Biogazdálkodás

Biotermelés nagyvállalkozásban

A malacparadicsomtól a lepkekertig

Manapság egyre többen vágynak arra, hogy egészséges táplálékot fogyasszanak. Mára számos nagyvállalkozó is felismerte, milyen nagy jövője van a biotermelésnek.  


 

A müncheni Oktoberfesten mind nagyobb népszerűségnek örvendenek a biotermékek: mézeskalács, dió, csirke és virsli formájában egyaránt. A tavalyi volt az első év, amikor a nagy népünnepélyen feltűnt az első, kizárólag biofogásokat kínáló étterem, ahol a konyhába a Hermannsdorfer Landwerkstaetten nevű cég szállította az alapanyagokat.

 

 

A húsüzemből a mintagazdaságba

A vállalat az ökológiai mezőgazdaság egyik úttörőjének számít, és 1986-ban alapította Karl Ludwig Schweisfurth, az Európa legnagyobb húsfeldolgozó üzemének számító Herta Wurstwaren egykori tulajdonosa. Schweisfurth a szerény családi vállalkozásként indult húsüzemet a II. világháború után tette igazán naggyá azzal, hogy utánozta az amerikai termelési szokásokat: vágás és feldolgozás futószalagon, csomagolás fóliába, profi piaci bevezetés és marketing. Mottója pedig az volt: egyre gyorsabban, egyre többet, egyre olcsóbban. Amikor azonban elérkezett az idő, hogy a tulajdonos eldöntse, három fia közül melyik örökölje a céget, kiderült, egyikük sem vágyik erre. Más, ökológiai elképzeléseik voltak, és úgy gondolták, apjuk tévúton jár.

 

Logikusan hangzik, hogy az egészséges állatokból és növényekből egészséges táplálékhoz juthatunk

 

Fiainak ellenkezése elgondolkodtatta az idősödő Schwiesfurthot, aki először az ökológiai gazdálkodással foglalkozó könyveket kezdett olvasni, majd felkereste beszállítóinak telepeit, és ott elrémisztő dolgokat tapasztalt: szűk helyre összezsúfolt, testileg-lelkileg beteg állatokat látott, és rájött, nem hihetjük, hogy az ilyen körülmények között tartott állatok egészséges emberi táplálékul szolgálhatnak. Végül 1984 januárjában, átesve egy böjtkúrán, úgy döntött, virágzó vállalkozását eladja a Nestlének, ő maga pedig új utakat keres. A cégért kapott milliókból ökológiai projekteket támogató alapítványt hozott létre, valamint megvásárolt München mellett, Hermannsdorfban egy birtokot, amelyen bio-mintagazdaságot hozott létre. A szigorúan ökológiai alapon működő, mezőgazdálkodást, feldolgozást és termelést egyesítő üzemet a német sajtó csak „hermannsdorfi forradalomként“ emlegeti.

 

A mintagazdaságban a gabona- és hüvelyes­termelés mellett disznóhizlalással is foglalkoznak, illetve van kertjük, pékségük, mészárosüzemük, sajtüzemük, sörfőzdéjük, vendéglőjük és saját üzletük. És a vállalkozás folyamatosan terjeszkedik: a környéken egyre több gazdálkodó lát fantáziát a biotermelésben, és ők is csatlakoznak a hermannsdorfi hálózathoz. A gazdaság energiaszükségletének 95 százalékát saját forrásból fedezik, egy biogáz-létesítmény, napelemek és szélkerék jóvoltából. A koncepciót komposztálás és az esővíz hasznosítása egészíti ki. A mészárosüzemből kikerülő sonka méteres vastagságú téglafalakból rakott boltívek alatt érik, amelyeket radiesztéziai szempontok alapján alakítottak ki. Így nincsen szükség légkondicionálásra.

 

Karl Ludwig Schweisfurth, az ökogazdálkodás úttörője azért adta el húsbirodalmát, mert megrendítette a tömeges állattartás látványa

 

Mivel mindent maguknak kellett kikísérletezniük, Schweisfurthék olykor megfizették a tanulópénzt, de végül anyagilag is sikeressé váltak. A cég ma évente 12 millió eurós forgalmat bonyolít le Bajorország-szerte, és a munkában az alapító fiai is részt vesznek, ők irányítják például a mind több német városban üzletet nyitó Basic biobolthálózatot. Maga Schweisfurth pedig mindig újabb és újabb kihívásokat keres: tanácsokat ad a hermannsdorfi példát követni akaróknak, szimbiotikus mezőgazdasággal kísérletezik, ahol a malacok valóságos paradicsomban érezhetik magukat a földeken, és megalapította a „Gyerek- és állatfalut”, ahol az iskolások a saját szemükkel láthatják, hogyan működik a kertészet, a sajtüzem vagy a pékség.

