Betegségek A-tól Z-ig

Vigyázat, férgek!

A világon a férgek okozzák a 10 leggyakoribb fertőzésfajtát, a WHO becslései szerint évente 200 000 ember halálát okozzák. A trópusi és szubtrópusi klímazónákban sok és sokféle féreg él. Európában, a jó higiénés körülményeknek köszönhetően, ritkábbak.  


 

A leggyakoribb fertőzést a cérnagiliszták (oxyuris), a szalagférgek (taeniák) és az orsóférgek (ascaris) okozzák. Más féregfajtákat „szuvenírként” hozunk magunkkal a nyaralásból, ezekről nem szólunk részletesen.

 

A férgek élősködők: szükségük van egy gazdaszervezetre, amelyben élnek és szaporodnak. Ha egy gyermek, főként éjszaka, gyakran vakargatja a hátsóját, fennáll a gyanúja annak, hogy férges. Minden ötödik gyermek élete során legalább egyszer fertőződik. Általában ártalmatlan cérnagilisztáról van szó (enterobius vagy oxyuris vermicularis), amelyek az ember vastagbelében élősködnek. A viszketést a nőstények okozzák, amelyek éjjel a végbélből előmászva, a végbélnyíláson több mint 10 000 petét raknak le, amelyekből a lárvák már 4-6 óra múlva előbújnak.

 

Legtöbbször a peték vagy a lárvák szennyezett élelmiszerekből vagy tárgyakról jutnak a tápcsatornába. Azonban a pizsamából vagy az ágyneműből, törülközőkről a levegőbe került petéket belélegezve és lenyelve is fertőződhetünk. Ha a fertőzött gyermekek éjjel a feneküket megvakarják, a lárvák a köröm mögé kerülnek, innen pedig a szájba, ezzel újra fertőződnek.

 

 

A viszketés és cellux segít felállítani a diagnózist

Gyakran a székletben látszanak az apró, fehér, 2-3 mm hosszú férgek. Ha fennáll a fertőzés gyanúja, átlátszó ragasztószalagot kell kis időre a végbélnyílás környékére ragasztani, amelyet ezután mikroszkóp alatt vizsgálnak meg. Az erős, főként éjszaka jelentkező végbéltáji viszketés mellett fennállhat alvászavar, koncentrációzavar, gyakori székletürítés, hasgörcs vagy a végbélnyílás körüli ekcéma.

 

Gyakran a családtagok is fertőződnek, ilyenkor őket is kezelni kell. A kémiai terápia általában megfelelő féregellenes gyógyszer egyszeri adásából áll. Gyakran szükséges azonban a kezelés megismétlése az újrafertőződés miatt (testvérek, fertőzött ruhadarabok stb.). A gyógyszeres kezelés mellett fontos, hogy az egész család szigorúan betartson bizonyos higiénés alapszabályokat: minden székletürítés után alapos kézmosás szükséges, a körmöket mindig rövidre kell vágni és tisztán kell tartani. Az alsóneműt naponta váltani kell és legalább 60 °C hőmérsékletű vízben kell kimosni. A féregellenes gyógyszer bevétele után az ágyneműt le kell húzni és 90 °C-os vízben kell kimosni.

 

A puszi tilos, legalábbis akkor, ha az állatot nem féregtelenítjük rendszeresen.
A gyerekeket idejében meg kell tanítani az állattal való higiénikus bánásmódra. Ennek fontos eleme, hogy étkezés előtt mossanak kezet

 

Az alábbiakban ismertetett, dr. Wilfried Geissler nevéhez fűződő biológiai féregellenes kúra is bevált módszer cérnagiliszták ellen:

 

A kúra első napján a homeopátiás Regenaplex Nr. 116a nevű készítményt kell szedni: 10 cseppet kell egy pohár hideg, előzőleg felforralt vízbe cseppenteni, reggel, éhgyomorra, apró kortyonként meginni az egészet. Ehhez papain nevű fehérjebontó enzimet tartalmazó készítményt kell fogyasztani, amely képes feloldani a férgek vékony bőrét. A készítmény csak akkor hat, ha a kúra alatt a páciens nem eszik semmilyen fehérjét. Az ajánlott eljárás a következő:

 

Kúra gyermekeknek: Reggel, éhgyomorra, egy teáskanálnyi készítményt rágatlanul, kevés teával be kell venni. Ezt követi a reggeli gyógytea és kétszersült. A reggeli után egy, majd három órával újabb egy-egy teáskanálnyi készítményt kell rágatlanul lenyelni (naponta tehát háromszor egy teáskanállal). A kúra előtti este és a kúra utolsó estéjén ajánlatos hashajtót bevenni (pl. egy teáskanál ricinusolaj), hogy az elpusztított férgeket kihajtsuk a szervezetből.

