Biokörnyezet

Biofalu Máriahalmon


A földszinten minden apartmannak saját terasza van

 

Februári számunkban hírt adtunk számos ökofaluról a világban, most lássuk, hogyan működik egy ilyen falu Magyarországon. Ökofalvak több helyen is találhatóak országszerte, ezek közül mi most a Máriahalom területén alakuló közösséget szeretnénk bemutatni.

 

A Piliscsaba mellett található településen 8 évvel ez-előtt kezdődött az építkezés. Először egy nyugdíjaspanziót építettek, majd három társasházat vályogból, extra szigeteléssel. Mindegyik ház másfajta vályog falszerkezettel és gépészettel készült. Eladásuk 2003-ban kezdődött. Ez volt a biofalu első fázisa. 2000-ben elkészült két tó, 2002-ben pedig elkezdték építeni a biofalu első favázas vályogházát. Decembertől itt lakik a falu alapítója, Lakatos Géza. 2003-ban egy kétlakásos ikerház és egy nagy közösségi épület munkálatai kezdődtek el. És hogy miért hívják biónak a falut? Egyrészt azért, mert itt a hagyományos parasztház előnyeit párosították az ökoszemlélettel, másrészt mert 1998-tól a több mint 50 hektáros összterületből kb. 30 hektáron nem volt nagyüzemi növénytermesztés, így ezek a területek vegyszerrel, műtrágyával azóta nem szennyezettek.

 

A falu a következő alapelvek mentén szerveződik:

Jól megélhető kis közösségeket (5-6 házból állót) alakítanak, melyek lakói több alapértékben egyetértenek egymással. Közös elv lehet a természetközeli életmód, a lótartás a ház mellett vagy a Waldorf-szemléletű oktatás. A szomszédok egymást választják, de ugyanakkor elegendő tér lesz köztük, ami megkönnyíti a toleranciát. Lesznek olyan közösségi helyek, ahol a lakók találkozni tudnak és közös programokat szervezhetnek.

 

A falut maguknak építik lakói, így nem kell hasonlítania a máshol megszokott falvakra, lakóparkokra. A tervezési folyamat itt annál a kérdésnél kezdődik, hogy milyen körülmények között szeretne élni valaki. A folyamat a házak tájolásától kezdve a kisállattartás szabályaiig terjed. Manapság ezekre a fontos kérdésekre jellemzően csak a beköltözés után kapunk választ, amikor már csak befelé fordulással tudunk reagálni. A biofaluban a lakók döntik el, hogy milyen jellegű házak, kertek, utcák, közművek legyenek a házcsoportoknál, a házaknak viszont az alábbi szempontoknak mindenképp meg kell felelniük: déli tájolás, környezetbe illés, biofalun belüli szennyvíztisztítás, csend.

 

 

Élőtér biofalu

A Máriahalmon épülő biofalu alatt több kisebb egységet kell érteni:

1. Lovas falu

2. Természetes életmód falurész

3. Waldorf falu

4. „Gerinctelkek”

5. Tartalék terület

 

A tetőtér déli vége belülről.  A vályogburkolat miatt nyáron is kellemesen hűvös.

 

Lovas falu – a természetes lótartás jegyében

A lovas falu azért jó ötlet, mert saját tanyát nem mindenki engedhet meg magának, illetve sokakat riaszt az elszigeteltség magánya. Ebben a faluban a ló szabadon élhet, ám mégis a ház mellett, mert itt minden házhoz nagy legelő tartozik, ahol a lovak kedvükre mozoghatnak.

 

A lovasok is jól járnak, hiszen saját lovuk mindig szem előtt van, de akár a szomszédokkal együtt is tudnak közös programot szervezni, sokan szeretnek ugyanis társaságban lovagolni.

 

A nem lovas szomszédok is jól járnak, mert gyönyörködhetnek a lovakban, anélkül, hogy vállalniuk kellene a terheket. A lovas faluban lehetőség nyílik a magánistállók és karámok mellett közös széna-, szalmatároló, illetve lovaglókarám felállítására; belső lovas ösvények kialakítására; valamint lóápoló szolgálat fenntartására azok számára, akik nem érnek rá lovukkal naponta foglalkozni.

