tá­sá­ra és fel­szí­vá­sá­ra ala­kult ki, nem le­het al­ler­giára haj­la­mos. És va­ló­ban: az emész­tő­rend­szer al­ler­giá­nak ki­ki­ál­tott be­teg­sé­gei kö­ze­leb­bi meg­szem­lé­lés­re ál­ta­lá­ban más jel­le­gű pa­nasz­nak bi­zo­nyul­nak: egy­sze­rű táp­lál­ko­zá­si hi­ba, tú­lér­zé­keny­ség, mér­ge­zés, gom­ba­fer­tő­zés, rész­le­ges has­nyál­mi­rigy-elég­te­len­ség. Va­ló­di al­ler­gi­áról csak a leg­rit­kább ese­tek­ben van szó.

 

3. Vé­del­me­zen­dő in­di­vi­du­u­munk to­váb­bi tes­tő­re a tü­dő, amely va­ló­ban rend­kí­vül ér­zé­keny az ide­gen fe­hér­jék­re. Ar­ra van ugya­nis ki­ta­lál­va, hogy csa­kis oxi­gén jus­son be­le. Ha a be­szí­vott le­ve­gő­vel még­is fe­hér­je­ré­szecs­kék jut­nak be­le, azo­kat a hör­gők apró csil­lócs­kái azon­nal el­kez­dik el­tá­vo­lí­ta­ni. Ha még­is át­jut­nak ezen a kü­szö­bön, a hör­gő nyál­ka­vá­la­dé­ka ki­mos­sa őket. Ha ne adj’ is­ten még­is to­vább­jut­nak ezek az ide­gen ré­szecs­kék, ak­kor meg­emész­tőd­nek. Ha azon­ban ezt a gá­tat is át­lé­pik, ak­kor va­ló­ban ak­ció­ba len­dül az im­mun­rend­szer, és spe­ciá­lis vé­dő­a­nya­go­kat ter­mel a be­ha­to­ló meg­sem­mi­sí­té­sé­re. Er­re azon­ban jel­lem­ző­en csak ak­kor ke­rül sor, ha a lég­utak már előt­te ká­ro­sod­tak.

 

 

Min­den aszt­ma al­ler­gi­ás és lel­ki ala­pon kez­dő­dik

A baj csak ak­kor kez­dő­dik, ha az al­ler­gén egy má­so­dik al­ka­lom­mal is tá­ma­dás­ba len­dül. Ilyen­kor a spe­ciá­lis vé­dő­a­nya­gok tá­ma­dás­ba len­dül­nek, a nyál­ka­hár­tya meg­duz­zad, vá­la­dé­koz­ni kezd, be­gör­csöl. Ez az aszt­ma, az a sú­lyos be­teg­ség, amely ter­ápi­ás ör­dö­gi kör­be visz: mi a jobb, el­nyom­ni a ro­ha­mo­kat és ez­zel gyen­gí­te­ni az im­mun­rend­szert, vagy fe­lé­pí­te­ni az im­mun­rend­szert és sza­bad le­fu­tást en­ged­ni a ro­ha­mok­nak, tud­ván, hogy min­de­gyik hely­re­hoz­ha­tat­la­nul tön­kre­te­szi a tü­dő szö­ve­té­nek egy ré­szét?

 

Ne fe­lejt­sük el, min­den aszt­ma al­ler­giá­san kez­dő­dik, min­den aszt­ma pszi­chi­kus­sá vá­lik, és min­den nem ke­zelt aszt­ma ko­rai rok­kant­ság­hoz ve­zet.

 

 

Se­gít­sük az im­mun­rend­szert, en­ged­jük, hogy a gye­rek lá­zas le­gyen!

