Betegségek A-tól Z-ig

Tíz tipp cukorbetegeknek


 

A zöldségek általában ajánlhatók, de a főtt sárgarépa és cékla glikémiás indexe túl magas, ezért a cukorbetegek mértékkel fogyasszák!

 

Az I. típusú cukorbajjal ellentétben, amelynek lényege, hogy a hasnyálmirigy egyáltalán nem termel inzulint, a II. típusú diabéteszben szenvedők szervezete eleinte még termeli ezt az életfontosságú hormont. Utóbbi esetben az inzulin azonban már nem képes a vérben keringő cukrot a sejtekbe szállítani (inzulinrezisztencia). Ennek következtében a hasnyálmirigy egyre több inzulint termel, amitől egy idő után teljesen kimerül. A II. típusú cukorbetegség korábban az 50 évesnél idősebb felnőttek betegsége volt. Az utóbbi időben azonban egyre fiatalabb korosztályban, sőt egyre több gyermeknél is megjelent ezt a betegség.

 

1. Mennyiség helyett minőség

A teljes értékű, változatos étkezés – teljes kiőrlésű pékáru, natúr rizs, zöldség, gyümölcs, saláta, sovány hús, hal, sovány tejtermék, hidegen sajtolt növényi olajok, mogyoró- és diófélék és hangsúlyozottan kevés édesség – a táplálkozás meghatározó elemei. Ajánlott a napi kalóriaszükséglet 45-55%-át lassan felszívódó szénhidrátokból (teljes őrlésű gabonák és zöldségek) fedezni, 30%-ot tegyenek ki a zsiradékok (növényi olajok, diófélék és hal), és kb. 15-25%-ot a fehérjék, pl. sovány tejtermékekből.

 

 2. A teljes gabonaszem kíméli a vércukrot

A teljes őrlésű gabonaliszt szénhidráttartalma lassabban szívódik fel, lassabban emeli meg a vércukorszintet, ezért hosszabb ideig laktat – ezt hívjuk alacsony glikémiás indexnek. Ezzel az értékkel határozzuk meg a szénhidráttartalmú ételek vércukorszintet befolyásoló hatását (lásd a táblázatot). Az 50 glyx alatti értékű ételek kedvező hatásúnak minősülnek. A glyxértékek azonban csak kapaszkodók, mivel állandóan változnak, attól függően, hogy milyen ételeket társítunk egymással. A zsír pl. fékezi a szénhidrátok felszívódását.

 

Figyeljünk tehát a megfelelő mennyiségű ballasztanyag fogyasztására (30-40 g/nap). A ballasztanyagok lassítják a szénhidrátok felszívódását, ezzel egyenletesebbé teszik a vércukorszintet. Különösen a zab- vagy a búzacsíra, a cikória, a bab, a teljes őrlésű liszt és a hüvelyesek tartalmaznak sok ballasztanyagot. Érdemes az átállást fokozatosan végezni, mivel ellenkező esetben kellemetlen élelmiszer-intolerancia, puffadás, felfúvódás léphet fel, gyakran mérjünk vércukorszintet, nehogy hirtelen zuhanjon a szint.

 

3. Kerüljük a késztermékeket

A késztermékek általában túl sok zsírt, ízfokozót, cukrot és keményített zsiradékot tartalmaznak. Érdemes elolvasni a csomagoláson az apró betűs részt.

 

Az ún. diabetikus termékek általában gyümölcscukrot (fruktózt) tartalmaznak, amely anyagcseréjéhez nem szükséges inzulin. Ráadásul alacsonyabb glyxértékű, mint a hagyományos kristálycukor. Megjegyzendő, hogy a gyümölcscukor ugyanolyan kalóriadús, mint a kristálycukor, ráadásul a férfiaknál jelentős mértékben képes megemelni a vérzsírok értékét. A legújabb vizsgálatok eredményei sejteni engedik, hogy a sok fruktóz kóros elhízást és a máj elzsírosodását okozhatja.

 

A jól beállított cukorbeteg naponta kb. 30 g kristálycukrot fogyaszthat pl. desszert formájában. A normális receptekben megadott cukormennyiség kb. 40-50%-kal csökkenthető, a finomliszt helyett pedig használjunk teljes lisztet.

