Betegségek A-tól Z-ig

Trombózis

Amikor vérrögök zárják el a vénákat


Ahol a véráramot érfali lerakódás vagy szűkület lassítja, akadályozza, előbb-utóbb vérrögök, ún. thrombusok alakulnak ki. Ilyenkor trombózisról beszélünk. A legtöbb szívinfarktus, agyvérzés lényegében trombózis, tehát egy vérrög zár el fontos véredényeket. A legtöbb esetben azonban ez a kifejezés csak a meglehetősen elterjedt vénás trombózisra vonatkozik.

 

Alapvetően két trombózistípust ismerünk: a felületi trombózis (thrombophlebitis) általában a végtagokban lép fel és gyulladásos tünetekkel társul: fájdalom, pirosság, meleg. A jóval veszélyesebb mélyvénás trombózis ezzel szemben a lábszár vénáiban alakul ki és az érintett lábban az említett gyulladásos panaszokon kívül nehézség érzetét, valamint duzzanatot is okoz.

 

Heparin beadása után a test általában képes önmagát meggyógyítani

Ha e szimptómák alapján – nem mindegyik jelentkezik egyszerre – trombózisra gyanakszik, mielőbb forduljon orvoshoz, hogy elkerülje a szövődményeket. Alapos klinikai vizsgálattal (ultrahang, érfestés vagy CT) a diagnózis gyorsan tisztázható. Ha megállapítják a trombózist, általában heparint adnak be injekció formájában (naponta egy injekció, több napig). Súlyosabb esetekben trombusokat oldó gyógyszerekkel próbálják meg feloldani a trombust. Masszív elzáródás esetén műtét is lehetséges. A lábszár vénáiban kialakuló trombózis esetében nem indokolt a szigorú ágynyugalom, ahogy azt korábban feltételezték. Megfelelő gyógyszeres kezelés és kompresszió (gumiharisnya) használata esetén az ellenőrzött körülmények között végzett gyógytorna segít a gyógyulásban, felületes trombózis esetén pedig egyenesen kötelező. Más trombózistípusok esetén azonban az ágynyugalom valóban indokolt. Kétséges esetben érdemes megkérdezni a kezelőorvost, hogy a beteg mit tehet és mit nem.

 

Szerencsére a legtöbb, apró vérrög néhány hét alatt teljesen feloldódik. Ha ez nem történik meg, krónikus vérkeringési zavarok alakulhatnak ki, ami a vénás visszaáramlás zavara esetén a láb fájdalmas duzzanatával, a bőr megkeményedésével, súlyos esetben fekélyesedéssel jár. A mélyvénás trombózis rettegett szövődménye a tüdőembólia, amikor a rög vagy annak egy része elszabadul. Ilyenkor a szíven keresztül a rög eljut a tüdőartériákba, ahol az egyre vékonyodó érpályák egy pontján elakad, elzárva a vér útját. A beteg panasza ilyenkor a pontosan nem meghatározható, tompa mellkasi fájdalomtól a légszomjig terjedhet, de gyakori az eszméletvesztés és az érrendszer sokkos reakciója. Minél nagyobb a rög, annál nagyobb részt zár el a tüdőben. Sokszor a tüdőembólia gyakran a vénás trombózis első szimptómája, mivel az alapbetegség alattomos.

 

A túlságosan hosszú ideig tartó ülés vagy fekvés káros

Néhány egyszerű módszerrel elkerülhető a trombózis: az órákig tartó, szűk helyen való egy helyben ülést (repülőgép, autóbusz, autó) rendszeresen meg kell szakítani, fel kell állni, járkálni. A napokig tartó ágynyugalom is kedvez a trombusképződésnek, ezért ajánlatos olykor-olykor felkelni, járkálni. A mozgás a legjobb megelőzés, a tétlenség a legnagyobb kockázati tényező. Nem csoda, hogy a legtöbb vénás trombózis több napig tartó fekvés vagy hosszabb ideig tartó ülés után alakul ki. Ha egyéb rizikófaktorok is fennállnak (fogamzásgátló tabletta, túlsúly, dohányzás, családi hajlam), ajánlatos az ágyhoz kötött betegnek nagyobb adag heparininjekciót adni.

 

Igyunk sokat és rendszeresen. A kevés folyadék fogyasztása vagy koffeintartalmú és alkoholos italok ivása tovább növelik a trombózis veszélyét.

 

Az érintettek általában észre sem veszik, hogy lábukban – többnyire a mélyvénák billentyűinek környékén – vérrögök képződnek. Ha a vérrög elszabadul, a tüdő artériáit elzárva életveszélyes embóliát okoz. Akinek megduzzad az egyik lába, és vöröses-kékes színűvé válik, azonnal forduljon orvoshoz

 

Hosszabb utazásainkat legalább kétóránként szakítsuk meg. A szüneteket ne egy büfében ülve kávézással töltsük, hanem járkálással, és kávé, tea helyett ásványvizet igyunk. A vonaton és a repülőgépen is van lehetőségünk rá, hogy olykor felálljunk és megmozgassuk tagjainkat. Még ülés közben is megmozgathatjuk lábainkat: sarkunkat elemeljük a talajról, mintha lábujjhegyre állnánk, majd visszaengedjük a sarkat a földre. Ezt ismételjük többször (50-szer, óránként ismételve). A mozgás a pangó vért felfelé pumpálja. Fontos, hogy egyik lábunkat ne a másikon átvetve üljünk, mert ez szinte teljesen leállítja a keringést a lábakban.

