Betegségek A-tól Z-ig

Vigyázat, D-vitamin-hiány!

A D-vitamin-hiány sok betegség kockázatát megnöveli

    A holisztikus gyógyítással foglalkozó orvosok már régen megkongatták a vészharangokat: aki élete nagy részét az irodában, az iskolában vagy otthon a tv előtt ücsörögve tölti, a napfényhiány  következtében valószínűleg D-vitamin-hiányban szenved, és sokkal gyakrabban betegszik meg.


     

    Ahhoz, hogy szervezetünk kellő mennyiségű D-vitaminhoz (tudományos nevén kalciferol) jusson, nem feltétlenül kell mindennap csukamájolajat vagy marhamájat ennünk.  Szervezetünk képes a napi szükségletet saját maga is előállítani, méghozzá megfelelő táplálékokból és napfény segítségével. A mérsékelt égövön élő emberek jelentős része azonban nem jut kellő mennyiségű napfényhez, illetve a benne lévő UV-sugárzáshoz. A napfény sokunk számára hiánycikk lett. Ennek több oka van. Egyfelől szinte állandóan  zárt helyiségekben tartózkodunk, másfelől városaink felett vastag szmogréteg húzódik, amely kiszűri az UV-B-sugarakat. És ha szabadidőnkben kiruccanunk a természetbe,  hosszú ruházattal, fényvédő krémekkel védekezünk az UV-A-sugarak ellen, amelyek bőrrákot okozhatnak.

     

    A D-vitamin hiánya nem csak a felnőtteket  érinti, noha a legtöbb baba már egyéves korában D-vitamint kap tabletta formájában. Azután azonban – ki érti ezt? – teljesen elhanyagoljuk e fontos vitamin pótlását. A következmények elgondolkodtatók. A Robert Koch Intézet felmérése szerint a 2 és 18 éves kor közötti német gyerekek kivétel nélkül D-vitamin-hiányban szenvednek. Az iskolás korú gyerekek több mint 70 százalékánál ráadásul súlyos vitaminhiányról van szó!

     

    Mi a teendő?

    Aki nem tartózkodik eleget a napon, annak D-vitaminban gazdag ételeket kell ennie, vagy egyéb módon kell bejuttatnia a vitamint szervezetébe. A napfényt illetően – ebben sok bőrgyógyász véleménye megegyezik – változtatni kell gondolkodásunkon. Ugyanis a sokáig károsnak kikiáltott UV-B-sugarak igenis értékesek, fontosak.

     

    A sötét, téli  évszakban a modern mesterséges fényforrások is sokat segíthetnek. Például az ún. teljes fényspektrumú fényforrások, amelyeket eredetileg a téli depresszió  megelőzésére, illetve annak kezelésére fejlesztettek ki. Az ésszerű keretek között végzett szoláriumozás – amely nem nélkülözi a káros UV-A-sugarakat – szintén segíthet a szükséges D-vitamin-szint megőrzésében.

     

     

    Mire figyeljünk táplálkozásunkkal kapcsolatban?

    A természetes források közül a csukamájolaj a leggazdagabb D-vitaminban – ez 100 grammonként 12 000 N. E. mennyiséget jelent. Ez gond nélkül lefedi napi  szükségletünket. Azonban sok szakértő meglehetősen kritikusan viszonyul a csukamájolajhoz. Ugyanis a mai csukamájolaj sokkal több A-vitamint tartalmaz, mint régebben. Ennek oka valószínűleg a halak módosult táplálkozásláncában, vagy a  csukamájolaj modernizált gyógyszeripari feldolgozásában keresendő. Aki tehát  rendszeresen csukamájolajat fogyaszt, az könnyen A-vitamin-mérgezést szenvedhet.

     

    Sok értékes D-vitamint tartalmaznak: avokádó, lazac és vaj

     

    Azonban csukamájolaj nélkül is sok D-vitaminban gazdag élelmiszer áll  rendelkezésünkre: a füstölt angolna 640, a szardínia 440, a borjúhús 152 N. E./100 mg mennyiséget tartalmaz. Ezen kívül D-vitamin van a tyúktojásban (116), a csiperkegombában (76), a marhamájban (68), a vajban (48) és az avokádóban (137) is. Minden zárójelbe tett szám N. E./100 g élelmiszerre vonatkozik.

     

     

    A D-vitamin-hiány miatt kialakuló betegségek

    A kutatók azt gyanítják, hogy a D-vitamin-hiány sok betegség kockázatát megnöveli, sőt bizonyos betegségek esetében egyenesen a fő kórok lehet. Brit kutatók több mint 100 ezer személy adatait elemezték. A középkorú, illetve idősebb korosztály azon tagjai,  akiknél a legmagasabb D-vitamin- szintet mérték, egyértelműen sokkal ritkábban szenvedtek szív- és érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben és metabolikus szindrómában, mint azok a kortársaik, akiknek a vérében a legalacsonyabb volt a  D-vitamin szintje.

