Betegségek A-tól Z-ig

Veszélyes kölcsönhatások!

Hogyan képesek befolyásolni egymás hatását a gyógyszerek és élelmiszereink?

Sokan nem is sejtik, hogy az elfogyasztott élelmiszerek befolyásolhatják a gyógyszerek hatásait. Gyógyszeres kezelés alatt sokszor akaratlanul követünk el olyan hibákat, amelyek nem kívánt mellékhatásokat idézhetnek elő, vagy akár teljes mértékben hatástalanítják az orvosságot.  


 

A tájékoztatóban rendszerint találkozunk utalásokkal, amelyek a gyógyszernek más orvossággal együttes kölcsönhatásáról szólnak. Amiről azonban szinte soha nem olvashatunk, az, hogy gyógyszerünk mely élelmiszerekkel léphet hasonló kölcsönhatásba. A gyógyító hatást már a beszedéskor elfogyasztott folyadék mennyisége is befolyásolja: a legtöbb patikaszert megfelelő mennyiségű folyadékkal, tehát legalább egy pohár vízzel kell beszedni, mivel ez gyorsítja a felszívódást és a gyomorpasszázst. Utóbbi fontos, ugyanis bizonyos orvosságok, pl. egyes antibiotikumok hatástalanná válnak, ha sokáig éri őket a gyomorsav. Azt is fontos tudni, hogy nem minden folyadék alkalmas „szállítóeszközként”.

 

Néhány évvel ezelőtt mindenkit megrémített az a hír, hogy a gyógyszerekhez fogyasztott grépfrútlé többszörösére növeli egy bizonyos vérnyomáscsökkentő koncentrációját a vérben. E citrusféle hasonló hatással van a leukémia elleni gyógyszerekre, valamint néhány allergiaellenes gyógyszerre, antidepresszánsokra, antibiotikumokra, más vérnyomáscsökkentőkre (különösen a kalciumantagonistákra), a sztatinokra (vérzsírcsökkentők), bizonyos fájdalomcsillapítókra és potencianövelőkre. Azt is megfigyelték, hogy a grépfrút leve csökkenti a fogamzásgátló tabletták hatását.

 

 

Miért veszélyes a grépfrút és a sör?

Amióta kiderült, hogy a grépfrút sok gyógyszer hatását befolyásolja, általános javallat, hogy bármely gyógyszer szedése idején tartózkodjunk e gyümölcstől és levétől. Ugyanez a helyzet a keserűnaranccsal (Seville-narancs), ami a narancslekvárok alkotórésze. Ezek a gyümölcsök olyan, ún. másodlagos növényi hatóanyagot tartalmaznak, amelyek gátolják több gyógyszervegyület lebomlását, így azok veszélyes mértékben felhalmozódhatnak a szervezetben. A kellemetlenségek elkerülése érdekében ajánlatos egy fontos alapszabályt betartani: legalább négy óra teljen el a gyógyszer beszedése és a grépfrút vagy keserűnarancs (narancslekvár) elfogyasztása között. Az elnyújtott hatású (retard) tabletták esetén pedig e két gyümölcstől teljes mértékben tartózkodni kell.

 

 

Azt valószínűleg többen tudják, hogy a gyógyszerek mellé nem szabad alkoholt inni – ezt a szabályt egyébként szigorúan be is kell tartani. Az alkohol – a grépfrúthoz hasonlóan – képes egyes gyógyszerek hatását jelentősen fokozni, másokét pedig csökkenteni:

 

• Az alkohol fokozza a nyugtatók, altatók, vérnyomáscsökkentők, az inzulin és a szájon keresztül adagolható vércukorszint-csökkentők hatását.

• A tartós (!) alkoholfogyasztás ugyanezen gyógyszerek hatását csökkenti.

 

A tartós alkoholfogyasztás hatására emelkedik a vérnyomás, de ha eközben valaki vérnyomáscsökkentő gyógyszert kezd el szedni, vérnyomása hirtelen olyan mértékben lezuhanhat, hogy keringése összeomlik.

 

A tejtermékek fékezhetik az antibiotikumok felszívódását

Még az oly ártatlannak tűnő élelmiszer, mint a tej és a tejtermékek is jelenthetnek problémát a gyógyszeres terápia szempontjából. Bizonyos antibiotikumok (tertaciklinek vagy az ún. gyrase-gátlók) és a csontritkulás terápiájában használt biszfoszfonátok a tej, a joghurt, a sajt vagy a túró kalciumtartalmával oldhatatlan kötéseket hoznak létre a tápcsatornában. Ennek következtében a hatóanyagok nem tudnak felszívódni. A kalciumhoz történő kötődés hatására az antibiotikumok elvesztik csíraölő tulajdonságukat, tehát hatástalanná válnak. Antibiotikumot és biszfoszfonátokat tehát soha ne tejjel, tejtermékkel együtt vegyük be. E gyógyszerek és a tej, tejtermék fogyasztása között legalább két órának kell eltelnie.

