Biogazdálkodás

Miért jobb a bio?

Az egészséges táplálkozás a bevásárlásnál kezdődik

Manapság egyre több fogyasztó dönt úgy, hogy bioterméket vásárol. Ezzel párhuzamosan azonban megfigyelhető az a jelenség is, hogy kritikus hangok szólalnak meg, kétségbe vonva a biotermékek jobb minőségét. Emiatt felmerül a kérdés, vajon milyen különbségek állnak fenn valójában a bio- és a hagyományos élelmiszerek között? Vajon a biotermékek valóban egészségesebbek és érdemes értük többet fizetnünk?


2009 végén lezárult egy ötéves európai kutatási program (QLIF), amelynek végkövetkeztetése az lett, hogy a biotermékek táplálkozásfiziológiai szempontból jobbak, mint a hagyományosak. Nem utolsósorban a biogazdaságokban alkalmazott természetes trágyáknak köszönhetően a biozöldségek, -gyümölcsök és -gabonák nagyobb mennyiségben tartalmaznak értékes vitálanyagokat, mint amilyenek például a vitaminok, az ásványi anyagok és a másodlagos növényi hatóanyagok (például karotinoidok, fenolok, flavonoidok). Ezeket az anyagokat különösen nagy koncentrációban találjuk meg a termények héjában, amelyet esetükben kockázat nélkül elfogyaszthatunk, mivel nem fordul elő bennük vegyszerterhelés.

 

Szemben a műtrágyával, amely lelassítja a nitrogén felszívódását, ezek a növények természetes tempóban nőnek, kevesebb vizet vesznek fel és intenzívebb ízük fejlődik ki. A biotermékekben jóval alacsonyabb a nitráttartalom is, amelyből a szervezetben az egészségre káros nitrozaminok alakulhatnak ki. Ezenkívül a biogazdaságokban jobban figyelnek a szezonnak megfelelő termelésre, az érési folyamatok tiszteletben tartására, valamint a regionális piaci struktúrákra, ami lényegesen befolyásolja az egészségre jótékony hatást gyakorló anyagok mennyiségét. Ezek a vegyületek védik a sejtjeinket az agresszív tulajdonságú molekulaképződmények antioxidatív hatásától (ezek az úgynevezett szabad gyökök), és optimálisan járulnak hozzá a rák, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a gyulladásos folyamatok megelőzéséhez. 

 

 

Méreginjekciók helyett biológiai mezőgazdaság

Például Németországban évente mintegy 30 ezer tonna vegyszert, növényvédő szereket, rovarirtókat, gombaellenes szereket juttatnak ki a környezetbe. Összesen körülbelül 280 hatóanyag használható, amelyeket több mint ezerféle szerben alkalmaznak. Az állami hatóságok, a Greenpeace és egyéb környezetvédelmi szervezetek rendszeres mérései azt bizonyítják, hogy Európában sem számít kivételnek a határértékek túllépése és a tiltott szerek használata. Akad olyan paprika, amelyben a megengedett érték ötvenszeresét mérték, de a Greenpeace akadt olyan szőlőre is, amelyben olyan anyag fordult elő, amely gyerekek esetében egyszer fogyasztva is súlyos egészségkárosodást idézhet elő.

 

Ezenkívül gyakran különféle szereket alkalmaznak. Ezáltal megakadályozható a kártevőknél a rezisztencia kialakulása, illetve az, hogy bizonyos káros vegyületek túllépjék a határértékeket. Ugyanakkor ez a magatartás súlyosan fokozhatja az egészségre káros folyamatok erősségét. Rendszeresen fogyasztva ugyanis a káros vegyületek felhalmozódnak a szervezetben, és az általános tüneteken (hányinger, alvászavarok, görcsös hasi fájdalmak) túl megzavarhatják a sejtosztódást, megváltoztathatják az örökítőanyagot, serkenthetik a rák kialakulását, károsíthatják az immun- és az idegrendszert, illetve allergiát válthatnak ki.

 

 A biotermesztésből származó élelmiszerek nemcsak finomabbak, hanem az egészségre pozitív hatást gyakorló anyagok is nagyobb mennyiségben fordulnak elő bennük, mint a hagyományos termesztésből kikerülő termékeknél

 

Ezeket a kockázatokat minimalizálhatjuk, ha biotermesztésből származó élelmiszereket vásárolunk. Ezekben a károsanyag-tartalom legföljebb a századrésze annak, amennyivel a hagyományos ennivalókban találkozhatunk.

