Biogazdálkodás

Mire jó?


 

A fogyasztok jobb tájékoztatása érdekében az Európai Parlament májusban történelmi jelentőségű döntést hozott az élelmiszerek marketingjével kapcsolatban.

 

Nem hirdetési megszorításokról van szó, hanem a marketinggyakorlat összehangolt feltételrendszeréről. Tanulmányok sora bizonyította, hogy a fogyasztók 70%-a feltétel nélkül hisz a gyártói egészségnyilatkozatoknak. "Ez az új szabályozás, amely döntő jelentőségű, nemcsak az átláthatóságot szolgálja, de a fogyasztói egészségmegőrzést is elősegíti" - nyilatkozta Hiltrud Breyer, a németországi Zöldpárt parlamenti képviselője. Nagyon fontos kérdés került napirendre, hiszen csupán Németországban a táplálkozással összefüggő egészségügyi költségek elérik a 71 milliárd eurót.

 

Az ipar ezentúl nem tudja majd olyan olcsó, hamis ígéretekkel félrevezetni a fogyasztók tömegeit, mint például "Ropi kalciummal és magnéziummal dúsítva, az Ön egészséges csontjaiért". Vagy: "Az E-vitaminnal dúsított csokiszelet fitten tart - még a suliban is!"

 

Ezentúl csak akkor lehet majd a terméken egészségi célzatú feliratokat elhelyezni, ha azok hitelességét a gyártó tudományos vizsgálatokkal alátámasztja és az EU Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósági Bizottsága (EFSA) jóváhagyja.

 

Kifejezetten zsíros, cukros, sós termékeket ezentúl nem lehet a wellness és egészség ürügyén beadni a gyanútlan fogyasztóknak. A megtévesztő élelmiszer-hirdetések kora mindörökre lejárt Európában. Legalábbis az EU-ban. 30% cukrot tartalmazó kukoricapehely, édes csokiszeletek, gumicukorkák, probiotikus joghurtitalok nem reklámozhatók úgy, hogy "segíti a koncentrációt", "jót tesz a csontjaidnak" vagy "a legjobb összetevőkből készült". Mára ennek a felháborító szemfényvesztésnek egyszer s mindenkorra befellegzett.

 

 

Amennyiben az élelmiszer a kritikus összetevőkből jelentős mennyiséget tartalmaz (zsír, cukor, só), akkor az olyan kiemelések, mint pl. kalciumban gazdag, csak a kritikus összetevő ugyanolyan hangsúlyú feltüntetése mellett engedélyezhető: "nagy mennyiségű cukrot tartalmaz".

 

A csábító márkákra is rá jár a rúd ezentúl! Az olyan megtévesztő márkanevek, mint pl. "Slimfast" (gyors fogyás), szintén a jog hatálya alá esnek, hiszen a fogyasztó számára a márkanév vagy a cégnév teljesen egyenértékű befolyásoló faktor. Sugallja a termék értékét, jellegét. Fokozottan érvényes ez azokra az esetekre, amikor az egészség ígérete a cégnévben van megfogalmazva. Az alkoholos italok egészségvédő szerepét ugyancsak tilos lesz reklámozni, kivéve olyan feliratokat, amelyek a termék csökkent alkoholtartalmára vagy alacsonyabb kalóriatartalmára utalnak. Breyer asszony elégedetten dörzsöli a tenyerét: az Európai Parlament ezzel a döntésével a fogyasztói érdekvédelem új fejezetét nyitotta meg.

 

Ha a folyamatokat bioszemszögből nézzük, mi is összecsaphatjuk tenyerünket, hiszen éppen a funkcionális élelmiszereknek csúfolt turbószörnyszülöttek hitelességét lesz hivatott megkérdőjelezni a törvény. Például egy kalciummal feltuningolt cukros eperjoghurt esetében.

 

De ugyanakkor a bioélelmiszerek terén is remélhetőleg rendet vág a rendelet, és segít kiirtani azokat a fogyasztói görcsöket, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk a bioboltokban, amikor a vevő minden egyes termékről megkérdezi, hogy az mire jó?

 

 

Az élelmiszer rendszerint testünk táplálására jó, minél jobb minőségű, annál inkább. Az egészen megdöbbentő, ha valaki azért vesz éppen hajdinát, kölest, lencsét vagy szezámmagot, hogy fogyjon a pocakja, kinőjön a haja, simább legyen a bőre, élesebb a látása. Aki így táplálkozik, az valami egészen torz világban él.

 

Ezentúl mindenki próbáljon a lehető legváltozatosabban étkezni (nyilván az esetleges betegségek kényszerítette kereteken belül), és figyeljen az élelmiszer biominőségére! Ez a legtöbb, amit ma az élelmiszerbiztonság terén elérhet, és ez nem is kevés. Ha így tesz, felesleges lesz majd méregdrága táplálékkiegészítőkkel egyensúlyban tartani szervezetét. És a bioboltokban szakadatlanul azt kérdezni: ez mire jó?

 

A kérdés gyógyszerek, tápszerek esetében indokolt. De egyszer már megállapodtunk abban, hogy nem szeretnénk tablettákon élni, mint az űrhajósok, hanem élő biotáplálékot szeretnénk enni. Melyek közül az egyik erre jó, a másik vélhetően másra. Amennyiben pedig teljes körű a táplálkozásunk, akkor meg összességében mindenre. Az EU új jogszabálya malmunkra hajtja a vizet: a konvencionális termelők nem írhatják a termékre, hogy egészséges, mi viszont azt, hogy "ellenőrzött bio", igen! A többség pedig ma már ért a szóból! Meg a jelölésből!

 

A bio kb. 100-szor biztonságosabb a hagyományosnál!

A németországi Ökomonitoring 2005 csoport négy éven keresztül végzett átfogó vizsgálatokat a különféle eredetű zöldségekgyümölcsök vegyi terhelését kimutatandó. A vizsgálatok  végeredménye alapján a hagyományos termékekben átlagosan 0,4mg/kg  növényvédőszermaradékot találtak, míg az ellenőrzött ökológiai rendszerben termesztett zöldséggyümölcs átlagos terhelése mindössze 0,003mg/ kg szintet ért el. A vizsgált 400 ökotermék 60%a egyáltalán nem tartalmazott növényvédőszermaradékot, még a legapróbb nyomokban sem. A fennmaradó 40%ban is főleg az ökológiai gazdálkodásban megengedett anyagokat találtak, amelyek nagyságrendekkel veszélytelenebbek, mint a hagyományos gazdaságokban használatosak. Néhány esetben azonban trükkökre is fény derült.

 

A vizsgálatokon fennakadt termékek több mint fele Olaszországból származott: sárgarépa, szőlő,  citrusgyümölcsök és paprika.

 

A legérzékenyebb termékcsoport a gomba. Az ökológiai eljárás szabályzata kimondja, hogy biogombát csupán bioszalmából előállított szubsztrátumon lehet termeszteni, ennek ellenére a mérésekkor kiderült, hogy a vizsgált gombák 50%át szalmaszártörpésítő vegyszer alkalmazásával előállított gabonából készült gombatrágyán nevelték. Éppen ezért a gombára a vizsgálatokat 2006-ra is meghoszszabbították.

Frühwald Ferenc
XII. évfolyam 8. szám

Címkék: biogazdálkodás

Aktuális lapszámunk:
2018. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.