 

Ugyanezen okból a kalciumban dús ásványvizek (literenként több mint 250 mg) sem alkalmasak az említett gyógyszerek beszedéséhez. Ezeket helyesebb közönséges vezetékes ivóvízzel vagy alacsonyabb ásványianyag-tartalmú ásványvízzel beszedni.

 

 

A koffeintartalmú élelmiszerek módosíthatják a gyógyszerhatást

A kávé, a fekete, a zöld tea, a matétea, a guarana és a kóla közös vonása: mindegyik tartalmaz koffeint. Bizonyos gyógyszerek, pl. az előbb említett gyrase-gátlók (antibiotikum) fokozhatják a koffein élénkítő hatását. Ez álmatlanságot, heves szívdobogást, belső nyugtalanságot okozhat. Az ilyen jellegű antibiotikum szedése idején tehát ajánlatos tartózkodni az említett koffeintartalmú italoktól. További hatóanyagok, amelyek csökkentik a koffein lebomlását: a cimetidin (gyomorsavgátló) és a diszulfiram (alkoholleszoktató gyógyszer).

 

Létezik azonban mindennek a fordítottja is: a koffein is képes egyes gyógyszerhatóanyagok lebomlását fékezni, gátolni. Ilyen hatóanyag a clozapin (nyugtató, amelyet bizonyos pszichiátriai betegségekre adnak), vagy a teofillin (asztmaellenes gyógyszer). A gyógyszergyártók éppen ezért e termékek gyártásakor és adagolásakor figyelembe veszik az Európában átlagos, napi 2 csésze kávéfogyasztást. Aki clozapint szed, ne igyon napi 3 csészénél, a teofillint szedő asztmások pedig napi 5 csészénél több kávét. A javasolt mennyiségek túllépése clozapin esetében zavartságot, álmosságot, esetleg görcsrohamokat, teofillin esetében pedig hányingert, szívritmuszavarokat és álmatlanságot okozhat.

 

 

A koffeintartalmú élvezeti szerek ugyanakkor fokozzák a fájdalomcsillapítók hatását. Egyes fájdalomcsillapítók eleve tartalmaznak koffeint. Ha ezeket egy csésze kávéval öblítjük le, lehet, hogy kezünk remegni kezd. Éppen ezért ajánlatos a gyógyszer előtt és után két órán át tartózkodni a koffeintartalmú italoktól.

 

A fekete teában és a kávéban található csersavak szintén „problémásak”. Megkötik a vasat, aminek következtében ez a fontos ásványi anyag nem szívódik fel a tápcsatornából. Ha tehát valakinek vastartalmú gyógyszerre van szüksége, a gyógyszer beszedése után legalább két órán keresztül tartózkodjon a fekete teától és a kávétól. Ugyanez vonatkozik a depresszió elleni gyógyszerekre, amelyek felszívódását szintén negatívan képesek befolyásolni a csersavak.

 

Sajnos a pótkávé (malátakávé) sem jelent alternatívát, mivel ezt csersavban gazdag makkból állítják elő. Ez azt jelenti, hogy itt is be kell tartani a kétórás „követési távolságot” a gyógyszer után. Sok csersavat tartalmaz továbbá a vörösbor, a szeder és a málnalevéltea.

 

Asztmagyógyszerek: óvatosan a borssal és a grillezett ételekkel!

Különösen az asztmában szenvedő pácienseknek kell odafigyelniük, hogy mit esznek: nemcsak a már korábban említett koffein gátolja a teofillin lebomlását, hanem a piperin, a bors csípős ízét adó anyag is. Aki tehát teofillint szed, lehetőleg takarékosan bánjon a fekete borssal. Alternatívaként megoldás lehet a fehér bors, amely kevesebb piperint tartalmaz, ugyanis a fehér bors hámozott borsszemekből készül.

 

 

A grillezett ételek is veszélyesek lehetnek az asztmás betegre nézve. Grillezés, pirítás, pörkölés, füstölés során, valamint a dohányfüstben ún. policiklikus szénhidrogének keletkeznek, amelyek csökkentik az asztmaellenes gyógyszerek hatását. Aki ilyeneket szed, lehetőleg tartózkodjék a füstölt élelmiszerektől, a grillezett húsoktól, pörkölt gabonától és természetesen a nikotintól.

 

Aki vérhígítót szed, annak étrendjén is változtatnia kell

A vérhígító gyógyszerek megakadályozzák a vér összecsomósodását, a vérrögképződést, ezért segítségükkel megelőzhető a trombózis és az embólia. A K-vitamin a vérhígító gyógyszerek hatását gátló, gyengítő anyag, mert befolyásolja a véralvadás folyamatát. A pácienseket általában arra kérik, tartózkodjanak a K-vitaminban gazdag élelmiszerektől: saláták, mángold, brokkoli és néhány káposztafélétől (pl. fehér és vörös káposzta, karalábé).

