Betegségek A-tól Z-ig

Védelmi rendszerünk működése

Ha immunrendszerünk mindig jól működne, soha nem betegednénk meg

Az immunrendszer feladata, hogy szervezetünket megvédje a káros környezeti hatásoktól. Ebben különféle szervek, sejtek és hírvivő anyagok, valamint a vegetatív idegrendszer vesznek részt. Elpusztítják a behatoló kórokozókat, semlegesítik a környezetből származó károsító anyagokat és eltávolítják a test kórosan elfajult sejtjeit, például a ráksejteket. Csak akkor betegszünk meg, ha immunrendszerünk nem működik megfelelően.


 

Az immunrendszer működését mindig egy kicsit másképp írják le. A szakértők sem értenek egyet bizonyos folyamatokkal és működésekkel kapcsolatban. Vajon nem lehet az immunrendszert és működését egyszerűbben elmagyarázni, úgy, hogy minél többen meg tudják érteni?

 

Testünk védekező rendszere két fő részből áll: a veleszületett, nem specifikus és a szerzett, specifikus immunrendszerből. Ezek szoros kapcsolatban állnak, egymást kölcsönösen kiegészítve.

 

A veleszületett immunrendszert alkotó első határvonal a külvilág felé a bőr és a nyálkahártyák. Ezek a felületek, a rajtuk elhelyezkedő baktériumokkal együtt, mechanikus védőfalat alkotnak a külső hatásokkal szemben. Ha például a bélflóra gyógyszer (antibiotikum, kortizon vagy gyomorsavblokkolók hosszú távú használata) miatt sérül, ez a védővonal egyre inkább összeomlik.

 

Ha a mikroorganizmusoknak sikerül a bőrön, illetve a nyálkahártyán keresztül behatolni a testbe, működésbe lép az immunrendszer második védvonala. Ebben a fehérvérsejtek (leukociták) játsszák a főszerepet. A fertőzés helyszínére sietnek, amit az adott terület pirossága, melegedése, duzzanata jelez. A leukociták bizonyos altípusai – a vérben és a szövetekben előforduló granulociták, valamint a szövetekben jelen lévő makrofágok – megtámadják a baktériumokat, vírusokat és más behatolókat, és „felfalják” őket. Ezért ezeket a sejteket falósejteknek vagy fagocitáknak is nevezik. E veleszületett immunrendszer fontos alkotórészei az úgynevezett természetes killersejtek vagy ölősejtek, amelyek főképp a vírusokkal fertőződött vagy a rákosan elfajult sejteket pusztítják el. Ez a nem specifikus immunitás az újszülött számára olyan, mint egy kis „immunológiai bankszámla”, hogy könnyebben kezdhesse az életet.

 

A veleszületett immunrendszer ereje abban áll, hogy nagyon gyorsan képes a behatoló kórokozókra reagálni, néhány óra alatt felderíti és megkezdi elpusztítani őket. Ugyanakkor nem specializálódott meghatározott kórokozókra, ezért a csírákat csak bizonyos mértékig képes sakkban tartani.

 

Ha a veleszületett immunrendszer védősáncai nem képesek feltartóztatni a behatoló kórokozókat, 4-7 nap szükséges a tanult, specifikus immunválasz megjelenéséig. Ha életünkben először találkozunk egy kórokozóval, akkor tehát némi idő szükséges ez utóbbi aktiválódására, de cserében annál célzottabban, hatékonyabban működik. Ha ismét találkozunk életünk során az adott kórokozóval, az immunválasz már jóval gyorsabb, mivel bizonyos sejtek képesek „emlékezni” a betolakodóra és arra, miként kell őket hatékonyan leküzdeni.

 

Az Y alakú antitestek fontos alkotóelemei immunrendszerünknek. A vérből laboratóriumban kimutathatók

 

A szerzett immunrendszer a kórokozókkal való folyamatos és ismételt találkozás révén folyamatosan „tanul”, és tizedik életévünk táján éri el teljes érettségét, működőképességét. Ezért a kisebb gyerekeknél gyakoriak a fertőzések, amelyek edzik, „tanítják” az immunrendszert.

