Betegségek A-tól Z-ig

Zaj és stressz okozta halláskárosodások

Nagyothallás, halláskiesés, fülzúgás

Ha hirtelen romlás áll be hallásunkban – esetleg fülzúgással kísérve –, annak legtöbbször akut zajártalom vagy stressz okozta halláskiesés az oka. A vérkeringést serkentő és savtalanító kezelés mellett maguk az érintettek is hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz lazítással és öngyógyító erejük aktiválásával.


Egészséges reakció: ha zaj van, befogjuk a fülünket

 

A stressz és a zaj különböző hatással lehet hallásunkra. Felléphet nagyothallás, halláskiesés vagy tinnitus (fülzúgás). A zajról általában mindenki tudja, hogy rossz hatással van a hallásra, a zaj által kiváltott nagyothallás ismert munkahelyi ártalom azoknál, akik rendszeresen órákon keresztül 80 decibelnél hangosabb zajnak vannak kitéve a munkahelyükön, például a reptéren vagy útépítéseknél. Ezeknél a munkáknál kötelező a hallásvédő viselése.

 

Munka és kikapcsolódás közben is figyeljünk a zajvédelemre

Más a helyzet a diszkókban, koncerteken: a hallósejtjeink szabadon ki vannak téve a zajnak. Ilyenkor ideiglenes hallászavarok léphetnek fel, például tinnitus, ami akár 16 órán keresztül is eltarthat. Az ehhez hasonló helyek rendszeres látogatása szintén okozhat nagyothallást. A zenekari zenészek is veszélynek vannak kitéve, nekik is tanácsos hallásvédőt viselniük. Az ilyen szakmákban dolgozóknak arra is van lehetőségük, hogy kifejezetten bizonyos frekvenciák ellen védő füldugót készíttessenek.

 

A zaj által kiváltott nagyothallás másik oka a hirtelen zaj kiváltotta trauma, például a szilveszteri petárdák robbanása. Ilyenkor a hallósejteket hirtelen, robbanásszerűen pusztítja el a zaj, főleg a 4 kilohertzes tartományban, ezek ugyanis a legérzékenyebbek. Gyakran végleges károsodás lép fel.

 

Halláskiesés alatt azt értjük, mikor a hallás akutan romlik, különböző mértékben és okokból. A leggyakoribb okok közé tartozik a gyulladás (például középfülgyulladás), a sérülés (pélegy baleset következtében) és a stressz. Az érintettek több mint 70 százaléka szerint a halláskiesésük oka a stressz volt. A probléma felléphet az egyik fülre való nagyothallás vagy fülzúgás formájában is. Ritka, súlyos esetekben akár mindkét fül szubjektív megsüketülése is lehetséges. A halláskiesést gyakran fülzúgás is kíséri.

 

Minden objektíven és szubjektíven érzékelt zajt tinnitusnak nevezünk. Nincs egy bizonyos tinnitus, és a kiváltó okok is nagyon különbözőek. Eredhetnek a külső, közép- és belső fülből, de lehet a magyarázatot a nyaki gerinc vagy az állkapocsízület tartóizomzatában és inaiban keresni. Belső problémák, ortopédiai vagy fogászati megbetegedések, traumák vagy gyógyszerek is szóba jöhetnek kiváltó okként. Megállapították, hogy azok, akik csikorgatják a fogukat, különösen gyakran szenvednek tinnitusban. A csikorgatás közben ugyanis főleg éjszaka erősen megfeszítik a rágóizomzatot, a hallórendszer idegi kapcsolatai pedig ezt hangként értelmezik. A zaj, illetve a mindennapi, erőt felőrlő feladatok szintén gyakran állnak a háttérben.

 

 

Az emlékezet nehezíti a tinnitus elmúlását

A szakkönyvek ma azon a véleményen vannak, hogy a tinnitus nyolcvan százalékban a hallócsiga szőreiben alakul ki. Ezek felveszik a hanghullámokat, és a hallóidegen keresztül elektromos jelzésként az agyba juttatják. Ha a halláskárosodás, például a halláskiesés el is múlik, a tinnitus gyakran megmarad. Ezt úgy magyarázzák, hogy az agy, a központi idegrendszer „emlékszik” a hangra, így kialakult egy híd a negatív gondolatok és a hang között.

 

A tinnitust objektíven nem lehet mérni, csak nagyon ritka, kivételes esetekben. Ha a frekvenciáját próbálják mérni, nincsen rezgésmintája. Fizikálisan nézve tehát gyakorlatilag nem is hang. Általában csak kevéssel van a hallóhatár felett, az érintetteknek tehát viszonylag halkan kellene hallaniuk, ez azonban nincs így.