 

 

A túlsúly, a dohányzás és a hasi puffadás tovább fokozza a veszélyt

A krónikus kockázati tényezőket is csökkenteni kell. A túlsúly jelentős mértékben növeli a trombózis veszélyét. Minél nagyobb az „úszóöv” derekunk körül, annál inkább pang a vér a vénákban. Ajánlatos tehát a testsúly lassú, de folyamatos csökkentése.

 

A magas hematokritérték szintén kockázati tényező. Ez az érték a vérben keringő sejtes elemek arányát jelzi. Minél több a sejtes elem (többségükben vörösvértestek), annál „sűrűbb” a vér. A magas hematokritérték oka sokféle lehet: hematokromatózis (örökletes betegség), kiszáradás (kevés folyadék fogyasztása vagy vízhajtás hatására), vagy „túl sok vér” bőséges húsfogyasztás hatására. A magas vérzsírérték (koleszterin, trigliceridek) szintén „ragacsosabbá” teszi a vért – ami így hajlamosabb a vérrögképződésre, az alvadásra.

 

A dohányzás és a fogamzásgátló tabletta szedése külön-külön is óriási mértékben növeli a trombózisveszélyt, együttesen azonban hatványozottá válik a veszély. E két kockázati tényező egy időben lehetőleg ne álljon fenn. Azok a nők, akik fogamzásgátló tablettát szednek és dohányoznak, olyan veszélynek teszik ki magukat, hogy tulajdonképpen mindennap egy heparininjekciót kellene kapniuk.

 

A felfúvódott belek szintén elnyomják az ereket, rontva a vér áramlását. A puffadás okát tehát minden esetben fel kell deríteni és kezelni kell. Szóba jöhet az epehólyag működési zavara, az „epesavvesztés-szindróma”, a hasnyálmirigy által termelt enzimek hiánya, élelmiszer-intoleranciák, tejérzékenység, gyümölcscukor-intolerancia vagy bélgyulladások.

 

A terhesség „természetes rizikófaktornak” minősül, amely kilenc hónap múlva „magától gyógyul”. A terhesség hónapjaiban a nőknek fokozottan be kell tartaniuk az életmódra vonatkozó fenti ajánlásokat.

 

A gumiharisnya a vénák fűzője

Akinek a lába hajlamos az ödémásodásra, duzzadásra, különösen nyáron vagy hosszabb ideig tartó ülés után, annak ajánlatos gumiharisnyát viselni. Figyelem: ha a harisnyát könnyű felhúzni vagy levenni, nem ér semmit. A kompressziós harisnyának szűknek kell lennie, hogy valóban javítsa a vénás visszaáramlást.

 

 

Az emberek általában nem trombózisra gyanakszanak

Ha valakit hosszabb időre „kivonnak a forgalomból”, pl. gipszelt láb vagy súlyos influenza miatt, annak ajánlatos orvosával megbeszélnie, nem szükséges-e vérhígító gyógyszereket szednie. Kórházi kezelés esetén ez automatikusan megtörténik heparininjekciók és kompressziós harisnyák formájában. Otthon azonban általában nem gondolnak erre az emberek. Minél nagyobb a kockázat – túlsúly, életkor, az ágynyugalom időtartama és egyéb rizikófaktorok –, annál inkább gondolni kell a trombózis elleni heparininjekcióra. Ma már modern, lassú felszívódású készítmények állnak rendelkezésre, ezért naponta már három helyett mindössze egy injekció elegendő. Az injekciót bőr alá – általában a has bőrébe – kell beadni.

 

 

Örökölt hajlam, vagy akár a rák is szerepet játszhat a trombózis kialakulásában

Az elkerülhető kórtényezők mellett léteznek öröklött rizikófaktorok is. Ilyenkor általában a vérrögképződést elősegítő anyagok – homocisztein, C-protein, S-protein, AT III, V-faktor vagy fibrinogén – a szokásosnál nagyobb mennyiségben termelődnek. Az örökletes hematokromatózisban (a vas fokozott raktározása a szervezetben) is könnyebben alakul ki trombózis. E tényezők közül néhánynak van ellenszere: a homocisztein szintje folsav és B-vitaminok adagolásával csökkenthető, a hematokromatózis rendszeres vérlebocsátással enyhíthető. Ha a rendszeresen ismétlődő trombózisok hátterében nem sikerül semmilyen megmagyarázható okot találni, daganatokra kell gyanakodni és érdemes ilyen irányú vizsgálatokat végezni. Különösen a hasüregi daganatok növelik meg jelentősen a trombózisveszélyt.

 

Aki elolvassa ezt a cikket, ne rohanjon azonnal az orvoshoz, hogy mindeme vizsgálatokat elvégeztesse. Ha azonban a családban halmozottan fordult elő trombózis, vagy valaki trombózist kapott, de nem dohányzik, nincs súlyfeleslege, nem szed fogamzásgátlót, elegendő folyadékot iszik, az helyesen teszi, ha felkeresi az orvost. Érdemes specialistához fordulni. A hematológusok és belgyógyászok általában kiismerik magukat a problémában. Ha bizonytalan, forduljon másik orvoshoz is. Végül is tartós kezelésre lehet szükség, és az ön egészségéről van szó.

V.T.
XIII. évfolyam 5. szám

Címkék: trombózis, vénák

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.