Betegségek A-tól Z-ig

Triggerpont-terápia

Izomfájdalmak feloldása nyomással vagy tűszúrással

    Az izomfájdalmak hátterében gyakran nyomásérzékeny, megkeményedett pontokat találunk az izomzatban – ezeket nevezzük triggerpontoknak. Kialakulásuk hátterében általában egyoldalú terhelés áll, és főképp a könyök, a váll, a hát és a tarkó tájékán jelentkeznek a leggyakrabban. A triggerpontok jelentőségét csupán az elmúlt esztendőkben ismerték fel, és ajánlottak feloldásukra megfelelő kezeléseket.


    A triggerpont-terápia során a megkeményedett izmokat kezelik, amelyekből a fájdalmak távolabbi területekre sugároznak

     

    A triggerpontok által keltett panaszokat myofascialis tünetegyüttesnek is nevezik (angol rövidítéssel MFS). Ezalatt körülírt vagy nagyobb kiterjedésű fájdalmakat értünk, amelyeket az izmok, illetve az izmok kötőszövetes burkában kialakult elváltozások idéznek elő.

     

    Az ilyen elváltozásokat a legtöbb esetben kisebb-nagyobb izomsérülések vagy az izmok túlterhelése okozzák. Túlterhelést jelenthet az is, ha bizonyos mozdulatsorokat helytelenül kivitelezünk (pl. sport közben), másfelől a sok ülés, a gépírás és a számítógépes egér gyakori kattogtatása is lehet kiváltó ok. Feltételezik, hogy Nyugat-Európában az emberek kb. 10 százaléka szenved myofascialis fájdalomszindrómában. A fájdalomambulanciák pacientúrájának nagy részét ők teszik ki.

     

    Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos MFS-t, amelyek közül az előbbi jóval elterjedtebb. Lényege, hogy ennek hátterében nincs egyéb egészségkárosodás, csupán a mozgásszervrendszer túlterheléséről van szó.

     

     

    Túlterhelésből vagy helytelen terhelésből adódó triggerpontok

    A teniszkönyök vagy a golfkönyök (epicondylitis) nevű állapotoknak nincs köze a névadó sportokhoz. Általában statikus túlterhelésről, például sok számítógépes munka egérrel és a tasztatúra használatával, vagy jelentős dinamikus terhelésről (pl. fa aprításról) van szó. A kezdetben a könyök területére korlátozódó fájdalmak fokozatosan a váll és a csukló irányába terjednek. Az ilyen panaszokat gyakran – helytelenül – a könyök csontos dudorai mellé adott kortizoninjekciókkal kezelik. Ezzel átmenetileg jelentős enyhülést érhetünk el, de a siker nagyon rövid életű lesz, mivel a fájdalmat nem a tapintásra fájdalmas csontdudorok, hanem a túlterhelt és megkeményedett izomrostok okozzák. A kortizoninjekciók adása amúgy sem tanácsos, mert – különösen gyakori ismétlés esetén – a kortizon károsítja a lágy szöveteket és az izmok eredési pontjait.

     

    A supraspinatus szindróma, amely során a kart csak erős fájdalmaktól kísérve tudjuk megemelni, gyakran a fej feletti magasságban végzett manuális tevékenység eredménye, de okozhatja rosszul kivitelezett mozgás sport közben, amikor a felkart és a vállat nyomásos terhelés éri.

     

    A piriformis szindróma az ülő foglalkozást végzőknél jelentkezik. Ilyenkor a fájdalom a hát alsó tájékába sugárzik, de érintett a far és a lágyék is, sokszor pedig a comb külső oldalára is kisugárzik a fájdalom. A koponya oldalára és/vagy az állkapcsi ízületbe kisugárzó nyaki, tarkótáji panaszok szintén a MFS kategóriájába sorolhatók.

     

    Túlterhelést jelenthet a sok ülés, a gépírás és a számítógépes egér gyakori kattogtatása is

     

    Az ún. másodlagos (szekunder) myofascialis fájdalomszindrómák mindig valamilyen egyéb betegség talaján fejlődnek ki. Ez lehet például porckorongsérv vagy reumatoid ízületi gyulladás (klasszikus ízületi reuma) és sok egyéb.

     

    A myofascialis fájdalomszindrómát el kell különítenünk a fibromialgiától, bár utóbbinál is találunk nyomásérzékeny pontokat az izmokban. A legfrissebb vizsgálatok szerint a fibromialgia érzékeny pontjai gyakori átfedést mutatnak az izmokban lévő triggerpontokkal.

