Biogazdálkodás

Miért jobb a biobor?

A válasz elsőre roppant egyszerű: nem tartalmaz növényvédőszer-maradványokat, és sokkal több ún. másodlagos növényi hatóanyag van benne (polifenolok és rezveratrol), melyek csökkentik a szívinfarktus, a trombózis, a rák és az érelmeszesedés kialakulásának rizikóját. Hála az új fajtáknak, az íze is egyre jobb. Az alábbiakban elolvashatja, mit érdemes tudni róla.


A biobornak egyre nagyobb a fogyasztó tábora. A legnagyobb diszkontüzletláncok is kínálnak ilyen terméket
 

In vino veritas – borban az igazság, már jó kétezer éve... Ám a borban sokkal több jó tulajdonság rejlik: több mint 500 különféle növényi anyagot sikerült eddig azonosítani, többek közt cukrokat, fehérjéket, savakat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, aromákat és antioxidánsokat a polifenolok nagy családjából. Az anyagok legtöbbje igen előnyös élettanilag, főképp a gyakran emlegetett rezveratrol, amely számtalan betegség ellen hatásos. Az alkohollal természetesen óvatosan kell bánni, hiszen bizonyos mennyiség felett egészségkárosító.

 

Növényvédő szerek: felesleges hisztériakeltés?

A környezetvédő szervezeteket egyesítő Pesticide Action Network (PAN) két éve nagy vihart kavart „Message in a Bottle” című publikációjával, amelyben egy 40 különféle borra kiterjedő vizsgálat eredményét hozta nyilvánosságra. A vizsgált borok hagyományos termesztésből származó francia, német, osztrák, olasz, portugál, dél-afrikai, ausztráliai és chilei, illetve francia és osztrák biobor volt.

 

Minden hagyományos módon termesztett szőlőből készült borban kimutatható volt átlagosan négy-öt vegyszer maradványa. A legtöbbet egy német, a legnagyobb mennyiséget pedig egy chilei-borban mérték. A bioborok ezzel szemben vegyszermentesnek bizonyultak, egy burgundi kivételével, amelyben kis mennyiségben gombaölő hatóanyagot mutattak ki. A vizsgálatot végző szakemberek véleménye szerint a szomszédos szőlészetek valamelyikéről fújta át a szél a permetet.

 

A növényvédő szerek jelenléte nem volt hatással a termékek árára. A legnagyobb mennyiségű pyrimethanil (potenciálisan rákkeltő gombairtó szer) egy csúcsminőségű, palackonként több mint 200 eurós francia bordóiban volt mérhető.

 

 

A gombásodás és a filoxéra rettegett szőlőbetegségnek számítanak. A képen filoxérák (pirosak) és petéik láthatók

 

Az EU mezőgazdaságilag művelt területének 3 százalékát kitevő szőlőtermelésben az unió területén felhasznált növényvédő szerek mintegy 15 százalékát használják fel. Ez az aránytalanság főképp három kártevővel magyarázható: kétféle gombával, a lisztharmattal (Oidium) és a peronoszpórával, valamint egy rovarral, a filoxérával.

 

Ez utóbbi kártevőt a 19. század közepén hurcolták be a tengerentúlról, ottani szőlővesszőkkel, amelyek rezisztensek voltak vele szemben. Az európai szőlőfajták ellenben teljesen védtelenek voltak, s röviddel megjelenése után tömeges szőlőpusztulás vette kezdetét. A filoxérafertőzésen úgy igyekeztek úrrá lenni, hogy az ellenálló amerikai szőlőket alkalmazták „vad alanyként”, amelyekbe beoltották a régi, európai fajtákat.

 

A gombák elleni réz- vagy kéntartalmú készítményeket mára felváltottak az egyre bonyolultabb összetételű növényvédő szerek, melyek mennyisége az elmúlt tíz év során megkétszereződött. Nem csoda tehát, ha a borokban megtalálhatók a nyomaik.

 

 

1. kép: Az ökológiai szőlészetek leginkább egy virágzó kertre hasonlítanak
2. kép: Gyönyörű és gombarezisztens: a Regent
 

A borok esetében hivatalos egészségügyi határérték nem létezik, a gyümölcsökre és a szőlőre érvényes értékeket veszik alapul. Az EU vezetése elhatározta, hogy a következő években a legveszélyesebb növényvédő szerek némelyikét betiltja – bár ez az engedélyezett 500 vegyszernek mindössze 5 százalékát érinti, az agrárlobbi mégis fenyegetve érzi magát. Sok termelő is felesleges hisztériakeltésről beszél. Egy francia borász a következőket nyilatkozta: „Nekem még soha nem ártott meg a borom. A jelenleg használt vegyszerek nélkül már nem tudnánk termelni és létezni.”

 

 

Irányelvek az ökológiai termesztéshez

A francia termelő fenti véleményével sajnos téved, ugyanis a biológiai termelők példája jól mutatja, hogy kiválóan lehet boldogulni vegyszerek nélkül is. Az ökoborászok mostanra igen jó minőségű borokkal vannak jelen a piacon, amelyek sorra nyernek díjakat. A bioborokkal szembeni vád tehát, miszerint egészségesek, de nem jó ízűek, nem igaz.

