Biogazdálkodás

Gőzhenger tejfronton


 

Amint az vár­ha­tó volt, az EU-csat­la­ko­zást a ha­zai tej­ter­me­lő gaz­dák el­le­he­tet­le­nü­lé­se te­szi em­lé­ke­ze­tes­sé. Az évek óta tar­tó hu­za­vo­na és egy­más­ra mu­to­ga­tás köz­ben a le­om­ló vám­fa­lak tör­me­lé­ke­in ke­resz­tül esze­ve­szett se­bes­ség­gel zú­dul be a nyu­ga­ti te­já­ra­dat. So­ká­ig azt hit­tük, hogy a bio­gaz­dál­ko­dás né­mi puf­fert je­lent, ám be kell lát­nunk, té­ved­tünk. A biot­ej­ter­me­lő­ket (azt a ket­tőt, ame­lyik egy­ál­ta­lán pia­con van) ugya­n­úgy sújt­ja az im­port aka­dály­ta­lan be­ö­zön­lé­se. A fo­lya­mat­nak – egye­lő­re – a fo­gyasz­tók a nyer­te­sei. Le­ga­láb­bis lát­szó­lag. Tény, az oszt­rák vagy ba­jor al­pe­si tej mi­nő­sé­gé­vel ne­he­zen tud ver­seny­re kel­ni a „ki­égett szik sar­ján” ten­gő­dő és mé­reg­drá­ga im­port­ta­kar­má­nyon vagy ne adj is­ten hu­mán­cé­lú táp­lál­ékon ne­velt ide nem va­ló hol­ste­in-fríz ál­lo­mány te­je. Te­hát az im­portte­jek igen jó mi­nő­sé­gű­ek.

 

A bio­mi­nő­sí­tés­sel ren­del­ke­zők pe­dig még en­nél is job­bak. A sa­ját­os kvó­ta- és tá­mo­ga­tá­si rend­szer kö­vet­kez­té­ben a nyu­gat-euró­pai (oszt­rák, dán, né­met, hol­land stb.) tej­ter­me­lők több­szö­rös jö­ve­de­lem­hez jut­nak a tej ár­be­vé­te­lén fe­lül a ha­zai ter­me­lők­höz ké­pest. Et­től kezdve nem ver­seny a ver­seny, hi­szen a nagy fel­dol­go­zó szö­vet­ke­ze­tek­be tö­mö­rült nyu­ga­ti tej­ter­me­lők akár 1-2 éven ke­resz­tül is pro­fit nél­kül ké­pe­sek majd a te­jet át­pum­pál­ni a ke­let-euró­pai tér­ség­be, alá­ás­va az ot­ta­ni ár­szín­vo­na­lat és tön­kre­té­ve a ter­me­lők so­ka­sá­gát, akik az ún. „má­so­dik pil­lé­res” (in­di­rekt tá­mo­ga­tás: ag­rár-kör­nye­zet­vé­de­lem, tu­riz­mus stb.) tá­mo­ga­tá­sok­tól eles­ve be­hoz­ha­tat­lan hát­rány­ba ke­rül­nek. Sen­ki se gon­dol­ja, hogy a pro­blé­ma csu­pán egy ága­za­tot érint. A do­mi­nó­ef­fek­tus ha­tá­sá­ra egy sor fel­dol­go­zó vá­lik pil­la­na­to­kon be­lül mű­kö­dés­kép­te­len­né, hi­szen a meg­szű­nő vál­lal­ko­zá­sok el­bo­csá­tott sze­mély­ze­te po­ten­ciá­li­san ront­ja a pi­ac ál­ta­lá­nos fel­ve­vő­ké­pes­sé­gét és így a to­váb­bi vál­lal­ko­zá­sok élet­ki­lá­tá­sait is.