     

    Tűszúrással és nyújtással a fájdalmak ellen

    A kezelés a triggerpontok feloldására és az izomtónus normalizálására irányul. A triggerpontok legelterjedtebb terápiája a tűszúrásos kezelés. Ez történhet egyszerű akupunktúrás tűvel (száraz tű) vagy gyógyszer (helyi érzéstelenítő készítmény) befecskendezésével. A tű behatolásakor a triggerpontba gyakran megfigyelhető egy rövid, finom izomrángás. Ezután a terapeuta finoman fel-le mozgatja a tűt – ez okozhat némi fájdalmat, ami megelőzhető, ha helyi érzéstelenítőt fecskendezünk be. Azonban még az érzéstelenítő beadása ellenére is számíthat a beteg néhány napig izomlázra emlékeztető fájdalmakra.

     

    A tűs kezelés kiegészítésére vagy annak helyettesítéseként alkalmazhatunk manuális terápiát. Ez főképp az érintett izomszakasz nyújtását célozza, illetve a triggerpontokra közvetlenül nyomást gyakorol ujjbeggyel vagy valamilyen erre alkalmas tompa eszközzel. A jól kitapintható, megkeményedett izomcsomókat többnyire ujjbeggyel is könnyedén fel lehet oszlatni. A felszíni izmokban elhelyezkedő triggerpontokat a hüvelykujj és a mutatóujj közé véve lehet szétmasszírozni, ami viszonylag kellemetlen és fájdalmas eljárás.

     

    Kerüljük az izmok túlterhelését és csökkentsük a stresszt

    A nyújtás előtt alkalmazhatunk fagyasztó spray-t vagy másfajta hűtést. További lehetőség a köpölyözés, a piócázás, a lökéshullám-terápia (nyalábolt hanghullámok alkalmazása) és a lágylézeres kezelés.

     

     

    A kiváltó okokat – az izmok helytelen terhelését, illetve azok túlterhelését – mindenféleképpen kerülni kell. Ennek része a munkahely ergonomikus berendezése, a sporttevékenység átgondolt és szakszerű végzése (pl. erősítő edzés nem túl nagy súlyokkal), valamint a testtartás korrekciója. A stressz is okozhat izomfeszülést, ami ellen célzott relaxációval (jóga, taj-csi, meditáció stb.) küzdhetünk.

     

     

    Mik azok a triggerpontok?

    1841-ben François Valleix francia orvos felfedezte, hogy a mozgásszervi fájdalmak jó része körülírt területekről indul ki. Ezeket franciául „points douloreux”-nek nevezte (jelentésük: fájdalmas pontok), ezeket ma a szakirodalomban világszerte triggerpontoknak (trigger points) nevezik.

     

    Az 1940-es években a kutatók megfigyelték, hogy ha sóoldatot fecskendeznek az izmokba, az injekciótól távol eső testrészeken jellegzetes fájdalmak alakulnak ki. Ezt a jelenséget nevezték kisugárzó fájdalomnak. További vizsgálatokkal arra is fényt derítettek, hogy az egyes izmokban kialakuló triggerpontok helye viszonylag állandó, és a belőlük kisugárzó fájdalom mintázata is mindig állandó.

     

    Alapvetően elmondható, hogy az említett panaszok esetén mindig jelen vannak nyomásérzékeny pontok (myofascialis triggerpontok) az izomzatban. Ezek általában sérülés vagy az izom túlterhelése következtében alakulnak ki, aminek hatására a sérült izomrostok összehúzódnak és tartósan feszessé válnak („taut bands”). A megkeményedett izomrostok a környékükön futó véredényeket összenyomják, aminek következtében az érintett erek ellátási területén romlik a vérellátás. Az ér által ellátott szövetekben tápanyag- és oxigénhiány lép fel. Ezáltal a szövetek elsavasodnak, és gyulladásos mediátoroknak nevezett anyagok szabadulnak fel bennük. Ezek okozzák, illetve erősítik fel a fájdalmat. Minden feszes, megkeményedett izomrostban található egy vagy több nyomásérzékeny pont, terület. Ha ezeket megnyomjuk, néhány másodpercen belül az adott ponthoz tartozó távolabbi testrészeken megjelenik a kisugárzó fájdalom. A pontnyomás közben gyakran tapasztalhatjuk helyben a gyenge izomrángást: a megkeményedett rost még inkább összehúzódik. Mivel nem tud ellazulni, mozgásában korlátozott marad.

    Sz.Z.L.
    XVIII. évfolyam 5. szám

    Címkék: izomfájdalmak, triggerpont-terápia

      Aktuális lapszámunk:
      2019. szeptember

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.