 

Természetes életmód falurész – az egyszerű, örömteli élet jegyében

Ezen a területen egyszerű, tájba simuló, környezetbarát házakat építenek fa, föld, szalma és nád felhasználásával. Gáz helyett leginkább fával fűtenek, a szennyvizet pedig helyben hasznosítják. Fontos jellemzője a falurésznek az energiatakarékosság, a megújuló energiák felhasználása, a helyi szennyvíztisztítás, az esővíz-hasznosítás, a benzinmotoros eszközök mellőzése és a hosszú egyenes vonalak kerülése. A telkek kisebbek, mint a többi területen, mert több feladatot közösségileg oldanak meg: közös barkácsműhely, garázs, tó, zöldségtároló pince, zöldséges kert, játszótér, aszaló, kenyérsütő kemence áll rendelkezésre. Az ide várt falulakók nagy része maga is termeszthet zöldséget, gyümölcsöt, tarthat állatot.

 

Waldorf falu – a gyermekeinkre figyelés jegyében

Itt a Waldorf-szemlélettel szimpatizáló szülők alakítanak ki egy lakóközösséget. Az itt lakó gyerekeknek nem kell tehát messzire menni a Waldorf óvodába vagy iskolába, ráadásul a házakhoz földművelésre és sportra alkalmas területek is tartoznak majd.

 

„Gerinctelkek” – az önállóság és szép kilátás jegyében

Akiknek a szép kilátás megéri az erősebb szelet és a szomszédoktól való nagyobb távolságot, azok nagy örömüket lelhetik egy ilyen telekben, melyből összesen 6-8 db található a falu dombos területén. A telkek láncszerűen követik egymást mint egy hagyományos településen, de nincs külön közösségi terület. Mindenki a saját tágas területén él.

Déli homlokzat a földszinti lakás teraszával és a tető-tér erkélyével. Itt lehet a tetőtérnek külön lépcső-feljárója az erkélyen keresztül. A tetőn napkollektor látható

 

Tartalék terület – a nyitott lehetőségek jegyében

Az összterület egyharmadát bio-növénytermesztésre használják amíg a másik négy településrész kifejlődik. Később ide is lakóhelyeket terveznek megfelelő igény esetén.

 

 

Bővebben a természetes építkezésről és az egészséges házról

Természetes építkezés

A természetes építkezés összhangot keres az energiatakarékosság, az egészség és a környezetvédelem szempontjai között.

 

A mai építkezési szokások erősen károsítják környezetünket, hiszen a modern építőanyagok (alumínium, vas, cement, tégla, üveg) és szállításuk energiaigényes, a világ legnagyobb környezetpusztítását pedig az energiatermelés okozza (kőolaj, szén, atom, vízerőmű). De gondoljunk csak arra, hogy az ipar 70 000-nél több fajta vegyszert használ az építkezéseknél (pl. formaldehid alapú ragasztókat, PVC-t, festékeket, azbesztet, üvegszövetet), melyeknek együttes hatásáról keveset tudunk, de többféle betegség okozói lehetnek. Ráadásul a fatelepen vásárolt gerenda is valószínűleg tarvágás után került oda, ezért valahol újabb sok évtizedes sebet okozott. Az energiatakarékosság ma már mindenhol fontos szempont, de nem mindegy, hogy mivel szigeteljük lakásunkat, hiszen a különböző szigetelőanyagok gyártása során használt vegyszerek folyamatosan párolognak ki ezekből. A rendszeres levegőcsere emiatt fontos lenne, de a normál lakásokban ez csak ventilátorok segítségével oldható meg, aminek a használata nem terjedt el. Új kényelmi elvárásaink is megterhelik a házat, ugyanis a napi fürdés, szárítás miatt párásabb a levegőnk.

 

Kertrészlet. Fő bejárat 3 lakáshoz. Kis tó a háttérben
 

Az egységes hőmérséklet (központi fűtés) miatt nagyobb a külső és belső hőmérséklet különbsége a lakást határoló felületekben, ami könnyen vezethet az egészségre káros penészesedéshez.

 

Nem mellékes szempont az érzelmi egészségünk sem, melyre károsan hat a sok derékszög, sima csillogó felület és az uniformizáltság. Jobb lenne, ha lakóterünkben a formák, színek, szagok és hangok nagyobb hangsúlyt kapnának, illetve ha házunkat a nap járását figyelembe véve tájolnánk, ami ráadásul további energiatakarékosságot is lehetővé tesz.

 

Az egészséges ház

A fenti problémák kiküszöbölésére új ipari megoldásokat vetnek be a biofaluban. Az egyik megoldás az lehet, hogy a lakáson belül kevés vegyszert használnak és a lakás burkolatát jól lezárják a külvilághoz képest hőcserélős programozható ventilátorral.

