Betegségek A-tól Z-ig

Visszértágulat, visszérgyulladás

Népi gyógymódok, természetgyógyászati eljárások

A középkorú emberek csaknem felét érinti a visszértágulat. Elsősorban az álló foglalkozást űző embereket veszélyezteti, és nőknél négyszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Ugyancsak nagyobb a betegség kialakulásának kockázata terhesség alatt, valamint elhízott embereknél és időseknél. A visszerek kitágulása kevés panaszt okoz, ha csak a felszíni ereket érinti. Ilyenkor az illető legfeljebb fáradtságra, szorító érzésre vagy nehéz lábra panaszkodik.


A felszíni visszértágulat inkább a láb szépségét rontja, míg a mélyebben fekvő vénák elzáródása, a billentyűk károsodása már súlyosabb következménnyel jár. Az utóbbi esetben az érfal súlyosan begyulladhat (phlebitis), vérrög képződhet és kerülhet a tüdőbe (tüdőembólia), az agyba, és agylágyulás (emollitio) alakulhat ki. Amikor a mélyvénák károsodnak, a pangó vérből folyadék jut a környező szövetekbe, bokaduzzadást idézve elő. Később a bőr pikkelyessé válik és viszketni kezd.

 

Figyelmeztető tünet még, ha a bőr kipirosodik, illetve forró tapintású a környező területhez képest.

 

A visszértágulat okait illetően nincs egységes tudományos álláspont, de az biztosnak látszik, hogy a betegség komplex jellegű, és többféle tényező hatása következtében alakul ki. Tény, hogy több a visszérbeteg azok között, akik sok alkoholt fogyasztanak, gyakran küzdenek meghűléses betegségekkel, illetve többször voltak terhesek.

 

Heveny (akut) visszérgyulladás gyakran akkor alakul ki, ha valaki "lábról" fázik fel. Ilyenkor magas láz, lábfájás és lábduzzanat jön létre. Az orvos többnyire antibiotikumot, gyulladásgátlót, valamint Venoruton kapszulát és gélt rendel.

 

A krónikus visszérgyulladás első jelei a lábszáron kidudorodó kacskaringós és csomós erek. A lábak inkább este fájnak, és előfordul, hogy hajnalban lábikragörcs lép fel.

 

Egyeseknél a láb lila vagy vörös színűvé válhat, és megduzzadhat. A lila szín az érszűkületre jellemző, a vörös és duzzadt láb a vérrögösödéssel járó vénagyulladásra (thrombophlebitis), a fehér és fájdalmas láb pedig végtagi embóliára gyanús.

 

Az orvosok leggyakrabban rugalmas gumiharisnya alkalmi viselését ajánlják. Súlyos vagy túl nagy visszerek esetén műtéttel eltávolíthatják a teljes vénát, illetve egy másik eljárással (szkleroterápiával) kizárhatják a keringésből. Az utóbbi esetben injekcióval olyan anyagot juttatnak be, amely "megalvasztja" a vénát, így az többé nem vesz részt a keringésben.

 

A természetgyógyászati módszerek, az étrendi és életmódbeli ajánlások követése alkalmas a visszérbetegség megelőzésére, valamint a kezdődő visszértágulat eltüntetésére.

 

Étrend

A leglényegesebb a sok rostot tartalmazó ételek fogyasztása. Ezek többnyire a komplex szénhidrátokban fordulnak elő. Rostokban szegények viszont a finomított élelmiszerek. Aki kevés rostot fogyaszt, annak kisebb mennyiségű és keményebb a széklete, amelynek a kiürítéséhez nagyobb nyomást kell kifejteni. A túlzott feszítés fokozza az alhasi nyomást, ettől viszont csökken a véráramlás a lábakban. Ha ez a folyamat huzamosabb időn át tart, meggyengülnek az érfalak, kialakul a visszértágulat, illetve az aranyér.