 

 

Az enzimek és a hashajtók elpusztítják a férgeket

Kúra felnőtteknek: A kúra előtti este beöntés vagy hashajtó bevétele. Másnap reggel, éhgyomorra öt drazsét kell beszedni szétrágás nélkül. Reggelire herbatea és kétszersült. Reggeli után 1, 2, 3 és 4 órával további öt-öt drazsét kell bevenni, tehát az első napon összesen 25 drazsét. Délben és este fehérjeszegény étrend (pl. rizs, burgonya, kenyér, saláta). Késő este ismét hashajtás vagy beöntés. Erősebb fertőzés esetén általában az első napon végzett eljárást kell a második és a harmadik napon is elvégezni. Utolsó este szintén beöntést kell adni vagy hashajtót kell beszedni.

 

Olykor előfordul orsóféreg (ascaris lumbricoides)-fertőzés is. Ezek az élősködők külsőleg emlékeztetnek a sárgásfehér földigilisztára, és 10-50 cm hosszúra megnőnek. Nem kellően megtisztított, megmosott nyers zöldséggel vagy hullott gyümölccsel terjed. A petékből a belekben kikelnek a lárvák, áthatolva a belek falán, az ereken keresztül eljutnak a májba, a szívbe és a tüdőbe. Itt átfúrják a hörgőcskék falát és a légutakba jutnak. A páciens felköhögi és a garatból lenyeli őket, ahol szaporodásra kész féreggé érnek. A férgek önerejükből is kimászhatnak a végbélnyíláson, de van, aki férget hány vagy az orrlyukain keresztül távozik tőle néhány példány. A szimptómák között szerepel a láz, a tüdőgyulladás, később a pontosabban nem meghatározható gyomor-bél panaszok. Feltűnő a vérképben az eozinofil granulociták számának emelkedése. Enyhe fertőzés esetén teljes tünetmentesség is előfordulhat. A terápia általában a cérnagiliszta ellen alkalmazott készítményekkel zajlik, vagy meg lehet próbálni házi módszerekkel is.

 

A képen egy szalagféreg feje látható, a szívókorongjával és horgaival, amelyekkel megkapaszkodik a belek falán

 

A szalagférgek (cesztódák) esetében a felnőtt férgek és a lárvák általában két különböző gazdaszervezetben találhatók (ember vagy állat). Az emberi belekben élősködő felnőtt féreg általában nem, vagy csak nagyon enyhe panaszokat okoz: emésztési zavarokat, hányingert, étvágytalanságot, fogyást, hasfájást (mintha valaki „turkálna” a hasában). Ha azonban az emberi szervezetben lárvák fordulnak elő, komoly panaszok jelentkeznek, ugyanis ezek sok szervet és szövetet megtámadnak.

 

A felnőtt állatok a fejükkel kapaszkodnak meg a gazdaszervezet bélnyálkahártyáján, testük pedig szelvényezett. Némelyik fajnál ez több ezer szelvényt jelenthet, így a féreg akár többméteres hosszúságúra képes megnőni. Minden egyes szelvényen megtalálható egy hím- és egy nőivarú ivarmirigy, így az állat saját magát termékenyíti meg. Az érett petékkel teli szelvények leválnak és a széklettel együtt távoznak. Itt általában szabad szemmel nem észlelhetők. Egy szalagféreg az emberi szervezetben akár 10 évig is elélhet, és ez idő alatt egymilliárd petét rakhat.

