Biogazdálkodás

Mindenáron szója?


 

A szója a reformtáplálkozás egyik alapvető, meghatározó alapanyaga, immáron idehaza is évtizedek óta. Áldásos vagy kockázatos hatásairól tanulmányok százai láttak napvilágot. Nem is tisztem a fenti kérdésben az állásfoglalás, inkább az utóbbi években a közvéleményt egyre inkább megosztó tényekre szeretnék rávilágítani.

 

A szója ugyanis a takarmányipar első számú favoritja, és mint ilyen, kíméletlen gazdasági harc alanya és tárgya. A világ fejlettebb felének mohó húsigénye ugyanis nem nélkülözheti a hatékony húsgyarapodást lehetővé tevő „turbótakarmány” egyre nagyobb mennyiségét. A termőterületek kizsigerelésén túl ez csupán hatékony növényvédelemmel érhető el. A klasszikus növényvédelem azonban drága. Vegyszerek, a kijuttatáshoz szükséges gépek,a szakképzett munkaerő mind-mind komoly pénzbe kerül. Nem véletlen, hogy éppen a szója volt az egyik első növény, ahol a géntechnológiát hívták segítségül a probléma orvoslására. Ez olyan jól sikerült, hogy ma már az Egyesült Államokban ember nincs, aki az onnan származó szójára lemerné tenni a főesküt, hogy az nem génmanipulált. Miért érdekes ez számunkra, főleg miért a hazai vegetáriusok széles körének? Csupán azért, mert a hazai ún. "bioboltokban" kapható szójatermékek zöme ezekből az alapanyagokból készül. Szójavirslit, szójapárizsit közvetlenül szójababból előállítani sziszifuszi, pepecselő munka, sikere is kérdéses. Sokkal egyszerűbb a kész amerikai szójaizolátumot használni. Ott viszont rögtön szembe találjuk magunkat a génmanipuláció rémével. Ám a génkezelt növények emberi szervezetre gyakorolt hatása máig nem tisztázódott megnyugtató módon. Sőt, az adatok éppen hogy nyugtalanítóak, ezért a Biokosár ökomagazin a Greenpea cemagyarországi szervezetével és a Biokontroll Hungária Kht. bioellenőrző szervezettel közösen felhívást tett közzé, hogy a fentebb említett szójatermékeket forgalmazó boltok ezentúl ne elégedjenek meg a terméken levő felirattal, miszerint az GMO-mentes, hanem kérjenek be írásos gyártói nyilatkozatot a szójafelvágottak GMO-mentességéről. Amennyiben a gyártó ezt nem tudja, vagy nem hajlandó bemutatni, szüntessék be a termék forgalmazását. A későbbiek során a pozitív nyilatkozattal rendelkező termékekből is mintát vennének és laboratóriumban vizsgálnák meg a gyártó szavahihetőségét. Igaz, a vizsgálatok brutálisan sokba: 30-50000 forintba kerülnek, de ennyit megérne az, hogy tisztuljon a kép, és az egészségük védelme érdekében szóját fogyasztó széles tömegek ne zsákbamacskát kapjanak forintjaikért.

 

Természetesen lehetne ennél olcsóbb és kézenfekvőbb megoldás is: biominősítésű szójatermékek vásárlása. Ezek ugyanis már eleve kettős szűrőn estek át, mivel a bio szigorúan tiltja a GMO bármilyen szintű jelenlétét. Tehát a biominősítés egyértelműen garantálja a GMO-mentességet. A hazai piac azonban túlontúl árérzékeny, nem hajlandó megadni a kb. 70-80%-kal magasabb bioárat, még akkor sem, ha ezért majd a végén esetleg nagy árat fizet!

 

Reméljük, hogy a három szervezet összefogásából megszületett kiáltvány eléri célját, és végleg száműzi a reform-bio-natúr boltokból a kétes eredetű szójatermékeket.

 

A Greenpeace kérésére további kitétel is bekerült a felhívásba, ez pedig az Amazonas őserdők védelme érdekében született. Az esőerdők pusztításának ténye bizonyosan sokak előtt ismert, de az okok talán kevésbé. Mindenki a trópusi fakitermelésre gondol elsősorban, amely ténylegesen drámai probléma, de az esőerdők irtásáért nem elsősorban a nyugati luxuslakások trópusi parkettái a felelősek, hanem éppen az előbbiekben említett féktelen szójaéhség. A lepusztított erdők helyén ugyanis szójaültetvényeket létesítenek, GMO alkalmazásával. Mára már 10 millió hektárt irtottak ki ebből a célból, rövidesen sivataggá pusztítva az eleddig oly termékeny esőerdőket. A felégetések rövidesen elérik a 40 millió hektárt. A Greenpeace nemzetközi kampányához csatlakozóan azt kéri a boltoktól, hogy beszállítóiktól arra is nyilatkozatot követeljenek, hogy a szója alapanyaga nem az amazonasi esőerdők vidékéről származik-e. Sokak számára (akik egyik napról a másikra élnek) talán felesleges szépelgésnek tűnnek a fentiek, de álságos dolog egészségesnek hitt táplálékok címén olyan terméket támogatni, amely se nem egészséges, se nem etikus.

 

 

Biosör

Megjelent már az első hazai gyártású biosör is. Kicsit apró, kicsit savanyú, de a miénk! Az ötvenes évek narancstermesztési kísérletei jutnak eszembe kóstolása során. Merthogy léteznek ennél jobb minőségű biosörök is, talán nem is drágábban. De hogy kerül a biosör a bioboltokba? Több vásárló tipikus kérdése ez. Azoké, akik azt hiszik, a bio- és az élvezeti cikkek antagonisztikus ellentmondásban vannak egymással. Azoké, akik (bizonyára önigazoltan) pi-vízzel koccintanak szilveszterkor. A sörrel az ég adta világon semmi baj nincs, feltéve, hogy biokörülmények között készül, amely nem csupán abban merül ki, hogy az árpa (vagy búzasör esetén a búza) vegyszermentes termesztésből származik, bár ez sem lenne kevés! A komló csakúgy.

 

A nem biosörfőzésnek - még akkor is, ha megfelel a híres bajor tisztasági törvénynek - számtalan övön aluli trükkje van: savanyúságszabályozás, habosításgátlás vagy éppen habstabilizálás, tartósítás stb. Megegyezhetünk abban, hogy a sör esetében is a bio jóval magasabb minőségi osztályt képvisel, legalábbis beltartalmi értékeit és az eljárás tisztaságát tekintve. Hogy az íze milyen? Elvileg annak is a legjobbnak kellene lennie. Ha esetleg mégsem így lenne, ott szakmai kérdéseket kell felvetni. Ne feledjük, a világ első sörfőzdéje nem messze Münchentől 1040-ben kezdte meg működését. Csupán ezer évet kell ledolgoznunk. Azért ne szegje senki kedvét az első hazai biosört kissé elmarasztaló minősítés. A kupakja frenetikus! Nem kell hozzá sörnyitó. Elég a koronazárat fél fordulattal elcsavarni. Ínyencek azonban inkább a német biosöröket keressék. Ma már a jobb bioboltokban kaphatók!

Frühwald Ferenc
XII. évfolyam 7. szám

Címkék: szója

Aktuális lapszámunk:
2020. február

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.