Betegségek A-tól Z-ig

Vitaminszerű anyagok - F-vitamin

Vitaminok szerepe a szervezet létfenntartásában 41. rész


Az F-vitamin valójában nem más, mint a telítetlen esszenciális zsírsavak családja. Tagjainak tulajdonságait, biológiai szerepüket a lipidekről szóló fejezetben tárgyalják a tankönyvek. Ugyanakkor a vitaminkategória követelményeinek is megfelelnek, mivel a szervezet számára nélkülözhetetlenek, és nem termelődik belőlük a napi szükséglet kielégítésére elegendő mennyiség. Emiatt táplálékunk nélkülözhetetlen összetevőivé váltak.

 

Vitamin jellegük azért vitatható, mert amíg a klasszikus vitaminokból kis mennyiség is elegendő feladatuk ellátásához, addig szervezetünk napi telítetlenzsírsav-szükséglete néhány gramm.

 

A klasszikus vitamincsalád tagjai általában katalizátorszerepet töltenek be meghatározott biokémiai folyamatok serkentésével, míg az esszenciális zsírsavak a szervezet szerkezeti elemeivé válnak beépülésük után.

 

1. táblázat

 

Az F-vitamin megjelölés elsősorban a természetgyógyász-irodalomban fordul elő, a szakirodalom továbbra is a lipidek, a zsírsavak csoportjába sorolja őket. A tudományos besorolás megítélése általában nehezen változik, melynek oka feltehetőleg az, hogy amennyiben egyszerűsítjük egy adott kategóriába sorolhatóság követelményrendszerét, akkor lassan értelmét veszítheti az osztályozás lényege. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy kellően tágan értelmezve a vitaminmeghatározást, gyakorlatilag az összes nélkülözhetetlen tápanyagot vitaminnak nevezhetjük, és akkor a vitamin elnevezés feleslegessé válik.

 

A telítetlen zsírsavak vitamin jellegének eldöntése nem feladata ennek az ismertetőnek. Nélkülözhetetlenségük egyértelműen bizonyított, ugyanakkor szükséges mennyiségük nem haladja meg komoly mértékben a klasszikus vitaminokét, ezért tekintjük át biológiai szerepüket ebben a sorozatban.

 

A telítetlen zsírsavak jellemzői

A zsírok az élő szervezet meghatározó alkotóelemei. Már a történelem előtti időkben is ismert volt a különböző zsírok, olajok nemcsak táplálékként történő alkalmazása. A lipid fogalmat a biológiai ismeretek szélesedése vezette be. A lipid sokak számára a zsír tudományos neve, pedig a két elnevezés nem teljesen azonos molekulacsoportot takar. A pontos összefüggés meghatározása szerint nem minden lipid zsír, de minden zsír lipid. A zsír kémiai szempontból a zsírsavak glicerinnel alkotott vegyületei. A szervezetünkben található zsír 98%-a ún. triglicerid, azaz három zsírsavmolekula egy glicerinmolekulával alkotott vegyülete. A lipid azért tágabb fogalom, mert egyes lipidekben a zsírsavak helyére más típusú molekula lép. Elsősorban a sejtmembránban találhatók ilyen vegyületek.

 

A zsírsavak hosszú szénláncú molekulák, egyik végükön a savas jelleget biztosító karboxilcsoporttal. A legtöbb zsírsav 18 szénatomból áll, de ismertek 22-30 szénatomos változatok is. Zsírsavak esetében fontos kérdés a telítettség mértéke, amely döntően határozza meg a zsírsav biológiai szerepét és fizikai megjelenését. A telítetlenség azt jelenti, hogy két szénatom között egynél több – általában kettő – kötés képződik. A második kötés jellege jelentősen eltér az elsőtől. Sajátos elektronkoncentráció alakul ki a két atom között, mely meghatározhatja egy vegyület kémiai, biológiai, fizikai tulajdonságát. Az ilyen kötésrendszert kettős kötésnek is nevezik.

 

A legalább egy kettős kötést tartalmazó zsírsavat már telítetlen zsírsavnak nevezzük. Külső megjelenését tekintve a legfontosabb tulajdonsága, mely megkülönbözteti a telített testvérétől, a halmazállapota: a telítetlen zsírsavak jelentős része sűrű folyadék. Legismertebb képviselőjük az olajsav, melyről később egy egész anyagcsoportot – ezek az olajok – neveztek el. A különböző zsírok eltérő folyékonysága is a telítetlenség mértékével kapcsolatos. Minél több kettős kötés található a lipideket alkotó zsírsavláncokban, annál folyósabb a zsír. A liba- és kacsazsír azért folyékonyabb a sertészsírnál, mert több telítetlen zsírsavat tartalmaz.