 

 

A szalagférgek gyakran az izomzatban élősködnek

Az emberek és az állatok a petékkel a szennyezett táplálékkal vagy mosatlan kéz közvetítésével fertőződnek. Ellentétben a felnőtt állatokkal, a lárvák nem maradnak a beleken belül, hanem elvándorolnak, és előszeretettel fészkelik be magukat a jó vérellátású izmokban. Itt cisztáknak is nevezik őket. Ha egy állat vagy ember ebből a fertőzött húsból eszik, természetesen fertőződik.

 

Az embert leggyakrabban fertőző szalagféregfajta a szarvasmarha-szalagféreg (taenia sagitana). Az ember általában lárvákat tartalmazó, nyers vagy félig, tehát véresre sütött marhahús (steak, tatár bifsztek, carpaccio) fogyasztásával fertőződik. A sütés, főzés és a mélyhűtés hatására a lárvák elpusztulnak. Európában a vágómarhák húsát állatorvos ellenőrzi, így itt csekély a valószínűsége a fertőzésnek.

 

 

 

A sertésben élősködő taenia solium az állatorvosi vizsgálatoknak köszönhetően szinte teljesen kipusztult.

 

A halakban élősködő diphyllothrium latum főként az északi félteke belső tavaiban és folyóiban fordul elő. A fertőződés nyers vagy nem kellőképpen átsütött édesvízi hal fogyasztásával jön létre. A fertőzés ritkán okoz panaszt, pl. hányingert, hasmenést vagy étvágytalanságot. Esetenként vérszegénységet, ami B12-vitamin hiánya nyomán alakul ki.

 

 

Sárgarépával és savanyú káposztával kiűzhető a féreg

A szintetikus féregűzők mellett a szalagférgeket biológiai módszerekkel is ki lehet űzni a szervezetből:

• A kezelés első napjától fogva csak nyers sárgarépát és nyers vagy főtt savanyú káposztát szabad enni. Inni csak gyógyteát szabad (ürömfűből).

• A második napon éhgyomorra kb. 30-50 hámozott tökmagot kell reszelt almához keverve elfogyasztani. Két óra múlva két teáskanál ricinusolajat kell bevenni.

 

Ha ezzel a módszerrel a szalagféreg fejét nem sikerült eltávolítani, fokhagymás vízzel beöntést lehet végezni (8 dkg zúzott fokhagyma 1 liter vízben).

 

A kutyában vagy a rókában tenyésző szalagféregnél előfordul, hogy az embert megfertőzik a lárvái, ami súlyos egészségkárosodással jár. A kutyaszalagféreg petéi (echinococcus granulosus) fertőzött kutya simogatása után kerül a szervezetbe, ha az illető nem mos kezet, vagy akkor, ha hagyja, hogy a kutya arcon, szájon nyalja. A lárvák 60%-ban a májban, 30%-ban a tüdőben és 10%-ban az epehólyagban, lépben, vesében, izomzatban és a csontokban (cisztikus echinococcosis) telepszenek meg. Mivel a fertőzés sokáig rejtve marad, a betegséget általában csak akkor ismerik fel, ha súlyos elváltozások alakulnak ki a fertőzött szervben.

 

A fertőzött részeket, amennyiben ez lehetséges, sebészi úton távolítják el. Egyébiránt gyógyszeresen lehet kezelni a betegeket. Általában a kezeletlen cisztikus echinococcosis magától nem gyógyul meg, ezért nagyon fontos a megelőzés.

 

 

Rókaszalagféreg: veszélyes, de nagyon ritka

A legrettegettebb rókaszalagféreg (echinococcus multilocularis) szerencsére kevés embert fertőz meg. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak fokozottabban veszélyeztetettek.

 

A féreg a róka, kutya és macska beleiben él. Az ember a kezeivel érintkezik a fertőzéssel, amikor a kutyát vagy macskát megsimogatja, vagy fertőzött talajon keresztül. A peték a környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenállóak. A rövid főzést azonban nem élik túl, és a kiszáradással szemben is érzékenyek.