 

Az értékes élelmiszerekhez nincs szükség adalékanyagokra

Manapság körülbelül 7500-féle élelmiszer-adalékanyagot ismerünk, amelyek közül 316-ot kell megjelölni úgynevezett E-számmal (az E itt Európát jelenti). Az élelmiszer-biztonsági előírások értelmében ezeknek az anyagoknak mind az egészségre veszélyteleneknek kell lenniük. Ezen anyagok közül mégis néhány (ráadásul köztük olyanok is, amelyeket az élelmiszer címkéjén fel sem kell tüntetni, ilyenek például a műszaki segédanyagok, például az enzimek) abba a gyanúba keveredett, hogy allergiát, migrént vagy asztmát vált ki, negatív hatást gyakorol az emésztésre és a tápanyag-felszívódásra, illetve hogy különösen gyerekeknél fokozza a fájdalomérzékenységet. Egy angol vizsgálat szerint több ilyen adalékanyag fokozta a gyerekek motorikus nyugtalanságát, azaz hiperaktivitást idézett elő.

 

A zacskós levesek, szószok, számos készétel és édesség adalékanyagok nélkül eladhatatlan volna, aminek végső soron tulajdonképpen örülhetünk. Főleg a gyerekekre jellemző, hogy kiskoruktól kezdve hozzászoknak a túlságosan intenzív, mesterséges ízekhez, ami azzal a következménnyel jár, hogy elutasítják a friss, fel nem dolgozott élelmiszereket.

 

A biotermékeknél jóval óvatosabban járnak el az adalékanyagokkal, és megnevezik ezeket az anyagokat a címkén, nem pedig elrejtik azokat a sokak által amúgy sem ismert E-számok mögé. A hagyományos ennivalókhoz képest a biotermékeknél csak az adalékanyagoknak egyhatoda engedélyezett. A majd 2500 mesterséges, természetazonos és természetes aroma közül csak a természeteseket szabad használni. Teljesen tiltottak a szintetikus színezőanyagok, ízfokozók, édesítőszerek, foszfátok, szulfidok és benzoátok.

 

A nagyüzemi állattartást már évek óta az jellemzi, hogy az állatokat kis helyen zsúfolják össze és olcsó takarmánnyal etetik, majd rekordidő alatt (a tyúkoknál 30-35 nap, a disznóknál 6-7 hónap) vágásra alkalmas állapotba hozzák. Az ökológiai farmoknak ezzel szemben szigorú állat- és környezetvédelmi standardokat kell betartaniuk. Így például az EU-ban nem szabad állatokat tartani ketrecekben vagy betonozott istállókban szalma nélkül. A bioállatok tovább élnek, ha az időjárás megengedi, több időt töltenek a szabadban, és a gazdáknak figyelembe kell venniük a fajra jellemző igényeket.

 

A körforgás-gazdaság szellemében az állatok számának, illetve tartási körülményeinek arányban kell állniuk a helyi, ökológiailag még elviselhető körülményekkel, hogy megakadályozzák a talaj kilúgozódását és a túlzott trágyatermelést. A takarmányt lehetőleg helyben kell előállítani vagy ökológiai termelésből beszerezni. Az ökofarmok következetesen kerülik a takarmányimportot és ezzel a fejlődő országok kizsákmányolását.

 

A biotermékekben jóval alacsonyabb a nitrát-tartalom is, amelyből a szervezetben az egészségre káros nitrozaminok alakulhatnak k

 

Betegség esetén az állatokat általában természetes szerekkel kezelik. A hagyományos állattenyésztő gazdaságokhoz képest a biogazdák jóval ritkábban használnak nyugtatókat, fájdalomcsillapítót és antibiotikumot – ez utóbbi alkalmazása megelőzésre vagy hústömegnövelésre az EU-ban 2006 óta amúgy is tilos. Ezeket a szereket a bioállatok csak szükség esetén kapják. 

 

Az egészségesebb állatok egészségesebb termékeket adnak

Azok a marhák, tehenek és disznók, amelyek sok zöldet, növényeket, makkot, gyökereket esznek, sokat mozognak a szabadban és élvezik a napot, általában véve is egészségesebbek. Húsukban, tejükben több az ízanyag, a vitamin, az egészségre jó hatást gyakorló érvédő, gyulladásgátló, koleszterincsökkentő omega-3 zsírsav és a rákmegelőző konjugált linolsav, mint az istállókban tartott, túlnyomórészt gabonával és késztakarmánnyal etetett állatokéban. A bioállatokban jóval ritkábban fordulnak elő a telített zsírsavak, az omega-6 zsírsavak, valamint az arachidonsavak, amelyek az emberek szervezetében szív- és érrendszeri megbetegedéseket, illetve olyan gyulladásos betegségeket idéznek elő, mint a reuma.

