Betegségek A-tól Z-ig

Visszérbetegség és életmód 13. rész

Szép, egészséges lábak


Ko­ráb­bi cik­ke­ink­ből tud­hat­ják, hogy két kü­lön­bö­ző tör­té­nés­sor ve­zet a visszér­tá­gu­la­tok meg­je­le­né­sé­hez. Az egyik a ter­hes­ség kap­csán fel­lé­pő hor­mo­ná­lis vál­to­zás, a má­sik a fe­lü­le­tes vissze­rek­ben meg­ál­ló vér­ke­rin­gés. A két ok és an­nak kö­vet­kez­mé­nyei gyö­ke­re­sen kü­lön­böz­nek egy­más­tól. A ter­hes­ség so­rán be­kö­vet­ke­ző hor­mo­ná­lis vál­to­zá­sok a szü­lés után ren­de­ződ­nek, en­nek kö­szön­he­tő­en a visszér­túl­tá­gu­lá­sok is vissza- vagy visz­szább?fej­lőd­nek. Ez­zel az aláb­bi­ak­ban nem fog­lal­ko­zunk. A má­sik ok a min­den­na­pi élet so­rán a vissze­rek­ben meg­ál­ló vér­ke­rin­gés, amely olyan ese­mény­sort in­dít meg és is­mé­tel rend­sze­re­sen, amely a visszér­fal gyen­gü­lé­sé­hez, tön­kre­me­ne­te­lé­hez, ezál­tal a visszér­tá­gu­la­tok meg­je­le­né­sé­hez és fo­ko­zó­dá­sá­hoz ve­zet. Ez nem fej­lő­dik vissza. Fon­tos tud­nunk, hogy az al­só vég­tag visszér­ke­rin­gé­se ket­tős. Rész­ben a mély­vé­nák­ban tör­té­nik, ez a vég­tag vé­rel­l?­tá­sát tart­ja fenn, ahol a vér ál­lan­dó moz­gás­ban van, más­részt a fe­lü­le­tes vissze­rek­ben, ahol a vér moz­gá­sa rend­kí­vül las­sú, akár meg is áll­hat. Ezek a fe­lü­le­tes erek men­nek tön­kre és tá­gul­nak ki a meg­ál­ló vér­ke­rin­gés ál­tal meg­in­dí­tott bio­ló­giai fo­lya­ma­tok és a pan­gó vér fe­szí­té­se miatt.

 

Az aláb­bi­ak­ban éle­tünk olyan moz­za­na­tait emel­jük ki, ame­lyek so­rán a vissze­rek­ben a vér fel­gyű­lik és pang, ezál­tal a visszér­tá­gu­la­tok meg­je­le­né­sét és sú­lyos­bo­dá­su­kat okoz­za. To­váb­bá azo­kat az élet­mód­be­li le­he­tő­sé­ge­ket mu­tat­juk be, ame­lyek a visszér­ke­rin­gést fo­koz­zák, ill. a vissze­rek ki­ürü­lé­sét elő­se­gí­tik, ezál­tal a visszér­tá­gu­la­tok el­ke­rü­lé­sé­hez vagy sú­lyos­bo­dá­suk meg­elő­zé­sé­hez, il­let­ve las­su­lá­sá­hoz ve­zet­nek.

 

A visszér­tá­gu­la­tok ki­ala­ku­lá­sá­hoz, sú­lyos­bo­dá­sá­hoz ve­zet­nek a test­hely­ze­tek kö­zül el­ső­sor­ban az egy hely­ben ál­lás, má­sod­sor­ban az egy hely­ben ülés. Szá­mos olyan fog­lal­ko­zás van, amely egy hely­ben ál­lást kö­ve­tel. Kezdve az ott­ho­ni fő­zés­től az őrt ál­lá­sig. Ki­emel­ten kell szól­nunk azok­ról a fog­lal­ko­zá­so­król, ame­lyek­ben a te­vé­keny­ség nagy oda­fi­gye­lést kí­ván, és emiatt nem he­lye­zünk kel­lő hang­súlyt a lábak időn­kén­ti meg­moz­ga­tá­sá­ra: fo­drász? koz­me­ti­kus, fo­gor­vos, se­bész stb. Az olyan szak­mák, ame­lyek­ben mód van egy kis láb­moz­ga­tás­ra, sé­tá­ra, időn­kén­ti leü­lés­re, ke­vés­bé ká­ro­sak, pl. pos­tás, ren­dőr, ela­dó, pin­cér stb.

 

A hu­za­mos egy hely­ben ülés szin­tén a vissze­res ke­rin­gés las­su­lá­sá­hoz, he­lyen­ként meg­ál­lá­sá­hoz ve­zet, de je­len­tős kü­lönb­ség az, hogy a vé­rosz­lop ma­gas­sá­ga, va­gyis a nyo­más ki­sebb az erek­ben. Ilyen eset­ben te­hát ki­sebb a vissze­re­ket fe­szí­tő erő és ki­sebb meg­moz­ga­tás is ele­gen­dő a vissze­res vér­ke­rin­gés meg­in­dí­tá­sá­hoz. Né­hány há­zi­mun­ka vé­gez­he­tő ülő hely­zet­ben is, csak meg­szo­kás­ból csi­nál­juk áll­va – ül­jünk le, ez ke­vés­bé ká­ros!

