Biogazdálkodás

Mi a helyzet az öko mosó- és tisztítószerekkel?

    Az öko­ló­giai mo­só- és tisz­tí­tósze­rek to­vább­ra is rend­kí­vül alul­re­pre­zen­tál­tak a ha­zai bio­bol­tok kí­ná­la­tá­ban. En­nek ket­tős oka van: egy­részt a ha­zai bio­bol­tok alap­te­rü­le­te nem en­ge­di meg a „nem élel­mi­szer” jel­le­gű ter­mé­kek túl­zott kí­ná­la­tát, más­részt a fo­gyasz­tói igény – ha le­het – még mo­ti­vá­lat­la­nabb, mint a bio­élel­mi­sze­rek te­rén.


     

    Mint ál­ta­lá­ban más ter­mé­kek ese­té­ben, az öko mo­só- és tisz­tí­tó­sze­rek­nél is kö­ve­tel­mény a ké­nyel­mi szem­pon­tok fi­gye­lem­be­vé­te­le. Az öko­fo­gyasz­tók kü­lön­le­ges igé­nye azon­ban, hogy a ké­nyel­mi meg­ol­dá­sok ne okoz­za­nak kör­nye­ze­ti ká­ro­kat. Ez tu­laj­don­kép­pen az öko­mo­só­sze­rek fej­lesz­té­sé­nek iga­zi mo­tor­ja. Má­ra ugya­no­lyan ha­tás­fo­kú, elő­re ta­b­let­tá­zott vagy ada­golt, után­töl­tő­vel kí­sért ter­mé­ke­ket vá­sá­rol­ha­tunk a So­nett, Eco­ver vagy Al­maw­in kí­ná­lat­ból, mint a kör­nye­ze­trom­bo­ló is­mert már­kák­ból.

     

    A meg­nö­ve­ke­dett igény (és per­sze a gyár­tói pro­fit) ki­kény­sze­rí­tet­te a ko­ráb­bi öko ál­ta­lá­nos tisz­tí­tó­sze­rek he­lyett a spe­ciá­lis fel­hasz­ná­lá­sú sze­rek ki­fej­lesz­té­sét. Így ma már kap­ha­tó­ak cé­l­i­rá­nyos ter­mé­kek is: pl. WC-tisz­tí­tók, ab­lak- és üveg­tisz­tí­tók, zsí­rol­dók, pad­ló­tisz­tí­tók, bú­tor­fé­nyek stb. Ter­mé­sze­te­sen min­de­zek ab­szo­lút kör­nye­zet­ba­rát ki­vi­tel­ben: szap­pan- és ten­sid­tar­ta­lom­mal, ci­tro­mo­laj­jal, ci­trom- és tej­sav­val a víz­kő el­len, al­ko­hol­lal, mint ter­mé­sze­tes kon­zer­vá­ló anyag­gal. A zsí­rol­dók va­ló­di fe­nyő­ter­pen­tint vagy na­ran­cso­laj­ból nyert ter­pént tar­tal­maz­nak.

     

    A mo­só- és tisz­tí­tó­sze­rek öko­vál­to­za­ta­inak szor­gal­ma­zá­sa jó húsz év­vel eze­lőtt vált fo­gyasz­tói moz­ga­lom­má Eu­ró­pa-szer­te. Hoz­zánk csu­pán most ér­ke­zett el a tu­da­tos ter­mé­kvá­lasz­tás igé­nye. Azok ked­vé­ért, akik jó szán­dék­kal kö­ze­lí­te­nek a kér­dés­hez, de nincs meg a kel­lő is­me­re­tük a vá­lasz­tás meg­ala­po­zott­sá­gá­hoz, áll­jon itt egy kis is­mer­te­tő az öko mo­só- és tisz­tí­tó­sze­rek há­rom leg­főbb is­mér­vé­ről:

     

    • Le­gye­nek men­te­sek mes­ter­sé­ges szí­ne­ző­a­nya­gok­tól, szin­te­ti­kus il­la­ta­nya­gok­tól, vegyi- és kon­zer­vá­ló anya­gok­tól, op­ti­kai fe­hé­rí­tők­től, szer­ves klór­ve­gyü­le­tek­től, szin­te­ti­kus szí­ne­ző in­hi­bi­to­rok­tól, bio­cid ha­tó­a­nya­gok­tól. Ezek ki­szű­ré­se csök­ken­ti a fo­gyasz­tók bő­rir­ri­tá­ció­ját és al­ler­giá­ját, sőt azok ki­ala­ku­lá­sát is meg­aka­dá­lyoz­za. A lá­gyí­tó fosz­fá­tok, a pro­ble­ma­ti­kus lá­gyí­tók, pl. a Per­bo­rat, vagy a kom­plex kö­té­sű­ek, pl. az ED­TA nem for­dul­hat­nak elő a ter­mé­kek­ben.