 

A tudatos életmódra jellemzőnek kellene lennie az egészségi, etikai és ökológiai okokból alacsonyabb, értékes húsfogyasztásnak. A világ élelmezési helyzete miatt is hasznosabb lenne a vegetárius étkezés. Egy kilogramm állati fehérje előállításához ugyanis körülbelül 7 kg növény elfogyasztására van szükség. 

 

A bioélelmiszer jó befektetés  a jövőnkbe

A friss, fel nem dolgozott, biominőségű élelmiszer jó alapot képez az egészséges táplálkozáshoz és a gyerekek optimális fejlődéséhez. A bio tehát nemcsak a saját egészségünk szempontjából jó, hanem világszerte számtalan előnyt kínál az embereknek, az állatoknak és a természetnek.

 

Costa Ricában a biobanán védi a vegyszerektől az intenzív mezőgazdaság miatt súlyosan megterhelt környezetet ugyanúgy, mint az ültetvényeken dolgozó embereket. A WHO adatai szerint évente akár 30 ezerre is tehető azoknak a munkásoknak a száma, akik a vegyszerekkel való intenzív kontaktus miatt veszítik életüket. A fair trade termékek magasabb áruknak köszönhetően növelik a fejlődő országokban élők életszínvonalát. A változás tehát az EU-n belül is sürgető. Nagyon fontos volna például az uniós támogatások átcsoportosítása a nagyüzemektől a kis- és közepes gazdaságokhoz, hogy megelőzhető legyen a túltermelés. A nagyüzemi állattenyésztés és növénytermelés rendkívül sok energiát igényel, és odavezet, hogy nő a gyógyszer-, műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás. Serkenti a növekedésfokozók és sok környezeti méreg illegális alkalmazását is. Az emiatt előálló környezetvédelmi és egészségügyi költségeket azután az adófizetők drágán fizetik meg az „olcsó” élelmiszerek formájában. Így csak az elmúlt években milliókat kellett kiadni az ivóvíztisztításra, az állatjárványok és az élelmiszerbotrányok következményeinek felszámolására.

 

Az ökológiai farmoknak szigorú állat- és környezetvédelmi standardokat kell betartaniuk. Így például az EU-ban nem szabad állatokat tartani ketrecekben vagy betonozott istállókban szalma nélkül

 

A biológiai mezőgazdaság és élelmiszer-termelés ezzel szemben maximális biztonságot kínál, és messzemenően megakadályozza, hogy a vegyszermaradványok, az állatgyógyászati szerek és az adalékanyagok veszélyes koktéllal terheljék meg az emberi szervezetet. A biogazdaságok elterjedésének támogatása tehát az egészségünk megőrzésén túl világszerte fontos lépés az élet megőrzése felé is. 

 

 

Mit jelentenek a biopecsétek?

Többféle minősítő rendszer és pecsét is létezik, ezek meghatározzák, hogy a biotermékeket milyen feltételekkel kell előállítani, feldolgozni és ellenőrizni.

 

A biotermelés és élelmiszer-előállítás legfőbb szabályai a következők:

 

• Le kell mondani a kémiai és szintetikus trágyákról és növényvédő szerekről

• A fajnak megfelelő és környezetkímélő állattartás

• Egészséges haszonnövények előállítása

• Szerves trágyával kell megőrizni a talaj termékenységét

• A kultúrtáj ápolása és megőrzése

• A helyi haszonnövények és kísérőnövények genetikai sokféleségének megtartása

• Kerülni kell az adalékanyagokat

• A géntechnika és az élelmiszer sugárkezelésének tilalma

• Nagyobb sűrűségben forduljanak elő az ennivalóban az egészségre jó hatást gyakorló anyagok

• Az ízeket intenzívebbé tevő élelmiszerek előállítása

• Helyi piacokon való forgalmazás

 

A biominőséget garantáló pecsétek irányelvei, hogy ahol bio olvasható, ott valóban bio legyen: legyen szó bár élelmiszerről, boltról, csak valódi biotermék rejtőzhet mögötte. Figyeljünk rá, hogy míg az öko, ökológiai, organikus vagy ellenőrzött biotermesztésből származó kifejezés bioterméket jelöl, addig az ellenőrzött, integrált, alternatív, extenzív és természet közeli kifejezés nem.

Szabó
XVI. évfolyam 3. szám

Címkék: biotermékek, táplálkozás

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.