Betegségek A-tól Z-ig

Váll-kar fájdalom

Barangolás a fájdalmak birodalmában

A nyaki csigolyák kopása, angina pectoris (koszorúér-betegség) vagy izomszakadás - a kar - és vállfájdalmak hátterében sokféle betegség állhat. A baj eredete ugyanis a nyakban, a vállban vagy magában a karban is megbújhat. Olykor a röntgenfelvétel sem vezet a helyes útra. Alapos vizsgálat és alapos detektívmunka szükséges a baj okának feltárására.


A vállfájdalom hetekig, akár hónapokig is eltarthat, főként, ha a diagnózis és az alkalmazott terápia nem a valódi okot célozta meg

 

A váll- és karfájdalom tulajdonképpen már a nyaknál elkezdődhet. Ugyanis itt lépnek ki a gerincvelőből a vállat és az egész felső végtagot, de részben a mellkasi és hasi zsigereket is beidegző ideggyökök. Ezért olykor nem könnyű megállapítani, hogy valakinek valóban a válla fáj-e, vagy a kínzó érzés eredete a nyakcsigolyáknál keresendő-e, esetleg súlyos koszorúér-betegséggel állunk-e szemben.

 

A diagnózis gyakran felső végtagi fájdalom, de sokszor ez a meglehetősen bizonytalan kórisme is hibás. Még akkor is, ha a radiológus a röntgenfelvételen a nyakcsigolyák kopását állapítja meg. Ez ugyanis gyakran véletlenszerűen megállapított lelet, és nagyon sokszor semmi köze a fájdalomhoz.

 

A váll- és karfájdalom hátterében legtöbbször nem a nyakcsigolyák degeneratív, hanem funkcionális zavarai állnak, azaz: izomfeszülés a nyak hátsó részén. Már az alvással kezdődnek a gondok. E tekintetben legalábbis az ember "hibás konstrukció". Hason fekve nem kapunk levegőt, háton fekve horkolunk, oldalfekvésben pedig a nyak bebicsaklik. Mivel alvás közben izmaink ellazulnak, a csigolyákat szinte alig tartja valami, és a helytelen tartás következtében rossz helyzetben rögzülnek órákra. A következmény: fájdalmas nyakmerevség, a fájdalom lesugározhat a karokba is, és csak lassanként, a nap folyamán enyhül.

 

A helytelen testtartás hatására izmaink megfeszülnek

A munka során kényszertartásba merevedett fejtartás hasonló panaszokat válthat ki. Ilyen a számítógépes és az íróasztali munka, a pénztárgép előtt töltött munkaórák vagy az állandó autóvezetés.

 

Korábban léteztek női generációk, amelyek férjük szolgájaként hagyták magukat degradálni, és nem követelték maguknak a jogot a szexuális kielégüléshez. Ez a helyzet a 60-as, 70-es évek óta sokat változott, de a mai napig sem szűnt meg teljesen. A probléma, hogy szexuális izgalom hatására izmaink - de főképp a hátsó nyaki izmok és a csuklyásizom - megfeszülnek. Az orgazmus csúcspontján kioldódik ez a feszültség, és az izmok ellazulnak. Ha ez az ellazulás olykor elmarad, az még nem tragédia, ha soha nem jön létre, szinte törvényszerűen a nyaki izmok fájdalmas feszülését és váll-, karfájdalmat okoz.

 

Neurálterápiával a zavarómezők ellen

A neurálterápia azt tanítja, hogy ún. zavarómezők vagy -gócok tőlük távolabbra eső helyeken működési zavarokat, fájdalmakat képesek előidézni. Minden egyes gerincvelői szelvény tartalmaz mozgató, érzékelő és vegetatív idegeket. A mozgás, a fájdalomérzékelés és a belső szervek működésének ellenőrzése tehát szoros kölcsönhatásban áll egymással.

 

Már az alvással kezdődnek a gondok

 

Zavarógócoknak nevezzük azokat a hegeket és idegen testeket a szövetekben, amelyek az adott területtel kapcsolatban álló szerv működési zavarát okozhatják. Gyakran minimális mennyiségű helyi érzéstelenítőnek (procain, lidocain) a zavarógóc helyén történő injekciós befecskendezésével tartósan megszüntethetők, pl. makacs szív- vagy epepanaszok. A váll- és karfájdalmak jelentkezése esetén érdemes tehát a nyak hátsó részén, a vállakon és a karon hegek, sebhelyek után kutatni. Az oltások helyét sem szabad figyelmen kívül hagyni.