 

Saj­nos a fo­lya­mat­ra a bio sem kí­nál meg­nyug­ta­tó vá­laszt. Pusz­tán a pol­gá­ri en­ge­det­len­ség esz­kö­ze pa­ran­csol­hat­na meg­álljt a kor­lát­lan im­port­döm­ping­nek, ám ez a faj­ta szo­li­da­ri­tás ab­szo­lút ki­ha­ló­fél­ben lé­vő ma­ga­tar­tá­si for­ma er­re­fe­lé. A má­sik le­he­tő­ség a tej­ter­me­lés na­gyobb és szé­le­sebb gaz­da­sá­gi egy­ség­be tör­té­nő int­egrá­lá­sa, ahol egyéb hú­zó­á­ga­za­tok nyújt­hat­ná­nak pro­fit­ki­egyen­lí­tő vé­del­met a te­já­ga­zat­nak. Ez a mód­szer bio­ter­mesz­tés­ben könnyen ke­resz­tül­vi­he­tő len­ne, hi­szen a jó mi­nő­sé­gű ga­bo­na biz­tos po­zí­ció­ja mel­lett a ta­kar­mány­ga­bo­na azon­na­li hasz­no­sí­tá­sa is meg­tör­tén­het­ne a rend­sze­ren beül, mér­sé­kel­ve az ön­költ­sé­get, a hoz­zá­ren­delt zöld­ség- és gyü­mölcster­mesz­tés vár­ha­tó uni­ós idő­be­li fel­fu­tá­sa pe­dig ex­tra­pro­fi­tot is hoz­hat. Mert a nyu­ga­ti fo­gyasz­tók el sem tud­ják kép­zel­ni, mi­lyen az íze egy iga­zi „pan­non” kaj­szi- vagy őszi­ba­racknak, zöld­pa­pri­ká­nak, pa­ra­di­csom­nak. Az ezek­ből fel­dol­go­zott kész­ter­mé­kek ku­li­ná­ris ér­té­ke pe­dig nagy­ság­ren­dek­kel ha­lad­ja meg a sze­ré­nyebb íz­lés­vilá­gú nyu­gat-euró­pai ter­mé­kek élve­ze­ti szint­jét. A ma­gyar gaz­da le­le­mé­nyes. A bio­gaz­da még in­kább. Azon­ban ha el­szi­ge­te­lő­dik, őt is meg­eszi az EU.

 

 

Manipulálatlanul a génmanipuláció veszélyeiről

So­ká­ig csu­pán a ve­lünk szü­le­tett jó­zan ve­szé­lyér­zet miatt til­ta­koz­tunk a gén­ma­ni­pu­lált szer­ve­ze­tek fel­hasz­ná­lá­sa vagy al­kal­ma­zá­sa el­len. Mi­köz­ben a GMO-lob­bis­ták tu­dat­lan­ság­gal és aka­dé­kos­ko­dás­sal vá­dol­tak ben­nün­ket. Má­ra bi­zo­nyí­tást nyert, hogy a gén­ma­ni­pu­lált nö­vé­nyek pol­len­jei sú­lyos egész­ség­ká­ro­sí­tást okoz­nak. Prof. dr. Ter­je Tra­a­vik, a Nor­vég Ge­ne­ti­kai Öko­ló­gia In­té­zet igaz­ga­tó­ja té­nye­ket szi­vá­rog­ta­tott ki egy gén­ma­ni­pu­lált ku­ko­ri­ca ter­mesz­té­sé­vel fog­lal­ko­zó maláj me­ző­gaz­da­sá­gi ko­ló­nia la­kó­i­nak sza­po­ro­dó egész­sé­gi pro­blé­mái­ról: láz, lég­zé­si elég­te­len­sé­gek, emész­té­si és bőr­ren­del­le­nes­sé­gek. Az elvég­zett vér­vizs­gá­lat egyér­tel­mű­en be­bi­zo­nyí­tot­ta, hogy a tü­ne­te­kért a szél ál­tal hor­dott, be­lé­leg­zett mu­tált ku­ko­ri­ca­pol­len fe­le­lős. A pro­fesszor meg­ál­la­pí­tá­sai az ENSZ Ku­a­la Lum­pur-i kon­fe­ren­ciá­ján hang­zot­tak el, ahol az USA kor­mány­za­ti kép­vi­se­lői meg­pró­bál­ták a fo­gyasz­tók GMO el­le­ni til­ta­ko­zá­sát sző­nyeg alá sö­pör­ni. A Mon­san­to mul­ti (a gén­ma­ni­pu­lált ku­ko­ri­ca ki­fej­lesz­tő­je) és a Fü­löp-szi­ge­te­ki kor­mány (a tech­no­ló­gia ha­szon­él­ve­zői) elve­tet­ték a pro­fesszor fel­fe­de­zé­sét.