 

A másik megközelítés igyekszik a házat úgy tervezni, hogy kertjével együtt megfeleljen a helyi éghajlatnak. A házépítéshez olyan természetes vagy nem mérgező anyagokat használ, amelyek a levegőt és párát átengedik magukon. Ezt a megközelítést Bau-biologie-nak nevezik, melynek alapgondolata, hogy az ember része a természetnek és nem független tőle. A lakás tervezésekor így figyelembe lehet venni a fentieken túl egyéb szempontokat is, pl.: a föld energiái, a káros elektromágneses terek kerülése, a fények és színek hatásai stb.

 

Fontos szempont a gazdaságos és környezetbarát fűtés is. A fentiekben már említettük, hogy a faluban lehetőség szerint gáz helyett fával fűtenének, ehhez pedig a legmegfelelőbb eszköz a finn tömegkályha. Ez a puhafával is tüzelhető kályha praktikus, mert 24 órán keresztül tárolja a meleget. Tüzelése egyszerű, hiszen sok levegőt adva nagy lángon leég a tűz és utána teljesen lezárható. Nagy hidegben is naponta kétszer kell csak megrakni. Ha sütőt építenek bele, akkor külön munka nélkül pizzát vagy kenyeret is lehet sütni benne. Gazdaságos, mert belső szerkezetét úgy alakították ki, hogy a fa elégésekor keletkező füstgázt külön elégeti. Így az égés hatásfoka 90%-os. A hő hasznosulását azzal érik el, hogy a meleget végigvezetik teljes magasságban a kályha két oldalán, így az nagy felületen, egyenletes hőmérsékletet ad le. Környezetbarát, hiszen a füstgázégetés során 900°C alakul ki a kályhában, ilyen magas hőmérsékleten pedig minden elég, így tiszta füstgáz hagyja el a kéményt.

 

A dombos részekre tervezik a lovas falu házhelyeit. Ezen a részen a házaktól délre a domboldalon lehetnek a karámok. Így a déli tájolású házaknál, a nappaliból lehet látni a lovakat. A házak enyhén félkörívben építhető#k a karámok köré

 

Ráadásul az égés során csak annyi szén-dioxid keletkezik benne, mint amennyit a fa felvett élete során, illetve amennyi felszabadulna belőle

 

elkorhadás esetén is. A Föld melegházhatása szempontjából tehát ez a fűtési mód semleges, ami az általános fűtési rendszerek döntő részéről nem mondható el.

 

Szintén szóba került már a szennyvíz újbóli felhasználása a faluban. Ezt a következőképpen oldják meg: a háztartásban keletkező szennyvizek közül a mosógép és kád vizét – az ún. szürke vizet – külön vezetik ki. Ez a víz káros baktériumokat alig tartalmaz, ezért további felhasználása megfelelő módszerű locsolásra lehetséges. A mosogató vizében lévő szerves anyagok is jót tesznek a növényeknek, így nem ivóvízzel, hanem langyos mosogatóvízzel történhet a locsolás. A fekáliás WC-vízzel – az ún. „fekete vízzel” – kapcsolatban két alternatíva is létezik. Egyrészt nem keletkezik fekete víz, ha nem angol WC-t használunk, ami ivóvízzel öblít le, hanem száraz WC-t, ami fűrészporral teszi ezt. Másrészt angol WC használata esetén a fekete vizet nádgyökérzónával lehet tisztítani és fák vagy fű locsolásra használni. Kevesebbet kell tisztítani, és többet lehet hasznosítani, ha vizeletszétválasztós WC-t használunk. Így a vizelet külön tartályba folyik, ahonnan azt időnként vízzel hígítva egyes növények tövére lehet locsolni. A vizelet gazdag káliumban, nátriumban és foszforban, amit a műtrágya is tartalmaz, tehát értékes trágya lehet.

 

 

A falu jövője

Az elmúlt 7 évben kikísérletezték a parasztház és az ökoház keverékét, és a környezetet előkészítették jól lakható élőtérnek. 2004 elején már megtekinthető a környezet és emberbarát házak több változata, valamint az új falurész első magja, melyből látható a jövőbeli elképzelések iránya. 2004-ben a meglévő épületeket befejezik és megkezdődhet a falu benépesítése. Olyan embereket várnak ide, akik harmonikus helyen, békében szeretnének élni a természettel és közösségben egymással, illetve akiket vonz a természetes életmód.

 

Az eddigi munka elismerésének tekinthető egyébként, hogy 2004-ben egy hazai és egy európai szakmai találkozó is lesz a biofaluban.

Tóth Emese
X. évfolyam 8. szám

Címkék: biofalu, biokörnyezet

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.