 

A tanult immunitás több komponensből tevődik össze, amelyek attól függően lépnek működésbe, hogy a kórokozó éppen hol tartózkodik. A T-limfociták a fehérvérsejtek egy altípusát alkotják, és fontos alkotórészei a sejtes immunrendszernek, ami azt jelenti, hogy a test szöveteiben közvetlenül részt vesznek a kórokozók eliminálásában. Az embrióban a vérképző szervekből (lép és csontvelő) sejtek vándorolnak az immunrendszeri szervekbe, és ott limfocitákká – egy fehérvérsejtcsoporttá – differenciálódnak. A csecsemőmirigyben termelődnek a T-sejtek (a T a csecsemőmirigy anatómiai nevére, a thymusra utal). A T-sejtek folyamatosan „úton vannak” és ellenőrzik minden, a vérben keringő és szövetben található sejt felületét. Ha kórokozókra vagy kórosan elfajult sejtre bukkannak, osztódni kezdenek és olyan specializált sejteket alkotnak, amelyek képesek a kórokozót elpusztítani és a testből eltávolítani.

 

 

A B-limfociták antitesteket állítanak elő

Egy másik sejttípus, amelyet a csontvelő állít elő, az ún. B-limfocita. Ezekből kevesebb tartózkodik a vérben, többségük a nyirokszervekben, főképp a vékonybélben található nyirokszövetekben van. Ha egy kórokozó vagy az általa termelt toxin behatol a testbe, azokat antigénnek nevezzük. A B-limfociták úgynevezett antitesteket termelnek, amelyek képesek hatástalanítani az ellenséges antigént. Az ún. antigén-antitest reakció végül elpusztítja a betolakodót.

 

Bizonyos antitestek gyakran egész életünkre immunitást biztosítanak a megfelelő kórokozóval szemben, jelenlétük kimutatható a vérből. Ezeket az antitesteket immunglobulinoknak (immunitást biztosító fehérjék, Ig-vel rövidítve) nevezzük. Több típusukat ismerjük. Például egy bizonyos IgG típusú antitestről megállapítható, hogy a szervezet valaha találkozott egy bizonyos kórokozóval. Jelenléte tehát nem krónikus fertőzést jelez – amint azt sokan tévesen állítják.

 

 

A nyálkahártyák védekezése immunglobulin-A segítségével

Az IgM és IgG típusú immunglobulinok már a magzati élet során, a terhesség tizedik hetében termelődni kezdenek, a nyálkahártyákon jelen lévő IgA azonban csak születés után kezd termelődni. Az IgA fontos szerepet játszik a felső légúti, illetve fül-orr-gégészeti területek fertőzései elleni védelemben. Ilyenkor gyakori, hogy nyálkahártyáink kiszáradnak, amit például orrspray-k váltanak ki. Ugyanakkor az orr melléküregeiben a nyálkahártya megduzzad, ami tovább rontja vérkeringésüket, aminek hatására csökken a nyálkahártya IgA-szintje. Ha ez bekövetkezik, a kórokozóknak könnyű dolguk van, megindul a gyulladás, amit tovább súlyosbíthat az allergia.

 

 

Hogyan erősíthetjük immunrendszerünket?

Ha immunrendszerünk mindig jól működne, soha nem betegednénk meg. Azonban számos hatás gyengítheti.

 

Mindig tartsuk melegen a lábfejünket.
A meleg lábfej többek között pozitívan befolyásolja a fej vérkeringését, erősítve torkunk, felső légutaink nyálkahártyáit.

 

Mindennap öblítsük át orrunkat fiziológiás sóoldattal. Mindössze négyheti folyamatos orröblítés felére csökkenti a fül-orrgégészeti fertőzéseket.
Mindennap sétáljunk vagy végezzünk testedzést. Az enyhe testmozgás erősíti immunrendszerünket, ezzel szemben az élsport inkább gyengíti azt.

