Betegségek A-tól Z-ig

Tűz a mellkasban

10 jó tanács gyomorégés ellen

A felnőttek több mint 50%-a szenved alkalmanként vagy akár gyakrabban gyomorégésben. Az érintettek sokat tehetnek a panaszok enyhítése érdekében, ami azonban nem azt jelenti, hogy meggondolatlanul gyógyszereket kellene bevenniük.  


A gyomorégés álmatlan éjszakákat okozhat. Az érintettek saját kezükbe vehetik sorsukat, és megakadályozhatják a kellemetlen tüneteket

 

A mellkast a hasüregtől a rekeszizom választja el. A nyelőcső izomzata és a rekeszizom közösen gondoskodnak a gyomor bezárásáról, ami nem engedi a gyomortartalmat visszajutni a nyelőcsőbe. Ha mégis megtörténne a visszaáramlás (reflux), a savas gyomortartalom irritálja a nyelőcső nyálkahártyáját, ami – ellentétben a gyomorfallal – nincs védve a gyomorsav ellen. Ekkor jelentkezik a jellegzetes égő érzet. Az orvosi szaknyelvben ezt a jelenséget az angol GERD mozaikszóval rövidítik (Gastro-Esophageal Reflux Disease). A gyomorégés kialakulása két feltételhez kötött: a gyomor és nyelőcső közötti záróizom nem megfelelően működik, és a gyomortartalom savas. Létezik néhány tényező, amely ezeket a feltételeket befolyásolja:

 

• a túlsúly hatására a hasi zsír felfelé nyomja a gyomrot,

• az alkohol, a dohányzás és a zsíros ételek hatására a gyomorszáj záróizmai nem zárnak rendesen,

• a kávé, a cukor és az alkohol, valamint a csípős fűszerek fokozzák a gyomor savtermelését.

 

Ezek ismerete egyúttal megmutatja a kivezető utat is. Az orvosok hajlamosak túl nagy hangsúlyt helyezni az „objektív” tényezőkre, mint pl. a rekeszizmon a nyelőcső számára kialakult nyílás túlságosan nagy méretére, amelyen keresztül a gyomorszáj képes betüremkedni a mellkasba. Azonban még ilyen kedvezőtlen alkati tényezők megléte esetén is igen jó eredményeket lehet elérni a megfelelő életmóddal.

 

 

Vigyázat: a gyomorégést olykor összetévesztik a szívinfarktussal!

Ennek ellenére tartósan fennálló panaszok esetén érdemes orvoshoz fordulni. Alapvető szabály: minél gyengébb a záróizom és minél alacsonyabb a gyomortartalom pH-értéke (tehát minél savasabb kémhatású), annál erősebbek a panaszok. Azonban hasonló szimptómák léphetnek fel főként idősebb embereknél gyomorsavhiány esetében is, amit gyakran a gyomornyálkahártya gyulladása kísér. Ilyenkor tehát kifejezetten helytelen lenne savkötőket szedni.

 

És ami még rosszabb: a szívkoszorúerek betegsége (angina pectoris) gyakran összetéveszthető a gyomorégéssel, de olykor a zajló infarktust is összetévesztik a gyomorpanaszokkal. A szegycsont mögötti égő fájdalom ugyanis jellegzetes tünete a szívizmokban fellépő oxigénhiánynak. Kétséges esetben érdemes tehát terheléses EKG-t, illetve egyéb kardiológiai vizsgálatokat végezni a differenciáldiagnózis érdekében, különösen, ha az égő fájdalom fizikai terhelés közben vagy azt követően lép fel.

 

A szívkoszorúerek betegsége gyakran összetéveszthető a gyomorégéssel

 

A gyomorégést általában nem tartják komoly problémának. Nagyjából ez igaz is. Azonban a nyelőcső nyálkahártyájának folyamatos, savas irritációja gyulladást okozhat (reflux-oesophagitis). Ha ez súlyos, a nyelőcső hegesedhet, ami szűkületet okoz.

 

A krónikus nyelőcsőgyulladás hosszú távon nyelőcsőrák kialakulásával fenyeget, bár ez jóval ritkábban alakul ki, mint azt korábban feltételezték. Leegyszerűsítve, ma az ún. 10%-os szabály érvényes: a GERD-ben szenvedők mindössze 10%-ánál alakul ki refluxeredetű nyelőcsőgyulladás. Ezek közül is 10%-nál alakul ki a nyálkahártyán olyan elváltozás (metaplázia), amely a rák előstádiuma. A metapláziásoknak is mindössze 10%-a lesz rákos. Ez azt jelenti, hogy 1000 refluxos betegből 1-nél alakul ki nyelőcsőrák.

 

 

A gyomorsav visszaáramlása asztmát okozhat

A fentieken túlmenően az is kiderült, hogy sokaknak, akik asztmára, krónikus hörghurutra, torokgyulladásra panaszkodnak, valójában refluxban szenvednek: a gyomorsav éjszaka felfelé áramlik és összemarja a garatot, olykor lejut a légcsőbe is, tüdőpanaszokat okozva. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy akinek ilyen panaszai vannak, az automatikusan refluxos, azonban mindenképp gondolni kell rá – különösen ha a panaszok kora reggel erősebbek és a nap folyamán javulnak.