 

A szervezetben található zsírsavak egyik jellemzője, hogy amennyiben egynél több kettős kötést tartalmaznak, úgy a két kettős kötés között mindig található legalább egy olyan szénatom, amely telített, azaz szomszédaihoz csak egy-egy kötéssel kapcsolódik. Ez a szerkezeti egység biztosítja a kettős kötés védelmét a levegő oxigénjével szemben, ha nem is teljes mértékben. Nagyon fontos tulajdonság ez, hiszen a zsírok oxidációja – amely a hétköznapi nyelvben az avasodás fogalmával azonos – egyik legveszélyesebb bomlási reakciója a telítetlen zsírsavaknak. Sajnos minél több a kettős kötés a molekulában, annál érzékenyebb az oxidációval szemben. A fokozódó érzékenység könnyen érthetővé válik, ha átgondoljuk az oxidáció folyamatát. Az oxidálószerek elektront igyekeznek felvenni stabilitásuk növelése érdekében. A kettős kötésekben található magasabb elektronkoncentráció ebből a szempontból kiváló célpont. Az oxidáció következményei sokszor nem láthatók előre. Két fontos, a szervezet számára komoly kihatással járó változás következhet be:

 

– Az oxidálószer hatására a kettős kötés helyén elszakad a molekula;

– Az oxidálószer beépül a kettős kötés helyére, melynek megszűnése megváltoztatja a molekula térbeli alakját és ezáltal biológiai szerepét is!

 

2. táblázat

 

Mindkét eset visszafordíthatatlan biológiai változások sorozatát indíthatja el, melynek vége valamelyik közismert, súlyos betegség után bekövetkező halál is lehet.

 

Szervezetünk számára nélkülözhetetlen zsírsavak 2–6 db kettős kötést tartalmazhatnak.

 

Elnevezésükre több sajátos rendszer is kialakult. Ezek közül most csak kettőt ismertetek, melyek gyakorlatilag egymás közeli rokonai. Az esszenciális zsírsavak kettős kötés rendszerének jellemzője a telítetlen kötések közötti egy-egy telített szénatom. Az elnevezés során eltértek hagyományos, meglehetősen bonyolult nevezéktantól. Elegendő ugyanis megadni a zsírsav teljes szénlánchosszát, a kettős kötések számát és az első kötés helyét. Így alakult ki az ún. ómega nómenklatúra, melyben a savasságot biztosító karboxilcsoporttal ellentétes láncvégtől számolva (ez az utolsó szénatom lenne az ómega, a görög ábécé utolsó betűjéről elnevezve) adják meg az első kettős kötés helyét. Ennek az elnevezésnek rokon változata, amikor n-nel jelölik ezt az utolsó szénatomot.

 

Az 1. táblázat az emberi szervezetben található legfontosabb telítetlen zsírsavak elnevezését mutatja meg. Az egynél több kettős kötést tartalmazó zsírsavakat többszörösen telítetlen zsírsavaknak nevezik, angol megfelelőjéből PUFA-nak rövidítik. Az 1. táblázatból látható, hogy a nélkülözhetetlen zsírsavak két nagy csoportba sorolhatók: az elsőben a lánc végétől számított hatodik, a másodikban pedig a harmadik szénatomnál található az első kettős kötés.

 

 

A telítetlen zsírsavak biológiai szerepe

A telítetlen zsírsavak szerepe szervezetünkben meglehetősen összetett.

 

Az w6-os csoport legfontosabb és egyik legismertebb képviselője a linolsav, mely számos élelmiszerben is megtalálható. Jelentőségét az adja, hogy belőle a szervezet el tudja készíteni a többi telítetlen zsírsavat is, valamint a legkevésbé érzékeny a már említett oxidatív támadásokkal szemben, mivel kettős kötéseinek száma csak kettő. Ezért táplálkozásunk során a linolsavbevitel meghatározó jelentőségű szervezetünk telítetlen zsírsavakkal történő ellátása szempontjából. A 2. táblázat a legfontosabb élelmiszerek linolsavtartalmát mutatja.

 

Az w6-os csoport másik jellegzetes tagja az arachidonsav, melynek zöme szervezetünkben keletkezik a táplálékkal felvett linolsavból. Ez a zsírsav egyik kiemelkedő fontosságú molekulája a szervezetben lezajló kémiai szabályozó mechanizmusoknak. Két jellegzetes molekulacsoport képződik belőle: az ún. lipid mediátorok és az inozitol foszfogliceridek.

 

A mediátorok olyan szabályozó molekulák, melyek a sejtek közötti információcserében játszanak meghatározó szerepet. Az arachidonsavból képződő legfontosabb mediátorok a prosztaglandinok, tromboxánok és leukotriének. Szerepük a véralvadástól kezdve az érfal rugalmasságának vezérlésén keresztül a különböző gyulladással járó folyamatok irányításáig rendkívül sokrétű. A vezérlő mechanizmusaik tudatos befolyásolása ma is az orvostudomány egyik kiemelkedő fontosságú kutatási területe.

 

A nehezen kimondható inozitol foszfogliceridek a sejtmembrán alkotóelemei, melyek a membrán rugalmasságnak meghatározó tényezői. Miért fontos ez? A sejt élete szempontjából meghatározó jelentőségű a ki- és beáramló molekulák típusa és mennyisége. A sejtmembrán szerkezete határozza meg, mi jut át a membránon. A megfelelő rugalmasság itt nagyon fontos tényező. A túlzott rugalmasság káros, hiszen bármi át tud jutni, ugyanakkor a túl merev membrán se jó, mert azon meg szinte semmi sem jut át. A telítetlen zsírsavak lánca a telítetlenségből következően képes a megfelelő rugalmasság biztosítására!

 

(A következő részben térünk ki részletesebben a telítetlen zsírsav-bevitel következményeire és a táplálkozás megtervezése során ajánlott, megfontolandó szabályok ismertetésére.)

Dr. Szabó Oszkár
VIII. évfolyam 8. szám

Címkék: F-vitamin, vitaminok

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.