Betegségek A-tól Z-ig

Titán a testben

Hasznos, vagy inkább ártalmas?


 

A tizennyolcadik század végén felfedezett ezüstszürke fémet a görög mitológia titánjairól nevezték el. Rendkívüli stabilitásának és tartósságának, valamint kis súlyának köszönhetően a titánt előszeretettel alkalmazzák hajók, repülőgépek, űrsiklók és rakéták gyártásában, de a sebészetben is, főként implantátumok, protézisek formájában. Úgy tartják róla, hogy a legjobban tolerált fém az implantációs medicinában. A titán kritikátlan használatát - főként a fogászatban - egyre gyakrabban bírálják.

 

Két német fogorvos, dr. Wolfgang H. Koch és dr. Werner Müller is osztja a kételkedők állás pontját. Dr. Müller szerint az ötvenes években egy svéd kutató kísérleti nyulakba apró titáncsöveket ültetett be, és amikor azokat el akarta távolítani, azt tapasztalta, hogy azok teljesen benőttek a szövetekbe. Más alkalmakkor is hasonlókat tapasztaltak. Mivel a test az idegen testeket kilöki, meglepő volt ez a biokompatibilitás. Ráadásul a titán kémiailag és mechanikus szempontból nagyon stabil, könnyű és íz semleges, a röntgensugarak áthatolnak rajta, és csak kis mértékben vezeti az elektromosságot és a hőt. Első pillantásra úgy tűnik, hogy ideális anyag implantáció szempontjából - és a szakirodalom ennek megfelelően nagyra értékeli. Azonban nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a fém korrózió útján folyamatosan apró részecskéket bocsát ki a környezetébe. Klinikai kísérletekben a fogászati titánimplantációk után a környéki nyirokcsomókban titánrészecskéket mutattak ki. A titán szabad elektronokkal rendelkezik, ezért, mint minden fém, elektromos áramot tud kelteni, ami során szabad titánionok szabadulnak fel, különösen fluorid és más fémek, pl. arany koronák jelenlétében. Ezek az ionok, tehát a töltéssel rendelkező titánrészecskék befolyásolhatják pl. a csontsejteket; a titán-dioxid pedig immunsejteket aktiválhat, ami allergiás reakciókat vonhat maga után.

 

Dr. Koch szerint a biokompatibilitás a szájüregben nehezebben meg ítélhető, mint azt az irodalomban általában leírják. Erősen függ a táplálkozástól (rágási szokások, savak), a száj higiénétől és a fogorvos munkájától. A száj baktériumflórája zavarainak, a savas kémhatású nyál és a szájüregben található fémek jelenlétének hatására a titán fokozottabban oldódhat, kellemetlen panaszokat, tüneteket okozva. Az állítólag teljesen ártalmatlan titán, mint minden idegen test, zavaró mezőként terhelheti a szervezetet. Különösen igaz ez a gyenge immunrendszerű, legyengült és rosszul méregtelenítő szervezetű páciensekre.

 

A titánallergia kialakulásának lehetőségéről heves viták zajlanak. Eddig a legtöbben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a titán immunológiai szempontból inaktív, tehát az emberi szervezet semmilyen módon nem reagál rá. Ez a kép napjainkra módosult, mivel a tudományos irodalomban is dokumentáltak titánallergiás eseteket. Ki jelenthetjük tehát, hogy igenis előfordulhatnak reakciók e fémre. Egy 617 személyen végzett klinikai kísérletben a vizsgált szeméyek 4%-a allergiás reakciót mutatott a titánsóra, a nőknél ez a reakció 50%-kal gyakoribb, mint férfiaknál. Olyan leírásokról is van tudomásunk, amelyekben a titánnak az immunrendszert gyengítő hatásáról számolnak be, bár ezt illetően további vizsgálatok szükségesek.

 

A titán kritikátlan használatát - főként a fogászatban - egyre gyakrabban bírálják

 

Általában elmondhatjuk, hogy a legtöbb ember jól tolerálja a szervezetébe ültetett titánt. Éppen ezért nem szerencsés a különféle egészségügyi problémákat elhamarkodottan a titánból készült implantátumok rovására írni. Azonban a kezdetben ártalmatlannak tűnő anyag idővel zavaró mezővé, góccá alakulhat, és a szervezet távoli pontjain okozhat idült panaszokat, pl. állandó megfázást, emésztési zavarokat vagy fájdalmakat. Éppen ezért minden beültetett anyagot tesztelni kell alkalmazás előtt. Az allergológusok által javasolt epikután teszt azonban csak kiegészítő jelentőségű lehet, mivel csak a bőrön megnyilvánuló kontaktallergiák kimutatására alkalmas. Sok esetben jó, megbízható eredménnyel jár a limfocita-transzformációs teszt (LTT), amely során a páciens fehérvérsejtjeit laboratóriumi körülmények között reagáltatják a lehetséges allergénekkel. A holisztikus, természetgyógyászati módszerekkel dolgozó terapeuták ezen kívül komplementer teszteket is alkalmaznak, mint pl. a Voll-féle elektroakupunktúra vagy a kineziológia. A teszteredménytől függetlenül figyelembe kell venni a páciens elektromos érzékenységét és méregtelenítési képességeit. A fémek elkerülése érdekében léteznek fémmentes alternatív megoldások is: modern, teljesen fémmentes kerámiákból készülő tömések, koronák, hidak és implantátumok.

 

Azoknak, akiknek már építettek be a szájába titánimplantátumot, vagy szeretnének ilyen anyagot beültettetni és fennáll az idegen anyagokkal szembeni érzékenység gyanúja, érdemes tapasztalt terapeutát felkeresni, aki alapos kikérdezéssel és tesztek elvégzésével megerősítheti vagy elvetheti a titánallergia gyanúját. Ha a már beépített fogászati implantátummal kapcsolatban derül ki intolerancia, azt el kell távolítani és tesztekkel igazoltan ártalmatlan anyaggal kell azt pótolni. Mindezek természetesen minden egyéb implantátumra, pl. térd- vagy csípőprotézisre is vonatkoznak. Ha fennáll a gyanú egy anyaggal szembeni intoleranciára, a Voll-féle elektroakupunktúrával gyorsan ellenőrizhető a gyanú. Ha a teszt megerősíti a gyanút, a páciensnek a fogorvossal kell a további lépéseket megbeszélnie.

V. T.
XII. évfolyam 6. szám

Címkék: fogászat, titán

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.