Betegségek A-tól Z-ig

Titokzatos szerv: a csecsemőmirigy

Csecsemőmirigy-kivonatokkal szabályozható az immunrendszer működésének aktivitása Titokzatos szerv: a csecsemőmirigy Csecsemőmirigy K2Mg

    Ha az internetes keresőbe beírjuk a csecsemőmirigy szót, ilyen válaszokat kapunk: „a nyirokrendszer része”, vagy „bizonyos immunkompetens sejtek érési folyamatának helye”. Emellett találhatunk bizonyos spirituális vagy inkább ezoterikus utalásokat is, miszerint a csecsemőmirigynek köze van a szívhez, sőt, egyesek szerint ez kapcsolja össze a testet a lélekkel.


     

    A tapasztalati gyógyászat egyes irányzatai azt ajánlják, rendszeresen kopogtassuk meg ujjainkkal, vagy inkább öklünkkel a csecsemőmirigyet. A módszer hívei azt állítják, ezzel serkenthetjük a mirigy működését, sőt, a már elcsökevényesedett szervet új életre kelthetjük. Mások azt javasolják, hogy kopogtatás közben bizonyos megerősítő mondatokat mondjunk, pl. a stressz vagy lámpaláz csökkentése érdekében mondogassuk közben: „nyugodt vagyok”...

     

    A csecsemőmirigy, anatómiai nevén thymus, különleges szerv. A mirigy a mellkas közepén, a mediastinum nevű üregben (magyar nevén gátor üreg), a két tüdőfél között helyezkedik el. A nyirokerek, a nyirokmirigyek és a lép mellett a csecsemőmirigy tartozik a nyirokrendszer legfontosabb részei közé. A tankönyvek szerint a csecsemőmirigy tinédzserkorban immunkompetens sejteket termel, majd 20 éves kor után fokozatosan elcsökevényesedik, végül funkció nélküli zsírcsomóvá alakul. Emellett antitesteket is termel, amelyek szerencsétlen esetben a myasthenia gravis nevű, súlyos izomsorvadásos betegség kialakulásában is részt vesznek.

     

    A csecsemőmirigyben daganatok (thymomák) is keletkezhetnek, amelyek szerencsére az esetek 75%-ában jóindulatúnak bizonyulnak. Az esetek egynegyede sajnos rosszindulatú, ilyenkor elkerülhetetlen a műtét. Egy érdekes statisztikai analógia fordított összefüggést mutat a csecsemőmirigy aktivitása és a rosszindulatú betegségek kialakulása között. Fiatalkorban, amikor a csecsemőmirigy immunológiai funkciója lassanként, lépésről lépésre alakul ki, korántsem ritkák a rosszindulatú betegségek (pl. gyerekkori leukémia). A 20 és 40 éves kor közötti időszakban, amely a csecsemőmirigy fő aktivitásának időszaka, viszonylag ritkák a rosszindulatú megbetegedések (kivéve bizonyos heredaganatokat). Negyvenéves kortól kezdve azonban évről évre egyre nő a rákos megbetegedések kockázata.

     

     

     

    A cikket a Természetgyógyász Magazin októberi lapszámában olvashatják!

    –tamás–
    XXVI. évfolyam 10. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2020. december

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.