 

Nem kell elbizonytalanodnunk, ha ilyen tanácsokat hallunk: ha valaki szereti ezeket a zöldségeket, és sokat eszik belőlük, annak gyógyszeradagját gond nélkül hozzá lehet igazítani étkezési szokásaihoz! Mivel a vérhígítók és a K-vitamin közötti stabil egyensúly a döntő, nem célszerű hirtelen megváltoztatni étkezési szokásainkat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindig azonos mennyiségű zöldséget együnk, ne váltogassuk a mennyiségeket.

 

Aki magas vérnyomásban szenved, bánjon takarékosan a sóval

Igaz, hogy a magas vérnyomás (hipertónia) a sószegény étrend hatására csak akkor csökken, ha a kiváltó ok a sok só fogyasztása volt. Ennek ellenére fontos mindenképp csökkenteni a sófogyasztást, hogy ezáltal csökkentsük az érpályákban keringő vér mennyiségét és tehermentesítsük a veséket.

 

 

A sómennyiség csökkentése különösen indokolt akkor, ha a páciens vérnyomáscsökkentőket szed (vízhajtók, ACE-gátlók, alfa- és béta-blokkolók), ugyanis a sok só csökkenti a gyógyszerek hatását. Naponta legfeljebb 4-6 gramm só – így szól az ajánlás. Tehát bánjunk takarékosan ezzel a fűszerrel, és helyettesítsük inkább szárított vagy zöld fűszernövényekkel. Ha pedig vendéglőben étkezünk, ne sózzuk utána az ételt.

 

A kantinok kínálata, a készételek és a konzervek gyakran sok sót tartalmaznak, szintúgy a sajtok és a felvágottak, valamint a füstölt, pácolt élelmiszerek. Ami az ásványvizeket illeti, fontos, hogy annak nátriumtartalma literenként 20 mg alatt legyen.

 

 

Antidepresszánsok: vigyázat a hisztaminnal és a thyraminnal

Depresszió esetén gyakran MAO-gátlókat (monoaminooxidáz-gátlók) alkalmaznak hangulatjavítóként. Mivel ez a hatóanyag bizonyos biogén aminok (pl. hisztamin vagy thyramin) lebomlását gátolja, ajánlatos óvatosnak lenni egyes élelmiszerek fogyasztásával. Ha ezekben az anyagokban gazdag élelmiszereket fogyasztunk, a gyógyszerkölcsönhatás miatt megemelkedhet a vérnyomásunk, migrénes fejfájás vagy allergiás reakció léphet fel. Sok amint tartalmaz a savanyú káposzta, a szalámi, a kolbász és a sonkafélék, a sós, ecetes lébe elrakott hal (ruszli), az érett és penészes sajtok (camembert) és a vörösbor. MAO-gátlók szedése esetén lehetőleg friss, nem érlelt termékeket vásároljunk (sajtok, húsok, halak).

 

 

A gyógyszerkísérő céduláknál gyakran a részletekben bújik meg az ördög…

Alapszabály: minden orvosság esetén beszedés előtt alaposan olvassuk végig a mellékelt tájékoztatót, és szigorúan tartsuk be az adagolásra vonatkozó előírásokat (éhgyomorra, sok folyadékkal, étkezés közben stb.). Mivel ezek nem mindig egyértelműek, a kiemelt szövegben adunk néhány kapaszkodót az értelmezésükhöz.

 

 

Néhány esetben a gyógyszerkísérő tartalmaz utalásokat a lehetséges mellékhatásokról és az élelmiszerekkel fellépő kölcsönhatásokról. A grép­frútlé káros hatását véletlenül fedezték fel, amikor egy kellemetlen ízű gyógyszer ízét grépfrútkivonattal akarták javítani. Ez az eset jól példázza, hogy távolról sem tudunk minden kölcsönhatásról, amelyek gyógyszereink és élelmiszereink között fennállhatnak.

 

 

Így olvassuk helyesen a gyógyszerhez mellékelt tájékoztatót

Minden orvosság csomagolásában találunk egy tájékoztatót, amely nem könnyű olvasmány, ráadásul az abban felsorolt ajánlások és utalások nem mindig egyértelműek.

 

„Lefordítottunk” néhány, a gyógyszerkísérő cédulákon szereplő, gyakori kifejezést:

• „Éhgyomorra” azt jelenti, hogy a gyógyszert 30-60 perccel étkezés előtt kell bevenni.

• „Étkezés közben”: a gyógyszert az étkezés befejezése után legfeljebb 5 perccel kell bevenni.

„Étkezés után”: ez azt jelenti, hogy étkezés után legalább fél órát, vagy inkább egy egész órát kell várnunk, mielőtt beszednénk a gyógyszert.

V.T.
XIII. évfolyam 3. szám

Címkék: élelmiszerek, gyógyszerek

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.