 

 

Eddig nem tisztázott, hogy lehet-e élelmiszerekkel is fertőződni (erdei bogyók, gombák), vagy fertőzött vízzel. Valószínű, hogy korábban ezt a veszélyt eltúlozták. Ennek ellenére a földközelben termő erdei bogyókat, gombákat, salátát, hullott gyümölcsöt elfogyasztás előtt alaposan meg kell mosni, vagy meg kell főzni, vagy ki kell szárítani (aszalás). Fokozottan érvényes ez a különösen fertőzött területekre. A kutyaszalagféreghez hasonlóan az embernél ez a féregpete is főként a májat támadja meg, és lassan, fokozatosan roncsolja ezt a szervet. Korai stádiumban lehetséges a műtéti eltávolítás, különben ezt a stádiumot csak folyamatos gyógyszeradagolással lehet feltartóztatni. A gyógyszeres terápia ebben az esetben egy életen át szükséges.

 

 

Hogyan kerülhető el a fertőződés?

• Naponta többször, főként étkezés előtt és WC-használat után mossunk alaposan kezet.

• A gyümölcsöt, zöldséget és salátaféléket elfogyasztásuk előtt alaposan mossuk meg.

• A házon kívül használt gyermekjátékokat rendszeresen tisztítsuk meg forró vízzel, lehetőleg mosogatógépben.

• Háziállatainkat rendszeresen féregtelenítsük.

• Idegen kutyát ne simogassunk.

• Ne engedjük a kutyának, hogy arcunkat megnyalja.

• Háziállatainkat csak főzött, hőkezelt étellel etessük.

• Az édesvízi halakat alaposan süssük át vagy főzzük, vagy több napig –10 °C hőmérsékleten tároljuk.

• A sertéshúst és a marhahúst csak alaposan átsütve vagy főzve, vagy legalább 10 napig tartó mélyhűtés után fogyasszuk el.

• Kerti munka vagy intenzív földi munkák után nagyon alaposan mossunk kezet.

 

 

Hasznos házi módszerek

• Minden étkezés előtt együnk 25 dkg reszelt sárgarépát.

• 5 dkg hámozott tökmagot törjünk porrá (gyermekek a fele adagot) és keverjük össze szilvakompóttal. A mennyiséget negyedeljük és 20-30 perc szünet után együk meg részletekben a porciókat. Az utolsó porció után kb. egy órával vegyünk be hashajtót.

• Szárított ürömlevelet mozsárban törjünk porrá. 1-2 teáskanálnyit keverjünk össze néhány szem aszalt szilvával, és reggel, éhgyomorra együk meg. A kúra időtartama: 5 nap.

• 30 g medvehagymát, 20 g borsmentát, 10 g kakukkfüvet és 20 g ürömfüvet keverjünk össze. Egy teáskanálnyit tegyünk bele egy csészényi hideg vízbe, forraljuk föl, majd vegyük le a tűzről és szűrjük le. Naponta 2-3 csészényit igyunk belőle.

• Egy teáskanálnyi medvehagymát egy csésze forrásban lévő vízzel öntsünk le, hagyjuk 15 percig állni. Leszűrve fogyasztunk belőle naponta 2-3 csészényit.

• Bélféreg elleni tea: ürömfű, féregűző varádics, kamilla, szennalevél egyenlő arányú keverékéből esténként egy csészényit (1 teáskanálnyit csészénként) iszunk. Gyermekeknél vagy érzékeny belű embereknél kihagyjuk a keverékből a szennalevelet.

• Reggel éhgyomorra együnk meg egy nagy adag savanyú káposztát.

• Nyers fokhagymát alkalmazzunk beöntéshez, együk kenyérre kenve vagy tea formájában is fogyaszthatjuk (3-4 gerezd egy liter vízhez, 20 percig főzzük, majd leszűrjük).

• Ételeinket készítsük sok hagymával, fokhagymával, tormával, zellerrel, édesköménnyel, kalarábéval, tökkel és sárgarépával.

• 5 aprított fokhagymagerezdet 1 fej hagymával és negyed szál tormával egy liter tejben főzzünk meg, majd leszűrve igyuk meg.

 

A férgeket nem mindig sikerül természetes módszerekkel kiirtani. Ha a terápia eredménytelen, nem szabad elutasítani a hivatalos orvosi módszereket.

vörös
XIII. évfolyam 4. szám

Címkék: állatok, férgek

Aktuális lapszámunk:
2018. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.