 

 

A szemüvegkirályból biogazda lett

Hasonló utat járt be a németek által csak „szemüvegkirályként“ ismert Günther Fielmann, akinek hamburgi optikai centruma a világ legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása. Fielmann cége piacvezető Németországban és Svájcban és a második Ausztriában, maga a tulajdonos azonban arról is ismert, hogy óriási jövedelméből szociális és ökológiai programokat támogat: finanszírozott például egy tízezer négyzetméteres lepkekertet, faültetési programokat, természetvédelmi elképzeléseket. A vidéken felnőtt optikus végül a 80-as évek végén megvalósította gyerekkori álmát, és Észak-Németországban vásárolt egy saját birtokot. Itt teljesen ökológiai alapokon gazdálkodik: mérgek, műtrágya és tömeges állattartás nélkül. Ősi német állatfajokat tenyészt, disznót, marhát, ritka tyúkokat, de kedvence érthető módon egy kihalás fenyegette faj, a karintiai szemüveges birka.

 

A „szemüvegkirály” Fielmann nagy összegeket fektetett be szociális és ökobiológiai programokba. Többek között olyan új módszereket kutatnak, amelyeket a biogazdák alkalmazhatnak

 

Az üzletember idővel három további gazdaságot vásárolt az eredetihez, és életre hívott egy 10 millió eurós kutatási programot, amelyhez a kieli egyetem adja a szakmai felügyeletet. Ennek keretében azt vizsgálják, milyen változások játszódnak le a talajban és a vízben, a növény- és állatvilágban, ha átállnak a hagyományosról az ökogazdálkodásra. Ezenkívül új mezőgazdasági módszerekkel kísérleteznek, amelyeket a biogazdák alkalmazhatnak. Fielmann új terve pedig arra irányul, hogyan lehetne a logisztikai költségek csökkentésével lejjebb vinni a biotermékek árát.

 

 

Gyógyíthatatlan betegből biopék

A két nagyvállalkozóval ellentétben Ingo Rittmeyer nem gazdálkodhatott nagy összegekkel, amikor létrehozta mára virágzó ökogazdaságát. A Lipcse mellett született, de Nyugat-Németországban felnőtt agrármérnök 1976-ban, negyvenévesen súlyos ízületi panaszokat tapasztalt, és az artrózist, illetve köszvényt diagnosztizáló orvos semmi jóval nem biztatta: azt mondta, ezzel együtt kell élnie. Rittmeyer azonban nem elégedett meg a válasszal, hanem saját szakállára kezdte keresni a gyógyulás lehetőségeit. Léböjtkúrán vett részt, lemondott a cukorról, a fehér lisztről, a készételekről, a húsról, a kávéról és az alkoholról, átállította az étkezését vegetáriánus teljes értékű kosztra, amelyben a nyers ennivalók aránya 60-90 százalékot tesz ki.

 

A tej minősége attól függ, mit eszik a tehén

 

A siker nem érkezett meg azonnal, de 1983-ra minden panaszától megszabadult, és azóta sem volt beteg. Természetgyógyászati tanfolyamokat végzett el, csatlakozott a biogazdálkodást segítő társasághoz, és kiadta a Naturarzt című újságot, ahol 1993-ig főszerkesztőként tevékenykedett. Egy évvel később pedig visszatért Szászországba, és megtakarított pénzéből, illetve bankkölcsönből újra életre hívta azt a birtokot, amely az 50-es évekig az édesapjáé volt. A birtokon biogazdálkodást indított, és mivel a köszvénnyel folytatott küzdelme során megtanulta a frissen őrölt, minőségi gabona értékét, ezt a tapasztalatát akarta továbbadni. Megalapította azt a teljes értékű gabonát felhasználó pékséghálózatot, amely ma már több mint harminc biobolt beszállítója.

 

A Fielmann-birtokon számos ősi német fajt tenyésztenek, valamint ritka tyúkféléket
 

Kezdetben nem volt könnyű dolga, mert az egykori NDK polgárai boldogan vetették rá magukat az addig nélkülözött nyugati ennivalókra. Ám tíz év alatt az egykori NDK-s tartományokban megháromszorozódott az allergiás betegek száma, majd jöttek a nagy élelmiszerbotrányok, és az emberek mindjárt nagyobb érdeklődést kezdtek mutatni az addig unalmasnak talált biokenyér iránt. A biotermékek manapság mind nagyobb népszerűségnek örvendenek, és az ökoélelmiszerek forgalma Németországban öt év alatt 2-ről 4 milliárd euróra nőtt.

 

 

Hogyan lehet átállni biotermelésre?

A biológiai-dinamikus módon vezetett parasztgazdaságot az ökológiai termelésen kívül homeopatikus szerek alkalmazása jellemzi, valamint a növények vetésénél és gondozásánál figyelembe veszi a kozmikus vonatkozásokat is, elsősorban a hold mozgását. Aki erre a módszerre akar áttérni, annak először a saját lelkét kell megtisztítania, megszabadulni régi sérelmektől. De ugyanez a tisztogatás vonatkozik magára a gazdaságra is, ahol zavaró mezők állhatnak fenn.