 

A halláskárosodások kezelése a beteg és az orvos számára is kihívást jelent

 

Mivel a hallópálya összeköttetésben áll a limbikus rendszerrel (az agynak azzal a részével, mely az érzések feldolgozásáért felelős), a hangok először érzelmi reakciókat, félelmet és stresszt váltanak ki, ezzel együtt elkezdődik az ehhez kapcsolódó anyagcsere-reakció, az adrenalinkibocsátás. Ezzel kezdetét veszi a stresszfolyamat, az adrenalin összehúzza az ereket, a vérnyomás emelkedik, a szívverés felgyorsul, több vércukrot bocsát ki a szervezetünk, és a sejtek közötti terület (mátrix) ellátása háttérbe szorul. Ennek következtében a szövetekben sav képződik, így a sejtek vérellátása is romlik, és ezzel bezárul a kör. A külső stressz belső stresszhez vezet.

 

A halláskiesés hátterében is ugyanez a folyamat áll, ami ugyanakkor ebben az esetben sejtkárosodás formájában manifesztálódik, mérhető halláskárosodással. A zaj olyan stresszfaktor, mely pontosan ezt a folyamatot idézi elő, így tinnitushoz és halláskárosodáshoz vezet. A megfelelő, időben elkezdett terápiával az esetek 90 százalékában teljes javulást lehet elérni.

 

 

Kétsávos terápia: stressz és savasodás ellen

Minden fent leírt, zaj, illetve stressz által előidézett halláskárosodás esetében ugyanaz a terápia használatos. Egyrészt meg kell törni a túlsavasodás és rossz vérellátás okozta anyagcsere- folyamatot, másrészt csökkenteni kell az emocionális és pszichés stresszt. Tanácsos rögtön vérkeringést serkentő és savtalanító terápiába kezdeni. A kezelés célja megszüntetni a rossz vérellátást, helyreállítani a pufferrendszereket, és ezáltal megszüntetni a savasodást, illetve megakadályozni a sejteknek a szabad gyökök elszaporodása miatt kialakuló rossz ellátottságát.

 

 

Az oxigénterápia és a manuálterápia sokszor segít

Hatásos segítséget jelenthet az oxigénterápia, HOT-tal (hematogén oxidációs terápia) vagy UV-B-sugarakkal, valamint a vegetatív idegrendszer megnyugvását elősegítő akupunktúra is. Az oxidációs terápiához először vért vesznek a pácienstől, megvilágítják egy UV-lámpával, majd oxigénnel ellátva visszajuttatják a szervezetbe. Az UV-B-terápia esetén ugyanez oxigén hozzáadása nélkül történik.

 

Mivel a tinnitust és a halláskiesést gyakran legalább részben a nyak és a fej ízületeinek görcse, blokádja okozza, ezért a nyaki gerinc vizsgálata és szükség esetén terápiája is sokat segíthet. Esetleges zavaró mezőket az idegrendszerben úgy kezelhetünk, hogy helyi érzéstelenítőt adunk be az érintett területre.

 

E módszerek mellett a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) kivonata is segíthet a vérellátás helyreállításában, a golgotavirág pedig az idegek megnyugtatásában. A máj feladata a regeneráció, így méregtelenítést segítő szerekkel támogathatjuk, míg a vese munkáját sóskaborbolya és orbáncfű keverékével segíthetjük.

 

A pszichoneuro-immunológia felismerte az összefüggést a lelki, racionális és anyagcsere-folyamatok között: a meditációs és lazító gyakorlatok gyógyítóan hatnak és kiegyensúlyozottabbá tesznek, így a páciensek megtanulják aktiválni öngyógyító erejüket, és visszatalálnak a belső rendhez.

 

 

Segíti a gyógyulást, ha elfogadjuk a panaszokat

Azok az emberek, akik használják saját pozitív erejüket, sokkal hamarabb gyógyulnak meg és tovább egészségesek is maradnak. A halláskiesésben szenvedő betegeknek sokat segít, ha elmagyarázzák nekik az összefüggéseket. Kifejezetten fontos, hogy a betegek dolgozzanak az élethez való hozzáállásukon, elképzeléseiken. Ha pozitívan tudunk állni a panaszokhoz, az nagyban elősegíti a gyógyulást. Ez azt jelenti, hogy megértjük, miért alakultak ki, és megpróbálunk az okon változtatni. Ez nehéz folyamat, és a pácienseknek nagy szükségük van a terapeuta együttműködésére. A halláskárosodások kezelése a beteg és az orvos számára is kihívást jelent.

-dr. ki.-
XVIII. évfolyam 10. szám

Címkék: fülzúgás, halláskárosodás, halláskiesés, nagyothallás, tinnitusz

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.