 

Európában kb. 82 ezer hektáron termelnek biológiai módszerekkel borszőlőt, ebből Olaszország részesedése 30 ezer hektárral a legmagasabb.

 

1991 óta van érvényben az EU ökológiai rendelete, amely a biológiai bortermelést szabályozza, ám egyes országok bioborászegyesületei további irányelveket is lefektettek. Alapvetően tilos például genetikailag módosított növények vagy ilyenekből származó segédanyagok felhasználása, a szintetikus vegyszerek, valamint a könnyen oldódó, szintetikus nitrogéntartalmú műtrágyák alkalmazása.

 

1. kép: A kártevők elleni biológiai módszer egyik példája: a piros műanyag tartó szexuális feromont tartalmaz, amely egy kártékony rovar hímjeit téríti el. A nőstények hiába várnak...
2. kép: Biológiai kártevők ellen hatásos a katicabogár

 

A termőtalaj termékenységét komposztálással és társnövények beültetésével szabad növelni. A kártevő gombák és rovarok ellen bizonyos mennyiségű réz- és kénvegyület vethető be, valamint feromoncsapdák és Bt-toxinok, amelyek a bacillus thuringiensis (egy talajbaktérium) toxinját tartalmazzák. Engedélyezettek továbbá a különféle kőzetőrlemények, valamint a sütőpor és az édeskömény olaja. Ezen kívül igyekeznek támogatni a kártevők természetes ellenségeit, például a katicabogarat.

 

Az EU ökorendelete azonban csak a szőlőtermesztésre vonatkozik. Ami a szüret után a borpincében történik, arra továbbra is a hagyományos termesztésre, illetve borkészítésre vonatkozó szabályok érvényesek. Ha tehát korrektek akarunk lenni, csupán biológiai vagy ökológiai termesztésű szőlőből készült borokról beszélhetünk és nem bioborokról. Az egyszerűség kedvéért azonban maradjunk az utóbbi kifejezésnél. Mivel erre vonatkozó rendeletet még nem létezik, egyes termelői szervezetek meg-egyeztek abban, hogy bizonyos adalékok (szorbinsav, lysozym, kálium-szorbát, kalcium-alginát) alkalmazásától tartózkodnak. A bor minőségét tehát alapvetően az ökológiai temesztésű szőlők biztosítják.

 

Biológiai-dinamikus módszerek

Az organikus-biológiai termesztés mellett, amely a legtöbb ökoborászatra jellemző, egy ideje terjedni kezdett az ún. biológiai-dinamikus termesztési módszer is. Ez az irányzat az 1924-ben Rudolf Steiner által felállított elveken alapul. Speciális biológiai adalékokat, például szarukovát, szarutrágyát alkalmaznak a talaj javítására, ezen kívül kom-posztkészítményeket vagy például zsurló főzetet a kórokozók elleni védekezésben.

 

Figyelembe veszik a kozmikus ritmusokat is (pl. a hold-fázisokat és a bolygók állását), például mindig fogyó hold idején metszik a venyigéket, amikor a nedvek visszahúzódnak a növény alsóbb részeibe.

 

Az ökológiailag megművelt szőlészetek leginkább egy kis paradicsomra hasonlítanak. Mezei virágok, rovarok és kétéltűek érzik itt jól magukat

 

Sok borászatban a traktorok feladatát lovak látják el, és van, ahol homeopátiás készítményeket alkalmaznak a növények kezelésére, például Belladonnát a rovarok ellen, Dulcamarát a nyirkos, ködös időben, valamint Siliceát a növényi szövetek megerősítése érdekében.

 

Új, gombákkal szemben ellenálló szőlőfajtákat is elkezdtek termeszteni. Bár a Regent, a Léon, a Millot, a Prior, a Monarch, a Helios, a Solaris és a Johanniter egyelőre kevéssé ismertek, de az ökológiai borászok körében egyre népszerűbbek. Szerintük például a Helios és a Johanniter fajtával jó években 80 százalékkal kevesebb a teendő, mint a hagyományos fajtákkal.

 

Egyes nagyobb borászatok más környezetkímélő eszközöket is bevetnek, illetve ma még szokatlan eljárásokkal kísérleteznek: a breisachi Badischer Vinzerkeller borászat borospincéjének tetején található Németország legnagyobb napkollektorrendszere, amelynek felülete 12 ezer négyzetméter, teljesítménye 500 kW, egy provence-i szőlőültetvényen pedig felszereltek egy miniatűr meteorológiai állomást, amely riaszt lisztharmat esetén.

 

Pillangók, méhkaptárak a szőlőhegyen – utópia vagy a jövő?

