Biogazdálkodás

Biotej a McDonald’s-nál


 

Június 10-e óta minden egyes németországi McDonald’s egységben a Bioland termelői szövetséghez tartozó biotehenészetektől származó friss biotejet lehet kapni. Az integrációt a bajorországi Andechser Molkerei szervezi. „A szigorúan ellenőrzött biotejjel nem a McDonald’s-fogyasztók életstílusán akartunk változtatni, hanem az életminőségén, hiszen a Bioland biotejek a hagyományossal nehezen hasonlíthatók össze” – nyilatkozta az integrátor.

 

A megállapodás további fejlődést biztosít a biotejüzemeknek, ugyanakkor a McDonald’s presztízsét is nagyban emeli.

 

A dolog pikantériája, hogy az előbb említett Andechser Molkerei már a hazai hipermarketekbe is betette a lábát, ami részben nagyon jó, hiszen a fölözetlen UHT tej, a gyümölcsökben gazdag biojoghurtok, a tejes vaj és számtalan sajt igazi alternatívát jelent a megszokott vegyszeres kínálathoz képest, egy dolog azonban nem fér a fejembe: a kormányzat egyre mélyülő agrárválsága közepette eszébe sem jut, hogy a Nagy Testvér Nagy Népélelmezője talán nálunk is bevezethetné a biotejet mint újdonságot a sárga M betűs „szentélyeiben”? S akkor talán nem kellene újból a marhák kivágásán spekulálni? Vagy az adófizetők pénzén „konszolidálni” a tejágazatot? A tejelő szarvasmarhákat durván fél év alatt át lehet állítani „biominőségre”. Az esetleg hirtelen megugró tejfeleslegből juthatna feldolgozásra is: tejföl, túró, sajt, mind megannyi hiánycikk az ökopiacon. Most az ökopiac alatt szélesebb palettát értek, és nem a Marczibányi téri szombatonkénti rendezvényt.

 

Miért érdemesebb Andechser biotejet és biojoghurtot importálni, és közben a hazai tejtermelést elsorvasztani? Kinek áll ez érdekében? Mivel a McDonald’s feltehetőleg továbbra is amerikai irányítás alatt fog működni, lehet, hogy ezekbe is majd importtejet fognak behozni? Nyakunkon az EU, nekünk meg annyi sütnivalónk sincs, hogy a meglévő javainkat a lehető leghasznosabban működtessük? Vagy esetleg nincs internet az FVM-ben, ahonnan az ilyen leckeértékű információk letölthetőek lennének? Nosza, miért ne ihatna a magyar is biotejet?

 

Talán túl egészséges a portéka? Merthogy az.

 

A széles körű, másság jegyében túlharsogott kampány ellenére is, bizonyítottan az.

 

Ma büntetlenül lehet rémhíreket terjeszteni. Nem csak Paks esetén az esetleges robbanásról, de arról is, hogy csupán minden 100 000. ember képes a tehéntejet megemészteni, ami kapitális baromság. Legalábbis a magyar populációra vonatkoztatva mindenképpen. (Lehet, hogy fekete Afrika vagy Ázsia szülötteire érvényes, de itt a Kárpát-medencében az emberek jelentős többsége meg tudja emészteni, a kisebbség pedig meg tudná, ha hozzájutna.) És akkor még mindig a hagyományos, vegyszeres takarmányon táplált, cementpadlós istállóban lekötözve tartott, egyetlen nagy tőgyállománnyá deformált holstein tehenekről beszélünk, és nem az ideálisan gyönyörű magyar tarka vagy okos keresztezéseiből származó szépséges állatokról, amelyek teje maga is élmény.

 

Anélkül, hogy további ódákat zengenék a biotej jelentőségéről (a kiváló magyar bioborok is megérdemelnének egy glosszát), még egy tévhitre szeretnék rávilágítani, miszerint a tej nem miértünk adatik. Nyilvánvalóan nem. Máskülönben ezen az alapon a növényvilág sem a mi két szép szemünkért növeszti hüvelyében a borsót, kalászában a búzaszemeket. Nem bizony! Ő azokból szaporodni szeretne. Mi pedig, csakúgy mint a tehén tejét, elorozzuk tőle magvait.

 

No de vissza a McDonald’s-hoz. Noha eledeleik nem az én ízlésvilágomnak szólnak, ez a tejdolog mégis csak elgondolkoztat. Már a hamburgeres kartondobozok és a komposztálható krumlicsipszes zacskók is jelzésértékűnek számítottak. A dolgok jelentősége sokkal nagyobb annál, mint első pillanatra gondolnánk. Nem, nem a globalizmus egyik közismert jelképe változott önszántából. Maradt, amilyen volt: hideg fejű, önző, racionális, kíméletlen, egyszóval „vérprofi”. Mi, a biotermékek előállítói, népszerűsítői változtunk, láthatóan előnyünkre. Mert ha a „vérporfi” szemet vet valamire, az azért jelent valamit!

 

 

Bioélelmiszer hatása az anyatejre

Két svájci szülőotthonban végzett kísérlet tanúsága szerint azok a kismamák, akik terhességük alatt több mint 50%-ban bioélelmiszert fogyasztottak (bevitt kalóriaértéken számolva), anyatejükben jóval nagyobb százalékban fordult elő telítetlen zsírsav, mely a csecsemők egészséges fejlődése szempontjából meghatározó fontosságú.

 

Az adatokat elemezve dr. Lukast Rist egyértelműen a biominőségnek tudta be a pozitív különbségeket, amelyeket a szülés utáni 40. napon éppúgy jelentősnek talált, mint a szülés utáni 4. napon. Ugyanakkor a vas, a kalcium, a laktoferrin és a K-vitamin esetében nem találtak számottevő eltérést. További kísérletek várhatóak a témában.

Frühwald Ferenc
IX. évfolyam 8. szám

Címkék: biotej

Aktuális lapszámunk:
2018. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.