Biogazdálkodás

Ökodíjak a berlini Zöld Héten

Minden évben különleges színfoltja a berlini Zöld Hétnek a bioszekció, melytől így válik a kiállítás még zöldebbé. Az idén három jelölt között osztotta ki Renate Künast miniszter asszony a 25000 eurós összeggel járó első díjat. Érdekesség, hogy mindhárom díjazott valamilyen kapcsolatban áll az állati termékekkel, illetve az állattartással. Ezzel is jelezvén a téma társadalmi fontosságát. Röviden tekintsük át, kik és miért kapták ezt a fejenként kétmillió forintos díjazást.


l. Friedmann Demeter méhészet

A Friedmann méhészet Németország legnagyobb biodinamikus méhészete. Tevékenysége központjában a méhek állnak, rossz nyelvek szerint a méz csak melléktermék. A teljesen szermaradványmentes méz itt magától értetődő. A tulajdonos évtizedekkel ezelőtt kifejlesztette a méhek legveszedelmesebb ellenségeinek, a varroa atkáknak természetes szerves savakkal történő féken tartását.

 

 

A módszerrel nem csupán kis létszámú állománnyal dolgozhatnak, hanem komoly nagy méhészetek is. A méhészet lehetőséget ad a kutatóknak, hogy megfigyeléseiket együttesen végezzék és a fejlesztéseket is közösen végzik. A Friedmann méz egyike a legkeresettebbeknek Németországban.

 

2. Rameil családi pisztrángtenyészet

A Rameil család három generáció óta foglalkozik pisztrángok és más édesvízi halak tenyésztésével. 2000 novemberében fogtak hozzá Németország első aquakultúrájához, azaz a halak ökológiai módszerekkel történő szaporításához. A Naturland által minősített haltelep festői környezetben, a Bergisches Land természetvédelmi területén létesült, és szivárványos-,

 

 

valamint sebespisztráng szaporítását, nevelését végzi. A kb. négyhektáros tórendszerben a halakat a saját maga fejlesztette ökotáplálékkal eteti. A szintetikus és génmanipulált takarmány eleve kizárt. A halak legalább négyszer tágasabb élettérben lubickolnak, mint az intenzív telepeken szokásos. Megelőző gyógyszeres kezelés és antibiotikumok használata szigorúan tilos. Az egész vállalkozás, mint az ökogazdaságok általában, a hagyományokon, a tájkép megőrzésén, a faj és biotóp védelmén alapulnak.

 

3. WEILAND mobil, szabad tartású tyúkfarm

A legtöbb európai országban a vége felé járó ketreces tyúktartás működő alternatívájáért kapta a vállalkozás a kitüntetést és pénzjutalmat. Az általa kifejlesztett mobil tyúkól egyszerre több követelményt is kielégít:

 

•lehetővé teszi a tyúkok egész évben történő szabad tartását;

•közvetlen zöld fogyasztást, kapirgálást;

•elkerüli az egy helyben tartás okozta túltrágyázást.

 

 

A Weiland család 500-1000 férőhelyes mobil istállókat fejlesztett ki, az acélszerkezetes váz szigetelt szendvicspanelekkel véd a hideg ellen, a talajnedvességet padlólap szigeteli.

 

A 8x9 vagy 8x16 méteres blokkokat 2 hetente újabb területre viszik. A tyúkok az utazás közben a szalmával felszórt alapon csipegetik a biotakarmányt, vagy éppen tojják értékes biotojásaikat. A módszer különlegessége, hogy az istálló 3 méter szélesre is összecsukható (tyúkok nélkül!), és így utánfutóval a közúton is szállítható. A tyúkól bárhol felállítható, így a boldog tyúkok idilli környezetben élhetnek, mindig friss zöld legelőn kapirgálva. A rendszer megfelel a legszigorúbb környezeti és állathigiéniai feltételeknek. Ráadásul bio!

 

 

Kelet-közép-európai szimpózium a Biofachon

Mire -e sorok megjelennek, már múlt időbe is tehető a fent említett esemény, hatása azonban remélhetőleg csak ezután kezdődik igazán. A szimpózium a csatlakozó országokban az ökológiai gazdálkodás várható jótékony hatását hivatott felmérni, illetve erősíteni. (Nem kisebb részben azonban az EU-ra leselkedő árudömping miatti aggodalom is szerepet játszott a fórum megrendezésében.) Érdekes megállapítás három héttel az esemény előtt, hogy Magyarország jelenleg is pragmatizmusával tűnik ki a 10 „várandós” jelölt közül. 

 

Igaz, hogy Magyarországot „csak” helyettes államtitkári szinten képviseli az FVM küldöttje, amíg Csehországból és Lengyelországból miniszterhelyettesi rangban érkeznek a küldöttek. Ugyanakkor, ami a dolog gyakorlati oldalát illeti: a konferenciára a maximális létszámban jelentkeztek be érdeklődők, szám szerint 40-en, míg pl. a csehektől alig tudtak összeszedni 18 embert. Ugyanígy a kiállítók részéről is megalázó a különbség: 30 magyar kiállítóval szemben 2 cseh és 1 lengyel tudott felvonulni.

F.F.
IX. évfolyam 3. szám

Címkék: biogazdálkodás

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.