 

A szék­re­ke­dés miat­ti eről­te­tett szé­ke­lés ká­ro­san hat lábunk vé­rel­lá­tott­sá­gá­ra. Fo­gyas­szunk sok rostos ételt - A zöld­ség­fé­lék­ben vé­ral­va­dást ser­ken­tő anya­gok ta­lál­ha­tók. Ki­sebb be­vér­zé­sek elő­for­du­lá­sa­kor fo­gyas­szunk még több zöldségfélét

 

Étrendünkben tehát legyen sok zöldség, gyümölcs, hüvelyes és gabonaféle. Különösen előnyös az áfonya, a cseresznye és a fekete ribizli fogyasztása, mert ezek rosttartalmuk mellett gazdagok érfalerősítő bioflavonoidokban is. A rostok vizet felvéve lágyítják a székletet és megkönnyítik továbbhaladását a belekben. Így a rostdús táplálkozás csökkenti a székletürítéskor szükséges erőfeszítést, megelőzi a visszerek kialakulását.

 

Ha az említett ételek nem elegendőek a széklet lágyítására, akkor se hashajtót szedjünk, hanem fogyasszunk természetes székletlazító anyagokat. Ilyen például az útifűmag (psyllium) héja, a pektin és a guár.

 

Életmód

A testmozgás olyan formáját válasszuk, amely segíti a keringést, csökkenti a vér pangását a vénákban. Ilyen az úszás, a kerékpározás és a séta. Hasznosak lehetnek a tornagyakorlatok is. Hanyatt fekve emeljük fel a nyújtott lábakat függőleges helyzetig, majd lassan engedjük vissza a talajra. Többször ismételjük. Egy módosított változatban felváltva hajlítjuk be a térdeinket, amikor a lábak vízszintes helyzetben vannak. A lábakkal végzett ollózás, terpesztés, keresztezés és "biciklizés" ugyancsak segíti a vérellátást, edzi a vénákat és a kötőszöveteket. Mindennap néhány percen át gyakoroljuk.

 

A gya­kor­la­tok se­gí­te­nek eny­hí­te­ni a ke­rin­gé­si pa­na­szo­kat, ha rend­sze­re­sen vég­zik, és nem ter­helik a fájdalmas pontokat

 

A beteg napközben rendszeresen pihentesse a lábát párnával alátámasztva,megemelve. Éjszaka szintén érdemes felpolcolni a lábat 15-30 cm magasra, esetleg felemelni az ágynak a láb alatti végét. Kerülni kell a hosszan tartó álldogálást vagy üldögélést, az álló munkát, valamint a keresztbe tett lábakkal való ülést. Nehéz tárgyakat ne emeljünk.

 

A beteg ne hordjon olyan ruhát, cipőt, harisnyát vagy övet, amely elszoríthatja a láb visszereit vagy akadályozza a vér áramlását. Jó hatásúak viszont az orvos által is rendelhető, különféle erősségű kompressziós harisnyák.

 

 

Gyógynövények

Az egyik legfontosabb gyógynövény a visszérfal erősítésére, a gyulladás megszüntetésére a vadgesztenye. Erősíti az ereket, csökkenti törékenységüket, áteresztőképességüket. Megszünteti a kis erek körüli vérzéseket, elősegíti a visszérgyulladás és a lábszárfekély gyógyulását. A vadgesztenye kivonatát tartalmazó tea belsőleg, a kenőcs külsőleg alkalmazható.

 

Vadgesztenyevirágot (50 g) és körömvirágot (50 g) keverjünk össze, ebből egy evőkanálnyit forrázzunk le 2 dl vízzel, 20 percig hagyjuk állni, majd szűrjük. Naponta 2-3 alkalommal igyuk.

 

Egy másik recept: somkóró, körömvirág, feketenadálytő- szár és keskenylevelű útifű keverékéhez mindegyik alkotórészből 100 grammot vegyünk. A teát ugyanúgy készítsük el, mint az előző receptnél, és ugyancsak napi két-három alkalommal fogyasszuk. (Dr. Nagy Géza)

 

Az ét­rend és a rend­sze­res test­moz­gás meg­véd a ter­hes­ség alat­ti vér­nyo­más-nö­ve­ke­dés kö­vet­kez­té­ben előál­ló visszérképződéstől

 

Az orvosi somkóró önmagában is hasznos lehet. Egy kávéskanálnyi somkórófüvet forrázzunk le 2 dl vízzel, 10 percig hagyjuk állni. Napjában háromszor igyunk ilyen adagot. Borogatásként szintén alkalmazható mind visszérgyulladásra, mind lábszárfekélyre. Erre a célra 2 kávéskanálnyi somkórófüvet számítsunk 4 dl vízre, és a langyos forrázatot alkalmazzuk. (Dr. Oláh Andor)

 

A sokoldalú körömvirágkenőcs a visszeres lábon is segíthet. Fékezi a gyulladásos folyamatokat, javítja a bőr vérellátását, elősegíti az új szövetek képződését, fokozza a rugalmasságot. Körömvirágkenőccsel naponta többször, legalább reggel és este kenjük be a lábakat. Ha valaki napközben gyógyharisnyát visel, este zuhanyozza le a lábát térdtől lefelé előbb meleg, majd hideg vízzel, utána kenje be körömvirágkenőccsel, és tartsa egy ideig felpolcolva.

