Biogazdálkodás

Biokapocs az EU-hoz


 

Most, hogy egyre valószínűbbé válik csatlakozásunk az európai gazdasági és szövetségi rendszerhez, az EU-hoz (nem pedig helytelenül fogalmazva Európához, ahová, ab ovo több mint ezer éve szervesen tartozunk), a bioélelmiszer-termelés és

 

-fogyasztás is számottevően meg fog változni. Ha úgy tetszik, az eddig csak hírből ismert példákat a bőrünkön fogjuk érezni, tapasztalni.

 

Először is a kínálat eszeveszett bővülését, aminek első szeleit már ma is megtapasztaljuk a növekvő importban. Másrészt a trendek változásait. A környezettudatosság egy jóval magasabb fokát, a fenntarthatóság szükségességébe vetett hit erősödését, az önpusztító folyamatok mérséklődését. A kísérő anyagban nem reklámot közlünk, csupán közhasznú információt arra nézvést, ha valaki meg szeretne ismerkedni azzal, ami a csatlakozás után (remélhetőleg) napi gyakorlattá válik, ám legyen rá lehetősége. A Biofach ugyanis egyszerre a valóság hiteles bemutatója, másrészt pozitív vízió a rövid távú jövőt illetően. A kelet-közép-európai csatlakozó államok lehetőséget kaptak, hogy egy konferencián – egyelőre szóban – bemutatkozzanak. Bemutassák, hogy hol tartanak és merre kívánnak fejlődni.

 

Az alapjaink jók. Eddig a régióból a kiemelkedő exportteljesítményünkkel tűntünk ki. Fél Európa fogyasztotta a kitűnő gabonáinkból készült kenyeret, rágcsálta a héj nélküli tökmagot vagy főzött zamatos napraforgóolajainkkal. Ezután ez már kevés lesz. Nem is álltunk meg ezen a ponton. Kisvállalkozások sora kezdett bioélelmiszer-feldolgozásba, és ha még a küllem hagy is némi kívánnivalót maga után, mára elértük, hogy egy szűk réteg (többeket is el lehetne látni, de ez idáig csupán ekkora az igény!) szinte teljes élelmiszer-szükségletét a legkiválóbb bioélelmiszerekből fedezze. Reméljük, hogy az idei Biofach szimpózium után jövőre a régió tényleges árubemutatkozása is megtörténhet.

 

Nagy esemény lesz a csatlakozás a jelenlegi EU-tagok számára is, azonkívül, hogy ők elsősorban feneketlen piacot látnak bennünk. Az újonnan érkező tízek példátlan biotermelési kapacitásokkal rendelkeznek – sok álmatlan éjszakát fognak okozni a kissé elkényelmesedett és egzotikus tájakon kalandozó EU-kereskedőknek. Magyarország reményeim szerint, ahogy eddig, most is élen jár majd. Így lesz módjuk megízlelni a klasszikus élelmiszereinket immáron biominőségben. Kiváló gyümölcseink, méltóságosan finom boraink és tradicionális ételeink immár előítélet- és vámmentesen kerülhetnek az unió piacára.

 

Eközben persze a viszonthatásra is számítanunk kell. A félelmetes árudömping, amit egy ilyen kiállításon meg lehet tapasztalni, könynyen zavarba hozhatja a honi vállalkozókat. Az ottani magasabb állami támogatás továbbra is versenyelőnyhöz juttatja a kintieket. Éppen ezért a bővülés másik oldalára is érdemes odafigyelnünk, hiszen ez számunkra is jelent piacbővülést. A bioélelmiszer-fogyasztás presztízse a kelet-közép-európai régióban is látványosan nő majd. A komparatív előnyök kiaknázása szinte tálcán kínálja magát. A barterügyletek lehetőségei úgyszintén.

 

Az EU-ban az ökokereskedelem soha nem látott forgalmat bonyolított. 2001-ben 13 milliárd euró volt a bevétel. A magyar bioexport kb. 10 milliárd forint. Mintegy 250-300-ad része az európai forgalomnak, ami nem csekély! A termőterület átállítása is rohamléptekben történik az EU-ban. 4,4 millió hektáron folyik ökogazdálkodás. Kell is, hogy a statisztikák szerint a mintegy 142 milliós „megrögzött“ biofogyasztót kiszolgálja. A belépő országokkal a statisztika várhatóan egy rövid időre romlik majd, de ez csupán a vihar előtti csend. Rövid időn belül a termelési adatok látványosabbak lesznek régiónkban, mint odaát.

F.F.
IX. évfolyam 2. szám

Címkék: biogazdálkodás

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.