Betegségek A-tól Z-ig

Vénás gondok

Mit tegyünk visszér és nehéz láb esetén

Vénás problémák esetén elsőként általában a baj látható formáira gondolunk, a visszerekre. A vénagyengeség azonban a mélyebben fekvő erekre is befolyást gyakorol: a tipikus tünetekhez tartozik a nehéz, fáradt és fájdalmas láb, de a láb megdagadása is. Ami ártalmatlanul indul, az komoly, nemritkán életveszélyes szövődményekké fokozódhat. A panaszok azonban egyszerű módszerekkel is jól karbantarthatók.


Az európai felnőttek 50-80 százaléka találkozik élete során vénás problémákkal, a nők jóval gyakrabban, mint a férfiak. Az okokat régóta ismerjük: mozgáshiány, állandó üléssel vagy állással járó tevékenység, valamint a túlsúly. A vénákon is már korán észrevehetővé válnak az öregedés jelei: ha mindehhez még genetikai adottságokból eredő kötőszöveti gyengeség, zsírlerakódások, valamint hormonális változások is hozzáadódnak, akkor meglazul a vékony falú vénás erek tartószerkezete, főleg a lábon. Ezzel a vénák kevésbé lesznek alkalmasak arra, hogy reagáljanak az őket körülvevő izmok nyomására.

 

Mindez a vénák falának károsodását vonja maga után, elsőként is elromlik a vénás billentyűk zárószerkezete. Normális esetben ezek a billentyűk akadályozzák meg a vér visszaáramlását, hogy a nehézségi erőnek engedelmeskedve állás közben visszafolyjon a boka felé. A károsodott vénák ördögi körbe kerülnek: a vér pang az erekben, és ezzel még jobban kitágítja azokat. Ezzel a billentyűk állapota tovább romlik, és a vér még inkább visszaáramlik majd.

 

A vénás gyengeség alattomosan kezdődik. Először azt vesszük észre, hogy a lábunk főként este fáradt és nehéz. Ehhez később esti bokaduzzanat társul: a vénákban megnövekedett nyomás, illetve a szabad gyökök miatt megnő a vénák falának áteresztőképessége, és folyadék, fehérvérsejtek, illetve fehérje kerül ki a környező szövetekbe. Mivel a fehérje csak részben jut vissza a vénákba, felgyülemlik a kötőszövetben. Ott tartósan megköti a vizet, ami tovább fokozza a pangást. Ennek következményeként csökken a környező szövetek oxigén- és tápanyagellátása. A bőr elszíneződik, ekcéma alakul ki, és végül nehezen gyógyuló lábszárfekély.

 

A vénás gyengeséget a következőképpen akadályozhatjuk meg:

 

• mondjunk le az alkoholról és a dohányról,

 

• tartsuk meg a normál testsúlyunkat,

 

• ne hordjunk túl szoros ruhát és magas sarkú cipőt,

 

• ne tegyük keresztbe a lábunkat ülés közben,

 

• ha lehet, kerüljük a hosszas üldögélést és álldogálást. Ha ez nem sikerül, például egy hosszú repülőút alatt, akkor minden órában álljunk fel és tegyünk néhány lépést, vagy akár ülés közben is mozgassuk a lábunkat, a lábujjainkat.

 

Próbáljuk meg lábunkat, ha csak lehet, magasan tartani

 

Ha a kezelést időben, tudniillik az első tünetek jelentkezésekor megkezdjük, akkor feltartóztatható a betegség előrehaladása. Tanácsos rendszeresen orvosi kompressziós harisnyát hordani. Négyféle erősségben kapható, kezdetben elegendő az 1-es, előrehaladottabb állapotban a 2-es.

 

Népszerűtlen, de hatásos: a kompressziós harisnya

Ezek a harisnyák úgy hatnak, mint egy masszázsterápia. Bár drágábbak a mindenfelé kapható "támasztó" harisnyáknál, hatásosabbak is. Lehetőleg szakboltokban szerezzük be. Sajnos sokan akkor sem szeretnek ilyesmit hordani, ha az orvos írja fel nekik, holott rendszeresen alkalmazott természetgyógyászati módszerekkel kombinálva jó eredmények érhetők el.

 

Otthoni fürdőkúra

A hideg ingerek hatására a vénák összehúzódnak, és a billentyűk jobban zárnak. A jól alkalmazható vízkezelések közé tartozik például a harmattaposás (körülbelül 3-5 percig sétáljunk mezítláb a harmatos fűben), a hideg lemosások, a térd- és combleöntések, valamint az otthoni kádban való "gólyajárás", ha elég jó az egyensúlyérzékünk. Ehhez a víz hőmérséklete 10-17 fok közötti legyen. Minden hideg vizes kezelést fejezzünk be, ha csípni kezdi a lábunkat a hideg, vagy ha fájdalmat érzünk.

