Biogazdálkodás

Bioőrület Európában


Nem­rég zár­ta ka­puit az év leg­na­gyobb bios­ereg­szem­lé­je, a le­gen­dás Bio­Fach. Az év or­szá­ga – mint már bi­zo­nyá­ra köz­tu­dott – Len­gye­lor­szág volt, né­hány ér­de­kes, ám zö­mé­ben oda nem il­lő, tu­risz­ti­kai, nép­mű­vé­sze­ti sze­re­plő­vel. Az el­ső be­mu­tat­ko­zó or­szág, amely csa­ló­dást kel­tett. Nem így a töb­bi ki­ál­lí­tó. So­ha ennyi új­don­ság még nem sze­re­pelt a Bio­Fa­chon, mint az idén. Szám sze­rint 600-an ne­vez­tek be a nem cse­kély hely­pénzt igény­lő be­mu­ta­tó­ra. Ki­tün­te­tés, hogy mi ma­gya­rok in­gyen mu­tat­hat­tuk be hun­ga­ri­ku­ma­in­kat, a hor­to­bá­gyi ré­gió cso­dá­la­tos szür­ke­mar­ha-, rac­ka- és bi­valy­sza­lá­mi­jait.

 

A ren­dez­vény pon­tos le­ké­pe­zé­se a vi­lág­ban zaj­ló fo­lya­ma­tok­nak. Két rész­re sza­kadt a vi­lág! Eu­ró­pa és Ame­ri­ka di­na­mi­ku­san fej­lő­dő pia­cai­ra és a töb­bi­ek el­ke­se­re­dett küz­del­mé­re, hogy er­re a je­len­tős piac­ra be­tör­je­nek. An­nak el­le­né­re, hogy Né­me­tor­szág­ban a nagy­ko­a­lí­ció ko­ránt­sem nyújt olyan je­len­tős tá­mo­ga­tást a bio-„ipar­nak”, mint a ko­ráb­bi zöld­be ját­szó kor­mány­zat, a pi­ac így is dü­bö­rög, az igény ön­ger­jesz­tő mó­don nő. Nem­csak a ki­ál­lí­tók számá­ból le­het er­re kö­vet­kez­tet­ni, de a bió­val fog­lal­ko­zó szak­saj­tó meg­erő­sö­dé­sé­vel is! Le­tisz­tult má­ra a kép. A ki­mon­dot­tan bio­szak­la­pok meg­ta­lál­ták cél­kö­zön­sé­gü­ket. Lé­tez­nek bel­ső ter­jesz­té­sű, fő­ként ter­me­lők­nek szó­ló ki­ad­vá­nyok, ame­lyek el­ső­sor­ban prak­ti­kum­mal, tu­do­mánnyal fog­lal­koz­nak. Az úgy­ne­ve­zett in­gye­nes fo­gyasz­tói ha­vi­la­pok száma is év­ről év­re gya­ra­po­dik. Ez azért fon­tos, mert a vá­sár­lók ezek­ből tá­jé­ko­zód­hat­nak ob­jek­tí­ven a kí­ná­lat fe­lől. Itt már gya­kor­la­ti­lag nem ta­lál­ha­tó nem bio­hir­de­tés. A le­gör­ven­de­te­sebb tény azon­ban, hogy meg­je­len­tek olyan ki­ad­vá­nyok is, ame­lyek ki­fe­je­zet­ten a ke­res­ke­dők­nek, bol­to­sok­nak szól­nak, fel­vá­zol­va a ten­den­ciá­kat, ez­zel is elő­se­gít­ve gya­ra­po­dásu­kat, nö­ve­ke­dé­sü­ket. Ami egyéb­ként fo­lya­ma­tos. Azon­ban nem min­den lép­ték­ben egy­for­mán! A fej­lő­dés jel­lem­ző­je, hogy a vi­szony­lag kis alap­te­rü­le­tű bol­tok sor­va­dó­ban van­nak, ha­csak nem tud­nak va­la­mi egé­szen kü­lön­le­ges sa­ját ter­mék­kel elő­ruk­kol­ni. Pl. egy hen­tes­hát­tér­rel vagy sa­ját cu­krá­sza­ti, il­let­ve pék­ter­mé­kek­kel. Nem is cso­da, hi­szen a bio­szu­per­mar­ke­tek tér­hó­dí­tá­sa fel­tar­tóz­tat­ha­tat­lan. Ma már nem­csak a nagy­vá­ro­sok­ban lé­tez­nek ilyen bio-be­vá­sár­ló­köz­pon­tok, ha­nem az öte­zer-tí­ze­zer lé­lek­szá­mú kis­te­le­pü­lé­se­ken is. Ért­he­tő, hi­szen a „bio­ipar” döm­ping­sze­rű­en zú­dít­ja ter­mé­ke­it, ame­lyek­nek fel­ve­vő­pia­cot kell biz­to­sí­ta­ni. Így nem rit­ka, hogy egy né­me­tor­szá­gi vagy oszt­rák fa­lu­ban, a he­lyi bio­bolt­ban akár 3-4000 ter­mé­ket is meg le­het vá­sá­rol­ni, ami egé­szen el­ké­pesz­tő szám.

