Biogazdálkodás

Kerti kalendárium - 2002. május


    A május már az első európai földművesek számára is a napfényes, meleg évszak kezdetét jelentette. A gyümölcsfák virágzásában és a rétek virágba borulásában a rómaiak a szépséges virágistennő, Maja bevonulását látták, innen kapta ez a hónap a nevét.

     

    Az istennő fiatal menyasszonyként vonult végig a mezőkön, hogy végül a napistennel keljen egybe. Minden faluban virágokkal díszített fenyőt vagy nyírfát, azaz májusfát állítottak, ami az isteni nász és a termékenység jelképe volt. Az ünneplő emberek körültáncolták a fát, erős, mámorító italokat készítettek, zöld ágakkal körüljárták a termőföldeket és jó termésért könyörögtek az istenekhez. A fiatal férfiak azoknak a házaknak az ajtajába, ahol eladósorban lévő lányok laktak, zöld vagy virágzó gallyakat tűztek, a termékenység és a szerelem jelképeként.

     

    A természet és a termékenység eme túlburjánzó áradása most sok munkát ad a serénykedő kertészeknek is. A gaz hirtelen növekedésnek indul az ágyásokban, sok a gyomlálni- és kapálnivaló. A veteményt ilyenkor locsolni, a palántákat dugványozni kell.

     

    A május valóságos örömhónap: az almafák virágba borulnak

     

    Szerencsére ilyenkor már van mit aratni is: spenót, zsenge saláta, vajretek, metélőhagyma, zöldhagyma, zsázsa, a melegebb fekvésű helyeken esetleg zsenge lóbab és cukorborsó. Az ilyenkor magasba szökő csalánt is be lehet gyűjteni és hozzá lehet látni a szárításához. Lassan a rebarbara is szedhető, mint első „gyümölcs” kompóthoz vagy rebarbarás pitéhez. A hónap közepén eljönnek a zord fagyosszentek. Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.) nem kedves vendégeink.

     

    Teendők májusban

    A lassanként megerősödő káposztaféléket, endíviát, nyári salátaféléket, pórét, mángoldot el lehet dugványozni az ágyásokba, lehetőleg felhős időben. Ha megerősödtek, meghálálják a csalánnal és tehéntrágyával történő permetezést.

    A sárgarépa, a cékla, a póré és az édeskömény szabadföldi ültetésével májusban még nem késtünk el. Ilyenkor kerül az ágyásokba a késői zöldség is: karfiol, fehér és vörös káposzta.

    •A fagyosszentek után vethető a bab, a csemegekukorica, a cukkini, az uborka és a különféle tökfajták is. Ez utóbbi három zöldség magját éjszaka célszerű tejbe áztatni. A kukorica és az uborkafélék zsíros, komposzttal gazdagon trágyázott talajt igényelnek.

    Ha elmúlt a fagyveszély, jöhet a paradicsom-, a paprika-, a zeller-, a padlizsánpalánták ültetése. Ha a zellert és a pórét megcsípi a fagy, nem hoz gumót.

    A bazsalikomot, majoránnát május végén lehet elvetni.

    Az ágyásokat szorgalmasan kell kapálni, a répát egyelni.

    Ha a talaj kellőképpen felmelegedett, az ágyásokat fűvel vagy szalmával célszerű lefedni. Ezzel megakadályozhatjuk a föld kiszáradását, és elősegíthetjük a hasznos talajlakók, pl. földigiliszták megtelepedését.

    Számíthatunk a burgonyabogár megjelenésére. Ellene a biokertben csak mechanikusan védekezhetünk, vagy a Novodor nevű készítménnyel.

    Megakadályozhatjuk a kései cseresznye kukacosodását, ha a hó elején a cseresznyefa tányérját kb. 30-40 cm vastag mulccsal takarjuk. A cseresznyelégy rajzása a talajhőmérséklet emelkedéséhez kötődik. A vastag takaró késlelteti a felmelegedést, és mire a légy kirepül, a cseresznye már rég kinőtt a „foga alól”. Ezenkívül sárga lappal is csalogathatjuk a kártevőt. A lap felszínére ragasztót kenve a cseresznyelégy megfogható.

    •A gyümölcsfák tányérjába vessünk sarkantyúkát. Ez megakadályozza a vértetű elszaporodását.


    VIII. évfolyam 5. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. augusztus

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.