 

 

Glutamát

Az ázsiai kony­ha úgy hasz­nál­ja a nát­ri­um-glu­ta­mát ne­vű íz­fo­ko­zó ada­lék­anya­got, mint mi Eu­ró­pá­ban a sót és bor­sot. Az ét­ter­mi asz­ta­lok elen­ged­he­tet­len kel­lé­ke. Pe­dig a le­g­újabb ku­ta­tá­sok sze­rint a Na-glu­ta­mát nem egy­sze­rű­en csak al­ler­gi­át okoz, de ide­gi elvál­to­zá­so­kat is, mint pl. Par­kin­son- vagy Alzhei­mer-kór. Az össze­füg­gé­sek­re a 70-es évek­ben fi­gyel­tek fel, ami­kor hosszabb időt Kí­ná­ban töl­tött pá­cien­sek egy­aránt ele­sett­ség­ről, nyak­ban, ka­ron és há­ton ér­zett fo­ko­zott visz­ke­tés­ről, he­ves szív­ve­rés­ről pa­nasz­kod­tak.

 

A gya­nú a Kí­ná­ban már 100 éve in­ten­zí­ven al­kal­ma­zott íz­fo­ko­zó­ra, a nát­ri­um-glu­ta­mát­ra te­re­lő­dött. Ér­de­kes mó­don a tü­ne­tek sok­kal ha­tá­ro­zot­tab­ban je­len­tek meg az eu­ró­pai­ak és ame­ri­kai­ak ese­té­ben, míg a kí­nai­ak és ja­pá­nok vi­szony­lag el­le­nál­lób­bak­nak bi­zo­nyul­tak.

 

Tény azon­ban, hogy az em­be­rek zö­me ér­zé­ke­nyen re­agál a glu­ta­mát­ra. A sú­lyos aszt­má­so­kat pe­dig ki­fe­je­zet­ten meg­vi­se­li a glu­ta­mát cse­kély je­len­lé­te is.

 

So­ká­ig az FAO vagy az EU sza­kér­tői el­ba­ga­tel­li­zál­ták a je­len­sé­get, mond­­ván, nin­csen tu­do­má­nyos bi­zo­nyí­ték a glu­ta­mát egész­sé­gi koc­ká­za­tá­ra.

 

A vi­ta­tott íz­fo­ko­zók le­gú­jabb meg­íté­lé­se sok­kal szi­go­rúbb: a Füg­get­len Egész­ség­ta­nács Fór­uma (az UGB Fór­um) ápri­li­si száma ép­pen ez­zel fog­lal­ko­zott. A cikk sze­rint a glu­ta­mát ige­nis ke­rü­len­dő, egész­ség­ká­ro­sí­tó ha­tá­sú ada­lék­anyag. Saj­nos a ha­gyo­má­nyos élel­mi­sze­rek (fő­ként kon­zer­vek, le­ve­s­po­rok, fű­szer­ke­ve­ré­kek, fű­szer­sók bő­sé­ge­sen tar­tal­maz­nak Na-glu­ta­má­tot).