 

Visszérgyulladásnál célszerű vastagon alkalmazni a kenőcsöt, majd átkötni a lábat kendővel vagy könnyű kötéssel. Hagyjuk rajta a kötést egész éjszaka, mert így a hatóanyag képes behatolni a mélyebben fekvő rétegekbe, szövetekbe, ott is kifejtve jótékony hatását. (Barbara és Peter Theiss)

 

 

Lábfürdő, lemosás, gyógypakolás

Kádban járjunk helyben egy-két percig térdmagasságig érő, hideg vízben. A lábat ne töröljük meg, húzzunk rá meleg zoknit, és járjunk tovább, amíg a lábunk átmelegszik és megszárad. Tilos alkalmazni az eljárást érelmeszesedés, szívgyengeség, trombózisra való hajlam, valamint súlyos asztma esetén. A visszértágulat ugyanis már önmagában trombózisra hajlamosít.

 

Külsőleg sokféle gyógynövényt használhatunk a fürdőhöz. Ilyen a gesztenye, a gesztenyevirág, a körömvirág, az apróbojtorján, az orbáncfű, a levendula és a rozmaring. A növényekből vagy keverékükből 2-3 evőkanálnyit főzzünk 5 percig két liter vízben, szűrjük le és keverjük langyos vízbe. (A forró víz nem ajánlott, mert tovább tágítaná az ereket.) A visszeres lábakat merítsük bele a gyógynövények főzetével kevert vízbe, tartsuk benne 20 percig, miközben körkörös mozgással finoman masszírozzuk őket, a szív irányába haladva. Fürdés után a lábakat hagyjuk megszáradni, majd kenjük be gyógykenőccsel. (Dr. Nagy Géza)

 

Rönt­gen­nel ki­mu­tat­ha­tó a vé­nák ál­la­po­ta. E be­teg vissze­rei ki­tá­gul­tak, ezt a lábá­ban a képen látható színes csomók mutatják

 

Fürdő vagy zuhanyozás után, illetve lefekvés előtt érdemes rendszeresen lemosni a lábat gyümölcsecettel vagy bedörzsölni kukoricacsíra- olajjal.

 

Segíthet az iszappakolás is. Az agyagot vagy gyógyiszapot kevés vízzel sűrű péppé keverve ujjnyi vastagon vigyük fel a vénákra, helyezzünk rá vászonkendőt, és hagyjuk rajta 2-3 órán át. Az iszaphoz is hozzáadhatunk kevés gyümölcsecetet. A pakolás eltávolítása után langyos vízzel mossuk le a bőrt, majd dörzsöljük be olívaolajjal. Ez a módszer visszérgyulladásnál és lábszárgörcsnél is jótékony hatású.

 

Pakolást készíthetünk káposztalevelekből is. A (sodrófával) puhára simított friss káposztaleveleket több rétegben helyezzük rá a visszértágulatra, rögzítsük mullpólyával, és hagyjuk rajta több órán át.

 

A hagyományos gyógyászatban évezredek óta ismert a piócák jótékony hatása a láb visszérbetegségeiben. A piócák által termelt hirudin nevű anyag gátolja a vérlemezkék összecsapzódását és gyulladáscsökkentő hatású. Ma már krém formájában is hozzáférhető.

 

Illóolajok

Hasznosak a következő illóolajok: boróka, cickafark, ciprus, citrom, kamilla, rozmaring. Fürdőolajként alkalmazzunk citromolajat (4 csepp), ciprusolajat (3 csepp), gerániumolajat (2 csepp), borókaolajat (2 csepp) és borsmentaolajat (1 csepp). Az illóolaj-keveréket kevés tejjel vagy mézzel összekeverve csepegtessük a meleg vízzel teli kádba, 20- 30 percet töltsünk a vízben relaxálva. Vigyázat, nehogy elaludjunk fürdés közben!