Im­mun­rend­sze­rünk za­va­rai szá­mos úton ki­ala­kul­hat­nak. Bár nem al­ler­gia, de ta­lán az ide ve­ze­tő el­ső lé­pés az im­mun­gyen­ge­ség. A leg­több gye­rek­nek nincs le­he­tő­sé­ge az im­mun­rend­sze­re edzé­sé­re, mi­vel a leg­ba­ná­li­sabb fer­tő­zé­sét és lá­zát is azon­nal el­nyom­juk an­ti­bio­ti­ku­mok­kal és láz­csil­la­pí­tók­kal. Az anyu­kák­nak meg kel­le­ne ta­nul­ni­uk, hogy en­ged­jék a gye­re­ket lá­zas­nak len­ni. A láz nem­csak a bak­té­riu­mo­kat ége­ti el, ha­nem az ép im­mun­rend­szer fe­lis­me­ri és el­pusz­tít­ja az el­tor­zult, és ép­pen ezért eset­leg rosszin­du­la­tú­vá vá­ló sej­te­ket is. Egy vizs­gá­lat egyér­tel­mű­en azt bi­zo­nyí­tot­ta, hogy ala­cso­nyabb a rák ki­ala­ku­lá­sá­nak esé­lye azok­nál az em­be­rek­nél, akik­nek gya­krab­ban megy fel a lá­zuk.

 


Sokféleség. A pollen és füvek mellett az állatszőr, a rovarcsípések, a tisztítószerek vagy a divatékszerek is allergiás reakciókat válthatnak ki

 

Im­mun­rend­sze­rünk azon­ban té­ved­het is. Ilyen­kor té­ves „el­len­ség”, a sa­ját szer­ve­zet el­len in­dul harc­ba. Az olyan au­to­im­mun-be­teg­sé­gek­re, mint a va­ló­di reu­ma, a kró­ni­kus po­liar­tri­tisz, a szkle­ró­zis mul­ti­plex, a myas­té­nia gra­vis vagy a cu­kor­baj egy bi­zo­nyos for­má­ja, az a jel­lem­ző, hogy a test sa­ját fe­hér­jé­it töb­bé nem a sa­ját­ja­ként azo­no­sít­ja, és ezért ön­ma­gá­ra tá­mad. Itt ér­de­mes meg­em­lí­te­ni a reu­ma ki­ala­ku­lá­sá­nak egyik hi­po­té­zi­sét. Jól tud­juk, hogy az az idő­szak, ami­kor a szer­ve­zet meg­ta­nul­ja fe­lis­mer­ni sa­ját fe­hér­jé­it, a szü­lés utá­ni he­tek­re esik. Eb­ben az idő­szak­ban az új­szü­lött­nek még nincs sa­ját im­mun­rend­sze­re, az anya­tej­ben lé­vő el­le­na­nya­go­kra van utal­va. Mi tör­té­nik ak­kor, ha az új­szü­löt­től meg­ta­gad­juk az anya­te­jet, és ezért a szer­ve­ze­tét ar­ra kény­sze­rít­jük, hogy idő­nek előt­te fe­lé­pít­se sa­ját im­mun­rend­sze­rét? Azaz egy olyan idő­pont­ban, ami­kor szer­ve­ze­te még nem is­me­ri fel a sa­ját fe­hér­jé­it? Elő­for­dul­hat, hogy ilyen­kor olyan in­for­má­ci­ók rak­tá­ro­zód­nak el a szer­ve­zet­ben, ame­lyek ké­sőbb a sa­ját test anya­gá­nak le­rom­bo­lá­sá­hoz ve­zet­nek. Azaz meg­tör­tén­het, hogy azok, akik cse­cse­mő­kor­uk­ban nem kap­tak anya­te­jet, ké­sőbb na­gyobb eséllyel lesz­nek reu­má­sok.

 

Vé­gül az is meg­tör­tén­het, hogy az im­mun­rend­szer túl­lő a cé­lon, ez az al­ler­gia. Ne fe­lejt­kez­zünk meg azon­ban a cikk ele­jén fel­so­rolt té­ve­dé­si le­he­tő­sé­ge­kről: a kon­takt bőr­gyul­la­dás nem al­ler­gia. A ha­gyo­má­nyos bőr­teszt ilyen­kor nem se­gít, hi­szen a bőr a mér­ge­ző anya­go­kra ugyan­csak gyul­la­dá­sos ud­var ki­ala­ku­lá­sá­val re­agál.