     

    • Az ak­tív mo­só­a­nya­gok­nak (szap­pa­nok, ten­si­dek) bio­ló­giai­lag op­ti­má­lis le­bom­ló­ké­pes­sé­gű­ek­nek kell len­ni­ük.

     

    • Majd­nem min­den fel­hasz­nált alap­anyag­nak nö­vé­nyi vagy ás­vá­nyi for­rás­ból kell szár­maz­nia.

     

    A szap­pan bom­lik a leg­job­ban

    A mo­só­ak­tív anya­gok kö­zül két ka­te­gó­ri­át hasz­nál­nak: a szap­pa­no­kat és a ten­si­de­ket. A szap­pa­nok tel­jes egé­szé­ben, a fo­lyé­kony mo­só­sze­rek pe­dig rész­ben szap­pa­nok­ból áll­nak (So­da­san So­nett, Aw­alan). A má­sik fi­lo­zó­fia a ha­té­ko­nyabb ten­si­de­ket hasz­nál­ja. A ket­tő kö­zül a szap­pan tö­ké­le­te­seb­ben el­bom­lik, ezen­kí­vül a tex­tí­liá­kat sok­kal pu­háb­bá va­rá­zsol­ja. A ke­mény vi­zek ese­té­ben pe­dig ki­fe­je­zet­ten a szap­pan­tar­tal­mú mo­só­sze­rek hasz­ná­la­ta ja­va­solt a ten­sid­tar­tal­mú­ak­kal szem­ben.

     

     

    Lú­gok­kal a na­gyobb mo­só­ha­tás ér­de­ké­ben

    Min­den mo­só­szer ter­mé­sze­tes alko­tó­ré­sze a ter­mé­szet­ben elő­for­du­ló ás­vány: a szó­da (nát­ri­um-kar­bo­nát) és szi­li­kát. Mind­ket­tő lá­gyít­ja a vi­zet, így a mo­só­ha­tás erő­sebb. A víz­lá­gyí­tás ér­de­ké­ben to­váb­bi anya­go­kat hasz­nál­nak: ci­trá­tot (a ci­trom­sav só­ját) és pl. ze­oli­tot, amely ha­zánk­ban is elő­for­du­ló szi­li­kát. Hasz­nál­ha­tó fe­hé­rí­tő­a­nyag pl. a nát­ri­um-per­kar­bo­nát, mely hi­dro­gén-pe­ro­xid­ból és a szó­dá­ból áll, és amely a hő ha­tá­sá­ra szó­dá­vá, víz­zé és oxi­gén­né bom­lik. A kü­lö­nö­sen ne­he­zen ke­zel­he­tő fol­tok va­rázs­sze­re az ökor­epe szap­pan, ame­lyet majd­nem min­den gyár­tó pa­let­tá­ján tart (szer­ző ta­pasz­ta­la­ta sze­rint a leg­tö­ké­le­te­sebb folt­tisz­tí­tó szer).

     

    Ké­nyes tex­tí­li­ák ke­ze­lé­se

    Az ál­la­ti ere­de­tű gyap­jú és se­lyem ese­té­ben nem vagy igen kis mér­ték­ben hasz­nál­ha­tunk lú­gos össze­te­vő­ket (szó­da, szi­li­ká­tok), hi­szen ezek ha­tá­sá­ra az ál­la­ti ro­stok könnyen fil­ce­sed­nek. A mo­só­sze­re­ket rost­táp­lá­ló la­no­lin­nal egé­szítik ki és il­ló­o­la­jok­kal dú­sít­ják. A Klar és az Aw­alan még eze­ket is mel­lő­zi, a So­nett sem­le­ges szé­riá­ja, a So­da­san vagy We­iss Bio­di­enst anya­gai ki­fe­je­zet­ten al­ler­giá­sok számá­ra kí­nál­nak al­ter­na­tív ter­mé­ke­ket.

     

    Mi a hely­zet az en­zi­mek­kel?