 

Bio­őrü­let len­gi át Eu­ró­pát, il­let­ve an­nak nyu­ga­ti ré­szét. Mert ide­ha­za azért nem ennyi­re ró­zsás a hely­zet. Itt is nyíl­nak új bol­tok, itt is je­len­nek meg fo­gyasz­tói bio­új­sá­gok, de a la­kos­ság zö­me még nem eszi a bi­ót nagy­ka­nál­lal! Több oka is van en­nek, mint a le­gen­dás pél­dá­ban a ha­ran­go­zás el­ma­ra­dá­sá­nak. Ott a leg­főbb ok az volt, hogy nincs ha­rang, itt pe­dig, hogy nincs pénz. Jó­for­mán sem­mi­re! Pe­dig min­dan­nyi­an tud­juk, ar­ra nincs pénz, ami­re nem szán­nak. El­ső­sor­ban kor­mány­za­ti szin­ten. Mi­re az új­ság meg­je­le­nik, kö­ze­leg a vá­lasz­tás nap­ja. Akár­mi lesz a vé­gered­mény, a so­ron kö­vet­ke­ző gar­ni­tú­rá­nak elo­dáz­ha­tat­lan kö­te­les­sé­ge kell hogy le­gyen en­nek a gaz­da­sá­gi ág­nak a „lét­re­ho­zá­sa”. Be­fek­te­té­sek­kel, tá­mo­ga­tá­sok­kal. Hogy a már meg­szü­le­tett bio­bá­rány bir­ká­vá serdül­jön, dús arany­gyap­jat nö­vesszen, amit az­tán egy szép na­pon már nyír­ni is le­het. Ké­ple­te­sen szól­va. De va­ló­sá­go­san is, hi­szen a bio­tex­til­ipar is öles lép­tek­kel ha­lad elő­re, amely­nek az előbb em­lí­tett bir­ka gyap­ja szin­tén fon­tos alap­anya­ga.

 

Száz szó­nak is egy a vé­ge! A bio­ter­mé­kek vi­lág­szer­te fény­se­bes­ség­gel ter­jed­nek, az igény ex­po­nen­ciá­lis mé­re­tek­ben nő, a ver­seny egy­re kí­mé­let­le­nebb, a gaz­da­ság vi­rág­zik. Eköz­ben Ma­gyar­or­szá­gon a bio-ter­mő­te­rü­let 2005-ben kb. 10%-kal csök­kent! Itt tar­tunk!

Frühwald Ferenc
XII. évfolyam 4. szám

Címkék: biogazdálkodás

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.