 

 

A ha­gyo­má­nyos tesz­tek gya­kran ha­mis po­zi­tív ered­ményt ad­nak

Ugya­nez vo­nat­ko­zik a nem spe­ci­fi­kus im­mun­vá­lasz­ra, azaz a tú­lér­zé­keny­sé­gi re­ak­ció­ra. Ilyen­kor a re­ak­ci­ót bár­mi­lyen, egyéb­ként ár­tal­mat­lan anyag ki­vált­hat­ja, a meg­fe­le­lő sej­tek spe­ci­fi­kus al­ler­gén je­len­lé­te nél­kül is el­kez­de­nek hisz­ta­mint ki­vá­lasz­ta­ni, és ez­zel ki­ala­kul a visz­ke­tés és a gyul­la­dás. Ilyen­kor is elő­for­dul­hat, hogy a bőr­teszt ha­mi­san ad po­zi­tív ered­ményt. Az ilyen tesz­tek­nek kö­rül­be­lül 30 szá­za­lé­ka té­ve­sen mu­tat po­zi­tív ered­ményt, olyan al­ler­giára utal­va, amely a va­ló­ság­ban nem áll fenn.

 

A va­ló­di spe­ci­fi­kus al­ler­gi­ák meg­lé­te a vér­szérum­ban ta­lál­ha­tó im­mun­glo­bu­li­nok­kal iga­zol­ha­tó. Ám ezek a tesz­tek is csak azt bi­zo­nyít­ják, hogy a szer­ve­zet egy­szer már ta­lál­ko­zott a szó­ban for­gó anyag­gal, azt nem, hogy re­ak­ciói­val túl­lőtt a cé­lon.
A va­ló­di al­ler­gia – jel­leg­ze­te­sen egy bi­zo­nyos al­ler­gén­re vá­la­szol­va, im­mu­no­ló­giai­lag an­ti­tes­tek, il­let­ve E-tí­pu­sú im­mun­glo­bu­li­nok (IgE) je­len­lé­té­vel alá­tá­maszt­va – jó­val rit­kább, mint gon­dol­nánk. Né­ha azon­ban élet­ve­szé­lyes be­teg­ség­gé is vál­hat, mert az ana­fi­lak­ti­kus sokk ha­lált is okoz­hat. Ez a re­ak­ció saj­nos nem függ az al­ler­gén mennyi­sé­gé­től, már a leg­ki­sebb adag is ki­vált­hat­ja a sok­kot.

 

 

A ha­gyo­má­nyos or­vos­lás a de-, il­let­ve hypo­szen­zi­bi­zá­lást ja­va­sol­ja

Hogy a szer­ve­zet az al­ler­gén­nel va­ló új­bó­li ta­lál­ko­zás­kor ho­gyan re­agál, ma­gya­rán túl­re­ak­ci­ót mu­tat-e vagy sem, az alap­ve­tő­en az im­mun­rend­szer egé­szé­től függ. En­nek sta­bi­li­zá­lá­sa a ter­mé­szet­gyó­gyá­sza­ti mód­sze­rek cél­ja, és ez ad­ja meg a gyó­gyu­lás esé­lyét.

 

A ha­gyo­má­nyos or­vos­lás al­ler­gia ese­tén nagy re­ményt fek­tet a spe­ci­fi­kus de­szen­zi­bi­zá­lás­ba. Ilyen­kor a be­teg­nek a ki­tesz­telt al­ler­gént kez­dik el ada­gol­ni na­gyon hígí­tott for­má­ban és las­san emel­ke­dő mennyi­ség­ben, ab­ban a re­mény­ben, hogy ez majd blok­kol­ja az an­ti­tes­te­ket. Újab­ban már csak hypo­szen­zi­bi­zá­lás­ról be­szél­nek, azaz a re­ak­ció csök­ken­té­sé­ről.
A mód­szer azon­ban nem ve­szély­te­len, Né­me­t­or­szág­ban éven­te 8-12 ha­lá­le­se­tről tud­nak.

 

A ter­mé­szet­gyó­gyá­szat ez­zel szem­ben nem-spe­ci­fi­kus de­szen­zi­bi­li­zá­lás­ról be­szél. En­nek so­rán olyan mód­sze­re­ket al­kal­maz­nak, ame­lyek az im­mun­rend­szert sta­bi­li­zál­ják és sti­mu­lál­ják. Ez a mű­kö­dé­si elve a leg­több ter­mé­sze­tes ter­ápiá­nak, ab­ból a meg­fon­to­lás­ból ki­in­dul­va, hogy min­den szerv ak­kor lő túl a cé­lon mű­kö­dé­se so­rán, ha a va­ló­ság­ban túl gyen­ge ah­hoz, hogy a meg­fe­le­lő mér­té­kű vá­laszt ad­ja.