 

Ha tehát a gyomorégés hátterében GERD-et gyanítunk, gyomortükrözést végzünk, amellyel tisztázzuk a panasz okát. Az orvos megvizsgálja a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáját, és gyulladásra utaló jeleket keres.

 

 

Gyógyszerek: segítenek, de sokkal ritkábban szükségesek, mint gondolnánk!

Szükség esetén a tükrözés keretében apró szövetmintát is lehet venni (biopszia), hogy kimutassák a helicobacter pylori nevű baktérium jelenlétét. Ez a kórokozó a felelős a krónikus gyomornyálkahártya-gyulladásért, a fekélyek többségéért és hosszú távon a gyomorrák kialakulásáért.

 

Az akadémikus orvoslás alapvetően kétféle módon kezeli a refluxbetegséget:

• A gyomorsavtermelés gyógyszeres csökkentése: A betegek ezt általában vénymentesen kapható savkötőkkel kísérlik meg (amelyek általában csak 30 percig hatásosak), vagy savtermelődést blokkoló gyógyszerekkel, amelyek néhány órán keresztül hatásosak. Orvosi szempontból sokkal hatásosabbak az ún. protonpumpagátlók, amelyek vénykötelesek, csak folyamatos szedés után fejtik ki hatásukat, amely azonban tartós.

 

Az alkohol, a dohányzás és a zsíros ételek hatására a gyomorszáj záróizmai nem
zárnak rendesen

 

• A raffolásnak is nevezett műtéti eljárás (fundoplikáció), amelynek lényege, hogy műtéti úton szűkebbre zárják a gyomorszájat: Ezt a beavatkozást azonban csak az érintettek kis hányadánál lehet elvégezni (legfeljebb 10%), ha a gyógyszeres kezelés hatástalannak bizonyul, ugyanakkor a panaszok nagyon erősek.

 

Sokan azonban életstílusuk megváltoztatásával, orvosi segítség nélkül is képesek segíteni magukon. A táplálkozási szokások megváltoztatása bizonyítottan hatásos. A természetgyógyászat egyik alappillére, a „rendterápia” messzemenően egybevág az akadémikus orvoslás ajánlásaival. Másképpen mondva: a hivatalos orvoslás egyet-mást átvett a természetgyógyászatból.

 

 

Hogyan enyhíthet GERD-es panaszain?

1. Testsúlycsökkentés

Ez kétségkívül a legfontosabb tényező, ha a gyomorégésben szenvedő személynek súlyfeleslege van. Ez érthető is: minél nagyobb az illető „úszógumija”, annál inkább felfelé tolódik a gyomor, nyílik a gyomorszáj.

 

2. Emelt felsőtesttel alvás

A gyomorégés, ill. a reflux nem csak előrehajláskor, étkezés után jelentkezik, hanem fekvő testhelyzetben is. Ilyenkor a gyomorsav sokkal könnyebben feljut a nyelőcsőbe. Tehát késő este lehetőleg ne együnk semmit, és közvetlenül étkezés után ne feküdjünk le. Az ágymatracot úgy állítsuk be, hogy a felsőtest enyhén legyen megemelve – 10-15°-os dőlésszög valóságos csodát művel. Egyébként a kutatók megfigyelték, hogy ha a bal oldalunkra fordulva alszunk, kevésbé erős a reflux, mint más testhelyzetben.

 

3. Együnk kis mennyiségeket, főként este

Minél inkább tele van a gyomrunk, annál könnyebben feljön a sav. Együnk tehát inkább naponta öt kis adagot, mint csak két-három főétkezést, és ezeket is lehetőleg rendszeres időközönként. Különösen fontos, hogy este kis adagot és könnyen emészthető ételt együnk, ugyanis éjszaka könnyebben „túlcsordul” a gyomrunk.

 

A túlsúly hatására a hasi zsír felfelé nyomja a gyomrot

 

4. Tartózkodjunk a csípős ételektől

A csípős ételek (pl. csili és egyéb csípős paprikafajták, bors stb.) egyre divatosabbak. Általában nem okoznak gondot, de fokozzák a savtermelődést. Akinek tehát savproblémái vannak, helyesen teszi, ha kerüli ezeket a fűszereket.

 

5. Kerüljük a zsíros ételeket

Minél zsírosabb az étel, annál tovább tartózkodik a gyomorban (akár négy órán át, vagy annál is tovább). Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy a karácsonyi ebédre fogyasztott sülteket még éjszaka is felböfögi. Minél tovább van tele a gyomrunk, annál nagyobb a veszélye a refluxnak.

 

6. Ne igyunk szénsavas italokat

Egy pohár pezsgő vagy sör, szódavíz után gyakori a böfögés, mivel az italból a gyomorban felszabaduló szén-dioxidnak távoznia kell. Egészséges embernél ez gond nélkül megtörténik – a nyelőcső alján található záróizom úgy működik, mint egy szelep: a gázt kiengedi, mást azonban nem. A GERD-ben szenvedő személynél ellenben a gáz által megnőtt nyomás hatására a savas gyomortartalom könnyen visszaáramolhat a nyelőcsőbe. Igyunk tehát sör és pezsgő helyett inkább bort és buborékmentes ásványvizet.