 

Masszázsolajként jó hatású az alábbi keverék: jojoba- vagy szezámolaj mint hordozóolaj (30 ml), levendulaolaj (4 csepp), rozmaringolaj (4 csepp), ciprusolaj (3 csepp), citromolaj (3 csepp), borókaolaj (2 csepp) és borsmentaolaj (1 csepp). A hordozóolajat az illóolajokkal zárt tégelyben vagy üvegben finoman rázzuk össze. A masszázsolajjal naponta masszírozzuk meg az érintett területeket.

 

 

Reflexológia

Kezelendő zónák: vese,mellékvese, húgyvezeték, húgyhólyag,máj, nyirokrendszer.

 

A vesezóna, mivel páros szervről van szó,mindkét lábon megtalálható. A vese reflexzónája a talp közepétől indul, a húgyvezeték zónáján keresztül halad a belső boka irányába, a húgyhólyagzóna felé, és ebben az irányban kell masszírozni is. A mellékvese zónája mindkét lábon közvetlenül a vesezóna felett, de mélyebben található.

 

A test ener­gia­köz­pont­já­nak masszí­ro­zá­sa, amely kö­rül­be­lül két ha­rán­t­ujjnyi­ra a köl­dök alatt helyezkedik el, serkenti a vérkeringést

 

A májzóna csak a jobb lábon kezelhető. A talpon a párnás rész alatt, a negyedik és ötödik lábközépcsont területén húzódik, a harmadik és a negyedik ujj vonalától oldalirányban, a talp külső széléig tart. Csak finoman masszírozzuk!

 

A nyirokrendszer zónáit csak finoman szabad masszírozni, mert igen érzékenyek. A felső nyirokutakat a lábujjak közötti bőrredők mentén, az alsó nyirokutakat a külső és belső bokát felül összekötő vonal mentén kezelhetjük, míg a nyirokerek mellkasi főtörzsének reflexzónáját a lábfejen, az öregujj és a második ujj között találhatjuk meg.

 

Figyelem: erősen visszeres vagy heveny visszérgyulladásos láb kezelése tilos!

 

 

Akupresszúra

Testen kezelendő pont: L-6.

 

A lépmeridián 6-os pontja (L-6) a belboka felett négy harántujjnyira, a sípcsont hátsó szélénél található. Kezelése segíthet más bajokban is: minden kismedencei problémánál, hólyaghurutnál, női betegségekben, szabálytalan menstruációban, impotencia esetén is javasolt a masszírozása.

 

Vigyázat: ha a pont felett visszeres a láb, nem szabad kezelni, és állapotos nőnél sem alkalmazható!

 

Táplálékkiegészítők

Erősíti az erek falát és javítja a keringést a C-vitamin, ha bioflavonoidokkal együtt vesszük be. Hasonló hatású az E-vitamin is. Ugyancsak keringésjavító, javítja az érfalak rugalmasságát és erősíti az erek közötti kötőszöveteket a fekete áfonya. (Nyugaton többnyire az ázsiai gázló nevű gyógynövénnyel együtt, kombinált készítményben kapható.) A gyógynövényeknél már említett vadgesztenye kivonata is hozzáférhető táplálékkiegészítő formájában.

 

Főleg külföldön alkalmazzák a Gotu kola (Centella asiatica) kivonatát, amely javítja a vérellátást és erősíti a kötőszöveteket. A másik, inkább Nyugaton használt gyógynövény a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus), amelynek elsősorban az érösszehúzó és gyulladáscsökkentő hatását aknázzák ki.

 

A visszeres betegek kevésbé képesek annak a vegyületnek (a fibrinnek) lebontására, amely a vérrög- és hegképződést okozza, növeli az érfalgyulladás, a szívizomelhalás (infarktus), a tüdőembólia és az agylágyulás kockázatát.Mivel a fibrin a visszér melletti szövetekben rakódik le, a bőr ezen a területen keménnyé, rögössé válik. A fibrin lebontásában segít a kapszaicintartalmú Cayennebors, a fokhagyma, a hagyma és a gyömbér, továbbá az ananász fehérjebontó enzimje, a bromelin, illetve a belőlük készített táplálékkiegészítő.

Kürti Gábor
XI. évfolyam 5. szám

Címkék: népi gyógymódok, visszérgyulladás, visszértágulat

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.