    Si­kam­lós kér­dés, mi­vel a jó mi­nő­sé­gű ter­mé­kek min­de­gyi­ke tar­tal­maz­za. Az ami­láz, li­páz, pro­te­áz le­bont­ja a zsí­ro­kat, ke­mé­nyí­tő­ket és fe­hér­jé­ket, és el­tá­vo­lít­ja a leg­több ét­el­fol­tot. Már ala­csony hő­mér­sék­le­ten ha­tá­sos, így ener­gia­ta­ka­ré­kos. A leg­több ha­gyo­má­nyos mo­só­szer­ben az en­zi­me­ket gén­tech­no­ló­giai mód­sze­rek­kel ma­ni­pu­lált mi­kro­or­ga­niz­mu­sok­kal ál­lít­tat­ják elő. Míg ez a bio­élel­mi­sze­rek­nél szi­go­rú­an ti­los, az öko­mo­só­sze­rek­nél nem sza­bá­lyo­zott. Pl. az Al­maW­in a pro­te­ázt GMO-men­te­sen ál­lít­ja elő, de már az Eco­ver nem zár­ja ki a GMO en­zi­me­ket ter­mé­ke­i­ből. Jó hír (?), hogy ma­ga az en­zim nem gén­ma­ni­pu­lált, csu­pán az elő­ál­lí­tá­sa.

     

    És az al­ler­gia?

    A mo­só­sze­rek es­et­é­ben a bő­rir­ri­tá­ció az egyik leg­na­gyobb pro­blé­ma. A tex­tí­li­ák­ban en­zi­mek ma­rad­hat­nak vissza, ame­lyek a bőrt ká­ro­sít­hat­ják. Az Öko­teszt c. új­ság a vizs­gált mo­sott tex­tí­li­ák kö­zött szá­mos eset­ben ta­lált fe­hér­je­bon­tó pro­te­ázen­zim-ma­ra­dé­kot, an­nak el­le­né­re, hogy az en­zi­mek mi­kro­kap­szu­lá­zott for­má­ban ke­rült­ek fel­hasz­ná­lás­ra. Hogy ez mi­lyen mér­ték­ben fe­le­lős a bő­ral­ler­gia ki­ala­ku­lá­sá­ért, még vi­ta­tott. A gyár­tók ter­mé­sze­te­sen til­ta­koz­nak az ilyen össze­füg­gés el­len. To­váb­bi gond, hogy a por­for­má­ban je­lent­ke­ző en­zi­mek be­lég­zés­sel is ká­ro­sít­hat­nak. Ilyen ese­tek fő­leg a mo­só­por­gyár­tók­nál for­dul­tak elő, de a fel­hasz­ná­ló sem le­het tel­je­sen nyu­godt.

     

     

    Mo­so­ga­tó­sze­rek fosz­fát nél­kül

    A ké­zi vagy gépi mo­so­ga­tás elő­nye­i­ről ré­gó­ta vi­táz­nak a sza­kem­be­rek. Eköz­ben a há­zi­asszo­nyok zö­me gép­ben mo­so­gat. Az ipar pe­dig szál­lít­ja szá­mu­kra az öko­sze­re­ket.

     

     

    Re­ge­ner­áló sót, mo­so­ga­tó­port, öblí­tőt stb. Ter­mé­sze­te­sen ké­zi öko-mo­so­ga­tó­szer is kap­ha­tó.

     

    • Fon­tos kü­lönb­ség a ha­gyo­má­nyos sze­rek­hez ké­pest, hogy az öko­mo­só­sze­rek nem tar­tal­maz­hat­nak al­ga­táp­lá­ló fosz­fá­to­kat, amíg pl. a jó ne­vű (a ha­zai for­ga­lom­ban köz­ked­velt) piac­ve­ze­tő mul­ti is­mét al­kal­maz­za víz­lá­gyí­tás cél­já­ra.

     

     

    Csín­ján a ten­si­dek­kel

    A mo­so­ga­tó­gé­pek sze­rei­ben csak óva­to­san hasz­nál­ják a ten­si­de­ket. Na­gyon hab­za­nak ugya­nis. A szi­li­ká­tok lúg­jai ehe­lyett pl. na­gyon jól old­ják a ma­kacs szennye­ző­dé­se­ket. Azon­ban ve­szé­lye­ket is rej­te­nek ma­guk­ban. A 25%-nál több me­ta­szi­li­ká­tot tar­tal­ma­zó sze­re­ket pl. ve­szély­jel­zés­sel kell el­lát­ni: „ma­ró” vagy „ir­ri­tá­ló” meg­je­lö­lés­sel, és gyer­me­kek számá­ra hoz­zá­fér­he­tet­len zá­rás­sal biz­to­sí­ta­ni. A szó­da, a ci­trát és a per­kar­bo­nát szin­tén szó­ba jö­he­tő sze­rek. A szi­li­kát­tar­ta­lom csök­ken­té­se ér­de­ké­ben az Al­ma-W­in és az Eco­ver en­zi­me­ket is al­kal­maz.

    Frühwald Ferenc
    X. évfolyam 3. szám

    Címkék: öko tisztítószerek

      Aktuális lapszámunk:
      2019. szeptember

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.