 

7. Alkohol

Azonban a borral és minden egyéb alkoholos itallal is vigyázni kell. Az alkohol általában lazító hatást gyakorol a nyelőcső záróizmára, ami által nő a reflux mértéke. Tovább rontja a helyzetet, hogy az alkohol hatására a gyomorban fokozódik a savtermelődés. A refluxban szenvedő emberek tehát nagyon óvatosan élvezzék az alkoholt.

 

8. Kávé

Ami az alkoholra vonatkozik, ugyanúgy érvényes a kávéra is: hatására kinyílik a záróizom, és fokozódik a savtermelés. Mindez vonatkozik a nikotinra is!

 

9. További, kedvezőtlen hatású élelmiszerek

Élesztő, citrusgyümölcsök és citrustartalmú levek, paradicsomlé, hagyma – és sajnos a sokak által kedvelt csokoládé és egyéb édességek is. A nagyon hideg élelmiszereket és italokat is kerülnünk kell, mivel ezek lassítják a gyomor kiürülését.

 

A kávé, a cukor és az alkohol, valamint a csípős fűszerek fokozzák a gyomor savtermelését

 

10. Túlsavasodás

Míg az 1–9. pontokban említetteket elfogadja a hivatalos orvoslás is, és ajánlja a refluxos pácienseknek, ez utóbbi pontban leírtakat a konvencionális medicina vitatja: A szervezet krónikus elsavasodásának kezelése megfelelő étrenddel. A komplementer orvoslásban ez a legalapvetőbb, legfontosabb bázisa minden betegség kezelésének, és a GERD-re is vonatkozik (lásd a keretes szöveget).

 

Ha a fentiek közül nem csak egy-kettőt, hanem lehetőleg minél többet sikerül megtartani, jelentősen enyhíthetjük vagy akár meg is szüntethetjük panaszainkat. Próbálja ki, érdemes!

 

 

Mi köze a gyomorsavnak az elsavasodáshoz?

Ha szervezetünkben túl sok a sav – nem a gyomorban, hanem a kötőszövetekben –, akkor igyekszik semlegesíteni, lekötni azt. A gyomor savtermelése a kötőszövetekben felhalmozódott savak kiürítésére alkalmas.

 

Mindez azt jelenti: ha sikerül szervezetünket „lúgosítani”, akkor az anyagcsere folytán keletkező savaktól testünk a veséken és a tüdőn keresztül szabadul meg, és nem kényszerül arra, hogy fokozott gyomorsavtermelés révén tegye ezt. Tehát: csökken a savtermelődés, enyhül a gyomorégés és a reflux.

 

Léteznek nagyon kifinomult, érzékeny sav-bázis tesztek, mint pl. a Sander-féle titrálási teszt vagy a Jörgensen-féle teszt. Egyszerűbb, gyors tájékozódás céljából elvégezhetjük a következő tesztet: Szerezzünk be a gyógyszertárból egy pH-érték megállapításához szükséges tesztcsíkot (a pH-értéket 5-től 8-ig mutassa ki a csík!). Mérjük vizeletünk pH-értékét naponta hatszor, mindig közvetlenül étkezés előtt, illetve egy órával étkezés után.

 

Reggel szervezetünk sok savat választ ki a vizelettel, ilyenkor vizeletünk savas kémhatású (pH 5,5 elfogadható), étkezés után emelkedik a pH-érték (6,8–7,4 rendben van), ugyanis amikor a gyomorsav keveredik a táplálékkal, a vérbe lúgos kémhatású anyagok jutnak, tehát a vizelet is bázikus kémhatásúvá válik. Ha a vizelet pH-ja egész nap nem emelkedik 6,5 fölé, közepes mértékű elsavasodással állunk szemben. Ha egész nap 6-os alatti az érték, erős elsavasodással van dolgunk.

 

Mit tehetünk elsavasodás ellen? Változtassuk meg táplálkozási szokásainkat! Főként a magas fehérjetartalmú ételeket (hús, felvágottak, húskészítmények, sajt, tojás), a cukrot, a koffeintartalmú italokat és az alkoholt, valamint a nikotint kell kerülnünk, mert ezek savasítanak. Lúgosító kémhatásúak a zöldségek, gyümölcsök, a burgonya és az ásványi anyagokban gazdag ásványvizek. Éppen ezért utóbbiaknak kell alkotniuk étrendünk nagyobb részét.

 

Szükség esetén igyunk lúgosító hatású étrendi kiegészítőket (pl. Basica vagy tejcukor-érzékenység esetén Bullrichs Vital). Ha mindez nem segít, a sav-bázis egyensúlyt célzó terápiákban jártas orvos bázikus kémhatású infúziókat adhat. Ezzel jelentős mértékben enyhíthető szervezetünk elsavasodása.

V. T.
XIII. évfolyam 6. szám

Címkék: gyomorégés

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.