 

És még egy óriási "heg", amit mindenki figyelmen kívül hagy: a vállakba, illetve a nyak hátsó részébe mélyen beleszántó melltartópántok okozta benyomat. Bizony, ez is úgy működik, mint egy zavarógóc, ezért komolyan kell venni: karfájdalmat, epegörcsöt vagy szívszorítást okozhat. A neurálterápiás injekciók mellett itt érdemes lazább, kényelmesebb melltartókra váltani.

 

A vállízület kopása nem mindig fájdalmas

Ha lejjebb haladunk, a vállízülethez jutunk, amely rendkívül mozgékony, de sokkal kisebb terhelésnek van kitéve, mint a térd- vagy a csípőízület. Éppen ezért itt viszonylag ritka a kopás, az artrózis. Ilyen betegséget gyakran diagnosztizálnak, de ezek nem egyebek, mint "véletlenszerű" (incidentális) mellékleletek, amelyek valójában nem okoznak panaszt. Hasonló a helyzet a mészlerakódásokkal, amelyek a röntgenfelvételeken gyakran szembeötlők, de nincs különösebb jelentőségük. Ezek csak akkor okoznak fájdalmat, ha közvetlenül az ízület belsejében vagy az izmok tapadási pontjain alakulnak ki. Sajnos ezek eltávolítása homeopátiás gyógyszerekkel vagy gyógynövényekkel nem sikerül. Ha a meszes felrakódást valóban el kell távolítani, az csak műtéti úton lehetséges.

 

A vállfájdalom gyakoribb okai között találjuk az ízületet körülvevő izmok szakadását. Ezek lehetnek kisebb beszakadások, súlyos esetben az izom valóban el is szakadhat. Mindez általában trauma, esés következményeként szokott előfordulni. Ha az izom teljesen elszakadt vagy leszakadt a csontról, operálni kell, az enyhébb sérülések maguktól gyógyulnak egy idő után. A gyógyulást segíthetjük Schüssler-sókkal: a #3 só (ferrum phosphoricum D12) az akut gyulladást segít megszüntetni, a #11 só (silicea D12) a gyógyulást, regenerálódást segíti.

 

Még gyakoribb a periarthritis humeroscapularis. Az ízületet körülvevő rostos, kötőszövetes toknak puhának, rugalmasnak és kellően redőzöttnek kell lennie, hogy biztosítani tudja az ízület mozgékonyságát. Ezek a redők különféle okok miatt begyulladhatnak és egymáshoz tapadhatnak, akár össze is nőhetnek, ami komolyan szűkíti az ízület mozgathatóságát. Legtöbbször a hátrafelé irányuló mozgások (tarkófogás, fésülködés, farzsebbe nyúlás) korlátozottak és fájdalmasak.

 

Amit először tehetünk, az a melegítés, azonban vannak esetek, amikor inkább a hűtés, hideg borogatás segít. Az ízületbe vagy az ízületi tok köré adott procaininjekciók segíthetnek. Van, aki mesterségesen, fagyöngyinjekciókkal gyulladást idéz elő, hogy gyorsítsa a gyógyulást, de sokat segíthet a homeopátia vagy a Schüssler-féle biokémiai sók, és még számos más eljárás.

 

A könyökízület leggyakoribb betegsége a teniszkönyök

 

Korábban teljes altatásban kényszermobilizálást végeztek, magyarul erőltetett passzív mozgatással felszakították a letapadt, összenőtt kötőszöveteket. Mivel ezek gyógyulás közben újra egymáshoz tapadtak, hegesedtek, ma már ritkán folyamodnak ilyesmihez. A végleges lemerevedés elkerülése érdekében érdemes kíméletes gyakorlatokat végezni. Kerülni kell a felfelé és hátrafelé irányuló heves, gyors mozdulatokat, de igyekezni kell a karokat kicsivel a fájdalomhatáron túli pontig mozgatni.

 

 

Könyökünk mérnöki csoda

A könyökízület leggyakoribb betegségei közé tartoznak a golfkönyök és a teniszkönyök. E két betegség csak annyiban különbözik egymástól, hogy eltérő mozgásforma következtében más-más helyen fájdul meg a könyökízület.