 

A bio­élel­mi­sze­rek­ben ter­mé­sze­te­sen ti­los a Na-glu­ta­mát hasz­ná­la­ta. Ked­ves ve­ge­tá­ri­us ol­va­só­ink! Ké­rem, sa­ját ér­de­kük­ben ezen­túl fi­gyel­me­sen ol­vas­sák az egyes szend­vics­kré­mek, nö­vé­nyi pás­té­to­mok össze­te­vő­i­nek név­so­rát. Ha Na-glu­ta­mát vagy csu­pán íz­fo­ko­zó el­ne­ve­zé­sű össze­te­vő­vel ta­lál­koz­nak, in­kább vá­lassza­nak má­sik ter­mé­ket, amely men­tes et­től.

 

 

Minősített biokozmetikumok

So­kan él­nek vissza ez­zel a va­ló­ban jól hang­zó el­ne­ve­zés­sel. Ma még nin­csen bün­te­tő­jo­gi kö­vet­kez­mé­nye an­nak, ha va­la­ki meg­té­vesz­tő szán­dék­kal ily mó­don tün­te­ti fel ter­mé­két, vagy ily mó­don hir­de­ti szol­gál­ta­tá­sát a koz­me­ti­kai sza­lo­nok­ban. Azon egy­sze­rű ok­nál fog­va, hogy nin­csen ér­vé­nyes jog­sza­bály, amely fel­té­tel­hez köt­né a bio­koz­me­ti­kum el­ne­ve­zést. Pe­dig ége­tő­en nagy szük­ség len­ne rá! Eu­ró­pa-szer­te így gon­dol­ják. Az idei Bio­fa­chon mu­tat­ko­zott be elő­ször a fran­cia el­le­nőr­ző szer­ve­zet, az Eco­cert bio­koz­me­ti­kai fel­té­tel­rend­sze­ré­vel. Már né­hány fran­cia koz­me­ti­kai cég meg is je­lent kí­sér­le­ti ter­mé­ke­i­vel, me­lyek a szi­go­rú fel­té­te­lek sze­rint ál­lít­ják elő ter­mé­ke­i­ket.

 

A ter­mé­kek 95%-á­nak el­le­nőr­zött öko­ló­giai ter­mesz­tés­ből kell szár­maz­nia. Nin­csen po­zi­tív lis­ta, mint a sok­szor hi­vat­ko­zott né­met BDIH lo­gó ese­tén, csu­pán til­tott tech­no­ló­gi­ák és til­tott tar­tó­sí­tó­sze­rek sze­re­pel­nek a fel­té­tel­rend­szer­ben.

 

Az egyéb­ként szin­tén szi­go­rú BDIH-fel­té­tel nem kö­ve­te­li meg a bio alap­anya­go­kat, csak olyan eset­ben, ha a bio alap­anyag igen bő­sé­ge­sen áll ren­del­ke­zés­re (pl. kö­röm­vi­rág vagy olí­va­olaj).

 

Ms Le­mai­re, az Eco­cert koz­me­ti­kai ta­go­za­tá­nak ve­ze­tő­je sze­rint az Eco­cert lo­gó azért is al­kal­ma­sabb, mint a BDIH, mi­vel egy nem­zet­kö­zi el­le­nőr­ző szer­ve­zet bo­csát­ja ki, és nem egy szűk szak­mai klub. Ab­ban min­den­ki egye­tért, hogy szük­ség len­ne egy át­fo­gó eu­ró­pai sza­bá­lyo­zás­ra, de ez még el fog tar­ta­ni egy-két évig.

 

Le­het, hogy Ma­gyar­or­szág eb­ben is élen jár majd: a Bio­kon­troll Kht. ugya­nis ha­ma­ro­san köz­zé­te­szi fel­té­tel­rend­sze­rét, amely­nek ered­mé­nye­kép­pen meg­je­len­het­nek Ma­gyar­or­szá­gon a va­ló­ban el­le­nőr­zött bio­koz­me­ti­ku­mok. Ad­dig tü­re­lem­mel kell elvi­sel­nünk a ká­oszt és egyes vál­lal­ko­zá­sok szem­te­len öm­len­gé­se­it.

Frühwald Ferenc
X. évfolyam 7. szám

Címkék: biogazdálkodás

Aktuális lapszámunk:
2018. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.