 

 

Öko: a finom különbség

Az ökológiai vagy biogazdálkodás alaptételei a következők:

 

• tilos kémiai-szintetikus növényvédő szereket és könnyen oldódó ásványi trágyákat használni,

• kíméletes talajmegmunkálással, természetes trágyákkal és kiegyensúlyozott termésforgóval kell serkenteni a talaj egészségét és termékenységét,

• támogatni kell az intakt ökoszisztéma természetes önszabályozó mechanizmusait,

• a biotermelés valamennyi területén tilos a géntechnológia alkalmazása,

• a fajta igényeinek megfelelő állattartás, biotakarmánnyal való takarmányozás.

 

 

A Greenpeace és az Öko-Test vizsgálatai azt mutatták, hogy a hagyományos termékek 83 százalékában vegyszermaradványok találhatók, és ezek mennyisége 13 százalékban túllépte az engedélyezett határértéket. Számos terméknél több mint tízféle vegyszert mutattak ki, a maximum 17 volt.

 

A biotermékeknél az eredmények éppen fordítva alakultak: 77 százalékuknál semmiféle maradványokat nem találtak, a többinél a mért adat a határérték alatt maradt. Az esetlegesen előforduló vegyszerek nem a termelés, hanem a csomagolás vagy a szállítás során kerültek a termékekbe. A biotermékekben a szabályok szerint semmiféle vegyszermaradványnak nem szabad előfordulnia, ahogyan a problémás adalékanyagok alkalmazása is tilos. Ezek közé tartozik például az ízfokozó glutamát, amelyet olyan betegségekkel hoznak kapcsolatba, mint az Alzheimer-kór, a szklerózis multiplex vagy a Parkinson-kór.

 

A további előnyök

A biotáplálék nemcsak vegyszerterhelés, hanem tartalom tekintetében is jobb. Egy amerikai vizsgálat kimutatta például, hogy a biotermékekben áltagosan 27 százalékkal több C-vitamin, 21 százalékkal több vas, 29,3 százalékkal több magnézium és 13,6 százalékkal több foszfor van, ugyanakkor 15,1 százalékkal kevesebb nitrát, mint a hagyományos termékekből álló kontrollcsoportban. A kasseli egyetem által elvégzett vizsgálatból pedig az derült ki, hogy a tej beltartalmi értékei alapvetően attól függnek, mit eszik a tehén. A természetes legelőn legelő tehenek tejében egészségesebb zsírsavak vannak, mint a gabonával és kukoricával tápláltéban, például a biotehenek tejében kétszerte magasabb az értékes omega-3 zsírsavak aránya, mint a tömeges tartásból kikerülőké. Dr. Fritz Popp biofizikus pedig azt mutatta ki, hogy a biogyümölcsök, -zöldségek és -tojás biofoton-sugárzása jóval magasabb a hagyományos termékekénél, így több energiát adnak.

 

Kíméletes talajmegmunkálás esetén a gyomnövény is gabona lehet

 

Az agroipar megmérgezi a talajt és a vizeket, eltűnnek fajok, és mindemellett a környezeti károk helyreállítása is rengeteg pénzt emészt fel. Az ökológiai gazdálkodás hosszú távon gazdaságilag is kifizetődőbb. Ezt számos országban a kormányok is belátták, a biogazdák aránya 2005-ben például Ausztriában már elérte a 12 százalékot, Svájcban a 10, Olaszországban pedig a 8 százalékot, míg Németországban – az érintettek nagy bánatára – a megvont állami támogatások miatt 4 százalékon stagnál. Emiatt a németek – élükön a biobébiételeiről híres Claus Hipp professzorral – azért aggódnak, hogy a biotermékek jó része külföldről érkezik majd az országba.

 

A Pfaffenhofenben álló bébiételgyár 1956 óta használ bioalapanyagokat

 

Claus Hipp 1956 óta használ bionyersanyagokat bébiételek előállítására, elkötelezettségét 1997-ben Az év ökomenedzsere kitüntető címmel ismerték el. A kezdetben nagy ellenállással szembenézni kényszerülő Hipp ma piacvezető a bébiételpiacon, több mint hatezer biotermelővel áll szerződésben, és évi forgalma 2005-ben elérte a 300 millió eurót. Gazdasági sikerén nem csodálkozik, mint mondja, manapság az amerikai mezőgazdaság a maga géntechnológiájával és műtrágyáival hektáronként egy ember ennivalóját termeli meg, míg az ókori Egyiptomban egy hektár termése 15 embert tartott el. Cége természetesen profitált az elmúlt évek biohullámából, bár maga Hipp nem lelkesedik túlzottan a biotermelés alapjairól mit sem tudó marketingesek tevékenységéért. Viszont abban bízik, hogy az ökológiai mezőgazdaság a jövőben még inkább teret nyer majd, hiszen az emberek egyre inkább igénylik az ilyen termékeket.

 

Forrás: BIO 2006/6.

F.F.
XIII. évfolyam 3. szám

Címkék: biotermelés

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.