 

A könyökünk valóságos mérnöki csoda. Hajlítható, és ezzel egy időben forgatható, és mindezt terhelés mellett tehetjük. A könyökön fontos inak futnak keresztül, itt az inak védelmében kisebb nyáktömlők találhatók, hasonlóan a hajók és a kikötők oldalán elhelyezett gumiabroncsokhoz. Ha erős terhelés éri ezeket a tömlőket, begyulladhatnak és fájdalmassá válnak. Ehhez jönnek még az inak és izmok apróbb sérülései. Ezt hívják orvosi szaknyelven epikondilitisznek.

 

A betegség nem csak a golf- és teniszjátékosokat érinti, bizonyos foglalkozások is hajlamosítanak rá. Ha a könyökhajlítás vagy az alkar forgatása a kéz összeszorításával párosul, heves fájdalom jelentkezik, ami teljesen meg is akadályozhatja a mozdulat kivitelezését. A kőműves, aki a vakolókanalat kiönti, a fűtésszerelő, aki állandóan használja a csavarkulcsot, a pincérnő, aki nagy, súlyos kannából tölti ki a kávét… ők mind ismerhetik ezeket a kínokat. Ilyenkor nagyon fontos a kar pihentetése. Ma már ritkán gipszelik be az érintett végtagot, de a terhelő mozgást egy ideig kerülni kell. Ez tarthat néhány hétig vagy akár egy egész évig is.

 

Az ínhüvely begyullad, az idegek beszorulnak

A könyök és a csukló között vastag inak futnak, amelyeket rostos hüvelyek vesznek körül. Ezek gyulladása korábban a gépírónők tipikus betegsége, munkahelyi ártalma volt.

 

Ilyenkor a duzzanat miatt a kéztőnél beszűkül a hely, amelyen keresztül erek, idegek és inak futnak. Ezeknek egy kis csatornán kell átjutniuk a kéz felé, ezt a csatornát karpalis tunnelnek vagy alagútnak nevezik. Ha a kéz behajlik vagy hátrafeszül, a szűk alagútban futó idegek nyomás alá kerülnek, amire az ujjak bizseregni, zsibbadni kezdenek. Ezt a jelenséget hívják alagút-szindrómának vagy karpaltunnel- szindrómának. Persze az ujjzsibbadást okozhatják a nyakcsigolyák, de nyomhatja a lefutó idegeket a vállízület és a könyökízület is.

 

Az ínhüvelygyulladás a gépírónők tipikus betegsége

 

Egy tanács az öndiagnózishoz: a nervus ulnarist, amely a kisujjat és a gyűrűsujjunknak a kisujj felé néző részét idegzi be, nem érinti az alagútszindróma, mert nem ott fut. Ha tehát a kisujj és a gyűrűsujj kisujj felé néző része határozottan nem zsibbad, a többi ujjunk igen, akkor alagút-szindrómával van dolgunk. Ha azonban csak ezek az ujjak zsibbadnak, távolabb kell keresnünk a bajt.

 

A kötőszövetek erősítésére a #11 Schüssler-só (silicea D12) ajánlott. A homeopátiában, az antropozófikus orvoslásban és a gyógynövény-terápiában is alkalmazzák a siliceát, csak az antropozófusok kvarcnak, a fitoterapeuták mezei zsurlónak hívják. Minden, erre a betegségkörre ajánlott gyógynövény jellegzetessége, hogy meglehetősen magas a szilíciumtartalma.

 

Schüssler-sók az idegek és kötőszövetek gyógyítására

A károsodott idegek stabilizálását a #5 sóval (kalium phos phoricum D6), a merev izomzat lazítását #7-tel (magnesium phosphoricum D6) segíthetjük. Az akut gyulladások orvossága a #3 (ferrum phosphoricum D12). Ha a legfájdalmasabb pontokba, a bőrbe procaint fecskendezünk (kvaddliterápia), gyorsan enyhül a fájdalom. A neurálterápia mesterei egyenesen az ízületbe vagy a gyulladt nyáktömlőbe is adnak injekciókat, ha szükséges, többször is. Az injekciók beadását ritkíthatjuk, a panaszok kiújulásához igazodva, míg elérjük a panaszmentességet.

 

Idült folyamatok esetén a fájdalom közvetlen közelében mesterségesen kiprovokálható egy helyi gyulladás, méhméreg, fagyöngykivonat, hangyaméreg bőrbe történő befecskendezésével. Kerülni kell a terhelést, lazító gyakorlatokat kell végezni. És végül, de nem utolsósorban, a kiegyensúlyozott lelkivilág is fontos.

- dr. ki -
XIV. évfolyam 1. szám

Címkék: fájdalom, ínhüvelygyulladás, könyökízület, váll-kar fájdalom, vállizület

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.