 

4. Fogyasszunk megfelelő zsiradékot

A túl sok zsír és a keményített zsiradékok a diabéteszt és az inzulinrezisztenciát súlyosbíthatják. Éppen ezért csak jó minőségű, hidegen sajtolt növényi olajokat használjunk. Sütéshez alkalmas az olíva- vagy a repceolaj, salátának a lenolaj vagy a napraforgóolaj. Kerüljük a telített zsírokat (pl. tejszín, sajt, kolbászfélék) és a transzzsírsavakat (margarin, sütő-, ill. fritőzzsír, a zsírban sült élelmiszerek, valamint a mogyoró-nugát krémek). Ezek megemelik a koleszterinszintet és növelik a szívinfarktus kockázatát.

 

5. Fontos a kenyéregységek helyes becslése

A kenyérben, főtt tésztában, gyümölcsben, rizsben, fagylaltban stb. található szénhidrátok megemelik a vércukorszintet. Ezt a szénhidrátmennyiséget egyébként ún. kenyéregységekben adják meg. Egy szelet kenyér (12 g szénhidrát) megfelel egy kenyéregységnek, amint azt neve is mutatja. Még aki nem is ad magának inzulint, annak is pontosan meg kell beszélnie orvosával, hogy az alkalmazott gyógyszeres kezelés mellett naponta mennyi szénhidrátot fogyaszthat. A kenyéregység viszonylag egyszerű módja az elfogyasztandó szénhidrátmennyiség kiszámításának. Eleinte helyesebb, ha az élelmiszereket olyan speciális konyhai mérlegen mérjük le, amely mutatja a kenyéregységeket is. Néhány heti mérés után mindenki gyorsan megtanulja ránézésre megbecsülni, hogy az adott élelmiszer hány kenyéregységet képvisel.

 

6. Naponta csak 3-4 étkezés engedélyezett

A cukorbetegeknek a közelmúltig azt ajánlották, hogy naponta hat kis étkezésre osszák be a napi ételadagjukat. Az újabb kutatások szerint jobban lehet boldogulni napi 3-4 étkezéssel, hacsak a gyógyszeres kezelés miatt nincs szükség kisebb köztes étkezésekre. Az étvágy ugyanis evés közben jön meg, és az uzsonna, aminek egy szem gyümölcsből kell állnia, könnyen nagyobb étkezésbe torkollik. Minden étkezéshez feltétlenül fogyasszunk vércukorszintet nem befolyásoló élelmiszereket is, pl. paradicsomot, uborkát, savanyú káposztát, salátát, zöldséget.

 

7. Válasszuk meg a megfelelő időpontot

Sok cukorbetegnek reggel a legmagasabb a vércukorszintje. Aki nem ad magának inzulint, éppen ezért lehetőleg kevés reggelit fogyasszon, minél kevesebb szénhidráttartalommal, és szükség esetén fogyasszon kisebb tízórait. Amikor magas a vércukorszint, tartózkodjunk nagyobb mennyiségű élelmiszer fogyasztásától. Egyébiránt igyekezzünk a napi kenyéregység-mennyiséget a nap folyamán egyenletesen elosztani.

 

8. Fogyjunk

Ha valaki túlsúlyos, igyekezzen fokozatosan lefogyni. Havonta kb. 2 kg-ot célszerű leadni. Fontos, hogy ne együnk többet, mint amennyit szervezetünk naponta felhasznál. A cukorbetegek általában „jól hasznosítják” az ételeket, ezért figyelniük kell a súlyukra. A gyógyszerek is okozhatnak súlytöbbletet. Csak egyetlen valódi „zsírégető” létezik – a sport. Néhány egyszerű trükk segíthet a fogyásban:

 

– A főétkezések előtt együnk egy tányér, vitaminban gazdag salátát (fejes saláta, répa, uborka) kevés olajjal, citromlével vagy joghurttal készült öntettel. Ez csökkenti étvágyunkat.

 

– Együnk előételként gyakran grépfrútot, mert ez a gyümölcs serkenti a zsíranyagcserét.

 

– Minden étkezés előtt igyunk meg egy pohár szobahőmérsékletű csapvizet. A víz gyorsítja az anyagcserét és némiképp kitölti a gyomrot.

 

– Az ételhez igyunk meg egy-egy pohár citromos ásványvizet (egy liter vízhez egy citrom frissen facsart levét). A citrusgyümölcsök segítenek alacsonyan tartani a vércukorszintet.

 

– Együnk gyakran alacsony kalóriatartalmú élelmiszereket, amelyek ugyanakkor nagy térfogatúak, mint a görögdinnye vagy a zöldségleves, mert ezek nem hizlalnak, ugyanakkor laktatnak.

 

– Néha-néha a vacsorából hagyjuk ki a szénhidrátokat (pl. egy szelet hús salátával, spenót tojással, saláta sonkával és kevés sajttal) – vigyázat, ha gyógyszert és inzulint szed valaki.