 


Nyomkeresés. A bőrtesztek derítik ki, melyik allergénre reagál túlzottan a test. - Pollen mikroszkóp alatt nézve, milliószorosra nagyítva

 

A fa­gyöngy sti­mu­lál­ja az im­mun­vé­del­met, az ás­vá­nyi anya­gok sta­bi­li­zál­ják

 

A sti­mu­lá­ció­ra a ter­mé­szet­gyó­gyá­szat szé­les vá­lasz­té­kot kí­nál, pél­dá­ul a fa­gyöngyké­szít­mé­nyek be­in­jek­ció­zá­sát. Eze­ket a sze­re­ket ere­de­ti­leg az an­tro­po­zó­fiai or­vos­lás al­kal­maz­ta, de meg­ta­lál­ták az utat a rák­ter­ápiá­ba is, va­la­mint im­mun­rend­szer-erő­sí­tő ha­tá­suk­nak kö­szön­he­tő­en kí­sér­let­kép­pen he­pa­ti­tis C el­len is al­kal­maz­zák.

 

Egy szerv­rend­szer sti­mu­lá­lá­sá­nak azon­ban az az elő­fel­té­te­le, hogy ren­del­kez­zen a meg­fe­le­lő ka­pa­ci­tás­sal és sta­bi­li­tás­sal. Nél­kü­löz­he­tet­len eh­hez há­rom esszen­ciá­lis ás­vá­nyi anyag, ame­lyek­nek lét­fon­tos­sá­gú vol­tát már 130 év­vel eze­lőtt leír­ta dr. Wil­helm Hein­rich Schüssler. Ezek a kö­vet­ke­zők: kal­ci­um a sejt­hár­tya szi­ge­te­lé­sé­re, ká­li­um a neu­ro­mus­ku­lá­ris ser­kent­he­tő­ség sta­bi­li­zá­lás­ra, és min­de­ne­ke­lőtt cink.

 

 

A 21, 5 és 2 szá­mú Schüssler-sók nor­ma­li­zá­lás­hoz ve­zet­nek

Cink nél­kül az im­mun­rend­szer egyet­len funk­ció­ja sem mű­kö­dik. En­nek ér­de­ké­ben a 21. szá­mú Schüssler-só (Zin­cum) áll az elő­tér­ben. Mi­vel az im­mun­vé­de­lem­ben min­dig részt vesz a pszi­ché is, ki­egé­szítés­ként a Nr. 5-öst (Ka­li­um phospho­ri­cum) ren­de­lik. A Schüssler-ter­ápia egyik fon­tos szlo­gen­je a „vá­li­um he­lyett ká­li­um”, azaz nyug­ta­tó he­lyett a meg­fe­le­lő ká­li­um­tar­tal­mú Schüssler-só. Vé­gül nem sza­bad meg­fe­led­kez­ni a kal­ci­um­ról sem. A kal­ci­um az al­ler­gi­ás re­ak­ció csök­ken­té­se miatt a ha­gyo­má­nyos or­vos­lás­ban an­tial­ler­gén­nek szá­mít, jel­lem­ző­en pezs­gő­ta­blet­ta­ként al­kal­maz­va. A Schüssler-fé­le bio­ké­miá­ban a ho­me­o­pa­ti­ku­san fel­dol­go­zott vál­to­za­tot hasz­nál­ják: a Nr. 2-es Schüssler-sót (Cal­si­um phospho­ri­cum).

 

A be­teg mind­há­rom szer­ből két hó­na­pon át na­pi 3x1 ta­blet­tát szed. Ha azon­ban erő­tel­je­sebb ás­vá­nyi­a­nyag-hi­ány áll fenn, ak­kor ér­de­mes le­het más­faj­ta ás­vá­nyi­­anyag-ké­szít­mé­nye­ket is be­vet­ni. Ezen az úton nor­ma­li­zál­ha­tók a tú­lér­zé­keny­sé­gi re­ak­ci­ók és a pszeu­do­al­ler­gi­ák, míg a sok­kal rit­káb­ban elő­for­du­ló va­ló­di al­ler­giák tü­ne­tei elvi­sel­he­tőb­bé te­he­tők.

- dr.ki-
XII. évfolyam 4. szám

Címkék: allergia, immunrendszer

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.