 

Emellett kipróbálhatjuk az agyagos tekercselést is. Ehhez hárommaroknyi agyagot keverjünk össze hideg vízzel vastag, krémszerű állagúvá, és kenjük fel egy kendőre, majd azt tekerjük a lábunkra. Ez a módszer serkentő és erősítő hatást gyakorol a vénákra. Mivel folyadékot von el, száraz bőr esetén ne alkalmazzuk. Túrópakolásnál a túrót ujjnyi vastagon kenjük fel egy kendő belső felületére, majd ezzel tekerjük be a lábunkat. A borogatás szintén tonizáló hatású, és mivel visszazsírozó tulajdonsága is van, használható száraz és érzékeny bőr esetén egyaránt. A túrós vagy agyagos pakolás hosszabb ideig tartó hűtő hatást biztosít, mint a víz, csak fél óra elteltével kezd újra felmelegedni. A módszert hetente két-három alkalommal vessük be.

 

A Priessnitz-féle hideg lábszárborogatás főként felületi vénás gyulladás esetén javasolható. Ennek az eljárásnak az érdekessége, hogy átlátszó műanyag fóliával borítják be a belső nedves kendőt, ezzel fokozva a hővisszatartást. Nagyon fontos, hogy a hideg lábkezelések előtt a lábat felmelegítsük. Ha artériás vérellátási zavarok állnak fenn a lábban (úgynevezett artériás elzáródási betegség), akkor a hideg kezeléseket csak azután alkalmazzuk, hogy megbeszéltük az orvossal.

 

Ha a vénás billentyűk tönkremennek, a vér pangani kezd az erekben, és ennek gyulladás, illetve vérrögök kialakulása lehet az eredménye. A mélyvénás trombózis életveszélyes állapot!

 

Vénás panaszok esetén a meleg fürdőt általában véve kerülni kell, mivel hatására a vénák kitágulnak, és ezzel a már amúgy is fennálló panaszok tovább súlyosbodnak. Ez az előírás, főként kifejezett tünetek esetén, vonatkozik a szaunalátogatásra és a napozásra is. A víz alatti masszázsok sem javallottak, mert hatásukra a láb ereiben vérrögök válhatnak le.

 

Próbáljuk meg a lábunkat, ha csak lehet, magasan tartani. Ebben a helyzetben a gimnasztikai gyakorlatok különösen ajánlottak. A légzőgyakorlatok is beválnak. A rekeszizom szívó hatása támogatja a lábak vérkeringését is. Helyezzük a két kezünket a hasunkra és lélegezzünk a nyomás ellenében. A munkahelyünkön ideális módon óránként két-három percig végezzük ezt a gyakorlatot.

 

A vízi gimnasztika, valamint a lábgimnasztika erősíti a láb izmait. Különösen ajánlható a szabad mozgás (például a lábakkal végzett bicikliző mozgás), amikor a láb ellenállás nélkül vagy ellenállással szemben mozog ülés vagy fekvés közben. Gyakoroljunk naponta, még csak néhány percig is!

 

A szakértők ezenkívül azt javasolják, hogy fizioterapeuta vezetésével gyakoroljuk be az intenzív lábmunkát és a rugózó járást. A trombózis utáni bőrsérülésekkel kínlódó páciensek számára különösen fontos az újfajta járásmód kialakítása.

 

A kitartást igénylő sportok közül nagyon jó az úszás, mert a vízben tehermentesítődik a láb és ezzel a vénák is. Emellett ajánlható a séta, a kerékpározás, a tánc és a túrázás, mivel mindezek elsősorban a láb izomzatát edzik. Különösen jót tesz a lábnak, ha a tengerparton a sekély vízben vagy a homokban sétálunk.

 

A vízi gimnasztika, valamint a lábgimnasztika erősíti a láb izmait

 

A növényi hatóanyagok közül többet is kipróbálhatunk, főleg a betegség kezdeti szakaszában. A gyógynövények stabilizálják a már elért állapotot, és jól kombinálhatók fizikális módszerekkel. Előrehaladott vénás betegségeknél azonban már alig segítenek.