 

– Ha lehet, kérjen meg egy dietetikust, hogy állítson össze önnek személyes étrendet, amelyben figyelembe veszi, hogy milyen ételeket szeret és melyeket nem.

 

9. Ismerjük fel az élelmiszercsapdákat

A táplálkozáshoz való pozitív hozzáállás jelentős mértékben hozzájárul a jó közérzethez. Ne evéssel vagy édességekkel jutalmazzuk magunkat, idegességünk, csalódásaink alkalmával ne evéssel vigasztalódjunk. Helyette tereljük el figyelmünket meleg, illatos fürdővel vagy sétával. A ropogtatnivalókat helyettesítsük gyufaszálnyira vágott sárgarépával, mogyoróval.

 

10. Igyunk elegendő folyadékot

Cukorbetegség esetén fontos a megfelelő folyadékfelvétel – ez legyen legalább napi két liter cukormentes folyadék, pl. nátriumban szegény ásványvíz, zöld tea, herbatea, zöldséglé, mértékkel kávé vagy fekete tea. Sport esetén ihatunk egy rész cukrozatlan almaléből és két rész vízből készült „koktélt”. Az étkezés mellé olykor-olykor megengedhetünk magunknak egy pohárka sört vagy száraz bort, bár megjegyzendő, hogy az alkoholnak magas a kalóriatartalma, étvágyserkentő, és akár órák múlva is képes veszélyes mértékben csökkenteni a vércukorszintet. Éppen ezért csak ritkán fogyasszunk alkoholos italt, és azt is csak étkezéskor.

 

Ezeket az élelmiszereket kerüljük

• Bolti salátaöntetek: Általában sok cukrot és zsiradékot tartalmaznak.
• Főtt kukorica, borsó és sárgarépa: közepes glyx, mértékkel fogyasszuk őket.
• Fehér kenyér, fehér rizs, fehér főtt tészták, torták, sütemények, kekszek, édességek: magas glyx, túl sok cukor van bennük.
• Cukrozott, vagy sült müzli: magas glyx, sok cukor.
• Erősen feldolgozott ételek, pl. krumplipüré: magas glyx.
• Liszttel sűrített tejszínes szószok: magas a kalóriatartalmuk.
• Hasábburgonya: transzzsírsavakat tartalmaz.
• Bolti gyümölcsjoghurt: túl sok cukrot tartalmaz.
• Sertéshús, füstölt, sózott húskészítmények: túl sok telített zsírsavat tartalmaznak.
• Banán, szőlő, aszalt gyümölcsök: túl sok cukor van bennük.
• Édességek, desszertek, főtt gyümölcs: túl sok bennük a cukor.
• Diétás csokoládé: túlságosan zsíros.
• Pörkölt, sózott földimogyoró: túl sós.
• Keményített margarin, sütőzsiradékok: transzzsírsavakat tartalmaz.
• Üdítők, gyümölcslevek, tejturmixok: túl sok cukrot, fruktózt tartalmaznak, ami hízáshoz
vezet.
• Likőrök, alkoholos italok: túl sok kalóriát és cukrot tartalmaznak.

 

Egyes ételek glikémiás indexe

A glikémiás index (glyx) megmutatja, hogy az adott élelmiszer a tiszta szőlőcukorhoz viszonyítva milyen mértékben emeli meg vércukorszintünket.

 

• magas glyx (70 felett):

Sör (110), szőlőcukor (100), főtt sárgarépa (85), gyorsrizs (85), kukoricapehely (cornflakes) (80), fehér kenyér (80), kóla és más üdítők (80), szárazbab (80), pattogatott kukorica (80), méz (80), görögdinnye (75), sütőtök (75).

 

• közepes glyx (50-70):

Csokoládé (70), müzliszelet (70), burgonya (70), kristálycukor (65), mazsola (65), finomra őrölt teljes őrlésű magból készült kenyér (60), banán (60), fehér rizs(55), fehér spagetti (55).

 

• alacsony glyx (50 alatt):

Narancs (45), teljes gabonából készült főtt tészta (40), zöldbab (40), durva teljes őrlésű kenyér (40), teljes magból készült gabonapelyhek (40), alma (35), lencse (30), tej (25), gyümölcscukor (20), étcsokoládé (20), diófélék (20), brokkoli (15), leveles zöldségek (15).

-vörös-
XIII. évfolyam 3. szám

Címkék: cukorbetegség, étkezési tippek

Aktuális lapszámunk:
2020. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.