 

Szaunázás: pozitív hatását számos klinikai vizsgálat igazolta.
Kneipp-terápia: ezek a kezelések már régóta a test és az immunrendszer edzése jelképének számítanak.

 

Stresszcsökkentés: A pozitív stressz jó, a negatív stressz káros hatású. Hasonlóan káros a folyamatos, tartós stressz is – mindegy, hogy pozitív vagy negatív stresszről van-e szó.
Kerüljük a konfliktusokat: Nem minden konfliktust lehet azonnal megoldani. Türelmesnek kell lennünk, olykor egészen váratlanul sodorja elénk az élet a megoldást.

 

Egészséges táplálkozás a túl sok fehérjét és zsiradékot tartalmazó ételek helyett. A főképp növényi alapanyagú étrend számos előnyt jelent, amit a tudományos kutatás is igazolt.

 

Szükség esetén átmenetileg szedhetünk az immunrendszert erősítő orvosságokat is: echinaceakivonatot, egészséges bélbaktériumokat tartalmazó készítményt, cinket – számos egyéb anyagnak is tulajdonítanak immunstimuláns hatást. Azonban feleslegesen feltüzelni az immunrendszert olykor káros lehet. Mint mindig, itt is a mértékletesség követendő.

 

Az immunrendszert alkotó szerveink

A test védekező rendszerét számos szerv, sejt és fehérje alkotja. Az alábbi összeállítás a legfontosabbakat sorolja fel:

 

A bőr és valamennyi nyálkahártya: mechanikus védőfal, támogatja a gyomorsav, a tápcsatorna normális baktériumflórája, a bélnyák és baktériumokat blokkoló anyagok.

 

A csontvelő termeli a legtöbb immunkompetens sejttípust. Ezek a vérbe vándorolnak, majd az ereken keresztül más szervekbe és szövetekbe jutnak, ahol specializálódnak.

 

Csecsemőmirigy: a szív felett helyezkedik el, a szegycsont mögött. Csak gyerekeknél található meg teljesen érett, működőképes állapotban. Később, fiatal felnőttkorban működő szövetei elsorvadnak, és átalakulnak értéktelen zsírszövetté. A csecsemőmirigyben érlelődik a T-limfociták egy része, amelyek az idegen fehérjéket (antigéneket) képesek felismerni.

 

Nyirokcsomók: megszűrik, megtisztítják a nyirokfolyadékot. A nyirokcsomókban elhelyezkedő immunkompetens sejtek elfogják a kórokozókat és a vérben bizonyos antitestek termelődését segítik elő.

 

Lép: a has bal felső részében helyezkedik el, a rekeszizom alatt. Immunkompetens sejteket raktároz, amelyek szükség esetén a vérbe, onnan pedig a szervekbe jutnak: falósejtek, T- és B-limfociták.


Mandulák (tonsillák): a garatban helyezkednek el, már korán találkoznak a kórokozókkal és azonnal riasztják az immunrendszert. Limfocitákat tartalmaznak.

 

Bélrendszer: főképp a vékonybél alsó szakaszában, valamint a vakbél falában található a legtöbb antitestet termelő sejt. Ezek felismerik a kórokozókat és az idegen anyagokat, és elpusztítják, illetve semlegesítik azokat. A vastagbél nyálkahártyáját ugyanakkor egészséges baktériumflóra borítja, amelyek nem kegyelmeznek a kórokozóknak.

 

Egyéb nyálkahártyák: a hörgők, az orr, a húgyhólyag és a hüvely nyálkahártyájában nyirokszövet is található. Az immunrendszer sejtjei közvetlenül a nyálkahártya alatt foglalnak helyet, megakadályozva vírusok és baktériumok megtapadását.

- dr.ki -
XVII. évfolyam 4. szám

Címkék: immunerősítés, immunrendszer

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.