 

Alapvetően több hónapra kiterjedő terápiára van szükség. Jól bevált a vadgesztenye kivonata, amely számos termékben megtalálható. A vadgesztenye béta-aescin-tartalma gyulladásgátló hatású, és újra szorosabbá teszi a hajszálereket. Mivel anyagai ingerelhetik a gyomor nyálkahártyáját, részesítsük előnyben a tabletták közül a retard hatású, fokozatosan felszívódókat, mivel ezek hatóanyaga csak a vékonybélben szívódik fel. A napi ajánlott adag 250-312,5 mg kivonat. Az ilyen magas dózisú szereket a terhesség két utolsó harmadában, illetve a szoptatás alatt csak az orvos javaslatára szedjük. Ez a szabály a többi növényi eredetű anyagra is vonatkozik.

 

A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) gyökeréből készült kivonat ugyancsak szűkíti a hajszálereket, gyulladáscsökkentő hatású és erősíti a vénákat. Szedése ritkábban okoz olyan kellemetlen mellékhatásokat, mint hányás, hasmenés, gyomor- és bélpanaszok, mint a vadgesztenye esetében.

 

A pohánka hatóanyaga, a rutin javítja a mikrokeringést és megakadályozza a hajszálerek törékenységét. Napi legalább három alkalommal igyuk a teáját, amelyet 2 g felaprított pohánkából készítsünk, 10 percnyi forró vizes áztatással. A piros szőlőből készült termékek olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek javítják a bőr vérellátását és csökkentik a bokaduzzanatot. Napi adagja 360-720 mg kivonat.

 

Sok páciens különösen kedveli a láb bedörzsölését. Bár jótékony hatására nincsenek bizonyítékok, a duzzadt lábi napi többszöri kíméletes nyújtása jó ötlet. Nagyon fontos, hogy a kezelést mindig a bokánál kezdjük. A kezelésre alkalmasak olyan növényi kivonatok, mint a boszorkánymogyoró, a vadgesztenye, a szúrós csodabogyó, a piros szőlő és az árnikavirág (ez utóbbit az allergiaveszély miatt csak rövid ideig használjuk). A gyógynövények gyulladásellenes és érszűkítő hatásukról ismertek, és ennek köszönhetően védenek a duzzanat ellen.

 

Jól bevált a vadgesztenye kivonata, amely számos termékben megtalálható

 

Alapvetően használhatunk zselét és krémet is. A zselé alkalmas rendszeres használatra a kompressziós harisnya alá. A krémek mélyebbre hatolnak, és főként a gyulladásos folyamatok elleni harcban hatásosak. Masszírozni viszont tilos őket, mivel fennáll a veszélye annak, hogy a gyulladt vénákban kialakult vérrögökből embólia alakulhat ki. A fenti terápiákat mind kombinálhatjuk, közülük a kompressziós módszereket lehetőleg rendszeresen. Ha bőr- vagy vénagyulladás alakul ki bármelyik lábon, azonnal forduljunk orvoshoz.

 

Visszérgyulladás: figyelem, szövődmények!

A vénás gyengeség különféle szövődményeket vonhat maga után. A vérpangás miatt kitágult felületi vénák például gyakran mutatkoznak meg a bőr alatt kígyózó, kékes visszerek formájában.

 

A visszerekből nemritkán felületi vénás gyulladás alakul ki. Ennek jele az érintett visszerek láthatóan gyulladt, olykor jól tapintható megkeményedése, illetve kipirosodása, meleg tapintása, duzzadása, érintésre való fájdalma.

 

A folyamat része az érintett ér részleges vagy teljes elzáródása (trombózis), amely tönkreteszi a billentyűket és tovább rontja a vér természetes visszaáramlását. A terápia része többek között a kompresszió, a tekercselés és a mozgás, illetve éjszakára a lábat fel kell polcolni.

 

Ettől alapvetően meg kell különböztetni a mélyvénás trombózist. Ha a vénás gyengeség következményeként a vér áramlása a láb mélyvénáiban átmenetileg vagy teljesen megáll, akkor alvadási folyamat indul be, amely a véna elzáródásához vezethet. Az érintett láb megduzzad, nehézérzet alakul ki benne, fáj, felmelegszik és kékesen elszíneződik.

 

A legrosszabb esetben a vérrög leszakadhat, majd a rög a véráramlás útján a tüdőbe kerülhet, és ott akut életveszéllyel járó tüdőembóliát idézhet elő. Mélyvénás trombózis gyanúja esetén feltétlenül orvosi segítségre van szükség.

- mörk -
XIV. évfolyam 12. szám

Címkék: nehéz láb, véna, vénás gyengeség, visszér

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.