     

    Egy Finnországban végzett, 100 ezer gyermekre kiterjedő mérés is bizonyította a  D-vitamin rendkívüli fontosságát: Ha a gyerekek első két életévük folyamán napi 2000 N. E. D-vitamint szedtek, életük további 31 évében 80 százalékkal csökkent annak veszélye, hogy kialakul náluk az I. típusú cukorbetegség! Ha a legújabb klinikai kísérletek  eredményeit összefoglaljuk, akkor a következő betegségek kialakulásához lehet köze a D-vitamin hiányának:

     

    Néhány, hosszú időtartamú felmérés szerint főképp a férfiaknál nő meg jelentősen a magas vérnyomás kialakulásának kockázata, ha vérükben 15 ng/ml alá süllyed a D-vitamin szintje

     

    • autoimmun-betegségek (pl. szklerózis multiplex, reumatoid ízületi gyulladás,  zisztémás lupus erythematosus),

    • magas vérnyomás,

    • demencia (időskori elbutulás),

    • depresszió,

    • cukorbetegség, fertőzéses megbetegedések, mint tbc vagy felső légúti fertőzések,

    • csontfájdalom és csontelváltozások,

    • rákos megbetegedések (pl. prosztatarák, bélrák, gyomorrák),

    • Crohn-betegség (egy bélgyulladás),

    • izomgyengeség és izomfájdalmak,

    • elesésre való hajlam (időskorban),

    • Parkinson-kór,

    • csontritkulás.

     

    A csontritkulással kapcsolatban megjegyzendő, hogy a D-vitamin a vékonybélben lehetővé teszi a kalcium felszívódását. A kalcium pedig nélkülözhetetlen a csontszövet  képződéséhez, illetve megújulásához. Akinek vérében alacsony D-vitamin-szint mérhető, az a táplálékkal vagy étrendi kiegészítők formájában bevitt kalciumot székletével együtt egyszerűen kiüríti.

     

     

    A D-vitamin feladatai

    Vajon egyetlen vitamin hiánya valóban képes ennyi betegséget okozni? A kutatók válasza egyértelműen „igen”. Sok sejtünk felületén találhatók ún. D-vitamin-receptorok, parányi „kulcslyukak”, amelyekbe csupán a D-vitamin molekulája illik. Ha ezek a kulcslyukak  üresen maradnak, mert nincs elegendő D-vitamin a szervezetben, akkor működési zavarok lépnek fel a sejtben.

     

    Sok adat utal a depresszió és az alacsony D-vitamin-szint közötti kapcsolatra. A fényhiányos hónapokban érdemes speciális fényforrásokkal védekezni a téli depresszió ellen

     

    A megfelelő D-vitamin-szintek biztosításával sok millió eurós összeget takaríthatnának meg az egészségpénztárak világszerte. És nem csak a csontritkulás megelőzéséről van szó. Az eddigi vitaminpótlásra vonatkozó adagolási ajánlások túl alacsonynak bizonyultak. Ma napi 1000–4000 N. E. a javasolt dózis.

     

     

    Milyen tünetei vannak a D-vitamin-hiánynak?

    A D-vitamin hiánya sokféle tünet formájában nyilvánulhat meg. A spektrum a hajhullástól a memóriazavarokig terjed. A tudományos kutatások alátámasztják az asztma és az anyai D-vitamin-hiány közötti összefüggést. Több mint 900 újszülött köldökzsinórvérében mérték a D-vitamin szintjét. Évekkel később kiderült, hogy az asztmás gyermekek már születésük előtt is D-vitamin-hiányban szenvedtek. Továbbá, minél alacsonyabb valakinél a D-vitamin szintje, annál nagyobb a perifériás artériaszűkület kialakulásának kockázata.

     

     

    Mennyi D-vitaminra van szükségünk?

    A legegyszerűbb vérvétellel meggyőződni D-vitamin-státuszunkról. A normál érték: 30-100 ng/ml (nanogramm/milliliter). A 11 ng/ml alatti érték komoly kockázatot jelent rachitis (angolkór) szempontjából gyermekeknél és csecsemőknél. A 20 ng/ml-es érték hosszabb távon következményekkel járó hiányállapot. Az átlagos felnőttnek napi 2000–4000 N. E. (nemzetközi egység, angolul rövidítve I. U.) D-vitaminra van szüksége – tabletta, csukamájolaj formájában vagy napozással  előállítva”.

     

    Különösen aki keveset tartózkodik a szabadban, például az ágyban fekvő betegek, valamint a túlsúlyosak vagy a csontritkulásban szenvedők, helyesen teszik, ha napi vitamindózisukat a fenti ajánláshoz igazítják.  Az 1 és 3 év közötti gyermekeknek legalább napi 400 N. E-re, 3–10 éves korban napi 1000 N. E-re és 10–20 éves korban 1000–2000 N. E-re van szükségük. D-vitamin tabletta, kapszula vagy olaj formájában kapható a gyógyszertárakban.

    - dr. ki -
    XVIII. évfolyam 2. szám

    Címkék: D-vitamin-hiány

      Aktuális lapszámunk:
      2018. december

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.