 

A vissze­rek­ben fel­lé­pő ma­gas nyo­más, azaz a fe­szí­tő erő nagy je­len­tő­ség­gel bír. Sú­lyok eme­lé­se­kor a le­ve­gőt vissza­tart­juk, a has meg­fe­szül, az ún. has­prés mű­kö­dik, ez ne­he­zí­ti vagy le­he­tet­len­né te­szi a vissze­res vér áram­lá­sát, ami a leg­ki­fe­je­zet­tebb ha­tást fej­ti ki a vissze­rek pan­gá­sa, ill. a vissze­rek ki­tá­gí­tá­sa irá­nyá­ba. Akik fi­zi­kai mun­kát vé­gez­nek, azok­nál va­ló­ban gya­ko­ribb a vissze­rek ki­tá­gu­lá­sa és gyor­sabb a sú­lyos­bo­dás. Ide­tar­?o­zik az el­hí­zás is, amely töb­blet­ter­het, súlyt je­lent a lábak­nak, és ezt min­den­nap vi­sel­ni kell.

 


 

To­váb­bi fon­tos vissze­re­ket tá­gí­tó té­nye­ző a me­leg. Ez le­het me­leg le­ve­gő, víz, gőz vagy nap­sü­tés, egy­for­mán tá­gít­ja az ere­ket. Gya­k­ran a vissze­res pa­na­szo­kat is ki­vált­ja, sőt a me­leg víz visszér­gyul­la­dást okoz.

 

Ho­gyan előz­het­jük meg a vissze­res pan­gást? En­nek szá­mos mód­ja van. A passzív ki­ürí­tés test­hely­zet-vál­toz­ta­tás­sal tör­tén­het. Le­gegy­sze­rűbb a le­fe­kvés. Ilyen­kor a vér sú­lya nem ne­he­ze­dik a láb vé­nái­ra. Na­gyon jó ha­tá­sú és kel­le­mes ér­zés ülő hely­zet­ben is a lábak meg­eme­lé­se, zsá­moly­ra vagy má­sik szék­re he­lye­zé­se.

 

A vissze­rek ak­tív ki­ürí­té­se a lábak moz­ga­tá­sá­val tör­té­nik. El­ső­sor­ban a bo­ká­ban kell moz­gat­ni a láb­fe­jet. Ek­kor a láb­szá­riz­mok jön­nek mű­kö­dés­be és ürí­tik ki a ben­nük meg­re­kedt vért, va­la­mint en­nek ha­tá­sá­ra a fe­lü­le­tes visszér­rend­szer­ből is a mély­be szí­vó­dik a vé­nás vér. Ezt csi­nál­juk bi­ci­kli­zés­kor vagy sé­ta al­kal­má­val is. Ezek a moz­gá­sok te­hát elő­nyö­sek a vissze­rek szem­pont­já­ból. A túl­zott meg­eről­te­tést azon­ban ke­rül­jük.

 

A ket­tőt kom­bi­nál­hat­juk is, va­gyis le­fek­he­tünk és lába­in­kat moz­gat­hat­juk. Ezt ne­vez­zük visszér­tor­ná­nak. A lábak meg­eme­lé­se gyer­tya­ál­lás­ba és az így vég­zett láb­moz­ga­tás a leg­ha­tá­so­sabb vé­na­ki­ürí­tő gya­kor­lat. Ne fe­lejt­kez­zünk el a lég­zés ha­tá­sá­ról sem. Ez is hoz­zá tar­to­zik a visszér­tor­ná­hoz. Az időn­kén­ti mély lég­vé­tel fo­koz­za a vissze­res ke­rin­gést. Az ál­lan­dó mély lég­vé­tel egyéb okok­ból nem ajánl­ha­tó.

 

Min­de­zen gya­kor­la­to­kat és ha­tá­so­kat leg­job­ban a hi­deg víz­ben vég­zett úszás öt­vö­zi. Elő­nyös, hogy ilyen­kor nem va­gyunk füg­gő­le­ges hely­zet­ben, a víz sú­lya ki­nyom­ja a fe­lü­le­tes vissze­rek­ből az ott pan­gó vért, a hi­deg össze­húz­za a fe­lü­le­tes vissze­re­ket és ugya­nak­kor rit­mi­kus láb­moz­gást vég­zünk, a mély lég­vé­te­le­k­ről nem is be­szél­ve.

 

Amennyi­re le­het, pró­bál­juk meg el­ke­rül­ni a láb sé­rü­lé­se­it, ütő­dé­se­it. So­kan meg­fi­gyel­ték, hogy egy-egy ütő­dés he­lyén ma­ra­dan­dó haj­szá­l­ér­go­mo­lyag ke­let­ke­zik. A visszér­tá­gu­lat me­gü­té­se visszér­gyul­la­dást okoz. Hu­za­mos időn ke­resz­tül fen­nál­ló visszér­tá­gu­lat a bőr át­épü­lé­sé­hez, gyul­la­dá­sá­hoz ve­zet. En­nek me­gü­té­se vált­ja ki a láb­szár­fe­kélyt.

 

A visszér­tá­gu­lat meg­je­le­né­se el­len nem so­kat te­he­tünk, in­kább a sú­lyos­bo­dást tud­juk meg­előz­ni, azaz a tá­gu­lat mér­té­két le­het szin­ten tar­ta­nai, és an­nak tud­juk ele­jét ven­ni, hogy újabb erek ki­tá­gul­ja­nak a lábon. A már meg­le­vő­ket leg­jobb mű­tét­tel vagy in­jek­ció­val el­tá­vo­lí­ta­ni. A fen­ti ta­ná­cso­kat azon­ban ezt kö­ve­tő­en is meg kell fo­gad­ni.

Dr. Bihari Imre
X. évfolyam 5. szám

Címkék: lábak, visszérbetegség

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.