Hans-Peter Schmidt szőlősgazda a szőlőhegy monokultúráját alakítja át sok fajban bővelkedő biotóppá anélkül, hogy ez a terméshozam rovására menne. A monokultúrák – nem csak a szőlőtermelésben – megbontják az ökoszisztéma érzékeny egyensúlyát, következményét, a sok járványszerű betegséget a biodiverzitás helyreállításával lehet orvosolni. „Az ökoszisztéma egységet alkot, ezt kell stabilan tartani, ha ez sikerül, és az anyag természetes körforgása autonóm módon helyreáll, egy napon már nem kell permeteznünk és trágyáznunk” – magyarázza a szőlősgazda. Ehhez gondosan összeválogatott növényeket alkalmaz, amelyeket a tőkék között ültet el. Ezek a növények nem konkurálnak a szőlővel, sőt segítik annak biológiai folyamatait.

 

1. kép: Természetes, biológiai trágyázás: a levegő nitrogéntartalmát megkötni képes növények beültetése a tőkesorok közé
2. kép: Hasznos kiegészítő a szőlőültetvényen a méhkaptár. A méhekkel megelőzhető a szőlőmoly okozta kár

 

Trágyázáshoz kizárólag komposztot (növényi és kevert, szalma-istállótrágya komposztot) használ, permetezéshez pedig egy speciális komposztkivonatot, amely igen gazdag mikroorganizmusokban. Ezek nem károsítják a szőlőt, ugyanakkor elfoglalják a kórokozók életterét és táplálékát, így hiúsítva meg szaporodásukat és elterjedésüket. A biológiai bortermelésben egyébként engedélyezett réz- és kéntartalmú permeteket egyáltalán nem alkalmazza. A kén ugyanis nem csak a kártékony penészgombákat pusztítja el, hanem a hasznos talajbaktériumokat is, a réz pedig a talajban élő nagyobb méretű szervezeteket, például a gilisztákat károsítja. Ehelyett inkább növényi kivonatokat alkalmaz, például porított kutyabengekérget, rebarbara-gyökeret, csalánt és zsurlót.

 

Schmidt gazda fáradozásait siker koronázta. A szomszéd szőlészetekkel összehasonlítva az ő ültetvénye nem csak optikailag nagyon különböző. Itt a talaj összetétele, szerkezete, illata is teljesen eltérő. Három év leforgása alatt a vadvirágok száma 4-ről 72-re, a pillangófajok száma 2-ről 60-ra emelkedett. Az ültetvény peremére számos gyümölcsfát és bokrot is ültetett (barackot, almát, körtét, szilvát, birset és mandulát), a szőlősorok közé pedig paradicsomból, burgonyából és tökből álló kevert kultúra került.

 

Tavaly méhkaptárak is kerültek az ültetvényre. Kutatók ugyanis megállapították, hogy a méhek szárnycsapásai elrettentik a szőlőmolyt, amely megrágja a szőlőleveleket. A méhek jelenlétének köszönhetően a szőlőmoly okozta károk 60 százalékkal csökkentek az ültetvényen. Ráadásul a vincellér nem csak permetezőszerre nem költ, hanem az eladott méz árából pluszjövedelemre tesz szert.

 

Amiért a biobor valóban jobb

A biobortermelés tehát nem csak a természetnek tesz jót, hanem nekünk, embereknek is, ugyanis a felhasznált vegyszermennyiség csökkenésével csökken az egészségkárosodás kockázata is. S hogy a bioborok jobb ízűek is, mint a hagyományosak, azt a Healthy Living magazin számára végzett teszt bizonyítja.

 

 

A gombafertőzéseknek ellenálló borszőlők termesztése sok apró lépésből áll, és a folyamat több évtizedig eltart

 

14 osztrák, francia, spanyol, olasz, dél-afrikai és német vörösbort kóstoltak – hét „hagyományosat” és hét biológiai termesztésűt. Mindegyik azonos évjáratú volt és azonos szőlőfajtából készült, egymáshoz közeli szőlészetekből. A teszt eredménye: a biobor egyértelműen finomabb ízű volt.

 

A bioborok jobb ízét a termelők azzal magyarázzák, hogy a szőlőtőkék gyökere mélyebben a talajba hatol, illetve a szőlővel szimbiózisban élő növények és mikroorganizmusok együttesével:

 

így a kultúrnövény sokkal könnyebben hozzáfér fontos ásványi anyagokhoz és tápanyagokhoz, ami hozzájárul kiváló zamata és aromája kifejlődéséhez.

 

Ráadásul a bioborban akár 25 százalékkal magasabb a rezveratroltartalom. Ez az antioxidáns hatóanyag számos kísérlet eredménye szerint olyan mértékben jótékony hatású egészségünkre, hogy a sajtó némi túlzással „csodaszerként” emlegeti. Más, a borban szintén megtalálható értékes hatóanyagok a polifenolok, a flavonoidok, az antociánok és a tanninok.

 

A másik előítélet, miszerint a biobor drágább a hagyományosnál, szintén megcáfolható. Biológiai termesztésű bort ma hasonló árfekvésben találhatunk, mint konvencionális borokat.

V.T.
XVI. évfolyam 10. szám

Címkék: biobor, bor

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.